Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

1918. FEBRUÁR 9, CSÜTÖRTÖK • • Ösztönöznek a kezdeményezésre Támogatás Pest megyei intézményeknek a közművelődési alapból A községekben a művelődé­si intézmények központi sze­repet töltenek be: a kultúra nagyobbrészt közreműködé­sükkel jut el a lakossághoz. Ezért a művelődési ház és a könyvtár — az iskolán kívül — a legfontosabb közműve­lődési intézmény. A közművelődés természe­tesen pénzbe kerül. Nem is kevésbe. Az elmúlt tervidő­szakban például a tanácsi köz- művelődési beruházásokra százharminchárom millió fo­rintot fordított Pest megye. A jelenlegi tervciklusban ez az összeg már meghaladja a kétszázJiuszonnégy milliót. Részt vállalnak az üzemek Mégis, mindennek ellenére a helyi tanácsok rendelkezé­sére álló összegek már nem elégségesek a megnövekedett közművelődési feladatok el­látásához. Ezért volt szükség arra, hogy a tanácsok mellett a helyi üzemek, termelőszö­vetkezetek és más gazdasági egységek — az adott lehetősé­geken belül — vállaljanak részt a közművelődési munka anya­gi fedezetéből. Ma már a me­gye művelődési házainak mintegy fele működik közös fenntartásban, ami azt je­lenti, hogy a megye üzemei, ter­melőszövetkezetei és más gazdasági egységei évente mintegy hét-nyolcmillió fo­rinttal toldják meg a tanácsok közművelődési célokra fordí­tott összegét. Ennek eredmé­nyeként ma már a művelődé­si házak többségében az álla­mi és társadalmi támogatás összege nem csupán a rezsi- költségek — bérek, fűtés, vi­lágítás, takarítás — fedezetére elégséges, hanem művelődés- politikailag fontos rendezvé­nyek kiadásaihoz is biztos anyagi alapokat teremt. Pest megye közművelődési erőfeszítéseit az országos szer­vek is elismerik. Legutóbb, tavaly nyáron, az Országos Közművelődési Tanács vitat­ta meg Pest megye közműve­lődési helyzetét s elismeréssel vette tudomásul az eddigi eredményeket. A munka erkölcsi elismerése jólé&ő dolog. Elsősorban azért, meíí arról biztosít, hogy jó úton haladunk a párthatáro­zatban és a közművelődési törvényben megszabott fel­adatok teljesítésében. De leg­alább ugyanilyen jóleső érzés az is, hogy igyekezetünket az Országos Közművelődési Ta­nács anyagi erőforrásaiból is támogatja. Tavaly hárommillió Tavaly az Országos Közmű­velődési Tanács elnöksége a közművelődési alapból negy­vennyolcmillió forintot osztott szét új közművelődési tevé­kenységi formák, módszerek kialakításának és terjesztésé­nek támogatására. Ebből a te­kintélyes összegből több mint hárommillió forintot Pest megye közművelődési intézmé­nyei kaptak. Technikai eszkö­zök vásárlására — elsősorban audiovizuális felszerelésre — hatszázezer forintot kapott a szentendrei megyei művelődé­si központ és könyvtár, fél milliót pedig a budaörsi mű­velődési ház. Ugyancsak ilyen célokra szavazott meg az Or­szágos Közművelődési Tanács kétszáztízezer forintot a szá­dat képzőművészeti tábornak, száznegyvenkétezret pedig a tápiógyörgyei és a fóti öre­gek napközi otthonának. A munkások művelődésének támogatása a kiemelt felada­tok közé tartozik. Erre a célra a ceglédi művelődési központ és a városi könyvtár száz­nyolcvanezer forintot kapott a közművelődési alapból. A könyvtárak bővítésére és korszerűsítésére, az ismeret- terjesztés hatékonyabbá tételé­re, valamint az új felnőttok­tatási formák bevezetésére háromszázötvenezer forintot kapott az érdi művelődési ház és könyvtár. Ecser, Káva. Vasad és Rád közművelődési intézményei háromszáznyolc- vanötezer forinttal részesültek a Közművelődési Alapból. Száz-százezer forintot kapott az albertirsai és az alsónéme- di, nyolcvanezret pedig az új- hartyáni könyvtár. A ceglédi berceli művelődési háznak hetvenezer forinttal jutott így több a közművelődési felada­tok megoldására. A művészeti nevelést segítő művelődési közösségek kiala­kításához is hozzájárult az Országos Közművelődési Ta­nács. Százfii enc ven ezer forin­tot kapott az abonyi művelő­dési ház és könyvtár, kilenc- venháromezret pedig a törteli művelődési ház és könyvtár is. Gödöllőre az építéshez Természetesen az Országos Közművelődési Tanács nem csak az új közművelődési for­mák és módszerek kialakítását, bevezetését támogatja. A je­lenlegi tervidőszakban százöt­venmillió forintot osztott szét épülő közművelődési intézmé­nyek beruházási támogatásá­ra. Ebből az összegből har­minc épülő közművelődési in­tézmény részesült vagy része­sül a tervidőszak következő éveiben. Itt sem maradt ki Pest megye: a megépítendő gödöllői művelődési központ tizenkétmilliót kap a közmű­velődési alap beruházási kere­téből. P. P. TIT-program heti filmjegyzet A cél változatlan, a módsze­rek újak, korszerűek, az em­berfők sokaságának kiművelé­sét szolgáló tudományos isme­retterjesztésben — állapították meg a TIT Országos Elnöksé­gének szerdai ülésén. Az elmúlt évi munkát érté­kelve a tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy érdemes volt meghonosítani, a társadal­mi, gazdasági, politikai élet, a különféle tudományok legfon­tosabb kérdéseit sokoldalúan elemző feltáró ismeretterjesztő sorozatokat. A tennivaló most már az, hogy a Tudomány, élet, társadalom, a természet, a technika, a társadalom, s a Szocialista életmód kérdései so­rozatok előadásai ne legyenek külön, s mereven kezelt tan­folyamok. Váljanak 5—8 ré szes stúdiumokká, s ezeken kapjanak fórumot a szűkebb, s tágabb értelemben vett lakó hely aktuális problémái is. Ezzel egyidejűleg az előadások tárgyi feltételeinek, tehát szem­léltető eszközeinek (diafilmek, filmek stb.) gazdagítására, s az előadók még sokoldalúbb fel­készítésére is szükség van. Kálvária PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Olvasótáborok tapasztalatai A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyvtár pá­lyázatot hirdet az olvasótábort mozgalom eddigi eredményességé­ről, tapasztalatairól szóló dolgo­zatokra. A pályázaton min­denki részt vehet, aki bár­milyen formában bekapcsoló­dott már az olvasótábort mun­kába. s úgy érzi, hogy erről a té­máról érdemleges mondanivalója van. A pályázat célja, hogy az olvasótábort tapasztalatokkal ren­delkező pedagógusok, könyvtáro­sok, népművelők taglalják a tá­borok előnyeit, s föltárják a gya­korlatban észlelhető hibákat. A pályamunkák hangsúlyozottan foglalkozzanak az olvasótábort ne­velés, a kiscsoportos foglalkozások sajátos gyakorlatával, a nevelő­munka hatékonyságával. Részlete' sen elemezzék a szervezéssel, i gyermekek kiválasztásánál, a minél előnyösebb munkafeltételek megte. remtésével kapcsolatos feladatokat. Végül tegyenek megvalósítható ja vasiatokat az olvasótábort nevelés- oktatás továbbfejlesztésére. A pályázatot két példányban, jeligésen kell megküldeni a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár címére, 1978. április 1-1 határidővel. (2000 Szentendre, En­gels u. 7.) A pályázó a nevét jel­igés borítékban mellékeli. Az elsó helyezésért 2500, a máso­dikért 1500, a harmadikért 1000 fo­rint jutalmat kap a szerencsés pá­lyázó, a negyedik-hatodik helye­zésért tárgyjutalomban részesül­nek a szerzők. / Borisz Plotnyikov és Vlagyimir Goszlyuliin, a Kálvária című szovjc film főszereplői Ha a művészetben — a film- művészetben is — felüti a fe­jét a sematizmus, hosszú idő­nek kell eltelnie ahhoz, amíg az olvasó, a néző feledni tudja a rossz tapasztalatokat. Néha a kiváló művek sora sem elég ehhez, mert egy-két elriasztó alkotás annyira megrendítette a hitelét a mégoly szép, fontos, izgalmas, törekvéseknek is. Nehéz lenne összeszámolni, hány filmet készítettek csak a szocialista országok filmművé­szei is a második világnáború- ról, s a partizánharcokról. Szép, fontos, izgalmas témák f Kétségtelenül. S mégis, e meg­számlálhatatlan filmtömegből, talán még félszázra sem rúg azoknak a műveknek a száma, melyek valóban emlékezetesek, mondanivalójukat, s filmes ér. fékeiket tekintve egyaránt. Az elsöprő többség bizony a sé­mákhoz igazodó. Az ellenség mind ostoba gazember, míg el­lenben a mieink csupa merész, bátor és kemény harcos, ren­díthetetlen jellemmel, bár akadnak gyengék, de azokat el­söpri a vihar, lerázza, mint a férges almát a fáról. A parti­zánok mindig énekelve mene­telnek, s túljárnak a nácik eszén. Aki fogságba esik és megkinozzák, sosem vall, in­kább meghal, — satöbbi sa­többi. A háború — különösen több mint három évtized távlatából s különösen olyan nézörétegek számára, akik jóval e háború után születtek — már jószeré­vel a mesék kategóriájába ke­rült. Hovatovább olyan lesz ez a téma, mint bármely kosztü­mös kalandfilm, azzal a Kü­lönbséggel, hogy kard és lánd­zsa helyett géppisztoly és ké­zigránát járja, s a súlyos páncélt cipelő lovakat felvált­ják a még súlyosabb páncélt cipelő tankok. Manapság már-már az a helyzet, hogy egy háborús, vagy partizánfilmet csak azért érdemes megnézni, mert eset­leg láthatunk bennük néhány jól megcsinált harci jelenetet, sok lövöldözéssel, robbanással, szuperközeli haláltusával és hasonló kellékekkel. Nos, aki netán ilyesmire vá­gyik, azt kielégítetlenül fogja hagyni az új szovjet film, La- risza Sepityko alkotása — bár a Kálvária háborús film. Csak­hogy a rendezőnőt (aki Jurtj Klepikov társaságában a for­gatókönyv szerzője is) koránt­sem az únos-untig látott harci cselekmények érdekelték. Nem a fegyverek előidézte robbaná­sokra volt kíváncsi, hanem azokra a robbanásokra, melyek a katonák belső, lelki harcme­zőin végbementek. Az irodal­mi alapanyag, a nálunk is több könyve révén ismert Vaszil Bikov egyik elbeszélése is ezt a megközelítést alkalmazta. Ar­ról van tehát szó, hogy ha a háborús témáról még ma is le­het újat, izgalmasat, érdekeset mondani, az csakis a belülről való megközelítés útján, az emberi viszonylatok felől tör­ténhet. Arról ugyanis még min­dig nem tudunk eleget, mi min den ment végbe a harcoló efr. berekben, mit kellett kiállóiul milyen harcaik voltak önma gukkal, saját emberi gyengesé­geikkel, félelmeikkel, s mi­képp tudtak ezeken is úrrá len ni — vagy éppen hogy m: képp maradtak alul ebben r tényleges harci cselekmények nél semmivel sem kevésbé ve szedelmes vagy kevésbé ke­mény küzdelemben. A Kálvária cselekménye alig néhány mondatban összefog­lalható: egy partizáncsoportot a kemény orosz télben bekerí­tenek a németek. Élelemre var szükségük. Két ember, Szotnyi- kov és Ribak elindul, hogy szerezzen. Sikerrel is járnak de visszafelé belebotlanak eg' német egységbe. Elfogják őket. Kínvallatással akarják meg­tudni tőlük a partizánok bú­vóhelyét. Felajánlják az áru­lás fejében az életet is. Szot- nyikov nem vall. Kivégzik. Ri­bak, hogy mentse az életét, áruló lesz. majd öngyilkosságot akar elkövetni, de ez sem si­kerül. Mint talán érzékelhető, a film izgalmas volta — mert a Kálvária izgalmas film! — nem a külsődleges cselekmé- nyességben rejlik, hanem ab­barí ä kíméletlen hitelességű vizsgálódásban, melynek során a rendezőnő az emberi cseleke­detek belső rugóit igyekszik felderíteni. Mert mindennél iz­galmasabb azt megtudnunk, ki miért válik hőssé, s ki miért lesz áruló? Milyen erők. vagy milyen erők hiánya kell ehhez? Mi hozza elő az emberi jelle­mekből az eladdig rejtve ma­radt tulajdonságokat? A ko- rülmények, a szituációk súlya kell-e ehhez, vagy ez, meg va­lami belső hajlam együtt te­remti meg a jellem keménysé­gét, vagy gyöngeségét? Sepity­ko fő figurái ezt az önleleple­ző utat kínlódjék végig, s méghozzá úgy, hogy maguk e nagy, végső kérdéseknek tu­lajdonképpen nincsenek is tu­datában, hiszen csak cseleksze­nek, úgy, ahogy cselekedni ké­pesek. De mi, nézők, meg­tudjuk, hogy ez a látszólag spontán cselekvés mennyi min­den objektív tényezőtől függ. S mivel a rendezőnő arra is ügyel, hogy hőseit ne lehessen vala­miféle séma skatulyáiba be­dugni (külsőre például in­kább Szotnyikovról tételezhető fel, hogy összeroppan, nem az erőteljes, karakán Ribakról, vagy a németeket kiszolgáló Portnov sem a szabvány sza­dista hóhér), az előre ki nem számítható jellemfordulatok még külön is fokozzák a fe­szültséget. A Kálvária az utóbbi eszten­dő talán legkiválóbb szovjet filmje. Háborús film, a háború­ról, jellemről, árulásról és ál­ról, jellemről, árulsáról és ál­dozatvállalásról —de ezek nemcsak háborús erények vagy hibák. A Kálvária ezért több, mint háborús film. Anno domini 1573 Az új jugoszláv film -ovidén úgy jellemezhető, mint déli szomszédaink Dózsa György- története. A történelemből is­mert Gubec Máté féle caraszt- felkelés a háttere az esemé­nyeknek, melyek meglehetősei ifjúsági nézőpontból áorazoljaí a kort. A film ilyképp erős ro konságot tart a Csillagszemi című magyar filmmel. Takács István l Jubileumi hangverseny Pest megyei zeneiskolások lengyel műveket tolmácsolnak gógus szakosztályával közösen — Legújabb törekvések a kor­társ lengyel zenében címmel szakmai napot rendez a Len­gyel Kultúra. A Fészek klub­ban megrendezendő eseményen Wladyslaw Slowinski, a Len. gyei Zeneművészek Szövetsé­gének elnöke tart előadást, a Pest megyei állami zeneiskolák növendékei és tanárai pedig kortárs lengyel zeneszerzők műveit tolmácsolják. A magyar—lengyel kulturá­lis együttműködési egyezmény aláírásának 30. évfordulója alkalmából Andrej Dutkie- wlcz lengyel zeneszerző és zongoraművész hangversenyt ad a budapesti Lengyel Kultu­rális és Tájékoztatási Köz­pontban. Ugyancsak az évforduló tiszteletére február 10-én a Magyar Zeneművészek Szak- szervezete országos zenepeda­a bábok mozgatásában, mind a szövegmondásban. A királyt K. Kovács István és Frigyes Hugó; a királynőt, a mostohát Kaszner Irén és Farkas Éva; Ibolyát Blasek Györgyi és Juhász Ibolya alakítja. Elis. mérés illeti a további szerep­lőket is Kormos Gyulát (Ró­zsa), Bognár Pétert, Magyar Aittilát, Varga Évát, Kazinczy Ildikót, Németh Tibort és Gönczy S. Tivadart. y varázsló felfogást, minden részében kidolgozott jellegzetességet hordoznak. A Smaragd város­ban uralkodó nagyhatalmú varázslót, Őzt Sipeki Tibor alakítja és egyértelműen si­keresen oldja meg feladatát. A vihartól elsodort, s minden áron hazajutni vágyó Dorka, Besztercei Zsuzsa bájos alakí­tásában igazán népszerű lett a kis nézők között. Az együt­tesből kiemelkedő teljesít­ményt nyújt Szánthó Lajos, a bádogember szerepében és Új- laky károly, a szalmafejű, észrevágyó madárijesztő meg- formálója. Az útitársak között a Toto kutyát és Tommyt, a gyáva oroszlánt megelevenítő Koltai Juditot, illetve Cs. Sza­bó Istvánt is dicséret illeti színpadi tel jesítm<m vükért. Magda Gabi a jóságod boszor­kány színpadi életrekeltője a kelleténél kissé reálisabb fi­gurát játszik, ugyanakkor Tor­nyai Magda gonosz boszorká­nya már inkább mesebeli alak, de nem tud igazán újat hozni ebben a szerepben. Mindent egybe vetve: kel­lemes szombat, illetve vasár. nani szórakozást nyújt az elő­adás. (A darabot csak ezeken a napokon játssza a színház.) Kr. Gy. untató a Bábszínházban a Gyermekszínházban Nevezetes bemutatója ez a bábszínháznak, hiszen öt kö­zelmúltban végzett bábszínész bemutatkozására adott alkal­mat. S három főszerepet ket­tős szereposztásban játszanak és kivétel nélkül sikeresen oldják meg feladatukat mind * Oz, a nag-1 Még egy gyerekeknek való, színházi élményt nyújtó me­se kínálkozik a színlapokról: a Budapesti Gyermekszínház bemutatta az Öz, a nagy va­rázsló már klasszikus számba menő történetét. Való igaz, nagy fába vágta fejszéjét a színház, hiszen már a mai gyerekekének sem ismeretlen az öt jóbarát szívhezszóló és mégis vidám kalandja. Nem­csak könyvben találkozhattak velük, hanem a televízió jó­voltából a közelmúltban lát­hatták is a méltán híressé vált amerikai filmet. De szö­gezzük le: nem veszített lét- jogosultságából a színpadi fel­dolgozás, csak a műfaj termé­szeténél fogva mást, másfajta élményt közvetít. Frank L. Baum Óz, a nagy varázsló című művét Szőllősy Klára fordításában Schwajda György alkalmazta a magyar színpadra és Tamássy Zdenkó zenéi átdolgozásával mutatták be. Csiszár Imre rendező a színpad adta valamennyi tech­nikai lehetőséget igyekezett a siker szolgálatába állítani. Ebben jól segítették Piros Sándor modern díszletei is. A színészeknek volt talán a legnehezebb dolguk, hiszen a figurák már-már klasszikus zdmydn ®er ; Ibolya királynő, táltos paripa kere­kedik és' mintha óriás szűrt terítenének a színpadra úgy jelenik meg a mese díszlete is. — Arany népi ihletésű me­séjéhez képzőművészetileg is tisztán népi jellegre töreked­tünk — számolt be a közös munkáról Balogh Géza ren­dező. — A cifra szűr aljának díszítése adja díszletünk min­den elemét: kapukat, ablakot, fákat, s a háttérben megjele­nő motívumok egy paplan hím­zésének pontos másai. Ugyan­ezeket a díszítő elemeket ta­láljuk meg a bábfigurákon is, amelyeket Ország Lili terve­zett A betét-dalok is Arany János népdalgyűjtéséből szár­maznak, s Vass Lajos zene­szerző csak a darabhoz igazí­totta valamennyit. Egyetlen lényegi változtatást tettünk a mesén: a purdék Arany Já­nosnál csak a mese végén je­lennek meg. mi főszereplők­ké tettük őket, akik kommen­tálják. a gyerekek számára közvetlenebbé teszik a törté­netet. A megelevenedő mese képle­te a lehető legegyszerűbb. A tündér királylányt irigyen őr­zi mostohája, kilencvenkilenc kérőt lefejeztet. De a száza­dik nem a tündéri varázserőt szeretné megszerezni Ibolyá­val együtt, hanem a lányt sze­reti igaz szívvel. Ez egy földi királyfi. Rózsa, aki Ibolya se­gítségével túljár a gonosz mos­toha eszén. Rózsa és Ibolya így boldogan éltek amíg meg nem haltak... A mesék s Rózsa és Klasszikus irodalmi anyag feldolgozására vállalkozott is­mét az Állami Bábszínház: Arany János verses meséjét, a Rózsa és Ibolyát vitte szín­padra. Az előadás a magyar folklór legértékesebb elemeit idézi az alsótagozatos iskolá­sok számára könnyen és él- ményszerűen befogadható megoldásokban. Őszintén ajánlhatjuk mindenkinek a darabot, hiszen a népművé­szet hagyományainak szépsé­gére, megőrzésére nevel. Arany János meséjét Gáli József alkalmazta bábszín­padra. A feldolgozásától meg­őrizték az eredeti mű vala­mennyi fontos motívumát és a verses szöveg háromnegyed részben érintetlenül maradt. Csak a színpadi dramaturgia követelte részeket másították; ezeket viszont prózában, tehát az átdolgozó méltán tisztelte nagy költőnk sorait. A színlap­ról hiányzik a pontos műfa­ji meghatározás, pedig ebben az esetben ez sem közömbös: lírai mesejátékot látunk. Az előadás elsősorban a gyerekek érzelmeire, fantáziájára hat. s csak itt-ott jelennek meg az egyébként bábszínpadon min­dig harsány sikert kiváltó helyzetkomikumok, vagy lát­ványos összecsapások. Keretjátékkal indul a tör­ténet, kukorica fosztás-mor_ zsolás közben mesélnek, aztán a környezet tárgyai megeleve­nednek: a korsóból tündér ki­rály, a kulacsokból katonák, a kukorica csövekből tündér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents