Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
Á , PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM. 33. SZÁM 1078. FEBRUAR 8.. SZERDA A lakosság összefogásával Parkerdő, óvoda, játszótér Befejezik a tornapályát Az V. ötéves terv feladatainak megvalósítására a Haza. fias Népfront társadalmi munkákat szervező és értékelő bizottsága intézkedési tervet dolgozott ki. A munkák során mind fokozottabban támaszkodnak az üzemek, intézmények, szövetkezetek szocialista brigádjaira, KlSZ-szervezetei- re, valamint a tanácstagokra és lakóbizottságokra. Az összefogás eredményeként a tervezettnek másfélszeresét, 13,4 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek városunkban 1977-ben, egy lakosra átlagosan 345 forint jut. Tavaly kiemelt feladat volt fi Putrisarki erdő egy részének parkerdővé alakítása. Ezt a május 1-i ünnepségen és az azt követő majálison vették birtokukba a kirándulók. Nyáron és ősszel szinte minden hétvégén százak mentek az erdőbe pihenni, kikapcsolódni. A továbbiakban társadalmi ösz- szefogással folytatódik a fejlesztés. Kialakítanak egy játszóteret, teljes egészében meg. épül az erdei tornapálya és hidroforházat állítanak fel. A parkerdő fenntartását, a létesítmények karbantartását szintén társadalmi munkásokra bízzák. A szocialista brigádmozga- íom és a KISZ—úttörőkapcsolatok szélesedésével tovább fejlődött az egy üzem, egy gyermekintézmény akció. Az iskolák, bölcsődék, napközi otthonok felújításához több mint 2,5 millió forint értékű munkával járultak hozzá a kollektívák. A ceglédi Lenin Termelőszövetkezet kimagasló, 700 ezer forintnyi társadalmi munkát végzett a Szép utcai és az Örkényi úti óvodák felújításánál. Sokak közreműködését igényelte a Pesti út 10. szám alatti épület száz gyermeket befogadó óvodává való átalakítása. Az ott végzett önzetlen munka értéke megközelíti a félmillió forintot. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei falaztak, vakoltak és beszerelték a központi fűtést. A KEVIÉP munkásai bekötötték a szennyvízcsatornát, a kórházból festők jöttek. A Vasipa. ri, Elektromos és Műszerész Szövetkezet, a Május 1. Ruhagyár, a MÁV és a DEMÁSZ brigádjai a villanyt szerelték. Sokat dolgoztak a lambéria felszerelésénél a Stylus Faipari Szövetkezet, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskeres, kedelmi Vállalat és a KÖZGÉP 2-es számú gyárának dolgozói. A burkolómunkát és az ablakkészítést a Ceglédi Épi- j tőipari Vállalat vállalta el, a lakatosipari szerelést a járási | építőipari szövetkezet kollektí- ' váj a végezte. A hangerősítés és tv-szerelés a mikroállomás brigádjának feladata volt. A törmelék elszállítását az AFOR és a Volán 1-es Vállalat 11-es üzemegysége vállalta. Az udvar és az épület takarításában a városi tanács KlSZ-alapszer- vezete és az óvodai szülői mun. kaközösség tagjai vettek részt. A központi fűtést Máté István, az épület átalakítását Knezsek Gusztáv tervezte meg társadalmi munkában. Központi feladat volt a játszóterek fejlesztése. Folytatódott a Vörösmarty tér és a Folyó utcai játszótér kialakítása, itt a legtöbb munkát a Volán 1-es Vállalat végezte. A Teleki és a Kossuth Ferenc utca sarkán is játszótér készült. A kezdeményezést irányító Szeleczki Mihály körzeti tanácstag a környék lakossága mellett bevonta a HUNGAROVIN, az ÉVIG, a Városgazdálkodási Vállalat és a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat kollektíváit a munkába. Az eddig elhagyott téren jól felszerelt, két részre osztott játszótér készült. A kicsinyek homokozót, rönkvárat, billegő hintát, mókusketrecet és csúzdát kaptak. A nagyobbak részére pingpongasztalt és tornakorlátot állítottak fel. A focit szeretőknek gondosan, magas drótkerítéssel ellátva kiskapus labdarúgópályát alakítottak ki. A teret ostornyeles kandeláberrel világították meg, amelyet társadalmi munkában szereltek fel, akár csak a padokat. Tavaly a városért vállalt munkák nagy részét Cegléd polgárai végezték a tanácstagok, a lakó-, utcabizottságok és a Hazafias Népfront aktivistáinak vezetésével. Készül a fakataszter, amelyben megszabják, hogy hová milyen fajta facsemetét kell elültetni. Tavasszal már többnyire ennek alapján pótolják a hiányokat, folytatják a fásítást, amelynek A szerencse kegyeltjei Gépkocsi pénz, tárgy nyeremény Gazdára várt a vasaló Se szeri, se száma azoknak, akik évente megpróbálják a szerencsét oly módon, hogy a sorsjátékra -kedvet kapva, nyereményben reménykedve, sportfogadási szelvényeket, lottóíveket töltenek ki. Csak Cegléden tavaly félmillió totószelvényt vásároltak, 1,2 millió lottót, 176 ezer borítékos sorsjegyet. De vajon voltak-e nyertesek? A kérdésre választ az OTP ceglédi fiókjánál fonhattunk. Eszerint Cegléden 1977-ben négy totózó örvendhetett 12 találatos szelvényének. Lottó négyes találatot harmincket- ten értek el, a lottó tárgynye- remény-sorsolásán hatvanon vehették át azt, ^mi a listán szereplő számaik alapján megillette őket. Sorolva a jelentősebbeket, három nyertes kapott 50 ezer forintos ötletutalványt, nyertek 20 ezer forint értékben zenesarkot, 15 ezer forintos háztartási felszerelés vásárlására szóló és ugyanilyen értékű lakberendezési utalványt, 9 ezer forintos Ki mit választ? utalványt, számos fekete-fehér és színes televíziót. A borítékos sorsjeggyel szerencsét próbálók között 50 ezer forintos volt az egy sorsjegy- gyei nyert legmagasabb ösz- szeg. A gépkocsinyeremény-betét- könyvet tartók sem panaszkodhattak. Tavaly 9 ceglédi betétkönyv nyert, közülük kettőt a tulajdonosok készpénzre váltottak át, egy Trabant és egy Skoda értékében. Most, január 6-án sorsolták a tavalyi év végi tombolát, ezen szintén értékes tárgyak kerültek a nyertesek birtokába. A harmadik helyezett külföldi, hőszabályozós vasalót vehetett volna át, ha nyereményéért jelentkezett volna. Mint az OTP ceglédi fiókjánál elmondták, a nyertes tombola száma 120 267-es. A vasalóéri február 5-ig lehetett jelentkezni. értéke meghaladja a hétszázezer forintot. Ütjaink nagy része még nem kapott szilárd burkolatot, ősszel, tavasszal és a nagyobb esőzések után elvégzik a földutak karbantartását, a legtöbb helyen tisztán tartják az árkokat, átereszeket. Főként a külső kerületekben a fákat, cserjéket a lakosok metszik. Kedves színfolt a házak előtti ápolt virágoskert. A felmérés szerint tavaly nyolcvan- ezer négyzetméter kiskertet gondoztak a ceglédiek közterületen. Áprilisban, a tanács rendeletének megfelelően, a kimagasló társadalmi munkát végzők megkapják a Cegléd városért emlékplakettet. K. D. Hasznos adatok tárháza Albertirsa krónikása tovább kutat Megtagadta a kapcsolást a telefonos kisasszony — Az idén kettős jubileumot ünnepelek — kezdte a beszélgetést Szántó József pedagógus, Albertirsa krónikása. — Harmincöt évvel ezelőtt, a tanítóképző elvégzése után itt kezdtem pályámat, és azóta itt élek, dolgozom. A település múltjának kutatásával, a helyi események feldolgozásával tíz éve foglalkozom. Tősgyökeres helybeli lakosnak érzem magam. És ez kell a helytörténeti kutatómunkához. Kell, hogy ismerje, szeresse az ember a falut, lakóit és a községbeliek is ismerjék, támogassák a krónikaírót. — A helytörténetírás felelősségteljes munka. Ügyszeretet az emberekkel kiépített jó kapcsolat és sok-sok szabad idő kell hozzá. A nagy fáradsággal, gyűjtögetéssel megírt jól sikerült helytörténeti tanulmány öröm elkészítőjének, és hasznos adatok tárháza másoknak. A szülőföld szeretetére, a múlt megbecsülésére nevel, elvégzendő közös dolgainkra figyelmeztet. — A Hazafias Népfront felhívására kezdtem el a kutatást. Eddig Albertirsa 30 évének krónikáját írtam meg. Az 1945 —1975 közötti időt öleli fel. Kész a községi könyvtár története és az 1976-os év falukrónikája. Cegléd a hazai lapodban A Könyvtáros című folyóirat ez évi 1. számában a Könyvtárosok Egyesületének IX. vándorgyűléséről készített felvételen ceglédi könyvtárosok is láthatók. ★ A Pest megyei Múzeumi Híradó 1977. évi 4. számában több írás foglalkozik Cegléddel. A múzeumot az elmúlt év utolsó negyedében 6 ezer 467 látogató kereste fel. ★ A rádió január 27-i nyelvművelő műsorában Koltói Ádám ceglédi tanárnak a diáksajtóról szóló jegyzete hangzott el. ★ A Békés megyei Népújság január 17-i számában arról ír, hogy Orosházán a Ceglédi Vízkutató és Fúró Vállalat munkásainak egy csoportja az első negyedévben megkezdi a munkát. ★ A Mérleg januári száma arról számol be, hogy a ceglédi ÁFÉSZ beruházásában a városban folyamatban van egy építégyorskiszolgáló étterem se. ★ A Magyar Hírlap január 27-i számában arról ír, hogy a Nagykőrösi Állami Gazdaságot a Ceglédi Állami Tangazdasággal egyesítették. ★ A Hevesi Népújság január 19-i számában Brazina András ceglédi lakatost mutatja be, aki az építőiparban dolgozik és nagy szakértelemmel alkalmazza a csúszózsaluzást. ★ A Szabad Föld január 15-i számában a ceglédi vasútállomáson működő bejáró diákok klubját említi. ★ A Szabad Föld február 5-i számában terjedelmes cikk foglalkozik az abonyi Ságvári Tsz-ben megvalósult szövetkezeti demokráciával. ★ A Népszava január 29-én Számadás Dánszentmiklóson címmel ismerteti a közös gazdaság jó eredményeit. M. E. A kutatómunka során nehézségek is akadnak. Erről a következőt mondta Szántó József: — Alberti és Irsa 1950-ig két önálló község volt, tehát Albertirsa történetének megírásához két település adatait kell összegyűjteni, ami nehéz, hosz- szadalmas munka. A község történetének megírását ezért korszakonként tervezem. Jelenleg a Munkásélet munkás- mozgalmi emlékek Albertirsán témán dolgoztam amely az 1880—1945 közötti eseményeket tartalmazza. Rendszeres látogatója vagyok a levéltárnak a falukrónika megírásához az intézmények vezetői adnak adatokat. — A helytörténetírás hasznos segítői a községben élő idős emberek. Terényi István, Terényi László, Lovász Pál és Kovács László visszaemlékezései sok esetben hiteles forrásul szolgálnak. Szívesen vennénk és várjuk hozzájuk hasonló idős emberek jelentkezését! Szántó József kutatómunkája révén gyarapodnak a múltunkra vonatkozó helytörténeti ismereteink. Gyűjtése révén ismerhettük meg Pálinkás Erzsébetet, az irsai származású leányt, aki 1918. október 31-én az őszirózsás forradalom idején Budapesten a telefonközpontban teljesített szolgálatot. A király főudvarmestere telefonon azt az utasítást adta, hogy a forradalmat le kell törni, lövessenek a lázadókra. Pálinkás Erzsébet megtagadta a kapcsolást, bontotta a vonalat. Aznap éjjel hallgattak a telefonok, nem továbbították a parancsot. A Tanácsköztársaság bukása után Pálinkás Erzsébet törvényszék elé került, majd a márianosztrai fegyház- ba vitték, ahol a főnöknő feljegyzése alapján meggyőződé- ses kommunista marad, aki kegyelmet nem kér, és nem vár. 1922-ben fogolycserével a Szovjetunióba került, és ott élt 1942-ig, haláláig. Bővülnek ismereteink Cza- bán Samuról, aki a Tanácsiköztársaság idején Budapesten a III. kerületben a munkástanács elnöke volt. Előtte 1897— 1902-ig 5 évet a községben tanított. Sorolhatnánk még az adatok, tények sokaságát, amelyekkel a ülésein, diákokkal, szocialista Hazafias Népfront bizottsági ülésein, diákokkal, szocialista brigádokkal történő találkozókon és egyéni beszélgetések során igyekszik az itteni embereket megismertetni. Beszélgetésünket az alábbi szavakkal zárta a krónikaíró: — Az érdeklődés a feltárt adatok iránt megvan felnőttek, ben, gyerekekben egyaránt, de aktív segítőtársakra is szükség lenne ehhez a munkához. Ügy gondolom, a helytörténeti kutatómunka mottója lehet, hogy: Minden nemzedék annyi megbecsülést várhat utódaitól, mint amennyit elődeinek adni tudott. Ez a gondolat vezérli Szántó József pedagógust. Kokas Ferencné A városban és a járásban Zárszámadó, tervtárgya'ó közgyűlések A ceglédi járásban már négy termelőszövetkezetben lezajlott a zárszámadási és a tervtárgyaló közgyűlés. Valameny- nyien eredményes évet zártak. Ezen a héten tizenegy közös gazdaságban került sor hasonló eseményre. Február 9-én, holnap délelőtt 9 órai kezdettel tartja zárszámadó közgyűlését az abonyi József Attila Termelő- szövetkezet, 10-én az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet. Szombaton, február 11- én kerül sor a ceglédi Lenin és Kossuth tsz, valamint az albertirsai Szabadság, a ceg- léd-berceli Egyetértés, a ereméi November 7., a jászkara- jenői Árpád, a kocséri Üj Élet, a törteli Dózsa és a nyársapáti Haladás termelőszövetkezetek közgyűlésére. Kiskertesek, tavasz előtt Elegendő vetőmag és vegyszer Áru mellé szaktanács Házias ízű harapnivaló Hurka, kolbász, disznósajt és többféle füstöltáru készül a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Árpád utcai húsüzemében. Kaezur István gyártásvezető és Andó István félsertéseket bontanak — a képen. Apáti-Tőth Sándor (elvétele Ezekben a hetekben, piaci napokon kora reggel már emberek sorakoznak a Pest megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Kossuth Ferenc utcai növényvédő szer boltja előtt, ajtónyitásra várva. Tanyasiak és kiskertesek. Van, akit a hajnali busz hoz Cse- mőből, Nyársapátról, Törteiről, Ceglédbercelről. Mások a városi tágas porták kapuját zárják és zsebükben pénzzel, mellette a vásárlandó vetőmagok, vegyszerek listájával, beszerző körútra indulnak. Közeledik a tavasz, kezdetét veszi a kerti munka, amelyhez az utóbbi időben, mióta újból felfedezték a hasznát, egyre több embernek van kedve. Cegléden a város széli, Budai úti kiskertekben az emeletes házak lakói közül is sokan veteményeznek. — A vetőmag- és vegyszer- ellátás most elég jó — mondja Lengyel Mihályné boltvezető. — Időben megérkeztek a tavaszi permetezőszerek, a gyümölcsolaj, a Neopol, a No- venda. Keresik, viszik is. A vetőmagok szállítását még az ősz végén megkezdték, kis és nagy csomagokban. Ha valaki borsót kér. rákérdezhetünk: milyen fajtát parancsol? Mert választék is van belőle bőven. Sárgarépa magját keresők például akár nyolcféle közül választhatnak. Érkezett vetőmák is, korai zöldségfélére magját, salátáét, retekét, karalábéét viszik hetek óta. A Vetőmagtermeltető Vállalat küldi a szállítmányokat Kaskával a hátán kucsmás 'érti érkezik, műtrágyáért jött. Plentosan D—4-est vinne. Vihet is. mert van belőle. Szemügyre veszi a polcokon sorakozó vegyszeresdobozokat, kér Fundasol 50 WP-s gombaölő szert, majd érdeklődik: pocokirtó van-e? Rossz emléke van tavalyról, fel szeretne készülni egy újabb invázió ellen. Mivel a szükséges vegyszer kapható, annak is van helye a kaskában. — Januárban 230 ezer forint körüli volt a forgalmunk — említi a bolt vezetője. — Vetőborsót nagyon sokan visznek. Az érdeklődőknek az áru mellé szaktanácsot is tudunk adni. Mi, boltiak is tanulmányozzuk természetesen, az új cikkek ismertetését, használati utasítását. Februárban egyhetes méregkezelői tanfolyamra megyek például. Ismereteinket állandóan frissíteni kell. — Fűmag van-e? — érdeklődik egy fiatalasszony. Vásárol, fizet, viszi. Az ajtóban elmondja: a toronyházak egyikében laknak, háromszáz négyszögöles telkük egy részét szeretnék gyepesíteni tavaszra. A kiskert alvége a veteményes, középen a szerszá- moskamra, a felvég pedig a tollaslabdázáshoz kell. Puha a Budai úti homok, igaz, de a gyepszőnyeg még jobb lesz. Locsolni is tudnak, már van kútjuk. E. Farsangi vígasság Autósbállal kezdődik A hagyományokhoz híven, most is az autósbál nyitja meg a farsangi vigalmak sorát. Február 18-án a Kossuth Étteremben tartják. A szervezőknek fő a fejük, hiszen több az érdeklődő, mint ahány báli belépőt kiadhatnak.
