Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

1978. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK Stern W K/unav Disznótoros, bosszúsággal a Hetekkel ezelőtt négy disznó­toros csomagot adtam föl a váci jőpostán. Természetesen ex­press, feltüntetve, hogy rom­landó árut küldök benne. Azóta már egy hónap eltelt. Érdek­lődtem ismerőseimtől, megkap­ták-e a küldeményt?' Megle­pődtem, amikor azt a választ kaptam, hogy a négy feladott küldemény közül három nem érkezett meg a feladóhoz. Ügy gondolom, nagyobb fi­gyelmet kellene fordítani a postán arra, hogy ilyen kelle­metlenségek ne forduljanak elő. Gyurkovlcs Nóra Vác ★ Az ügyben érdeklődtünk a vád főpostán, ahol elmondták, hogy a feladáskor kapott ellenőrző szel­vénnyel fel|et reklamálni, az elve­szett csomagok fittyében. Ezt kell bemutatnia olvasónknak is. Ha valóban elveszett a küldemény, vagy nem jutott ,el a címzetthez, kártalanítják levélírónkat. Kérés a MÁV-hoz A következő ügyben szeret­nék segítséget kérni a MÁV illetékeseitől: a Salgótarjánból Budapest felé menő vonat — amely Aszódról 13.5S-kor in­dul — Bagón nem áll meg. Pedig nekünk, bagi lakosok­nak ez nagyon fonto6 lenne, ugyanis Aszód messze van és ai oda vezető út elég régóta járhatatlan már. ;A másik észrevételünk pe­dig az, hogy Bagón a vasút­állomáson a' jegykiadás 8-tól 11-ig és 20 órától 22 óráig szünetel. Ez azért okoz prob­lémát, mert a 317-es számú vonat, amely 7.42-kor indul Budapest felé, nagyon sok esetben egy órát is késik. A szolgálatos vasutas nyolc óra­kor elmegy és a váróterem­ben tartózkodó utasoknak nincs, aki jelezze, hogy mikor érkezik a vonat. Szemtanúja voltam egy esetnek: a Buda­pestre 7.42-kor induló vonat­tal nagyon sok iskolás gyer­mek ment szervezett kirándu­lásra. A szolgálatos vasutas az utolsó pillanatban jelezte, hogy az ellenkező vágányról jön a vonat. Ekkor könnyen tömegkatasztrófa keletkezhe­tett volna. Az a kérésünk te­hát, hogy a szolgálatos vas­utas a 317-es számú vonat érkezését mindenképpen vár­ja meg. Nem először fordul elő, hogy a MÁV illetékeseihez fordulunk segítségért, és úgy tapasztaltuk, hogy igyekeznek gondjainkat megoldani ez­úton szeretnénk megköszönni, hogy kérésünkre a 6.25-kor érkező szerelvény az utóbbi időben Bagón is megáll. Iszlai Albert Bag Bevehetetlen vár Múlt heti számuk Postabon­tás rovatában szóvá tették, hogy Kartalon, az 1004. számú üzlet hosszú idő óta zárva van Örömmel adok hírt arról, hogy az elmúlt napokban a boltot megnyitották, és ismét mehetünk oda vásárolni. Azaz csak mennénk, mert az üzlethez vezető út szinte járhatatlan. Egyik reggel pél­dául alig tudták a tejet be­szállítani. Ez az üzlet ugyanis egy dombon van, melyet „vi­zesárok” vesz körül. Ilyenkor tavasszal szinte megközelíthe­tetlen. Valószínűleg azért üres mindig az üzlet, mert a szállí­tókocsik csak nehezen tudnak a bolt elé állni. Az is nagy probléma, hogy a mentő nem tudja ebből az utcából elszál­lítani a betegeket. Gyakran lovas kocsival vagy talicskán kell a súlyos beteget a köves útig elvinni, ahol a mentő családanyának nem kell éjjel a nagykátai vasútállomás vá­rótermében rostokolnia. KB várja. Szeretnénk megtudni, mikor fogják ezt az áldatlan állapotot megszüntetni? Lengyel Imrcné Kartal ■ ★ Olvasónk gondjával Sóregi Jánoshoz, a kartali nagyközsé­gi tanács elnökéhez fo*. elültünk, aki egyetértett olvasónk pana­szával. Elmondta, hogy a Ság- vári Endre utca 1200 méter hosszú és rendbehozatalához több mint ötmillió forintra len­ne szükség. A lakók felajánlot­ták ugyan társadalmi munká­jukat, de az említett összeg­re azzal együtt is szükség van. A segítséget a Pest me­gyei Tanácstól várják, ahol re­méljük, minél előbb igyekez­nek megoldani a kartaliak gondját. Készülődés a VIT-re A, Kossuth Lajos Katonai ( Főiskola KISZ-bizottsága már a múlt év decemberében megkezdte a VIT-vetélkedők szervezését, politikai előké­szítését. A selejtezőkön 54 csapat vett részt, közülük 24-en ju­tottak a középdöntőbe. Az elődöntőkre nemrégiben ke­rült sor, és a kilenc döntőbe jutott csapat a tanintézet va­lamennyi állománykategóriá­ját képviseli. így például hall­gatói, sorállományú és polgári KISZ-alapszervezetek verse­nyeznek majd március 15-én a főiskolai döntőn. Ezzel azon­ban még nem ér véget a fel­készülés a VIT-re. A legjobb három csapat április í-én részt vesz a katonai főiskolák versenyén. A következő prog­ram május közepén lesz, amikor kétnapos spartakiádot és az alegységek kisegyütte­seinek bemutatóját tartják. Géczl Sándor Szentendre Kértük — teljesítették Régi olvasója vagyok a Pest megyei Hírlapnak, és gyakran fordultam már kérés­sel a lap hasábjain az illeté­kesekhez. őszintén mondha­tom, hogy mindig igyekeztek segíteni gondjainkon. Nemrégiben ismét kéréssel fordultunk a Volán 20. számú Vállalat vezetőihez a Tápió- bicske—Tápiószentmárton út­vonalon utazó asszonyok ne­vében. Problémánkat most. is haladéktalanul megoldották, külön autóbuszjáratot indítot­tak részünkre. így körülbelül 40 > munkahelyéről hazautazó Az asszonyok nevében ez­úton mondok köszönetét a Volán 20. számú Vállalat il­letékeseinek. Bal as ka Józsefné Tápiószentmárton Dohányzásról néhány szóban Az utóbbi időben több ren­delet látott napvilágot a Kör­nyezet védelmének érdekében. Ide tartoznak azonban a do­hányzást ellenző egészségügyi felhívások, tanácsok is. A ci­garettásdobozokon hasznos fi­gyelmeztetések jelentek meg, és ma már egyre több munka­helyről küldik ki a dolgozókat külön helyiségekbe, ha rá akarnak gyújtani. A rádióban és a tv-ben is elhangzó felvi­lágosító előadásoknak, úgy tű­nik, van már eredménye. Es nemcsak a különböző nikotint megszűrő szipkákat fogják majd ajánlani, hanem egyre gyakrabban olvashatunk neve­lő hatású írásokat is. A jó példával az orvosoknak, peda­gógusoknak és nem utolsósor­ban a szülőknek kell élenjár­niuk. És itt kezdődik tulaj­donképpen a saját környeze­tünk védelme. Az otthon és a munkahely levegőjének tiszta­sága mind-mind segítenek megvalósítani a környezetvé­delem szó szerinti értelmezé­sét. Koncz Tibor Cegléd Szerkesztői üzenetek Cz. L-né, Törökbálint: Sajnos, lakásügyekkel nem áll módunk­ban foglalkozni. Azt javasoljuk, hogy kérelmét a területileg ille­tékes tanácshoz nyújtsa be. L. M., Penc: Kérjük, hogy mi­előbb levélben értesítsen bennün­ket arról, megoldódtak-e a GELKA-val kapcsolatos gondjai. P. L., Budakeszi: Megkaptuk a rovatunknak küldött tudósítását. Továbbra is várjuk közérdekű le­veleit. Család és iskola Vonzó? Érdekes? Nem tudok elképzelni „la- az iskola és az otthon viszo-. zító” szülőket, akik csak bizo- nyáról, a kettős nevelés hely nyos osztályokban és csak telenségéről. Mindig népesek időszakonként érdeklődnek voltak ezek a közös, az osz- gyermekük iskolai, tanulóott- tályonkénti szülői értekezletet honi viselkedése, előmenetele megelőző foglalkozások, iránt. Egyben megadták az alap­Két fiam tanult régebben hangot a későbbi félórákhoz, a váci Báthory utcai általá- amikor gyermekeink osztály- nos iskolában. A nyolc év főnökénél érdeklődhettünk a alatt egyforma figyelemmel tanulmányi eredményekről, kísértem az iskolában tör- Egyéni kezdeményezésekkel ténteket. És erre legjobb al- vonzóvá, érdekessé lehet ten- kalom a szülői értekezlet volt ni ezeket az értekezleteket. Jurányi tanító néni például délelőtt hangszalagra rögzítet­te gyermekeink jó vagy ke­vésbé jó feleleteit. Ezeket az­után lejátszotta nekünk, fel­idézve a délelőtti nevelő­munka fáradságát, izgalmát. Az érdemjegyek ismertetésénél úgy értékelte a gyengébb elő­meneteleket, hogy az érdekelt szülők se szégyelljék magu­kat, viszont mi mindnyájan Emlékszem, a közös „szülői tanultunk egy-egy alaposabb, foglalkozásokra”, amikor Ko- elemzésből. váts Sándor igazgató a torna- Torma Miklós teremben beszélt a szülőknek Vác Kellemesen csalódtam A becsületpersely HEV-re várok délután 5 óra körül Budakalászon, a len- fonógyári megállóban. Sokan Szentendre felől, még többen Pestről igyekeznek hazafelé. Látom, menet közben egye­sek éhségüket csillapítják a közeli hurkasütőnél; jól esik néhány falat Így hazatérő­ben. Az újságospavilon már be­zárt. Oldalán azonban nagy köteg hírlap egy tartóba he­lyezve. Mellette szürke, kis persely. Nem sok helyen lát­tam még becsületperselyt, ezért figyelni kezdem. Van idő a vonatindulásig. Csodálom a budakalászia­kat: az a nyolc ember, akit a néhány perc alatt összeszá­moltam, mind bedobta a pénzt. Most már szinte „drukkolok”. Biztosan akad majd, aki csak úgy... pénz nélkül. Igen, ez a bőrkabátos fia­talember itt. Elveszi az újsá­got és kinyitja erszényét. Kis­sé oldalt pislog, majd hatá­rozott léptekkel tovább in­dul. Zsíroskenyeret vesz. Hú­szassal fizet, elindul. A per­sely irányába. £s bedobja az újságért járó aprópénzt. Szégyenkezve szállók fel a beérkező szerelvényre. Az ab­lakból még látom, hogy a hó­na alatt szorongatott újságot csak most nyitja ki. Gondo­latban elnézést kérek tőle... Az ötödéves tanárjelölt fris­sen szerzett tapasztalatait fel­használva, szeretnék hozzá­szólni a szülői értekezlet prob­lémájához. Elvi fontosságát már korábban is sejtettem, hiszen szükségszerű, hogy szü­lő és nevelő között humani­zált és rendszeres kontaktus alakuljon ki. Megvallom, ki­csit aggódtam, hogy az érte- kezleti forma túl intézménye­síti a véleménycserét, de kel­lemesen csalódtam. . Pedagógiai gyakorlatom ki­egészítő részeként részt vettem egy szülői összejövetelen. Azt hiszem, az információ- és vé­leménycsere minősége döntő­en függ a pedagógustól. Veze­tő tanárnőm szinte minden szülőhöz „személyre szabott” kérdéseket intézett, ahogy mondani szokták, kapásból. A szülőkben határtalan bizalmat keltett az, hogy a tanár nem­csak hivatalból érdeklődik a gyerekek problémái iránt, ha­nem otthon van a legminden­napibb gondjaikban is. Min­den szülő őszintén, titkolód­zás nélkül, az érettségizendő diákok problémáira megoldást keresve nyilatkozott. Ennek alapján nyugodtan elmond­hatjuk, hogy szülő és tanár találkozása számára komoly és lényeges fórum lehet az ér­tekezlet, ha mindkét fél ko­molyan veszi. Barna Márta egyetemi hallgató ; Búdapest Tárlók a tanácsházán Gyűjtők és gyűjtemények Pomázon Hozzászólás cikkünkhöz :A Pest megyei Hírlap feb­ruár 9-i számának Postabontás rovatában írást olvastam: Ki volt Biksza Miklós? címmel. A levél írója azit tette szóvá, hogy Dabason néhány megkér­dezett nem is hallott Biksza Miklósról. Ez úton szeretném megkö­szönni dr. Nagy Károlynak, a levél íróiának, hogy ezt szó­vá tette. Ügy gondolom, jó len­ne, ha az 1956-os ellenforrada­lom mártírjairól többet halla­nának a gyerekek is az iskolá­ban. Feltétlenül tudniuk kel­lene a dabasi járás iskolásai­nak Kakucs község mártírha­lált halt hőséről: Gavló Jó­zsefről és a halála előtt Bugyi községben tevékenykedő Len­gyel Lászlóról is. Biksza Gyula Budapest Már a kerítésen át is belát­ni az üvegezett tornácra. A ház gazdája azonban, aki ép­pen a gyümölcsfákat metszi délutáni pihenő idejében, ba­rátságosan tessékel beljebb. Megszokta már a kíváncsisko­dó látogatókat. Nem is tudom mit vegyek előbb szemügyre. A 250 éves baranyai ládát a sarokban, vagy az ugyancsak két évszá­zados kuglófsütőt. Vagy a sző­lőművelés régi eszközeit, vagy a szebbnél szebb hollóházi, telkibányai, vásárhelyi tányé­rokat a falon. Micsoda gaz­dagság : emitt egy fából készült cseresznyés puttony; ebben hordták a vásárra a pomáziak a híres fekete cseresznyét — amott egy ostyasütő. valamikor a Madách családé volt. Országosan is számottevő Pomázon, Nyári Károly há­zában van ez az országosan is szinte egyedülálló szerb nem­zetiségi gyűjtemény. A levelet pedig, melynek alapján hír­adást kaptunk róla, egyik leg­szorgalmasabb tudósítónktól, Balogh Gyulától, kaptuk, aki — ezzel kapcsolatban — egy igen figyelemre méltó kezdeménye­zésre hívta fel a figyelmet. Sokszor gyönyörködtem már magánkézben levő gyűjtemé­nyekben — írja —, amelyek gyakran egy egész élet munká­ját, és sok-sok tanulás eredmé­nyét tükrözik. Nálunk Pomá­zon is több olyan gyűjtemény van, ami — • túlzás nélkül mondhatom — országosan is számottevő. Igaz, hogy ezeket már több községi kiállításon is bemutattuk, igaz az is, hogy tulajdonosuk bárkit szívesen fogad, de úgy gondolom, hogy az érdeklődés még ennél is sok. kai nagyobb. A helytörténeti klub tagjai és a község vezetői arra töre­kedtek, hogy e gyűjteményeket minél több helyi lakos is meg­ismerhesse. Ezért a tanácsháza előcsarnokában két nagy üve­ges szekrényt helyeztek el, amelyekben magángyűjtőink kiállíthatják gyűjteményük legszebb, legértékesebb tár­gyait, dokumentumait. Eze­ket havonta cserélik, így las­san az egész gyűjtemény be­mutatható. Mivel a tanácshá­zán hetente átlagosan több mint hétszáz ügyfél intézi ügyes-bajos dolgait, így egy hónap alatt csaknem három­ezer ember gyönyörködhet a csodálatos szépségű tárgyak­ban. Arra is gondoltak a ta­nács vezetői, hogy nézelődés­sel a várakozás perceit is kel­lemesebbé tehetik. A szekré­nyekben jelenleg a helytörté­neti klub kollektív gyűjtemé­nyének legszebb darabjai lát­hatók. Ezt követi rövidesen Nyári Károly délszláv nemze­tiségi gyűjteményének érde­kes darabjaiból összeállított bemutató. Kutatta a padlásokat E levél nyomán látogattuk meg Nyári Károlyt, hogy tel­jes gyűjteményét megnézhes­sük. Elmesélte, hogy már gyer­mekkorában felkeltette érdek­lődését az a sok régi holmi, amit családja és a rokonság őrzött. Tizennyolc éves kora óta járt házról házra, kutatta a régi padlásokat, pincéket. Reméli, hogy jövőre, amikor nyugdíjba megy (főállásban a MEZŐGÉP monori gyáregysé­gének műszaki előadója) többet tud majd a kutatással foglal­kozni. Mostanában éppen ösz- szefoglaló helytörténeti mo­nográfiát készít a szerb klub fennállásának tizedik évfor­dulójára. — Községünkben azonban nemcsak Nyári Károly az egyetlen magángyűjtő. — Erről már Balogh Gyula tájékoztat. — Megemlíteném Hamar Já­nos régmúlt idők népművésze­ti tárgyaival berendezett laká­sát, .vagy Blaton Antal impo­záns éremgyűjteményét is. De a helytörténeti klub mind a százhúsz tagjának van saját gyűjtése. Ezek az emberek — fiatalok és idősék egyaránt — igen aktívak. Havonta előadá­sokat tartanak, és bemutatják új szerzeményeiket. Közülük néhányan a szabadságharc em­lékeit, a Tanácsköztársaság do­kumentumait, mások ásványo­kat, könyvritkaságokat gyűjte­nek. Külön ki kell emelni, hogy ezek az emberek nemcsak szerelmesei egy-egy témának, hanem az idők folyamán szinte tudósad is lesznek. Balogh Gyula azt is elmond­ta még, hogy a klub munkáját a község apraja nagyja érdek­lődéssel figyeli. Azokat a tár­gyakat, amelyeket az emberek régebben kidobtak, vagy job­bik esetben jó pénzért eladtak, most a klubnak ajándékozzák. Az építkezések nyomán is na­gyon sok régi emlék kerül elő. (Nemrégiben valaki például egy törött etruszk vázával je­lent meg.) Boross István tanácselnök (s tagja a klubnak, és maga is szép gyűjteménnyel rendelke­zik. Öt a tanácsháza előteré­ben elhelyezett tárlókról kér­dezem. Ezzel kapcsolatos ter­veikről a lokálpatrióta büszke­ségével beszél. — Négyféle nemzetiség él együtt a községben. Ismerek olyan családokat, amelyeknek ősei már a török hódoltság ide­jén is itt laktak, ők híven ápolják és őrzik a hagyomá­nyokat. Az utóbbi évtizedben azonban évente körülbelül 900 új lakos költözik a községbe Szeretnénk felkelteni ezek ér­deklődését is a község múltja iránt, így talán jobban kötőd­nek majd lakóhelyükhöz. A Pomáz környéki táj nemcsak turisztikai látványosság, hanem nagyon sok munkásmozgalmi emléke is van. Mindezekből szeretnénk egy kis ízelítőt ad­ni, hiszen a tanácsházán sokan megfordulnak. Tájház a főutcán — Dédelgetett tervünk — re­méljük az idén már megvaló­sul — a tájház berendezése. A tanács ugyanis tavaly megvá­sárolta egy régi szerb gazda házát, amely már a községről 1816-ban készült térképen ia szerepel, és mindmáig meg­őrizte hagyományos jellegét. Lényeges és szerencsés körül­mény, hogy a ház a község egyik főutcájában áll és köze­lében épül fel az ifjúsági ház és a könyvtár, is. Rendbehozata­lára sokan ajánlottak fel társa­dalmi munkát. Megtudtuk még, hogy közele- sen elkészül az a térkép is, amelyen Pomáz műemlékeit, látnivalóit és a jelentősebb magángyűjtemények „lelőhe­lyeit” is feltüntetik, A HÉV-ál- lomáson pedig ottjártunkkor állítottak fel éppen egy olyan tárlót, amely az idelátogató több ezer turista tájékozódását könnyíti majd meg és egyben képet ad a község mindennapi életéről. A pomáziaknak ez a dicsé­retes törekvése azt példázza, hogy az emberek öntevékeny igyekezetében nagy társadalmi erő rejlik. De ez, igazán hatá­sos csak akkor lesz, hogy ha a helyi vezetők értő módon te­relik mederbe. És Pomázon ez sem hiány­Bóday Márta 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents