Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
Forradalmi ifjúsági napok, 1978 Járási megnyitó - Maglódon Napsütéses reggelre ébredt a monori járás vasárnap, s bár a szél erősen fújt, nem zavarta azokat, akik gépkocsikkal, autóbusszal Maglódra igyekeztek szinte minden községből. Ezen a napon tartották meg ugyanis Maglódon a forradalmi ifjúsági napok járási megnyitó ünnepségét. A művelődési ház nagyterme fél tízre zsúfolásig megtelt, s az ifjúkommunisták közös éneklésével kezdődött a nagygyűlés *Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje” — énekelték harsányan a fiatalok a jól ismert dallamot. Tíz óra előtt néhány perccel Patkós József, a KISZ maglódi nagyközségi bizottságának titkára üdvözölte a FIN-megnyitó nagygyűlés résztvevőit, köztük Tóth Jánost, a járási párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetőjét, Hajdú Pálnét, a maglódi nagyközségi pártbizottság titkárát és Földi Károlyt, a KISZ monori járási bizottságának titkárát. A színpad feletti táblán a következőt olvashattuk: Forradalmi feladatunk, történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése. Fiel Mariann, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, az ünnepség szónoka emlékezett az 1848-as szabadság- harc, az 1919-es Tanácsköztársaság és a KISZ 1957-es úi zászlóbontásának történelmi jelentőségére. Hangsúlyozta: a fiatalokra egyre nagyobb feladat hárul a szocialista építőmunkában, s ebből jelentős részt vállalnak megyénk, járásunk ifjúkommunistái is. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után a pilisi 2. MOHOM ; A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA, XX. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1978. MÁRCIUS 14., KEDD Fiel Mariann ünnepi beszédét mondja. Mellette az elnökség tagjai. Szurok András felvételeszámú Általános Iskola irodalmi színpada lépett pódiumra. A nemrégiben elhunyt Nagy László Kossuth-díjas költő Csodafiú-szarvas című verses-zenés oratóriumát adták elő mély átérzéssel, igaz humánummal. A darabot Sipos Mária tanárnő tanította be, kellő szakértelemmel, jó hozzáértéssel. Ezt követően kerültek sorra a különböző sportversenyek. A tavaly decemberben felavatott tornateremben a fiatalok teljesíthették az Edzett ifjúságért tömegsport- mozgalom tízpróba-követelmé- nyeit. Volt ott kosárba dobás, fekvőtámasz, kézenállás. célba- ugrás, szellemi sporttotó, zsámolyugrás és még sorolhatnánk tovább a próbákat. A klubteremben sakkvil- lámtornán mérhette ösz- sze tudását sok fiatal. A sportpályán kispályás labdarúgótorna mozgatta meg Nehéz, de hibátlan tesztlapok Megyei döntő Vácott Az egyik nehéz akadályon, a pallón halad át a versenyző. A Nemzetközi Iskola Kupa, valamint az Ifjúsági Kupa segédmotoros-verseny járási döntőjét vasárnap délelőtt rendezték meg a járási székhelyen, pontosabban a Munkásőr utcai általános iskolában. Az általános, illetve középiskolásoknak először egy tesztlapot kellett kitölteniük, amelyen 20 kérdést olvashattak. Szabad-e egyirányú forgalmú úton a forgalommal szemben kerékpározni, vagy kerékpárt tolni? Szabad-e elindulni elromlott lámpával? — ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek a tesztlápon. Jól felkészültek Mint később kiderült, né- hányan alaposan felkészültek, mert hibátlanul oldották meg a nehéz feladatot. Illetve töltötték ki a lapot. A maximális 100 pontot négyen is megszerezték. Ám ezzel még nem ért véget a verseny, következett a nehezebb feladat, az ügyességi vetélkedő. A Járási Közlekedésbiztonsági Tanács új kerékpárjain tették meg a résztvevők a kijelölt távot, közben különböző ügyességi feladatok vártak rájuk. Többek között bólyasort kellett megkerülniük a versenyzőknek. Vizespoharat áttenni menet közben az egyik asztalról a másikra, a pingpong- labdákat három műanyagkosárba belehelyezni. A gyakorlati “versengésben is sokan értek el jó eredményt. Győztesek és helyezettek Amikor befejeződött a verseny, izgalommal várta mindenki az eredményhirdetést. Az általános iskolások versenyében a lányok között első helyen végzett Szabó Erika (Csévharaszt), második lett Varga Katalin (Nyáregyháza). A fiúk között első lett Liebe Mátyás (Vecsés, 1. számú iskola), második Mészáros Géza (Nyáregyháza). A középiskolások és ipari tanulók segédmotoron mutathatták be ügyességüket.' Az A kategóriában első lett Horváth József, második Bokros István (Monor), a B kategó- *4a első Vét helyezettje Tóth Csaba és Kálmán Miklós <Mo- nor). A gimnázium B kategóriáiéban az első helyet ifj. Krenács János (MnnoO, a másodikat Czinder Csaba (Monor) érdemelte ki. Értékes jutalmak A győztesek és helyezettek értékes tárgyjutalmakat vehettek át Pintér Erzsébet járási úttörőelnöktől és Kovács György rendőr őrnagytól, a JKBT t.itkárá‘01. A megyei döntőre március 18-án, szombaton Vácott kerül sor. amelyen a különböző kategóriák első két helve- -rettto vér>yioeii szűkebb pátriánk színeit. G. J. a fiatalok nagy csoportját. Délután a Járvány című magyar filmet vetítették le, s kihirdették az eredményt a különböző sportágakban. A fiatalok többsége megtekintette Bodócsi Béla és Reitz János képzőművészek kiállítását. A kora esti órákban pol- beat-műsor szórakoztatta a résztvevőket, majd az Energia-együttes muzsikájára táncolhattak a fiatalok a késő esti órákig. Gér József A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: Nyomozás Osztra- vában. Mende: Pillangó, I—II. Monor: Cirkusz a cirkuszban. Nyáregyháza: A hölgy azonnal jelentkezzen. Pilis: Center az égből. Üllő: Négy testőr. Vecsés: A sólymok vezetője. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Menüén, 8-tól 14 óráig: az ÁFÉSZ-dolgozók tanfolyama, 18-tól: a könyvbarátok körének foglalkozása, Maglódon, 14-től 18-ig: Bodócsi Béla és Reitz János képzőművészeti kiállítása (az MSZMP maglódi nagyközségi bizottságának tanácstermében, Steinmetz kapitány u. 24.). Úriban, 14-től: a gyermek sportszakkör foglalkozása. Kevés a tanuló A szakmunkás-utánpótlásért A Monori Építők Ipari Szövetkezetének tervei A Monori Építők Ipari Szövetkezete, mint a legtöbb hasonló építőipari vállalat, az elmúlt évek során gyakran küszködött szakemberhiánynyal. Mindig több kőművesre, ácsra, vasbetonszerelőre lett volna szükségük, mint ameny- nyi rendelkezésükre állt. A szobafestő, mázoló, tapétázó szakmában sem jobb a helyzet. A szövetkezet vezetői a szakmunkás-utánpótlást saját szakmunkásképzéssel kívánják biztosítani — mondotta Geller Nándor elnök. A szövetkezet 1972. óta foglalkozik szakmunkásképzéssel. Az első években még kis létszámmal, 15—20 tanulóval kezdtek. A megkívánt, jó feltételek biztosításával, sikerült a létszámot évenként folyamatosan növelniük. A vecsési lakótelep építkezései lehetővé tették, hogy a körülbelül 80 kük a levelek gépkocsivezetők, az ellenőrök is kézbesítést vállaltak a kritikus időszakban, ám még így is volt néhány olyan körzet, ahová képtelenek voltunk embert küldeni. így történhetett, hogy a gyászjelentések nem érkeztek meg időben a címzettekhez. Azóta helyreállt' a rend. S ez nemcsak azt jelenti, hogy majdnem teljes létszámmal dolgozhatnak, hanem azt is: a végre befejezett felújítás után birtokba vehették a földszintet. Nagyobb a felvevőhely, több a postafiók, két telefon- fülke áll már az előtérben. Bővült a kézbesítők pihenőszobája, s az eddig íróasztallal sem rendelkező „hírlapos“ önálló irodában láthatja el fontos munkáját, a napi- és hetilapok, a folyóiratok elosztását. Az udvar ugyan még magán viseli hosszú felújítás, tatarozás jeleit, de ha engedi az idő, hozzáfoghatnak annak rendezéséhez is. K. Zs. HELYREÁLLT A REND Miért kést« Március 7-i számunkban Jegyzetlapok címmel egyebek között azt tettük szóvá, hogy a posta az épületétől pár száz méternyire levő Bajcsy-Zsi- linszky utcába egyhetes késéssel kézbesített néhány gyász- jelentést. Cikkünk megjelenésének reggelén csengett a telefon, Demjén András hivatalvezető invitált bennünket beszélgetésre. — Nem magyarázkodásra, beszélgetésre... — mondta emeleti irodájában. — Ám mindenekelőtt elnézést kell kérnem az érintettektől, akiknek a gyászjelentések kézbesítésével kellemetlenséget okoztunk. Éppen arra az időszakra esett nálunk a legtöbb influenzás megbetegedés, szinte nem is volt kézbesítőnk. Akadt olyan dolgozó, aki bár lázas volt, s járni alig tudott, érezte, mennyire hiányozna a munkája, hát bejött reggel. De másnaptól egyhónapos beteg- állományba kényszerült. A Huszonhat év után ‘ Mindig az emberség nevében Többet tenni a közösségért Véletlen, hogy fiókszerkesztőségünk ajtajával szemben a folyosó túloldalán a Vöröskereszt járási titkárának szobája van. De ez a véletlen eredményezi, hogy Gajdos Józsefné- val naponta találkozunk, s most szinte hihetetlennek tűnik, hogy ezentúl ne vele beszéljünk a véradásokról, az ifjú vörös keresztesekről, a gyógyszerről, amit egy beteg kisfiúnak külföldről kellene megszerezni... Gajdosné március 16-án hivatalosan nyugdíjba vonul, átadja helyét és munkáját utódjának. Munkatársak — barátok Az első kérdést a mindennapos megszokott találkozások miatti közvetlenség mondatja ki: — De ugye csak hivatalosan búcsúzik...? Nevet. — Gyakran visszajárok majd. Utódomnak megígértem, hogy bármikor, bármiben szívesen a segítségére leszek. De egyébként sem lehet 26 éven át szakadatlanul folytatott munkát hirtelen úgy hátrahagyni, hogy nyoma sem maradjon belőle az ember életében. Tudom, nyugdíjazásom után is sokan felkeresnek majd, hiszen annyi ismerőst, barátot szereztem. Nyilván segítséget is kémek majd, én is kértem sokszor, mások is megteszik. Sohasem zárkózom el, ha tehetek valamit. Többször beszéltünk már a vöröskeresztes járási titkár kívül jó érzés volt tudni mindig, hogy akiknek segítségét kérem, azokra bátran támaszkodhatok, s mindazt a munkát, amit közösen végeztünk, ellenszolgáltatás nélkül, lelkesedéssel csinálták, csinálják. Az ötvenhárom vöröskeresztes titkárral nemcsak munkatársi, hanem baráti kapcsolat is kialakult az évek során ... Egymásért — A véradással és az ifjú vöröskeresztesekkel kapcsolatos munka nőtt leginkább a szívemhez. A véradás, konkrét segítségadás a rászorulóknak, erről talán nem is kell bővebben szólnom. A jövő vöröskereszteseinek nevelését mindig fontosnak éreztem, hiszen mindig lesz tennivaló, mindig szükség van olyan emberekre, akik a humánum nevében cselekszenek. Gajdos Józsefné utódjára, sem vár majd kevés' feladat. A legutóbbi vöröskeresztes kongresszus különösen az idősekkel való törődést hangsúlyozta. A monori járásban a házi szociális gondozás terén kell majd előbbrelépni. — A munka hozzám nőtt. Hiányát oldja majd a család, két kisunokám az idén megy iskolába, szükség lesz a nagymamára. Sok a pótolnivalóm is. szeretnék többet olvasni, utazni... De nem szakadok el semmiképpen a mozgalomtól, ahol minden emberre szükség van, hogy minél többet tehessünk egymásért, a többiekért. Koblencz Zsuzsa lönböző szakmában foglal" koztatott ipari tanulót gyakorlatilag is foglalkoztassák. Az oktatáshoz szükséges műszaki, szakmai és munkahelyi körülmények mindig megfelelőek voltak. A nyolc-tíz tagú szakmai egységekre bontott tanulógárdának külön szakoktatója van. Az évek során szerzett tapasztalataik szerint így biztosíthatják a legjobban a fiatalok fejlődését, mind az elméleti tudnivalók, mind a munkahelyi tapasztalatok elsajátítását. A vecsési építkezésen különösen a kőműves ipari tanulók álltak helyt becsülettel, de dicsérték őket a szövetkezet más építkezésein is. A gyakran zord idő ellenére is mindenütt jó munkát végeztek. Sajnos, az idén azonban olyan kevés építőipari szakmunkástanuló jelentkezett, amelyre az utóbbi években nem volt példa: mindössze két kőműves. Pedig a szervező munkával a korábbi évben sem volt baj. A járás területén megtartott iskolalátogatások szakmai tájékoztatói igyekezték biztosítani az utánpótlást. A tanulók számára szervezett munkahelyi látogatások ugyanezt a célt szolgálták. Ennek ellenére sem jelentkeztek annyian, ahányat reméltek. A jelenlegi helyzet meghatározza a szövetkezet feladatait. Az idei céljuk a 100 fős tanulólétszám elérése. Ezzel maradéktalanul bizto" sítva lenne a szövetkezet szakmunkás-utánpótlása. A tapasztalatok szerint a szövetkezetnél felszabadult tanulók nem mentek el tőlük. Együtt maradtak, és ifjúsági brigádként dolgoznak szakmunkás minősítésük és órabérük megállapítása után is. Minden jel arra mutat, hogy elégedettek mind munkakörülményeikkel, mind keresetükkel. A szövetkezet pedig nem kevésbé munkájukkal. A vecsési lakótömb festő és mázolási munkáit teljes egészében ez az ifjúsági szakmunkás brigád végezte el, harmadéves ipari tanulók segédletével, kifogástalanul. A szövetkezet vezetősége különös gondot fordít a tanulók szüleivel való kapcsolat- tartásra is. A szülői értekezleteken általában 50—70 szülő jelenik meg. Olyankor alkalom nyílik minden szakmai és gyakorlati probléma megtárgyalására, a szülők tájékoztatására. A Pest megyei KISZÖV is foglalkozik a megyei ipari- tanuló-utánpótlás kérdésével. A monori szövetkezet jó eredményei alapján részt vett egy pályázaton, amelynek célja a dél-Pest me<?vei iparitanuló- | központ megépítése. A szövetkezet pályázatát elfogadták és a beruházás megvalósítására 3 millió 400 ezer forint támogatást biztosítottak. Terveik szerint az építkezés az év második felében elkezdődhet. A tanműhelyeket, a szükséges szocialista létesítményekkel együtt 1979. június 30-ig szeretnék befejezni. A szövetkezet központjában felépítendő tanműhelyekben a következő szakmák tanítása folyik majd: kőműves, szoba- festő-mázoló. tapétázó, vízvezeték-szerelő, épületasztalos, épületlakatos, villanyszerelő, ács és bádogos. Az iparitanuló-központ megépítése hosszú távon is lehetővé tenné Dél-Pest megye szakmunkás-utánpótlásának biztosítását, a jelenlegi nehézségek kiküszöbölését. F. J. munkájáról, a fontosabb eseményekről is hírt adtunk, a „hogyan indult" azonban csak most vált aktuálissá. Humánum — A Monori Kefegyárban dolgoztam. Üzemi vöröskeresztes titkárként sok olyan dologgal megismerkedtem, ami ezen a posztomon is hasznosítható volt, de csak itt, akkor, amikor járási titkárként tevékenykedtem. jöttem rá, menynyire sokrétű, nehéz, szép ez a munka. A születés előtti időtől a halálig foglalkozunk az emberrel, hiszen a terhesgondozástól a szociális otthonokig ágaznak szét tennivalóink. Közhelynek hat talán, de mély igazság rejlik benne: ha nincsenek körülöttem olyan lelkes, lelkiismeretes aktívák, mint akikkel együtt dolgoztam. nem érhettünk volna el eredményeket. Rend-