Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

1978. FEBRUAR 9., CSÜTÖRTÖK Kitüntetés — Sz igetszen lm i klósért Szigetszentmiklós nagyköz­ségi tanácsa a napokban meg­tartott ülésén úgy határozott, hogy „Szigetszentmiklós nagy­községért” kitüntetést és emlék­érmet alapít. A kitüntető jel­vény 15 milliméter átmérőjű, amelynek felirata „Szigetszent­miklós nagyközségért” lesz, közepén pedig a községet jel­lemző képet helyeznek el. Hát­oldalára az adományozás sor­rendje szerinti szám kerül. Dí­szes dobozban ezüstszínű pla­kettet is átnyújtanak a kitün­tetettnek. A kitüntetést a tanács ítéli oda és minden év április 4-én adja át annak, aki a nagyköz­ség gazdasági, társadalmi fej­lesztése és a művészeti élet területét!, vagy a lakossági el­látás fokozottabb kielégítése érdekében hosszabb időn át ki­emelkedő tevékenységet folyta­tott. Évente csupán ketten ré­szesülhetnek ebben a kitünte­tésben. A „Szigetszentmiklós nagy­községért” emlékérem átadásá­ra minden esztendőben, a köz­ség felszabadulásának évfor­dulóján, november 25-én ke­rül sor. A 75 milliméter átmé­rőjű kitüntető jelvénnyel azo­nos feliratú és ábrával ellátott aranyszínű érmet ugyancsak díszdobozban nyújtják át évenként legfeljebb tíz arra érdemes személynek. Mind a kitüntetést, mind az emlékérmet első ízben előre­láthatólag már ez évben ado­mányozni fogja a tanács. Nem elég akarni Tanácstagok öröme és gondja Budakalászon — Budakalász nagyközség tanácsa negyvenkilenc tagjá­nak 15 év alatt mindössze 5—8 százaléka cserélődött ki. Akik lemondtak, valamennyien idős korukra, betegségükre hivat­kozva váltak meg tisztségük­től. Tehát a tanácstagi válasz­tások alkalmával a nyolcezer budakalászi mindig újra meg újra bizalmat szavazott a már megismert és elismert ta­nácstagoknak — tájékoztat Karsai Miklós tanácselnök. — Ha éppen az úgynevezett látványos dolgok, építkezések megvalósításához fűződik a te­vékenységük, akkor a lakosság jobban értékeli, becsüli társa­dalmi megbízatásukat. A köz­ség vezetői viszont alaposab­ban ismerik a tanácstagok sokrétű és mindennapi mun­kálkodását is, éppen ezért ké­pesek lemérni szerepüket a tudatformálásban, a testületi üléseken elfogadott tervek is­mertetésében, népszerűsítésé­ben, a lakóhely szépítésében, a gondok feltárásában és meg­oldásában. Aktívak az ülése­ken, interpellálnak, intézke­dést sürgetnek. Szűkebb pát­riájukban, a választókörze­tekben példát mutatnak a tár­sadalmi munkákban... De be­széljenek erről ők maguk. Egészséges ivóvíz Az új lakótelepi rész 34-es körzetének tanácstagja, Ko­vács Sándor gondolkodás nél­kül mondja, hogy mire a leg­büszkébb az utóbbi másfél évtizedből: — Az ivóvíztársulat meg­szervezése nem az én egyedüli Kiépül 1985-ig Öntözőfürtök — Duna-vízzel Csapadékban nagyon szegény vidék a ráckevei járás déli része, még a kétoldalt Dunával határolt Csepel szigeten is. Az itt lévő mezőgazdasági nagyüzemek igyekeztek kisebb- nagyobb terület öntözéséről ed­dig is gondoskodni. A hatezer hektáron gazdálkodó ráckevei Aranykalász Tsz például fúrt kutak segítségével 1500 hektá­ron a szántóföldjén elsősorban a lucernát, azután zöldségker­tészete, szőleje és gyümölcsöse egy részét rendszeresen öntöz­te. A Fővárosi Vízművek újab­ban épült kútjai miatt azonban a tsz kútjainak vize apadni kezdett, végleges kiszáradásuk-, tói kell tartani. Ezt természetesen a tsz nem várhatja meg. El is határozták nagy területet ellátó öntözőfürt sürgős kiépítését. A tervdoku­mentáció már elkészült, megvolt a helyszíni bejárás is, és ahogy az időjárás engedi, az építke­zésbe is belefognak. A fürtöt a Dunából merített vízzel lát­ják el és a szerteágazó vezeté­ket eletromos nyomásközpont­tal táplálják. Az eddigiek sze­rint az első lépcső már ez év nyarán mintegy kétezer hektá­ron lehetővé teszi az öntözést. Kiépítése azonban folytatódik 1980-ig és végül is 4 ezer, 4 ezer 200 hektár válik öntözhetővé. A földmunkák, a hálózat és berendezése költségeit az Aranykalász Tsz saját erőből fedezi, illetve a költségekhez a Csepel-szigeti Lenin Tsz is hoz­zájárul, miután földjein szin­tén öntözőfürt épül ki, részben már az idén. Mivel az Arany­kalász Tsz-hez a ráckevein kí­vül a makádi határ is hozzá­tartozik, a Csepel-szigeti Lenin Tsz-hez pedig Szigetcsép, Szi- getszentmárton és Szigetújfalu határa, ez évtől kezdve a két tsz öt községben hasznosíthat­ja a vizet. Az öntözőrendszer azonban úgy épül, hogy a szigetbecsei Üj Élet, valamint a lórévi Du- namente tsz is igénybe vehe­ti, amennyiben akár hozzájárul a költségekhez, akár bért fi­zetve használja a területére is meghosszabítható hálózatot. Csatornák építését kezdette meg a dunavarsányi Petőfi Tsz is. Szintén saját erőből fedezi a költségeket. Ezek a tsz-hez tartozó öt község, Dunavarsány, Taksony, Dunaharaszti, Ma- josháza és Délegyháza hatá­rának jó részét hálózzák majd be. Miután 1980-ig a csepeli Duna Tsz és a szigetszentmik- lósi Szigetid szakcsoport közös öntözőfürtjének is el kell ké­szülnie, a Csepel-sziget kevésbé száraz éghajlatú északi részén, Halásztelek és Tököl határát is beleértve, a különböző kultú­rák öntözhetőek lesznek. Lesz azonban legkésőbb 1985-ig csatorna Kiskunlachá- za és Dömsöd termelőszövetke­zeteinek földjein is. Ezeket a három kiskunlacházi és a két dömsödi termelőszövetkezet, mindegyik a saját területén, de egymással összefogva épí­ti ki. Sz. E — Vérségi vízműterv. A vérségi víz- és csatornamű terveit az idén készítik el 400 ezer forintért. A vízmű építését jövőre kezdik meg. ÉRDEMES NYULAT TENYÉSZTENI A dunavarsányi Petőfi Mgtsz, nyúlszaporitásra szerződést köt 1978-ra termelőszövetkezetekkel, szakcsoportokkal és egyéni tenyésztőkkel. Ehhez ad: 100 Ft darabonkénti áron tenyésznyulakat (Intenzív fehér és edzett háztáji fajtákat) kedvezményesen kitűnő saját gyártású nyúltápot és ketreceket. (A háztáji tenyésztőknek OTP-hitelt biztosítunk.) INGYENES SZAKTANACSADAS Es Állatorvosi felügyelet, a szaporulatot magas áron Átvesszük Jelentkezés Írásban és személyesen: Dunavarsány. Templom u. 10. Az érdeklődőknek minden szombaton 10—12 őrá között bemutatjuk nagyüzemi nyúltelepünket, érdemem, de részt vett benne minden tanácstag. A szinte ihatatlan, fertőzött ivóvíz so­káig csak téma volt a mi vi­dékünkön, csupán a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vízmü­véből kapott víz volt egészsé­ges. A vállalat két közkutat bocsátott a lakosság rendelke­zésére, így aki nem lakott túl messze a kutakhoz, onnan ci­pelte vödörszám az ivóvizet, a tanács pedig fizette érte az évi átalányt. A község életében nagy esemény volt az 1975 ta­vaszán megkezdett 24 millió forintos beruházás, a 32 kilo­méter hosszú ivóvízhálózat építése. A lakosság 90 száza­lékát rövid idő alatt sikerült az ivóvíztársulatba toborozni. A körzetemben élőkön kívül szinte az egész község hozzám jött kérdéseivel: mikor, hol ássák a csőfektetéshez szüksé­ges árkokat, mikor temetik be azokat a Dunakanyar Vízgaz­dálkodási és Talajművelő Tár­sulat dolgozói. Tartják-e az ígért átadási határidőt, hány közkutat helyeznek el az utak mentén, be lehet-e kötni a gerincvezetékből a vizet a családi házakba? Mivel rend­szeresen tartom a kapcsolatot az építőkkel, tudom, hogy már csak nyolcmillió forint értékű munka van hátra. Egyebek között még négy ki­lométer hosszan fektetnek csöveket, elhelyeznek 99 köz­kutat, és decemberre Budaka­lászon az utcai kutakból foly­hat az egészséges ivóvíz. Házról házra Pest megyében talán min­denütt örökzöld témája a fa­lugyűléseknek az utak rossz állapota. Dr. Erdélyi Géza körzeti állatorvos már a har­madik ciklusban tevékenyke­dik azon, hogy minél több járda épüljön társadalmi mun­kában. Tavaly például Szabó Ferenccel, a Széchenyi utca tanácstagjával járt házról ház­ra és agitálta a fiatalokat, időseket, vegyenek részt ere­jükhöz mérten az útépítésben. Sikeres szervezésük nyomán a tanács vásárolta kész betonból a lakosság három és fél kilo­méter járdát épített, főként az István-telepi részen. A körzeti állatorvos, aki a tanács vég­rehajtó bizottságának is tagja, kevésnek találja a községbe­liek társadalmi munkáját, ak­tivitását a közös munkában, soknak és nem mindig jogos­nak a kéréseket. Az óvoda és a gyermekorvosi rendelő léte­sítésekor a lakosság ígéretei ellenére nemegyszer csupán a község vezetői és néhány egészségügyi dolgozó vette ko­molyan a társadalmi munká­ra hívó szót. ...de rögtön! A továbbiakban szólt arról is, hogy a Budakalászra tele­pültek közül sokan, miután az építkezési engedélyt megkap­ták, azonnal hangadói a jogos, de nem a község pénztárcájá­hoz szabott kéréseknek. Utat, járdát, közművesített telket követelnek, de rögtön. A meg­győzés, a községfejlesztési terv ismertetése sok esetben jobb belátásra bírja a fészekrakó- kat. — Nemegyszer elmondtam már az idén is, hogy a 12 mil­lió 260 ezer forint községfej­lesztési alapból csupán a nyolctantermes iskola, a böl­csőde és a négy orvoslakás építése folytatódhat. Ezek pil­lanatnyilag a legfontosabb be­ruházások! A sorrend tehát adott. — A fegyelmezettség, amit tulajdonképpen az állampolgá­rok alapvető kötelességének tartok — nekem is vesszőpari­pám — veszi át a szót Tóth Károly tanácsag, az ügyrendi bizottság elnöke. Lakóhelyün­kön örvendetesen sokan épít­keznek, de arról megfeledkez­nek, hogy közterületet nem lehet hónapokig elfoglalni az építőanyagokkal. A körzetbeli választópolgárokat gyakran fi­gyelmeztetem erre, de ha nem fogadják meg a jó szót, a ta­nács — az építkezők indokai­nak mérlegelése után — ki­szabja a bírságot. Az engedély nélkül építkezőkkel is van gondom. Tavaly például nyolc család fizetett bírságot. Ami­kor megkapták az erről szóló okmányt, hiába kerestek meg, bizony nem tudtam segíteni. Sok mindenről szó esett még beszélgetés közben, ám egyik szép tervük megvalósu­lását Karsai Miklós tanácsel­nök csak a búcsúzáskor emlí­tette: — Tavaly tüntettük el vég­leg a község szégyenfoltját a Damjanich utca végén. A ba­rakkokból 34 család költözött a Rigó útra, a tanácstól kapott ingyen telkeken építettek ma­guknak kamatmentes hitellel családi házakat. Tenni is kell! Miközben az utcákat rót­tam, szembeötlött: milyen nagy léptekkel épül, szépül Budakalász. Ezt mindenki akarja. Viszont csupán az aka­rat, illetve a megyei és községi tanács anyagi áldozata egyma­gában kevés. Tavaly ugyanis a budakalásziak mindössze 79 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a közös célok megvalósításához. Udvardi Gyöngyi Családi körben Hernádon egyre több korszerű lakás, családi ház épü mely mindenben kielégíti a mai kor igényeit. Képünkön: Ki József, a Március 15. Termelőszövetkezet tenyésztőjének ot. hona. Telefonkábelek Orenburgba Elsőként az orenburgi gáz­vezeték-építkezéshez szállítják a Szegedi Kábelgyár új termé­két, az úgynevezett koaxiális telefonkábelt, amelynek érde­kessége, hogy egy érpáron nagyszámú telefonbeszélgetést közvetít. A korszerű termék gyártásához Európa számos országából jórészt megérkezte a modern gépek, berendezése Együttes értékük körülbelül 26 millió forint. A megállapodás szerint as orenburgi gázvezeték menté; a magyar kábelművekben ké­szült különleges kábeleket he­lyeznek el. GOMBÓ PÁL: C^óiitörtöhi hohtéi A város nagy farsangi eseménye: a Sek­restyés bál. Persze, nem egyházfik táncmu­latsága ez, nevét a hagyomány adta. A tra­díció, amely szerint a XVIII. században ez volt a mindkét nembeli nemesség nagy bál­jának elnevezése. Éspedig annak az akkori hagyománynak emlékére, hogy a XVI. szá­zadban Huncfut Amádé sekrestyési álruhá­ban jutott be a várba, aholis megtáncoltatta az kontyos törököt. Ügy kétszázadnyi szünet után most a Sekrestyés újra megjelent és kivirágzott a szocializmusban. Előzetes mulatságok — Jegyeket kell szerezni! — mondotta el­lentmondást nem tűrő hangon Edit. — Nem lehet. És nem is akarok — mon­dott ellent (tűri, vagy nem tűri) Perkert Vil­mos. a nem annyira közkedvelt, mint in­kább csak közismert gebines ékszerész. — A lányaid boldogsága forog kockán! — siköltött fel Edit. — Gyöngyvér és Csilla férj­hez akarnak menni és nem is akárkihez. El- sőbálozni kell nekik. Perkert összeszorította a száját, vagyis a passzív rezisztencia sündisznó-állásába vo­nult vissza. Belső keménységét azzal erősítet­te, hogy arra gondolt: „Én véres verítékkel árulom a bizsut, olykor még valódi strasszt is, nekik meg mindjárt két szakszervezeti el­nök kéne a családba.” Ekkor lépett be a boltba Ferenc József, a gabonafelvásárlás császára. Edit eltávozott, Ferenc pedig így szólt: — Megyünk ám a Sekrestyésbe! Tudja Vi­likéin, aki ad magára, az mind megjelenik. Az agromókus fiam nyitópár lesz a keres­kedelmi főosztály lányával. És maguk? — Mi is ott leszünk! — vágta oda Perkert, mert a helytállás becsület dolga, mert neki Ferenc József ne vágjon fel, és mert Pincék­nek, a kereskedelmi főosztálynak, fia is van. Az ebédszünetben jegyszerzési tervet ké­szített. Első lépcső: felárral vásárolni. Ha nem megy: összeköttetést szerezni. Ha az sem megy: olyanhoz fordulni, aki tiszteletjegyet kapott, de öreg és családja nincs. A harma­dik lépcső vált be, Stohpasser, a múzeum igazgatója átadott neki két jegyet, Pelczeő Gáspár, a sekrestyés unokabátyja szintén ket­tőt, ő meg tisztelete jeléül átnyújtott nekik egy-egy elektronikus órát, amiket Párizsból hozott, egyenként 300 forintnyi frankért, de nagyon modernül ugrottak a setét számok a sötét műanyag tokon. Ezután a két lány meg Edit báli ruhát csi­náltattak Pesten abból a pénzből, amelyet a Trabant-kiutalás átadása hozott. A betét­könyvből alig kellett kivenni és máris min­den sínen volt. Ekkor Gyöngyvér tüsszögnl kezdett és a bál előtt két nappal mind a né­gyen influenzával feküdtek. Az orvos fele­sége azt mondta a telefonba, hogy férje csak másnap tud kimenni, mert rengeteg az influ­enzás. Erre Perkert 39 fokos láza teljes hevé­vel felajánlott a kedves doktorné asszonynak négy jegyet a Sekrestyés bálra. A doktor éjfélkor megjelent. A recepteket otthagyta, a jegyeket elvitte. Aztán nem jött többé, mért a bálban felhevült és ő is meg­kapta az influenzát. Kritika Az üdülő kultúrfelelőse — Kis Pál Csaba — a lehető legrosszabb asztalnál kapott he­lyet, tisztelettel legyen mondva, az illemhe­lyet takaró posztófüggöny előtt. Egy asztal­nál íjász Emőkével, a 30 éve szépasszonnyal (most 53 esztendős és trafikja van), továb­bá a Böbe és Babi nevezetű hajadonokkal, a szálloda bárjának törzstagjaival. Csakhamar tisztázódott, hogy a hölgyek nem óhajtana] ételt fogyasztani, csak italt. Csaba pezsgő rendelt és kiszámította, hogy akár a szőke éí vihogós Böbe, akár az ugyancsak szőke, _ de fitymálós Babi hull majd a karjaiba a végén, megéri. Egyelőre le akarta őket nyűgözni és erre mód is nyílt, mikor a műsor megkezdőddé. Hoppá Fifi, a városszerte népszerű színésznő libbent az emelvényre és ma már nem.csasz- tuskának nevezett, ám igen aktuális strófá­kat dalolt el a Ha a csizmám beszélni tudna dallamára, sorra véve Karnevál herceget, a tanácselnököt, a bálrendezőt és számos más nevezetességet, a Huncfut Sekrestyésig be­zárólag. — Nem így kell ezt csinálni — nyűgöz' Kis Pál Csaba. — Én, mint a kultúrában já­ratos személy, azt mondom, hogy először meg kell adni az ünnepélyességet. Az emelvé­nyen piros posztó az asztalra, mögötte el-, nökség és egy megnyitó, amely méltatja a ha­gyományt és a mát. _ Bö be és Babi egyöntetűen helyeseltek, mert Hoppá Fifi tényleg méltatlan megnyitni, kü­lönben is elhízott és sohase volt benne szex. A sikertől buzdulva — míg a nyitó palo­tás meg a fényjáték zajlott — Csaba tovább kritizált. Mert, hogyan is rendezett volna ő? Hogyan kovácsolta volna eggyé a szétesésre hajlamos társaságot? A tombolával kgzdte volna, majd különböző társasjátékokkal-^nel- ^ volna a hangulatot. Tapasztalatai, bőséges tárházából illusztrálta, hogy például milyen mulatságos, amikor egy férfi orráról egy no ugyancsak orrával, le kell emeljen egy gyufa­skatulyát. A hölgyek csüggtek rajta, csak itt- ott jegyezve meg, hogy olyan csúnyán billeg egyik-másik nyitópár hölgytagja, mintha a pesti Vidám Park forgó bordójában tánto­rogna. , . ... Mikor aztán kezdődött a tánc, a mar fél­puhának vélt Böbét és Babát Csaba elől el­orozták a szálloda igazgatója és bárfőnöke, többé nem is látta őket. Bánatában immár bort rendelt, amitől rádöbbent, hogy Emőke percről percre szépül és fiatalodik. Mikor már huszonöt éves lett. Csaba előadta neki Bocacció egyik novelláját és az irodalmi pél­dát követték. Elegyes esetek Kirívóbb eset számos történt, itt csak tál lózunk. — A Ferenc József-fiúnak egy (bájos öt lettől vezettetve), ölébe ült a Fifi művészn mire úgy elromlott a hangulat az asztaln-- hogy a legény atyja sürgetésére kénytelei volt eljegyezni a kereskedelmi főosztály lá­nyát. Az örvendetes fordulat közhírré téte­tett, és ebből az alkalomból a friss sógorká­nak, a Pincék fiúnak ölébe telepedett a mű­vésznő, de ő nem jegyzett el senkit. — A Szomor család számlája kétezer fo­rintra rúgott és mivel a családfőnél csal: ennyi pénz volt. nem adott borravalót. Le öntésével egy vendégpincért bízott meg a kol­lektíva, aki erre a célra vörös bort hasz­nált. — Skvarek Zsula. a futballcsapat tagja, éj­féltájt betoppant, de a népfront elnöke, , sportkör mecénása tüstént kiutasította. A jusztis lecövekelt Zsula élőteste fölött he­veny vita tört ki a rangosabb egyének kö­zött, végülis egy áldozatkész honleány ki­vezette — ne tessék rosszra gondolni, öccse kíséretében — és a vita a főasztalnál folyt tovább. Végülis megegyeztek abban, hogy az inflációt nem lehet inflációnak hívni a mi kö­rülményeink között. A megmaradt ételeket és italokat másnap a szálloda felszolgálta, az előbbieket Sekres­tyés-tál gyanánt, az utóbbiakat újraduga- szolva. Minderről azonban a megyei újság csak egy rövid tudósítást közölt, amelyben a megjelentek névsora mellett az az értékelés szerepelt, hogy a bál jó hangulatban, reggelig tartott, maga a Sekrestyés is örült volna, ha jelen van. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents