Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

1978. MÁRCIUS 10., PÉNTEK «mth kJíuusk* Fejlődik az állampolgárok szocialista szemlélete Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Tavaly több mint 123 és íél ezer bűncselekmény vált ismertté, 4,5 százalékkal keve­sebb, mint 1978-ban. Jóllehet, a fiatalkorú bűnelkövetők száma 3,6 százalékkal csök­kent, nem túl jó a kép, ha figyelembe vesszük: minden tízezer fiatalkorú lakos közül csaknem 124-et kellett felelős­ségre vonni bűncselekmény miatt. Ez pedig kedvezőtle­nebb jelenség 1976 tapasztala­taihoz viszonyítva. Még inkább az, ha tekintet­be vesszük, hogy a gyermek­korú — 14 éven aluli — elkö­vetők száma 2217-ről tavaly 2587-re eihelkedett — állapí­totta meg dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész csütörtöki saj­tótájékoztatóján, amelyen is­mertette a bűnözés alakulá­sát, szólt a megelőzés, a bűn­üldözés időszerű feladatairól, továbbá a törvénysértések ki­küszöbölését és megelőzését segítő általános felügyeleti és polgári jogi tevékenységről. Csökken a kár ú társadalmi tulajdonban Az összbűnözésen belül vál­tozatlanul a legnagyobb arányt, 55 százalékot képviselik a va­gyon elleni bűncselekmények. Míg a társadalmi tulajdont károsító bűnözés csökken, a személyi javak elleni bűn- cselekmények szintjét nem sikerült visszaszorítani. Igaz, a jogszabályaink ellen súlyo­san vétők tavaly 83 millió fo­rinttal kevesebb kárt okoz­tak a társadalmi tulajdon­ban. Bűncselekményeik nyo­mán azonban így Is 177,5 mil­lióra rúgott az okozott kár. Figyelmet érdemel: több mint felére csökkent a társa­dalmi tulajdonban, gondatlan rongálással okozott kár, vi­szont két év távlatában 20- ról 22 millióra emelkedett a hanyag kezeléssel előidézett vagyoni hátrány összege. A bűncselekmények 17 szá­zalékát o közlekedők követik el, figyelmeztető jelenség eb­ben a kategóriában a 2,7 szá­zalékos emelkedés. Mi több, csaknem 5 százalékkal volt magasabb a halált okozó köz­úti bűncselekmények száma, s több mint 9 százalékkal emelkedett a súlyos testi sér­téssel járó szabályszegések aránya is. Mindez arra ösz­tönzi a hatóságokat, hogy fo­kozzák a felelősségrevonás szi­gorát. A törvény teljes szi­gorával kell eljárni az ittas járművezetőkkel szemben;, a múlt évben összesen 14 700- at vontak felelősségre. Szoros kapcsolat a gazdálkodó szervekkel Az utóbbi években szigo­rúbbá vált az erőszakos és garázda jellegű bűnelkövetők felelősségre vonása. Jórészt ennek tudható be: tavaly 5,3 százalékkal csökkent az e kör­ben ismertté vált bűncselek­mények száma. Az ismertté vált népgazda­ság elleni bűncselekmenyek szama — elsősorban a deviza­bűncselekmények szaporodása miatt — 6 százalékkal emel­kedett. A vám- és devizaren­delkezések megszegői ellen szigorú fellépésre van szük­ség — hangoztatta a legfőbb ügyész —, mivel e bűncse­lekmények száma csaknem 37 százalékkal nőtt egy év alatt. Említést érdemel: tavaly több mint 1600 külföldi vétett sú­lyosan jogunk ellen, s közülük több mint 900-an követtek el deviza-bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészség alap­vető feladatának tekinti a bűnözés megfékezését — hang­súlyozta dr. Szíjártó Károly. — Az elmúlt esztendőben meg­vizsgálták a népgazdaság és különösen a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmé­nyek földerítésének, továbbá a felelősségre vonásnak a gya­korlatát. Szorosabbra vonták kapcsolataikat a társadalmi va­gyon kezelésére hivatott gaz­dálkodószervezetekkel, azok felügyeleti hatóságaival és szerveivel. Figyelmet érdem­lő megállapítás: mintha keve­sebb figyelmet fordítanának az arra illetékesek a gondat­lanságból fakadó bűncselek­mények üldözésére. Határozott fellépés a törvényesség mellett Az általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékeny­ség tapasztalatairól szólva dr. Szíjártó Károly kiemelte: ta­valy 2909 vizsgálatot végezlek a jogalkalmazás több terüle­tén. örvendetes, hogy a ható­sági és a gazdálkodószervek­nél tovább erősödött a tör­vényesség. Az ügyészségek ál­tal feltárt jogsértések jellege és súlya azonban arra figyel­Dunakeszi Nagyjavítás új* technológiával A négytengelyes vasúti sze­mélyszállító, háló-, büfé, biszt­ró-, posta-, pakli-, étkező- és mérőkocsik gyártója és kar­bantartója, a MÁV 51 észtén- ■ dős dunakeszi járműjavító üzeme az idén megváltoztatja tevékenységét. Megszűnik az új kocsik gyártása és új technológia alapján megkezdődik a kocsipark jó részének nagyjavítása. Dobrovits István, az üzemi pártbizottság titkára elmondta, hogy a vasút és az utasok igé­nyei szabják meg a dunake- sziek feladatait. Az új kocsik gyártását azért kell háttérbe szorítani a jelenlegi ötéves tervidőszak hátralévő részé- óén, mert a közlekedés fejlő­désének eredményeként keve­sebben utaznak vonaton, vi­szont aki jegyet vált, hosszabb távolságot tesz meg, mint ko. -ábban. Tehát kényelmesebb úlkéket kell kialakítani. A árműjavító konstruktőreinek ehát a következő néhány Író­lapban és évben a meglevő, már közleke­dő kocsikat kell átalakíta­niuk, illetve áttervezniük. Az elkövetkezendő két és fél év alatt mintegy 250p kocsit varázsolnak újjá, mert a vas­úti személykocsi park átlag- életkora 14 év, ami közepes­nek számít, s ilyentájt válik időszerűvé nagyjavításuk. A járműveket csaknem alvázig lemeztelenítik, leszedik róluk az elektromos berendezéseket, kibontják az üléseket, válasz­falakat, s végül az alvázra és a forgóvázra új szekrényt építe­nek. Az új kocsik gyártásakor kialakított technológia alapján bevezetik a nagyelemes javí­tást, azaz előregyártott oldal- és homlokfalakat, tetőszerke­zeteket szerelnek föl. Eddig javítgatták, foltozgatták a meglevő lemezeket, vagy rö- videbb darabokon cserélték ki a hibás, kopott falakat. A tájékoztatás szerint a ha­todik ötéves tervidőszakban ismét gyártanak új személyko­csit Dunakeszin. Addig azon­ban az egyes gyáregység, amelynek 700 dolgozója van, valamelyest kevesebb terme­lési értéket állít elő. A nagy­javításért 10—15 százalékkal kevesebb bevételhez jutnak. Gondos munkaszervezéssel, a termelékenység fokozásával azonban ellensúlyozhatják az ebből fakadó hátrányokat. Cz. V. meztet, hogy még határozot­tabban kell fellépni a szocia­lista törvényesség teljesebb megvalósulását akadályozó fe­lelőtlenség, hanyagság vagy bürokratikus ügyintézés el­len. Az ügyészi vizsgálatok alapján a különböző szervek törvénysértő határozatai ellen 700 óvást, törvénysértő gya korlat vagy a szerv mulasztá­sa miatt pedig 1885 ügyészi felszólalást nyújtottak be. Az ügyészség tudomására ju­tott törvénysértések alapján a különböző, felügyeletet el­látó és ellenőrző szerveket 434 esetben kérték fel vizs­gálatra, s megfelelő intézke dések megtételére. Az ügyészi szervezet fontos hivatása to­vábbá, hogy időről időre ele­mezze a jogalkalmazásban elő­forduló törvénysértések okait. Különösen azért, mert olykor előfordul, hogy jó szervezés­sel, továbbképzéssel vagy a feladatok arányosabb elosz­tásával, illetve hatékonyabb ellenőrzésével o törvénysér­tések viszonylag könnyen és gyorsan megszüntethetők. A tapasztalatok szerint időn­ként visszaesik a hatósági te­vékenység színvonala. Kivált akkor, ha jól képzett és gya­korlott szakemberek távoz­nak el, vagy a jogalkalmazók az új szabályokat nem isme­rik meg időben. Az elkövetkező esztendők­ben az állami, a gazdasági és a társadalmi élet minden te­rületén szívós munkát kíván állampolgáraink szocialista öntudatának és helyes szem­léletének fejlesztése. Csakúgy, mint a bűnözést elősegítő okok feltárása, megszünteté­se. Az ügyészi, a bűnüldöző és az igazságügyi szervek vál­tozatlanul azon munkálkod­nak, hogy á jogpolitikai elvek alapján következetesen érvé­nyesítsék a bűncselekmények és elkövetőik földerítéséhez, a differenciált felelősségre- vonáshoz fűződő érdekeset, ezzel is elősegítve a hatéko­nyabb megelőzést. SzemlélefS kérdés Ankét a termelékenységről A népgazdaság egyes terüle­tein — így például a beruházá­si piacon, a tőkés fizetési mér­leg, a kooperációs kapcsolatok alakulásánál, a munkaerőke. resiet és -kínálatban — megle­vő krónikus egyensúlyhiányok egymással többé-kevésbé szo­rosan összefüggnek, valameny- nyi megszüntetéséhez nagy­mértékben hozzájárulhat a termelékenység gyors ütemű növekedése — állapították meg tegnap, a Magyar Köz- gazdasági Társaság ankétján, ahol Juhász Adám nehézipari államtitkár tartott vitaindítót A termelékenységről — rend­szerszemléletben címmel. A tanácskozáson — ame­lyen Buda István munkaügyi államtitkár elnökölt —, több minisztérium, illetve vállalat vezető szakemberei számoltak be tapasztalataikról. A vitában egyértelművé vált, hogy a termelékenység növe­lése — a megfelelő ösztönzők mellett — elsősorban szemléle­ti kérdés. A termelékenységi mutatót a legfontosabb gazda­sági és műszaki mutatók rang­jára kell emelni. Napirenden a kereskedelem Ülést tartott a Pest megyei képviselőcsoport Tegnap délelőtt a Pest me­gyei pártbizottságon S. Hege­dűs Lászlónak, a megyei kép­viselőcsoport elnökének, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa titkárának vezetésével ülésezett az országgyűlési kép­viselők Pest megyei csoportja. Az ülésen részt vett Ároktő András, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának tikára, Ko­vács Antalné, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak titkára. Lakatos Tibor, a Pest megyei tanács elnökhelyettese beszá­molt a képviselőknek Pest megye kereskedelmi helyzeté­ről. Mint mondotta, a nagy erőfeszítések ellenére nem csökkent, de nőtt a megye ke­reskedelmi gondja. Amíg 1970-ben országosan ezer la­kosra 280 négyzetméter eladó­tér jutott, Pest megyében csu­pán 213 négyzetméter. Ez 76 százaléka az országos átlag­nak. Jelenleg az országos át­lag 332 négyzetméter, Pest megyében viszont csak 244, ami az országos átlagnak mindössze a 73,5 százaléka. Je­lenleg megyénkben 3000 álla­mi-szövetkezeti kereskedelmi és 1300 vendéglátóipari egység, valamint 800 magánkereskedő és 100 magán vendéglátó áll a lakosság rendelkezésére. Az ötödik ötéves terv időszaká­ban 60 ezer négyzetméternyi alapterülettel bővül a megye kereskedelmi, illetve vendég­látóipari hálózata. j A képviselői munka felada­tairól Arató András beszélt, majd S. Hegedűs László, az országgyűlés tavaszi ülésszaká­nak tervezett napirendjéről adott tájékoztatót. j Vác, ipari centrum A városfejlesztés hétköznapjai Vác, a már több mint 900 éves múlttal rendelkező vá­ros a felszabadulás óta dina­mikusan fejlődik, sőt, ipara, kereskedelme, lakosainak szá­ma az elmúlt két évtizedben olyan gyorsan növekedett, amire lakói sem számítottak. A fejlődés feltételei, a főváros közelsége, a közúti, vízi és vasúti szállítási lehetőségek, a magasan kvalifikált szak­munkásgárda — adottak. Ép­pen ezért gyarapodtak olyan intenzíven a város régi üze­mei: a Forte, a Bélésárugyár, a Kötöttárugyár, a HAGY. Né­hány év alatt nagyüzemmé vált az Egyesült Izzó váci gyá­ra, a Tfégi település határain kívül a cementgyártó óriás, a DCM, a Taurus, a Magyar Hajó- és Darugyár gyáregy­ségei, s új üzemek születtek: a tejipari, a sütőipari válla­lat, az AFIT-szerviz, a Volán­telep, a kommunális üzem, s az építőipari vállalatok telep­helyei. A koránt sem teljes Termelési rendszerek a mezőgazdaságban A MÉM új mezőgazdasági termelési rendszerek megala­kítását hagyta jóvá, ezek az idei tavaszon munkához lát­nak; ezzel 76-ra nőtt a viszony­lag új termelésszervezési és fejlesztési gazdálkodási formák száma. Az előzetes engedéllyel mű­ködő gazdálkodási szervezetek arányának növekedése azt jel­zi: csakis alapos megfontolás után jöhet létre újabb vállal­kozás, a fő hangsúly ugyanis a már meglevők műszaki, illet­ve szakmai színvonalának nö­velésére tevődik át. Ugyanúgy szigorú feltételekkel lehet csak csatlakozni a már működő szervezetekhez, amelyek ta­valy is több tucat gazdaság fel­vételi kérelmét utasították el, mert a rendszergazda nem tar­totta kielégítőnek szakmai fel- készültségüket. A következő időszakban több állattenyésztési ágazat­ban, főleg a húsmarhatartás­ban lehet számítani újabb rendszerek létrejöttére. Vi­szonylag nagyszámú kertészeti rendszer, számszerint 26 műkö­dik az országban. Üjabb vál­lalkozások kérelmei jelenleg elbírálás alatt vannak. Veszélyes kereszteződésben A 3-as főközlekedési út és a kistarcsai kórház bekötőé' já- nál a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának dolgozói meg­állást parancsoló táblát állítottak fel, a balesetek megelőzésére. Halmágyi Péter felvétele felsorolásból is világosan ki­tűnik, hogy a felszabadulás előtti álmos kisvárosból ipa­ri centrummá fejlődött lakó­helyünk. Növekvő igények Az ilyen dinamikus fejlő­dés — mint másutt is —, nem jár gondok nélkül. Az üze­mek gyarapodása, beruházásai egyre több helyet igényel­nek, s az igényeknek úgy kell eleget tenni, hogy az ne ront­sa a városképet, az itt lakó emberek nyugalmát. Ezért a városi tanács csak a város- rendezési tervek széliemében engedett át további területe­ket a gyáraknak, általában a településen kívül eső terüle­teken. Ebben a tervidőszak­ban új TUZEP-telep, vala­mint zöldség-gyümölcs tároló­raktár építésére adtunk en­gedélyt. A város fejlődésének másik velejárója a léie^szám, s az ellátást igénylők számának gyors gyarapodása. Jelenleg 37 ezer 800-an laknak a vá­rosban, de csaknem 10 ezer bejáró ellátásával is számol­ni kell az infrastruktúra ter­vezésénél, fejlesztésénél, s körülbelül 20 kilométeres von­záskörzettel. A környező köz­ségek lakóinak egészségügyi, kereskedelmi, kulturális ellá­tásának feladatával is meg keli birkóznunk. Mindez nem köny- nyű, de az előrehaladást bizo­nyítja az iskolahálózat, az egészségügyi intézmények gya­rapodása, a helyi és távolsági közlekedés fejlődése. De az is igaz, hogy a kommunális el­látás mindeddig nem képes lépést tartani a lélekszám gyors gyarapodásával. Bár két nagy lakótelepünk is kiépült az elmúlt két évtizedben, még mindig nagyon sokan várnak lakásra. Víz, gáz, csatorna A sokszorosára nőtt vízigé­nyekkel csak sorozatos víz­műfejlesztéssel lehetett lépést tartani. De elsősorban Deák­váron, s nyaranta még min­dig előfordul vízhiány. Így a tervidőszakban új gerincveze­ték és tározó épül a városrész­hez, s ez megjavítja majd az ellátást. Bár nemrég, 1971- ben helyezték üzembe, de már most sem képes a város szennyvizét megtisztítani a na­pi 12 ezer köbméteres kapaci­tású telep. A hatodik ötéves tervben fejeződik be bővíté­se. a 120 millió forintos be­ruházással. A városi tanács és a Dunamenti Regionális Vízmű mellett a vállalatok is hozzájárulnak majd a költ­ségeihez. Jelenleg 2 ezer la­kás. intézmények és üzemek so^a használja a városban a földgázt. Tavaly befejeződött a körvezeték énít^se. amely a Lenin utat és a belvárost is bekapcsolta az ellátásba. A következő években jut el a gáz a Gombási lakótelepre és az Ernst Thälmann térre. A föld­gázhasználat terjedése nem­csak azért jelentős, mert a kor­szerű energiahordozó haszná­lata könnyebbé és olcsóbbá teszi a fűtést, hanem környe­zetvédelmi, levegőtisztasági okokból is. A földgázra való átállás azonban sok gonddal is jár. A szerelőkapacitás kicsi, az anyagellátás akadozik, ezért a fogyasztók bekapcsolása las­sú, s a késedelem miatt a költ­ségek is növekednek. Ugyan­csak sok nehézséget okoznak a korszerűtlen kémények, az időlegesen felásott, használ­hatatlan utak. A problémák csökkentése érdekében a kivi­telezőknek és a tanácsnak is összehangoltabban kell dol­goznia. A város iparának fejlődése nagy hatással van a szolgál­tatások és a kommunális' lé­tesítmények fejlődésére. Egy­részt folyamatosan nőnek az ellátási igényék, ugyanakkor a legtöbb üzem és gvár, pél­dául a Forte, a HAGY, a víz­mű. a DCM jelentősen hoz­zájárul a városfejlesztéshez, az óvodák, a kulturális, oktatási intézmények építéséhez, fenn­tartásához. Védnökök az üzemek Az üzemek nyújtotta támo­gatás új formáját is sikerült meghonosítani. Vácott: o véd- nökségi rendszert. Egy-egy üzem védnökséget vállal a te­lepülés egy-egy nagyobb be­ruházása felett. így a DCM például egy új iskola, a vízmű pedig a szakorvosi rendelő- intézet építését támogatja. A vállalatok az ötödik ötéves terv ideje alatt 500 munkás- és ifjúsági szövetkezeti lakás építéséhez adnak segítséget a dolgozóknak nyújtott kölcsön­nel. Vác tervszerű fejlesztésé­nek nemcsak a helyi erők ösz- szefogása, hanem az előrelátó tervezés is alapfeltétele. Ezért készítettük el a város rende­zési tervét, a gombási, a kis- váci és a Széchenyi utcai te­rületek konkrét beéoítési ter­vét. Ezek lehetőséget terem­tenek a tervszerű, arányos fejlődésre, történelmi múl­tunk emlékeinek megőrzésé­re. A város távlati és a konk­rét, a következő évekre szóló fejlesztési tervei a legszéle­sebb nyilvánosság bevonásá­val készültek. Megvalósításu­kat széles körű társadalmi összefogás segíti. Ennek ta­valyi értéke mintegy 10 mil­lió forint volt. Ez az aktivi­tás biztosítéka a város töret­len fejlődésinek. Tari Kálmán, a váci városi tanács elnökhelyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents