Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
APEST MEG V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM i, 1978. FEBRUAR 1., SZERDA Állategészségőröket képeznek Érettségi és szakmunkás-bizonyítvány oktatás az 1978/79-es tanévben változatlanul folytatódik. * — Az önök iskolája milyen szakmára képez a jövőben? — Az ősszel állategészségör szakmában kezdjük meg a képzést, mezőgazdasági szakembereket fogunk nevelni. A négyévi tanulás után, az érettségi vizsgával együtt, szakmunkásvizsgát is tesznek a tanulók. Az elméleti oktatás keretében közismereti és szakmai tárgyakat tanítunk, s azokat egészíti ki a gyakorlati oktatás. A mezőigazdasági nagyüzemek részéről élénk érdeklődés előzi meg ezt az oktatási formát. Cegléden és környékünkön meghonosodott a korszerű, állattenyésztés, sok a szakosított szarvasmarha- és sertéstelep, ezekben a gazdaságokban az állatorvos hasznos segítőtársa lehet az állategészségőr. — Hány tanuló felvételére számítanak? — Beiskolázási körzetünk meghaladja a megyehatárt. Levelet küldtünk egy sereg iskolába, a Pest megyei települések általános iskolái közül sokba személyesen ellátogattunk. Két osztályba hatvan diákot veszünk fel. Akik igénylik, helyet és teljes ellátást kapnak a ceglédi középiskolai kollégiumban. Fiúk és lányok jelentkezését egyaránt várjuk. — Milyen kedvezmények illetik meg az állategészségőr szakmát tanulókat? — Második osztálytól, a tanulmányi eredménytől és a A február és március a pá- Iyaválasztási tanácskozások időszaka azokban a családokban, amelyekben a gyerekek most fejezik be általános, vagy középiskolai tanulmányaikat. A szülők és a diákok széles körű tájékozódását megkönnyíti a központilag kiadott füzet, ám a szakmunkástanulókat szerződtetni kívánó üzemek és a szak- középiskolák is elküldik levelüket, nemegyszer küldöttüket az iskolákba. Egy nemrég napvilágot látott oktatáspolitikai rendelkezés a szakmunkásképzés korszerűsítését segíti. Az oktatási és a munkaügyi miniszter közös döntése jelentős változást hoz a szakközépiskolai oktatásba. Bővítik azt a képzési formát, amely egyidejűleg ad érettségi bizonyítványt és szakmunkás-képesítést. A rendelet értelmében, idén ősz- j szel egy sereg szakmában megkezdődik a szakközépiskolai szintű szakmunkásképzés. — Milyen változást jelent az új forma a ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskolában? ezzel a kérdéssel kerestük fel Jakab Lajos igazgatót. — Az oktatási és a munkaügyi tárca együttes rendelete alapján, nálunk is olyan szakmai oktatást, képzést kell folytatni, amely az adott szakmában szakmunkás-képesítést nyújt, továbbá előkészít á szakközépiskolánk jellegének megfelelő felsőfokú továbbtanulásra és a technikus minősítés megszerzésére. Iskolánkban folyamatosan megszűnik a növénytermesztő, állattenyésztő szak, bár a levelező végzett munkától függően, 90- től 550 forintig terjedő ösztöndíjban részesülnek tanítványaink az év mind a tizenkét hónapjában, továbbá jutalmat is kaphatnak, és társadalmi ösztöndíjat köthetnek velük a gazdaságok. A tanszerek beszerzése nem okoz gondot a szülőknek, hiszen évi tíz forint használati díj ellenében, megkapják a tankönyveket. Munkaruha, védőfelszerelés, kedvezményes étkeztetés egészíti ki a juttatások sorát. T. Veresegyház bemutatkozik Köz^öveícdési megállapodások Bejárók ankét ja A bejárók művelődési lehetőségeit kívánják bővíteni Veresegyházon azzal, hogy a főváros peremkerületeinek mű valődési intézményeivel léte sítenek kapcsolatokat a köz ség közművelődési szakembe rei. Már tavaly_ megádlapod tak a Pataky művelődési központtal, s az együttműkö' dés az idén is folytatódik Tervezik, hogy az első ne gyed-évben az újpesti közmű velődási intézménnyel is ha sonió megegyezésre jutnak. Mit tartalmaz a kőbányaiakkal kötött együttműködési szerződés? A többi között megtartják a bejárók ankét■ ját, közösen mérik fel a községből eljáró dolgozók színházi igényeit. Veresegyházra tátogat a kőbányai intézmény nívódíjas amatőrfilmes köre, két kiállítást is rendeznek, a kőbányai pávakör és más csoportok adnak műsort a veres- egyházi Váci Mihály művelődési házban. Mit visznek a veresiek a Patakybs? Például kiállítást zervezneV, Veresegyház bemutatkozik címmel. A pesti bejárók napián a veresi pávakor látogat Kőbányára, ahol fellép a Forrás színpad és a kamaraikórus, utóbbiak a művelődési közoont szocialista brigádiklubjában. Négyfejes gyalugép tacs&i Az év első negyedében 59 szerszámos kamrát készítenek a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői fafeldolgozó üzemében. A képen: Tóth János naponta 1 ezer 500 kamraelemet gyalul a négyfejes gyalugépen. Barcza Zsolt felvétele Elkészült a munkaterv Lépésnyire az éSö^em dintől Beszámoló taggyűlés a MÁV-állomáson Szociális kérdésekről is sző esett a beszámoló taggyűlésen. A gödöllői állomáson nincs központi fűtés, sok gondot okoznak a hideg szolgálati helyek, például a forgalmi iroda és a kultúrterem is. A személyzeti öreg kazánja és az alacsony kémény is sok bosz- szúság forrása. Árpás L. Cézáné, a városi pártbizottság politikai munkatársa, a városi pártbizottság véleményét tolmácsolva, elismerően szólt a vasutasok alap- szervezetének tavalyi munkájáról. Dicséretes az állomány adminisztrációja, többet kell azonban törődniük az utánpótlással és a tagfelvétellel. A tagság átlagos életkora eléri az ötven esztendőt. Szót ejtett Árpás L. Gézáné a szocialista brigádmozgalomról is. maid arról beszélt, hogy a gazdasági tervek teljesítésében az idén is nagy .feladat hárul a MÁV gödöllői dolgozóira. Buskó András vezetőségi tag a szervezeti életről beszélt. Nehéz helyzetben vannak, mondotta, a szolgálati ágaknak eltérő a munkarendje, a párttagok messze laknak az állomástól és egymástól is. A taggyűlések a szervezési nehézségek ellenére mégis mindig határozatképesek. Elkészült az alapszervezet. félévi munkaterve. A taggyűlések napirendjén a pártszervezet és az állomás számára fanitos kérdések szerepelnek. Az anyagokat írásban terjesztik elő, lehetőséget adva a tagságnak a minél, alaposabb felkészülésre és tájékozódásra. Cs. J. Városunk üzemeinek párt- szervezeteiben is folytatódnak a beszámoló taggyűlések, amelyeken a vezetőség számot ad a tagságnak a tavaly végzett tevékenységről. A gödöllői MÁV-állomás értékelő taggyűlésére a 13-as számú pályamesteri szakasz ebédlőjében került sor. Martinak Ferenc, a vezetőség beszámolóját ismertetve elmondotta, az alapszervezet tagjai . különböző szolgálati ágakban dolgoznak, de valamennyien — húszon ha tan varrnak — jól ismerik és elvégzik mind a gazdasági, mind pártfeladataikat, ami ezért sem könnyű, mert több turnusban dolgoznak, ezért nehéz megszervezni a politikai munkát. Az ala'pszervezet kommunistái közül többen végeznek társadalmi munkát; a tanácsban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetben, az önkéntes rendőri apparátusban betöltött funkcióik egyben pártmegbízatásuk is. A beszámolót követő hozzászólásokban kért szót az állomás főnöke, Dobos István is. Közölte, a gödöllői állomás átszervezése miatt a jövőben Hatvanhoz fog tartozni, ez azonban nem érinti hátrányosan a dolgozókat. Az állomás gazdasági munkájáról elmondta, tavaly teljesítették a to- látási tervet, egy év alatt 50 ezer kocsit mozgattak meg. Jó volt a kocsik kihasználása is, nem sikerült viszont teljesíteni a kocsitartózkodási tervet, emiatt nem kaphatták meg az élüzem kitüntetést. Anyakönyvi hírek Született: Kubinyi Lajos és Dósa Ilona: Zoítán, Bábosik Lajos Ferenc és Torna Terézia: Barnabás" Ferenc, Gödör Lajos és Juhász Mária Magdolna: Andrea, Tóth György és Földházi Terézia: Zoltán György, Farkas Lajos és Kovács Borbála: Mónika, Jónás Ottó és Morvái Mária Magdolna: Edit, Fozsgai Lajós és Káposzta Erzsébet; Krisztina, Fekete Zoltán“ és Dénárt Zsuzsanna Erzsébet: Gábor Antal, Péter Gyula és Zánkai Mária: Kornél, Berze Béla és Gódor Ilona Anna: Csaba, Tusor János és Pro- hászka Mária: András, Üjvári János és Galambos Erzsébet: Katalin, Radics Sándoí"1 és Nagy Julianna: Sándor, Németh János Sándor és Ku- runczi Ilona: Júlia, Uhljár István és Szabó Katalin: Judit, Takács László és Sziráki Erzsébet: Eszter, Hangodi István és Kurunczi Julianna: Zoltán, Fodor István és Nagy Mária: Tímea, Szandai András és Stegena Anna: Andrea, Dúlna János Péter és Knapp Klára Éva: Róbert, Rácz Jánoá és Oláh Mária: Iván. Villás Sándor és Hangya Zsuzsanna Erzsébet: Zoltán, Hajdú János és Zdenkó Erzsébet Anna: Valéria, Bom- bolya László és Száraz Margit: Norbert, Legéndi József és Ruszinyák Györgyi: Ildikó, Varga Imre és Pethes Anna Mária: Zoltán, Kanalas Antal és Kanalas Anna: László, Bugyi László Mihály és Gódor Erzsébet: Erzsébet nevű gyermeke. Házasságot kötött: Egri István és Kalmár Mária, Klein- feller Sándor Ferenc és Ba- gyity Erzsébet, Hídvégi János és Szoliva Zsuzsanna Erzsébet, Makó József és Szabó Ágnes Ilona. Elhunyt: Krenovszky Nán- lorné Sipos Mária, Gödöllő, Rózsa utca 3, Sebestyén Já- nosné Vida Katalin, Gödöllő, kastély, Pápay Gizella, Gödöllő, kastély, Lovatka Ká- 'olyné Horváth Ida, Gödöllő, sastély. Szilasliget ABC és bisztró Elkészült az ABC és a bisztró Szilasligeten. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ beruházásában és kivitelezésével épüit kereskedelmi és vendéglátóipar) létesítményt február 1-én, ma délelőtt 10 órakor adják _ át Szilasliget és Kerepes lakóinak. is elismert tanfolyamokon), a technológia a növényvédelem fejlesztésére kutat és kísérletezik, gyűjti és rendszerezi a szakmai információkat, jöve- delmezési számításokat és elemzéseket végez. Gondoljuk meg, a gödöllői tangazdaság tizenegy tagú gárdája negyven gazdasággal áll kapcsolatban. Mindegyik szövetkezetben dolgoznak kiváló szakemberek, de a mindennapi nehéz, megerőltető szolgálat után jutna-e idejük és erejük a felsoroltakra. ★ A gödöllői a nem nagy múltra visszatekintő termelési rendszerek között is a fiatalabbak közé számít, jogosítványát 1974 őszén kapta meg. Tavaly alakult ki az a szakembergárdájuk, amely magas színvonalon elláthatja a rendszerszervezés feladatait. 1978— 79-től mérsékelt fejlesztésre is gondolhat, ami annyit jelent, hogy a korábban elutasított néhány gazdaságot fölvehetnek. Vezérelvük, hogy a területnövekedés kisebb legyen, mint a szolgáltatás bővülése. Szolgáltatásaikat a gödöllőiek így ajánlják: a változások üteme az élet minden területén, a mezőgazdaságban is rendkívül gyors. Ami ma még jó, az nem biztos, hogy holnap is alkalmazható, de holnaputánra biztosan túlhaladott lesz. Ezért mindenre receptet adni nem lehet, de nem is szabad, mert például szélsőséges időjárás esetén csakis helyben dönthető ' el, melyik műveletet hogyan végezzék. Ha így tartják kötelező érvényűnek a technológiát, és meg is tartják, az eredmény nem marad el. Kör Pál ni, alkalmazni a helyi viszonyokhoz, ugyanakkor a felgyülemlett gyakorlati tapasztalatokat továbbítja a kutatóknak, hogy ezek birtokában ismét továbbléphessenek. Az alapkutatás eredményeit a termelési rendszer igen gyorsan átviszi a gyakorlatba. A fajtajelölt búzát például még az elismerés előtt kisebb darabon elvetik, s amint minősítik, máris vethetik nagyobb táblákon, már bizonyos saját tapasztalatok birtokában. Ugyanez vonatkozik a védőszerekre is. Szoros a kapcsolatuk a társgazdaságokkal is. Az ottani szakemberek természetesen a helyi viszonyokról több ismerettel rendelkeznek. A tapasztalatokat és a véleményeket rendszeresen egyeztetik. Hogy ha mondjuk, egy bizonyos vetőmagról ellentétesek a nézetek, a vitát eldöntendő, kísérleti táblán próbálják ki az új fajtát. Érdekellentét se igen alakulhat ki a rendszerszervező és a partnergazdaságok között, hiszen valamennyien a nagyobb termésátlagban érdekeltek. Szolgáltató gazdaságnak is nevezhetnénk a rendszerszervező gazdaságot, amely elvégzi a szükséges talajvizsgálatot, közreműködik a növényvédő szer, műtrágya, a gépek beszerzésében és a hitelek előteremtésében. Továbbképezi a iársgazdaságok szakembereit [tavaly és az idén is kétszázan vettek részt a MÉM által Rendszerek és szervezők Élet és tudomány közvetítője Sókáig magyaráztattam magamnak, mi is a gesztorgazda- ság, nyomban firtatva, nincs-e helyette kifejező és jobban érthető magyar szó. Megállapodtunk a rendszerszervező megjelölésben. Gondolom, a gesztor a kereskedelem szótárából került az amerikaiak használatába, s mivel tőlük vettük át az elvet és az eljárást, elvetendő kölöncként hoztuk be az angol szakkifejezéseket. Időközben megjött Oravecz Sándor is, ettől fogva ketten igyekeznek beavatni a termelési rendszer rejtelmeibe. Húsz évve! lendítette előre mezőgazdaságunkat, hangoztatja Oravecz Sándor, aki különben a búza szakértője, s láthatóan ugyanúgy szereti szakmáját, mint igazgatója. Az eddigiekből egy-két dolog már világos, a lényeg azonban még csak dereng. A homály akkor oszlik el a kívülálló szeme elől, ha megérti a gyakorlat és a tudomány kapcsolatának mibenlétét és bonyolultságát. Leegyszerűsítve: a gesztor- vagy rendszer- szervező gazdaság azért szükséges, mert a tudomány és a gyakorlat túl messze került egymástól. Vendéglátóim finomabban fogalmaznak: a tudomány és a technika kicsit elszakadt egymástól. A mi esetünkben a tangazdaság a közbülső láncszem, amely a legújabb kutatási eredményeket, saját parcelláin kipróbálva, közvetíti, átadja, segít adaptálBúza és borsó: ezt a két növényt termesztik a gödöllői termelési rendszerben. Kölcsönösen jó előveteményei egymásnak. A búza nem szereti az egyhangúságot, legfeljebb kétszer vethető egymás után ugyanabba a táblába, a hozam csökkenésének veszélye nélkül. A borsó a. búza elővetmé- nyeinek jeles fajtájába tartozik, korán lekerül a földről, jó táperőben adja vissza a talajt A borsó elővetemények- ben kevésbé válogatós, de belterjes termesztés esetén csak olyan növény jöhet számításba, amelyet legalább kora ősszel betakarítanak, hogy a mélyszántás még leülepedhessen. A tangazdaság több évtizede foglalkozik az említett kultúrákkal, gazdag tapasztalatait elegyítette a legújabb, tudományos eredményekkel, amikor kidolgozta az 1974 óla számos partnergazdaságban bevezetett termelési rendszert. A társak hasonló adottságú földeken gazdálkodó szövetkezetek. Eleinte járásunk néhány téesze — Galgamácsa, Iklad, Verseg — vette igénybe szolgáltatásaikat, ma már negyven termelőszövetkezetben, 45 ezer*'hektáron termesztenek a tangazdaság kidolgozta technológiával, az általa ajánlott és segítségével beszerzett technikával. Nógrád, Heves, Szolnok és Borsod megyében, olyan körzetekben, ahol az átlagosnál gyengébbek a földek. IV’ aponta kell megismerked- nünk új fogalmakkal, kifejezésekkel az élet minden területén. Korszerű és még korszerűbb termelési eljárások, berendezések, gépek bukkannak fel, mind helyet és nevet követelnek. A legutóbbi néhány évben sokat hallottunk a mezőgazdaságban a termelési rendszerekről. Ezt egyszerűen úgy szoktuk lefordítani a mindennapi nyelvre, hogy a paraszti munkát is egyre inkább iparszerűen űzik, hozzátéve, hogy itt azért még sokáig nem zárhatjuk ki az időjárás szerepét, hiszen a mezőgazdaság műhelyei fölött még a mi modern századunkban sincs tető. ★ Mi is hát a termelési rendszer valójában? Megtudakolni indultam a gödöllői tangazdaság központjába. Szép környezetben, terebélyes fák között áll a gazdaság irodaháza. Sok mindenre emlékeztet, csak parasztgazdaságra nem. Bent, az előtérben néhány férfi áll. Kávéznak. Külsejükről ítélve lehetnek orvosok, mérnökök, tanárok vagy bármi más. Rövidesen megtudom, ők a rendszerszervező gazdaság vezető szakemberei. Alighanem a legfiatalabb közöttük, dús szakáliú, olajosán csillogó szemű a főnök. Teljes neve és pontos titulusa : Mlinarics József, a gödöllői búza- és borsótermelési rendszer igazgatója. Mlinarics nemcsak szakembere a földnek, szereti is, kétszeri beszélgetésből kiderül, szenvedélyesen érdekli szakmája, tudománya. A mondat elején említett földszeretet pontatlan, idejétmúlt. Mlinarics József talán rosszallaná, a szakma- és tudományszeretet valószínűleg nem. f
