Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam, 51. szám Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 1., SZERDA Csomók mj émelyikkel kínlódik a Í^| körmünk, olykor bele is törik, .mert nem könnyű az összebogozott szálakat ismét kiegyenesíteni. Mégsem kerülhetjük meg a dolgot, hiszen a csomók javát magunk kötöttük, nem gondolva rá, kibogozásukkal bíbelődni is nekünk kell. A fonadék: a kivitel bővítése. A csomók rajta: minőségében a várttól elmaradó termék, a szállítási határidők túllépése, a tervszerűség fölborulása fejlesztésben, gyártásban, értékesítésben. • A fölfejtett csomó: mindezekben a fegyelem, a pontos munka. Minden száz forintból, amit Cegléden az ipari üzemek árbevételként elkönyvelhetnek, huszonnégy forint exportszállítások ellenértéke. A valamikori mezőváros korántsem ipari nagyhatalom, ám szerepköre — ahogy általában gazdasági súlya — fokozatosan nagyobbodik idehaza es külföldön egyaránt. Ami lényeges, mert minőségében mást jelez: már nemcsak élelmiszeripari, könnyűipari termékekkel — így a Május 1. Ruhagyár itteni egységének kabátjaival — jut el a ceglédi ipari munkások híre más országokba, hanem — s egyre növekvő súllyal — gépipari árukkal is. Az Egyesült Villamos- gépgyár ceglédi elektromos kéziszerszám és törpemotorgyára például tavaly dollár elszámolású piacokra 76 százalékkal több terméket adott el, mint 1976-ban. Az ugrásszerű növekedés összefoglaló számadata mögött tiszteletet érdemlő következetesség és erőfeszítés áll. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a ceglédi gyárban beérnek a fejlesztőmunka gyümölcsei mind a gyártást, mind a gyártmányokat tekintve. Az itt megvalósított — s ma sem szünetelő — műszaki korszerűsítés egyaránt átfogta a termék- szerkezetet és a technológiát, a gyártóberendezéseket és a műveleti rendet, fegyelmet, szervezettséget. önnyen azt felelhetnék a kérdésre, miként sikerül a dinamikus termelésfejlesztés töretlen lendületét megtartani, hogy így persze — az előbbiekre gondolva — egyszerű. Volt pénz termelékeny berendezések vásárlására, volt vezetési bátorság a termékváltás végrehajtására .., Volt, bár persze az ilyesmiből soha sincsen 4^elég. Mégis, a ceglédi gyár példája azért érdemel figyelmet, mert a haladásban nem a puszta bővítés aktusát látták, hanem annak lehetőségét, hogy — természetesen a nagyvállalat céljaihoz harmonikusan illeszkedve — minden tekintetben előbbre jussanak. Az exportban is, ám a munka fegyelmében is. A jövedelmezőségben és a termelékenységben. Az áruk műszaki korszerűségében és a gyártószalagok korszerűsítésében. Csomókat fejtettek föl, s helyettük kapcsokat készítettek. Hiszen hiba lenne elfeledni, hogy voltak — nem csekély — gondjai ennek a gyárnak termékei elavultságával, dolgozói fegyelmével, a kibocsátott áruk minőségével, s így toK vább. Van, ahol ezt sorscsapásnak tekintik, úgy vélik, szélmalomharc lesz csak abból, ha szembeszállnak az ilyesfajta ellenfelekkel, s bár valamit csinálgatnak, sokra nem jutnak. Cegléden, — s nemcsak az export nagyarányú bővítésében, hanem a fajlagos termelési költségek alakulásában, az egységnyi termékre jutó élőmunka ráfordításban úgyszintén — azért folyamatos a haladás, azért nem követi a feljebb jutást • visszaesés, mert rájöttek: egy-egy feladatban is mindennek szerepe van. A kivitel növelését nem lehet elválasztani az élőmunka szükséglettől, a fajlagos költséget a normák állapotától, a szállítások pontosságát az anyagellátástól. A tevékenység részleteit elemezték és tökéletesítették, de úgy, hogy közben a tevékenység egészét is szemmel tartották. Nem egy valamit tettek jobbá, hanem a munka hatékonyságát. Az irányítás itt nem egy- egy szálat ragad ki a mindennapok bonyolult szövedékéből, hanem a szálak seregét igazgatja egymáshoz, s azért, hogy mind kevesebb csomóval kell bajlódniuk. T avaly ez a gyár exportja bővítésével 8,5 millió forintot hozott többletként a népgazdaság pénztárába, s a külföldre került villamos motorok ugyan semmit nem közölnek a vevővel gyártásuk hátteréről, de a gyártás hogyanjáról mindent elmond a szállítási határidő, az ár, a műszaki jellemző. A termék ugyanis — s erről ritkán veszünk tudomást — a vevő számára nemcsak áru, hanem információk hordozója, annak közlője, érdemes-e ezzel a partnerrel további kapcsolatot fönntartania, vagy más eladókat keressen. Éppen azért, mert az áruk ilyesfajta hatásáról gyakran elfeledkeznek a gyártók, nemcsak kövtelémény- ként, hanem intésként is fölfogható az, amit az MSZMP Pest megyei Bizottsága — a február 10-i ülésen elfogadott — cselekvési programja így fogalmaz meg: „A ráfordítások csökkentésével, jobb piaci ármunkával kedvezőbb devizakitermelést kell elérni. A politikai nevelőmunka segítse elő, hogy általánossá váljon a fegyelmezett munka, az állandó jó minőség, a pontos ezállítás, a garanciavállalás.” A hajlékony fogalmazást nyersebbé téve: általánossá annak kell válnia, ami még nem az. S valóban, a ceglédi törpemotorgyár gyakorlatát — sajnos — nem fogha'juk fel tipikusnak, mindenü’t jellemzőnek. Holott a csomók bogozásával mindenütt bajlódnak, ám megtörténik, egyet fölfejtenek, másik három szálból közben egész csomóköteget csinálnak. A buzgalom — ahogy azt mondani szokták — mindenkor dicséretes. Csakhogy értelmessé akkor válik e buzgalom — mint Cegléden —, ha értéket teremt, ha nemcsak céljai, hanem eredményei is vannak. Mészáros Ottó Nyílik a határ Tavaszt vár a Monorí Állami Gazdaság A Monori Állami Gazdaság almáskertjeiben javakorabeli, 15—20 éves fák adják a termést ez évben is, összesen 1160 hektárnyi területen. Február végére már végeztek 150 hektáron az almafák metszésével, a szakértelmet igénylő munkát olasz gyártmányú, pneumatikus metszőgépek segítik. Ha fagykár, jégverés és gombafertőzés ez idén elkerülik az almáskerteket, úgy a terméshozam tavalyi rekordja mellé a jobb minőség csatlakozhat, simábbá téve az át- adás-átvétel-értékesítés és tárolás gondjait. A több mint 300 hektárnyi magasművelésű szőlősoroknak mintegy 70 százalékát megmetszették; a faoszlopos kordonrendszer szőlőtábláiról két új francia szüretelőkombájn szedi majd ősszel a zamatos termést. Nem szántatlanok a földek sem a monori határban; időben befejezték az őszi talajmunkákat, így tavaszra egyetlen hektárnyi szántanivaló sem maradt. Ahogy felenged a fagy, elkezdik a burgonya vetését; előreláthatóan március tizediké után földbé kerül a Desirée- fajta. összesen 350 hektáron termelnek burgonyát az állami gazdaság földjein. lázár György Kőbányán Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Budapest X. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon tájékoztatták Kőbánya politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről. Ezt követően felkereste a Pataky István Művelődési Központot, megtekintette az Újhegyi úti lakótelep építkezéseit és az új ABC áruházat. A továbbiakban ellátogatott a Szocialista Brigádok Parkjába. Ezután a Finommechanikai Vállalat néhány üzemét tekintette meg. Végezetül pártnapot tartott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Folytatódott a KB-titkárok budapesti tanácskozása Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvér- pártjai ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A tanácskozáson részt vevő küldöttségek tiszteletére tegnap ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. Exportbővítés — hatékonyabb munkával A külkereskedelmi miniszter tájékoztatója Kedden a Parlamentben dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a külgazdasági kapcsolatokról és a további fejlesztésükkel kapcsolatos feladatokról tájékoztatta a sajtó munkatársait. Mint elmondta, tavaly a külkereskedelmi forgalom értéke 500 milliárd forintot tett ki, a kivitel és a behozatal egyaránt 16 százalékkal növekedett. A magyar népgazdaság teljesítőképességének fokozódására utal az a tény, hogy a kivitel lényegében megegyezett 1977-ben a tervezettel, s örvendetes, hogy a feldolgozóipari termékek aránya tovább nőtt. Az ipar 1976-hoz viszonyítva, tavaly 14,9 százalékkal több árut adott át külkereskedelmi célokra, a mezőgazdasági termékek értékesítése pedig húsz százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Eredményeink reális megítéléséhez — hangsúlyozta a miniszter — ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a kedvezőtlen hatások következtéIllóolajak vegykonyhája Desztillálással vonják ki az illóolajat a növényekből Budakalászon a Gyógynövénykutató Intézet laboratóriumában. A képen: levendulapárlat készül, mely gyógyszer és kozmetikai szerek alapanyaga lehet. Bozsán Péter (elvétele ben nem sikerült valamennyi célunkat elérni. A tervezettnél nagyobb behozatal, valamint a cserearányok romlása nemcsak a külkereskedelmi forgalom, hanem az egész népgazdaság helyzetét befolyásolta. Éppen ezért a külkereskedelmi forgalom bővítése elválaszthatatlan a hatékonyabb termelőtevékenységtől, s ami szintén nem másodrangú, a külkereskedelmi vállalatok célra tö- rőbb munkájától. Ennek a követelménynek már idén fokozottan érvényesülnie kell, hiszen — a népgazdasági terv szerint — dinamikus forgalomnövekedésre van szükség, s ezen belül elsősorban arra, hogy a kivitel gyarapodásának mértéke meghaladja a behozatalét Részletesen szólott dr. Bíró József a KGST-országokkal, s elsőként a Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk jellemzőiről, s aláhúzta: a fejlődés ritmusa tovább gyorsult. Így például a Szovjetunióval a tervezett 3,7 milliárd rubellel szemben több, mint négymilliárdos forgalmat bonyolítottunk le 1977- ben. Az idei szállításokkal kapcsolatban a miniszter egyebek között elmondotta, hogy a szovjet partnervállalatok hatezer darab, különféle típusú autóbuszt vesznek át — ezek padlóvázát a Csepel Autógyár állítja elő —, s jelentős kötelezettségek hárulnak a tartósítóiparra, ahol a konzervgyárak közül a nagykőrösi üzem a legnagyobb exportáló. Továbbra is kellő figyelmet szentelünk — hangzott el a tájékoztatóban — a fejlett tőkésországokkal kialakult kétoldalú kapcsolatainknak. A kivitel szemszögéből nézve itt a Német Szövetségi Köztársaság a legnagyobb vásárló, majd Olaszország és Ausztria. A behozatalnál az NSZK, Ausztria és Olaszország foglalja el az első három helyet. A tőkés áruforgalom bővítésében nagy jelentőségű a gépipari termékek eladásának fokozása, Fém és műanyag Hódít az újfajta korrózióvédelem Beruházások a PEVDl gyömrői gyáregységében Az eljárás tulajdonképpen egyszerű: a különböző korróziónak erősen kitett fémalkatrészek, csövek felületét speciális műanyaggal vonják be, így az nagyon sokáig sikeresen áll ellen a nedvességnek, ráadásul sokkal tetszetősebb is lesz, mintha csak befestenék. Ez az eljárás nálunk is ismert, a PEVDl gyömrői gyáregységében készítik ilyen módon az Ikarus autóbuszok kapaszkodóit, különböző fürdőszobafelszereléseket, s más rendeltetésű használati eszközöket. A fejlett országokban azonban sokkal jobban tért hódított, ez az eljárás, mert végeredményben összehasonlíthatatlanul gazdaságosabb, mint a hagyományos. Készítenek ezzel a módszerrel például gázcsöveket, közúti jelzőtáblákat, s hosszan lehetne a sort tovább is folytatni. Bozséri László, a PEVDl gyömrői gyáregységének vezetője arról tájékoztatott, hogy lehetőségeikhez mérten ők is növelik a termelést, de az igényeket korántsem képesek kielégíteni. Eddig az Ikarus budapesti gyára számára körülbelül négyezer busz felszereléséhez elegendő kapaszkodót gyártottak, most egyezséget kötöttek a székesfehérváriakkal is, s az idén már hétezer buszt szerelnek fel ezekkel a műanyag bevonatú alkatrészekkel. Jövőre még tovább tudják növelni a termelést, mert kétezer négyzetméteres új csarnokot építenek, melyben angol gyártmányú automata szinterező (mű- anyagozó) gépeket állítanak munkába. A 30 millió forintos beruházáshoz az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól kaptak támogatást, mert az eljárás elterjesztése gazdásági érdek. Tárgyalások folynak további fejlesztésekről is. Mindenesetre két éven belül mindenképpen megduplázzák a termelést. A gyáregység termékeinek egyelőre nem egészen egyhar- madát teszi ki az előbbi gyártmány. Több üzemükben epoxi és fenyő alapanyagú gyantákat, lakkokat, ezenkívül festékeket gyártanak, elsősorban a hazai bútorgyárak számára. Cs. A. s ez Pest megye iparát — a Csepel Autógyártól a Ganz Műszer Művek Árammérő Gyárán át az ikladi Ipari Műszergyárig — különösen érinti, hiszen több vállalatnál most már évek óta az exportszállítások gyarapodása adja a termelésnövelés alapját. A gépipari kivitelnél — de természetesen nemcsak ott — elengedhetetlen azonban, hogy az eddiginél alaposabban elemezzék mind a termelők, mind a külkereskedők az áruk versenyképességét, előállításuk gazdaságosságát. Nem ritka eset ugyanis, hogy a megfelelőnek tűnő kivitel valójában veszteséges a népgazdaság számára, csakhogy ezt az érdekek szövevénye elrejti. Nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában dr. Bíró József azoknak a hosszú távú feladatoknak, melyeket az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i határozata fogalmazott meg a külgazdasági tevékenységben. Ezeknek a teendőknek a többsége nem egy vagy két esztendő alatt hajtható végre, de j— mutatott rá a tárca vezetője — a munkát már ebben az évben meg kell kezdeni. Nagy szükség van a termelés és a külkereskedelem együttműködésének szorosabbá tételére, új formák és módszerek keresésére, s arra, hogy az érdekeltség terepe a mainál tisztább legyen, illetve, hogy az érdekeltséggel a felelősségvállalás is együtt járjon. Jogos remények fűződnek az exportfejlesztési beruházási hitelkeret felhasználásához — mondotta a továbbiakban a miniszter. A megyében mások mellett például a Dunai Kőolajipari Vállalat, az Egyesült Izzó élt ezzel a lehetőséggel — s a kezdeti eredmények is azt mutatják, hogy az így megvalósuló fejlesztések eszköz- arányos nyeresége jobb az átlagosnál, s a devizatermelési mutató is kedvezőbb. Ugyanakkor fölhívta arra a figyelmet, hogy már most tapasztalható kivitelezési késedelem több, ilyen célú beruházásnál, -márpedig a tervszerinti üzemkezdet külkereskedelmi szempontból is döntő. Tájékoztatója befejező részében dr. Bíró József kitért a pontos, s az előírt minőségben történő szállítások jelentőségére, s azokra a kooperációkra, melyeket a KGST- országokkal, illetve tőkésországok egyes cégeivel folytatunk. Hangsúlyozta, hogy mivel a nemzetközi kereskedelemben egyre élesebb a verseny, a hazai termelőknek igazodniuk kell a változó követelményekhez. M.O. Borbély Sándor a munkásőröknél Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden részt vett a munkásőrség területi parancsnokainak értekezletén. A tanácskozáson, amelyen részt vettek az országos parancsnokság vezetői is — Borbély Sándor tájékoztatót tartott időszerű belpolitikái kérdésekről, tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait a munkásőröknek.