Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
Gondozás, segély Az asszonyok mindennapi feladata a palánták gondozása. Képünkön: Hadnagy Ferencné a tulipánokat öntözi. ttarcza Zsolt (elvételei Galgamácsai mozaik Öregek napja öregek napját rendeztek a hetven éven felülieknek a minap Galgahévízen. A bensőséges ünnepségein, amit a községi pártszervezet, a községi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága szervezett, először Barna Jánosné tanácselnök, majd Majnik János vb- titkár köszöntötte a nyugdíjasokat. Az iskolások és az óvodások színes ünnepi műsora után az idősebbek nevében özvegy Zsíros Ferencné, a Népművészet Mestere szólt, majd saját szerzeményű dalaiból énekelt, amelyeket nagy élvezettel hallgattak a meghívottak. Az öregek napja fehér asztal melletti beszélgetéssel fejeződött be. Zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést tart február 10-én, délelőtt 9 órakor a művelődési házban a galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet. A beszámolóban a vezetőség ösz- szegzi a tavalyi munkát, ismertetik a munkaverseny eredményeit, s meghatározzák az idei feladatokat. ★ Az összefogás Termelőszövetkezet vezetősége, pártszervezete, szakszervezeti bizottsága, a művelődési ház, a KISZ helyi szervezete, a nőtanács és a község szocialista brigádjai rendesük február 11-én, szombaton a farsangi jelmezbált. A művelődési házban tartandó rendezvényen a Mátyásföldi együttes szolgáltatja a zenét. ★ Tanácstagi jelölőgyűlést tartanak a megüresedett választókerületi helyre február 8- án, ma este az Újtelepen, a Forrás Büfében. Hogyan tervezzünk Anyakönyvi hírek Pécet Köl’ségvetés és fejlesztés Március elején kiültetik Szerte a járásban ezekben a napokban tárgyalják meg a költségvetés és a fejlesztés terveit a községi tanácsok. A járásban a költségvetés összege mintegy 155 millió forint, beruházásokra megközelítőleg 118 millió forintot költhetnek a településeken. Pécelen a nagyközségi tanács költségvetési terve 15 millió 200 ezer forint. A fejlesztési alap majdnem 12 millió. Az utóbbi összeg egynegyede a lakosság községfejlesztési hozzájárulásából és telekadóból származik. A kiadások között a lakásépítés majdnem négy és fél millió forinttal szerepel, az iskola tervezése 700 ezer forintba kerül, a körzeti orvosi rendelő építésére 3 millió 200 ezer forintot fordítanak. A költségvetési pénz legnagyobb részét az iskolák működtetésére fordítják, a művelődési ágazat 215 ezer forinttal gazdálkodhat. A közvilágításra 250 ezer, a köztisztaságra mintegy 600 ezer, a parkok fenntartására 120 ezer forint jut. A sportot 65 ezer, az ifjúsági szervezeteket 25 ezer forinttal támogatja a községi tanács. Az ifjúságpolitikai célok megvalósítására több mint 125 ezret költenek, szociális gondozásra és segélyezésre pedig 270 ezer forint jut. A. I. Március elején csaknem 60 ezer virágpalántát ültetnek ki a most készülő melegágyakba a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészei. A képen: Magyar László, Szabó József és Rónai József a melegágyat készítik. Galgahévíz Született: Németh Mihály és Gy ügyei Márta Judit; Mihály József, Oláh Kálmán és Radies Angyalka: János, Boross Ignác és Jeskó Mária Magdolna: Marianna, Bajnóczi István és Sára Terézia: Mihály Imre, Oláh Ernő és Oláh Margit: Róbert, Mester Károly és Garamszegi Anna Mária: Csaba, Nagy István és Molnár Rozália Gizella: Erika, Szabó József és Bákonyi Irén: József, Gaskó György és Juhász Klára: Olivér György, Illés András és Hajdú Veronika: András, Dóczi János és Feczer Erzsébet Edit: Katalin Erzsébet, Suszter János Péter és Szabó Julianna: János Péter, Kapitány István és Sebestyén Katalin: Zoltán, Zámbó Endre és Béres Erika: Endre és Noémi, Nagy József és Dudás Lídia: Erika, Bugyi István és Tőkei Judit: Péter, Márkus Mihály és Kovács Gabriella: Mária nevű gyermeke. Elhunyt: Gazdag Jánosné Pánczél Julianna. Gödöllő, Röges utca ?., Fazekas József, Gödöllő, kastély, Márton Istvánná Nánási Lídia, Gödöllő, Petőfi Sándor utca 20. ruhát? Tanfolyam Erdőkertesen Szabászati tanfolyamot szerveztek az erdökertesi kismamák klubjában. Az alapfokú szabás-varrás tanfolyamok ismereteinek birtokábah a résztvevők a ruhák tervezésében mélyedhetnek el. A jelentkezők nagy számára való tekintettel a tanfolyam befejeztével azonnal újabb kurzus indul. Munkásmozgalmi emlékeink Kár volt a hosszú szünetért Jövőre már hatvan esztendeje lesz, hogy a hazai és külföldi nagytőke összefogásával leverték a Tanácsköztársaságot. Szűkebb hazánk munkás- mozgalmi emlékeit feldolgozó sorozatunkban ezúttal arról a Jámbor Sándorról írunk, akit Gödöllőn, társaival együtt, a dicsőséges 133 nap után fogtak perbe. At idő múlásával halványulnak az emlékek, egyre nehezebb felkutatni a dokumentumokat, amelyek hőstettekről, üldöztetésekről tudósítanak. Jámbor Sándor négy éve halt meg, életéről régi ismerőseitől, társainak rokonaitól érdeklődtünk. A bíróságon Gerőfi Lászlóné Keresztesi Jolán annak a Keresztesi Gézának a lánya, akit Jámbor Sándorral együtt vittek bíróság elé 1919-ben. A vaskos perirat — amelynek fedőlapján a Vádirat Keresztesi Géza és 27 társa ellen felirat olvasható — fakuló lapjain a többi között Jámbor Sándorról is hírt ad. A Pest vidéki királyi ügyészség küldte az iratot a büntetőtanács elnökének, izgatással és más bűntettekkel vádolva a huszonnyolc embert. Jámbor Sándorral külön fejezet foglalkozik, ót azzal vádolták, hogy Gödöllőn 1919 májusában a munkástanács tagjaként hatósági jogkört bitorolt, közhivatalnoki minőséget színlelt, azért, hogy a Tanácsköztársaságnak jogtalanul vagyoni hasznot hajtson. A tárgyalást letartóztatásban várta Jámbor Sándor is, közben az ügyész negyvenhat tanút hallgatott meg, hogy adatokat gyűjtsön a perbe fogottakról. De mit is tettek Jámborék? A gyermekeknek ingyenes oktatást szerveztek, a kastélyt a közügyek szolgálatába kívánták állítani, a parkot népkertté változtatni és sorolhatnánk tovább. Ezek a cselekedetek 1919 végén nagy bűnnek számítottak. A kezdet Jámbor Sándorról Forgács Ferenc, a területi I. pártalapszervezet titkára így beszélt: — 1885-ben született, kovácsnak tanult. Miután felszabadult, előbb magániparosnál, majd 1915-től a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában dolgozott. A nagyüzemi légkör hatására csatlakozott a munkásszervezethez. 1918-ban Bokányi Dezsőhöz járt politikai szemináriumra, a Tanácsköztársaság idején a Munkástanács tagja lett, és a járásbíróságon dolgozott politikai megbízottként 1919. május 12-ig. Utána a MÁV Gépgyár 8. ezredében szolgált, megjárta a Tanácsköztársaság frontjait, harcolt Görömbölytől Sáros- csépig. A bukás után letartóztatták, raboskodott a gyűjtőfogházban és a váci börtönben is. Hiteles adatok igazolják, hogy elítélése után 1920. decemberében szabadult, s egy évig mindennap jelentkeznie kellett a főszolgabíróságon. A vizsgálati fogság és a börtön nagyon megviselte. Lelkében mély nyomot hagytak a szenvedések, s mivel egyébként is szűkszavú ember volt, V. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1978. FEBRUAR 8., SZERDA Szaktanfermek Domonyban A technika a tanítást szolgálja Nem gond a költözködés Akinek Iskolás gyermeke van, tapasztalhatja, milyen sok holmit — sapkát, tollat, vonalzót — hagy el, vagy felejt az iskolában a nebuló. Többek között ezért is félünk sokan a szakosított tantermektől, mondván: óránként költöznek azok a szerencsétlen gyerekek, változik a tantárgy, változik a terem. Csoda, ha a nagy sietségben nem tudják összepakolni a felszerelésüket? Berzenkedés ide vagy oda, fokozatosan erre a formára térnek át az iskolákban. Ez nevelési szempontból érthető is, de hogy egy kis faluban V. osztály helyett földrajzterem felirat olvasható az ajtón, nekem meglepetést okozott. Balatoni Dánielt, a domonyi általános iskola igazgatóját viszont meglepetésem késztette mosolyra: — Három éve épült az új iskola, akkor szakosodtunk mi is. Elégedettek vagyunk ezzel a rendszerrel, a gyerekeknek is sokkal könnyebb a dolguk, hiszen minden szemléltetőeszköz egy helyen található. A költözködés sem gond, mert a pincében található ruhatárban öltöznek át a tanulók. — A hat új tantermen kívül két napközis szobánk is van, a régi iskolában már csak a testnevelési órákat tartjuk. Két kisegítő osztályunk szükségtanteremben működik. Az ebédet saját konyhánkon főzzük a napközi és az óvoda részére. — Egy műszakban tanítanak. Nincs tanítóhiány? — Tizennégy nevelő foglalkozik a 230 tanulóval. Ketten most utolsó évesek a főiskolán, rajtuk kívül egy napközis tanítónknak nincs képesítése — Az előtérben rajzokat, felhívásokat láttam. Milyen a közösségi szellem, hogyan vesznek részt a helyi vagy a még tartózkodóbbá vált, de baloldali érzelmeit sosem tagadta meg. Életét munkával töltötte, a felszabadulás után ment nyugdíjba. Sokat tett a kommunista párt helyi szervezetének megalakításáért s az elsők között lépett be a pártba 1945 után. Társadalmi megbízatásait mindig felelősséggel teljesítette, sokat tevékenykedett a DÉFOSZ-ban. majd a választási bizottságokban és a népfrontban is. A véleménye Nem volt hivalkodó ember, múltjáról soha nem beszélt. Cselekedeteit a munkatársaival, s a közösséggel Való törődés vezérelte. Nyugdíjaséveit Gödöllőn élte le, a társadalmi megmozdulásokon mindig találkozhattunk vele. Kalapját homlokába húzta, egyik kezével mindig pipáját fogta, s ha elvtársaival beszélgetett, felhagyott szűkszavúságával. Érvelt, vitázott. Az egyik május elsején megkérdeztem tőle, mit szól a szép felvonuláshoz, az ünnepi sokasághoz. ö röviden csak eny- nyit válaszolt: kár volt a hosszú szünetért. Milyen hosz- szú szühetért? — kérdeztem vissza. — Hát a ’20-tól ’44-jp tartóért — mondta. Csiba József nagyobb méretű megmozdulásokban? — Legutóbb az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács által kiírt KRESZ-vetélkedőre húsznál többen jelentkeztek. A tesztlápon elérhető száz pontból két fiú és két lány 80 pont körüli találattal jutott tovább a járási döntőbe. A kint látható plakátok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett, A Névától a Tej- útig című képzőművészeti rajzversenyen indulók munkái. Tizenkét pályaművet küldtünk elbírálásra a járási vetélkedőre és nagy örömünkre mondhatom, négy tanulónk — közülük kettő kisegítős — bekerült a járási döntőbe. — Az osztályokban tisztasági ügyeletes rendszert vezettünk be, a gyerekek pontoznak, hetenként maguk állapítják meg, melyik osztály a legtisztább és hol a legnagyobb a rendetlenség. Év végén kifüggesztett táblán a legtöbb csillagot elért csoport jutalomban részesül. — Február 11-én lesz a farsangi bál, már javában készülődünk erre is. Rendezvényeinket a szülők is segítik. Egyébként is támogatják az iskolát. Most betonozták a játszóteret, hintákat állítottak fel, a bejárati vaskapu is társadalmi munkában készült. — A klubban tévé is található, segíti ez a munkájukat? — Természetesen segíti, hiszen fizikából vagy földi'ajz- ból nagyon sok olyan dolgot, kísérletet, tájat láthatnak tanulóink, amit mi sem tudnánk nekik bemutatni. Rendszeresen nézik az iskolatévé adásait, és melegében megbeszélik tanáraikkal a látottakat. — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, felhasználják a technika adta lehetőségeket. A tantermekben levő hangszórók milyen célt szolgálnak? — Itt az erősítő az irodámban, bármilyen esemény, felhívás könnyen közölhető mindenkivel. Az érdekesség kedvéért hadd mondjam el, volt olyan közös szülői értekezletünk, amelyen a nyolc osztály mamái, papái gyermekeik tantermében ülve hallgatták a hangszóróból az egész iskolára kiterjedő ügyeket, majd utána az osztályfőnökkel személyesen beszélték meg saját problémáikat. Bá. E. Jegyzet Az élet mindennapi csodái TVéha nem tudom eldönteni, ’ embertársaim vagy én Viselkedem furcsán. S ki mondhatja meg, melyikünknek van igaza? Mert van úgy, hogy jövök a HÉV Fehér úti végállomására, s ahogy kilépek a metró fogságából, fülrepesztő dübörgés figyelmeztet: gépmadár száll a fejünk fölött. Errefelé nem ritka az ilyesmi, közel a Ferihegy. S akár ereszkednek, akár emelkednek e csillogó fémcsodák itt alacsonyan repülnek: óriási testükön csillog a fény, széles szárnyaik mögül sötét kondenzcsíkok rezegnek tova a hátrasüvöltő motorzaj verte léghullámokon. Felnézünk, s utastársaim egykedvű nyugalommal, vagy sietséggel mennek tovább. Mintha nem is az évszázad csodái húznának el a fejünk fölött, fedélzetükön egy-egy metró-szerelvényre való emberrel. Vagy tán nem is csoda, csak én, felvilá- gosulatlan tudatommal, hajdan volt misztikus korokba való lelkületemmel tartom annak. De hiszen tudom: gép ez, ember alkotta, a fizika áthághatatlan törvényeinek engedelmeskedik, azokat használja ki. Miért hát, hogy én mégis megállók, s míg csak el nem tűnik, földbegyökerezett lábbal bámulom : félelemmel, izgalommal; hódolattal, csodálkozva. Barátom gondolata vígasztal ilyenkor: az emberiség maga sem veszi észre milyen messzire jutott, s éppen ezért nem juthat gyorsabban még mesz- szebbre. A hangrözítés. a fénykép, a film, a repülés mindmind háromnapos csoda volt csupán, pedig megsokszorozó!, tunk, megváltoztunk általuk. S ma már az űrhajókra is legyintünk. na és akkor mi van. Elfogadom a magyará-atet, tapiskálom önismeretünk, lehetőségeink, képességeink tudásának hiányát. De aztán Ismét érthetetlen helyzetben la- lálom magamat. Utazom & HÉV-en, Szilasligetig nincs semmi különös: a párás ablaküvegen át csak a szállingózó hópelyheket látni, ahogy a lucskos útra libbennek, nyomban olvadtan ernyedve bele az autók taposta latyakba. A látvány inkább szürke, mintsem érdekes. Aztán egyszerre megváltozik a kép, elkanyarodunk a minden évszakban csodákat kínáló dombok, erdők, ligetek közé, s mintha egy más világba csöppennénk. Meseország tárul fel az ablakok mögött. A nagy pelyhű. ragadós hó újrarajzolja a tájat; a legvékonyabb ágakon is vastag fehér bunda, a kerítések négyszögei is mintha kövér hófonatból készültek volna. A korábban piszkos köd itt idomul: tejfehérbe vonja a távolt, s mintha békés hótengerbe veszne minden, velünk együtt. Szavakkal visszaadhatatlan látvány, csupa béke, csupa szabadság, csupa élet. S ahol a' ködön átdereng a bágyadt nap, ott igazán varázslatos: néha egy-egy hócsomó nekiindul, lecsúszik saját terhétől elnehezedve, s bele- pottyan, a lenti vastag fehér takaróba. Aztán a szemben ülő útitárs dühösen rámmordul: ártatlan bámulatomban véletlenül meglöktem. Bocsánatot kérek, maid jobban körülnézek. Ütitár- saim közül ki olvas, ki bóbiskol, a többség bávatagon mered maga elé, vagy egymást szemlélik, érdektelenül: Unalom, fáradtság. örömtelenség tanyáz a padok között, pedig az ablakon túl ott a csoda, a mindennapi örök csoda. Vagy nem az? S hogy magvarázza mindezt a barátom? 1 Gáti Zoltán < >
