Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

Heti jogi tanácsok • Mikor folyósítja — Ideig­lenesen — az állam a gyermek­tartásdíjat? Több olvasónk fordult hoz­zánk olyan kérdéssel, hogy mi­kor van mód arra, hogy oz államtól követeljék az elma­radt tartásdíjat. A tapasztalat szerint, amikor a tartásdíjfizetésre kötelezett személy holléte és kereseti vi­szonyai is tisztázottak, olyan­kor is kérik egyesek, hogy az állam térítse meg az elmaradt tartásdíjat és folyósítsa a töb­bit. Pedig a gyermektartásdíj­nak az állam általi ideiglenes folyósítására az egyéb feltétem lek fennállása esetében is csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeket gondozó szülő a sa­ját jövedelméből nem képes a gyermek teljes és megfelelő tartását biztosítani. Ezt a fel­tételt az illetékes szervnek alaposan vizsgálni kell. Az egyik olvasónk elmondta, hogy a kötelezett a tartásdíjat nem fizeti rendszeresen, több mint tízezer forint hátraléka van. A gyermek apja alkalmi munkákból tartja fenn magát, jelenleg az anya azt is tudja, hogy melyik kisiparosnál dol­gozik. Elmondása szerint a kisiparos hetenként egy-két alkalommal foglalkoztatja a kötelezettet, mert az illető nem hajlandó átadni a munka­könyvét. Ilyen körülmények között már volt az apa ellen végrehajtási eljárás, de az ösz- szeget behajtani nem lehetett, mert mire a letiltás megérke­zett, már hűlt helye volt az A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti jogszabályok cím­mel hasznos kézikönyvet adott ki a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A kötet kétharmada a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, vala­mint a végrehajtására ki­adott 7/1977. (III. 12.) Mt. szá­mú és a 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza. Ehhez azonban még jó másfélszáz lapnyi füg­gelék járul, amely mindazo­kat a fontos rendeleteket, irányelveket, állásfoglalásokat foglalja magában, amelyek A mezőgazdasági üzemek sza­bályozó rendszerének módosí­tásáról kiadott 1005/1978. (I. 28.) Mt. h. határozat a Magyar Köz­löny 5. számában jelent meg. Az egyetemek nappali tago­zatán végzett pályakezdő jogá­szok munkába lépéséről az igazságügyminiszter 1/1978. (II. 28.) IM. sz. rendelete rendelke­zik ugyanitt. Az emelő gépek balesetelhá­rító és egészségvédő óvórend- szabályainak hatályba lépteté­séről a Magyar Közlöny 5. szá­mában jelent meg az 1/1978. (I. 28.) KGM—KPM—ÉVM szá­mú együttes rendelet. A szórakoztató zenészek és előadóművészek munkaidejéről, munkabéréről és munkafeltéte­leiről ugyancsak az 5. számú folyósítását — kérdezi az anya, tekintettel arra is, hogy a ház­tartásában élő gyermekét a tartásdíj folyósítása nélkül nem tudja eltartani. A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT. számú rendelet 7. paragrafusának (1) bekezdése szerint, a bíróság a jogosult kérelmére a tartásdíj­nak az állam általi ideiglenes folyósítását az ügy összes kö­rülményeinek gondos mérlege­lése után, akkor rendelheti el, ha a kötelezett ismeretlen he­lyen tartózkodik, vagy a tar­tásdíj behajtása más okból át­menetileg lehetetlenné vált, és a gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermeket meg­felelően eltartani. Olvasónknak tehát azt vála­szolhatjuk, hogy bár az apán nem lehet behajtani a tartás- díjat, ismeretlen helyen tartóz­kodik, vagy állandóan válto­gatja munkahelyét, még nejn biztos, hogy jogosult a tartás- díj állam általi ideiglenes fo­lyósítására. Ugyanis azt is gondosan vizsgálni kell, el tud­ja-e a gyermeket a háztartás­ban nevelő, illetve gondozó szülő megfelelően tartani. Ha tehát bíróságra kerül a dolog, megvizsgálják az anya kere­seti és jövedelmi viszonyait, vagyis be kell szerezni az ezekre vonatkozó bizonyítéko­kat. Csak akkor előlegezi meg az állam a tartásdíjat, ha a szülő a saját jövedelméből valóban nem képes a gyerme­feltétlenül szükségesek minden mezőgazdasági termelőszövet­kezet vezetéséhez. Ebben a MÉM, a TOT, illetve a Legfel­sőbb' Bíróság-Polgári Kollégiu­mának és Tanácselnöki . Érte­kezletének különféle intézke­déseit kapják kézhez az érde­keltek. A kötet célszerű kezelhető­ségét nagymértékben szolgálja az igen alapos tárgymutató, amelyben ábécé sorrendbe sze­dett címszavak adnak eligazí­tást téma-, illetve tárgykörön­ként. Emellett külön jogsza- bálymutatót is tartalmaz a kötet Magyar Közlöny tartalmazza a munkaügyi miniszter, a belke­reskedelmi miniszter és a kul­turális miniszter 4/1978. (I. 28.) Mü.M—Bk.M.—KM. számú együttes rendeletét. A szakmunkásképzésről szó­ló 1969. VI. törvény végrehajtá­sára kiadott 13/1969. (XII. 30.) Mü.M számú rendelet módosí­tásáról a 25/1977. (XII. 28.) Mü.M számú rendelet rendel­kezik. A középfokú képzési célú szakközépiskolák szakosításá­val kapcsolatban a Tanácsok Közlönye ez évi 2. számában találják meg az érdekeltek az oktatási miniszter és a munka­ügyi miniszter 1/1978. (I. 14.) OM—Mü.M sz. együttes rende­letét. mény, ezért az ilyen kötelezett ellen büntető feljelentést is célszerű megtenni. • A tanulmányi szerződés­ről. Alig egy hónapja foglalkoz- tunk a tanulmányi szerződések egyik problémájával, így töb­bek között azzal, hogy egyes helyeken utólagos tanulmányi szerződés megkötésével lénye­gesen hosszabb ideig akarják a vállalathoz kötni a dolgozót, a tanulmányok befejezése után, mint amennyi ideig tá­mogatták. Előfordult, hogy va­laki két évig kapja a tanulmá­nyi kedvezményt, és ezzel szemben 4 évig tartó maradási kötelezettséget kívántak vele aláíratni. Korábbi cikkünkben rámutattunk az ilyen eljárás törvénytelenségére. Az írással kapcsolatban olvasóinktól is­mét érkeztek ilyen témájú le­velek. Ezek közül kiragadunk egy jellemzőt, mert úgy gon­doljuk, hasonló kérdések más­hol is felvetődtek már, ha azokról nincs is konkrét tudo­másunk. Azt panaszolja két olvasónk, hogy velük szabályszerű tanul­mányi szerződést kötött a vál­lalat, és olyan időtartamú kö­telezettséget írtak alá, hogy a tanulmányok befejezése után legkevesebb annyi ideig ma­radnak a vállalat alkalmazá­sában, amennyi ideig a ked­vezményt élvezték. Igen ám, de a vállalat, amikor a szakem­berszükségletének biztosítása érdekében áthelyezéssel alkal­mazta olvasóinkat, és kifizette az előző munkáltatónak a dol­gozóknak a tanulmányi szer­ződés megszegéséből eredő tar­tozásait, a munkaszerződésben olyan módosítást hajtott végre — és sajnos ehhez a dolgozók is hozzájárultak —, hogy a határozatlan időre szóló mun­kaviszonyt meghatározott idő­re változtatták át. Azóta a vállalat hathónapohként hosz- szabbítja a munkaviszonyukat, amit a jelek szerint fenn akar tartani mindaddig, amíg köte­lesek a vállalatnál maradni. Ez a vállalati intézkedés nem­csak értelmetlen, de törvény- sértő is. Hasonló ügyben a Legfel­sőbb Bíróság Munkaügyi Kol­légiuma is állást foglalt. Az iránymutatás szerint, a határo­zott időre szóló munkaszerző­dés négy éven át tartó három-, illetve hathónaponkénti meg­hosszabbítása és ezáltal a dol­gozó bizonytalanságban tartá­sa s emellett meghatározott jo­gok (pl. felmondási idő stb.) elvonása önmagában is kifo­gásolható. A Legfelsőbb Bíró­ság egy olyan üggyel kapcso­latban mondta ki ezt, amikor a vállalat a dolgozóval a ta­nulmányai befejezése után is csak meghatározott időre kö­tött szerződést. Az említett esetben a dolgozó nem töltötte le a vállalatnál azt az időt, ame­lyet korábban kikötöttek, és emiatt a munkáltató a bíró­sághoz fordult. Az ítélet ki­mondta, hogy a vállalat lénye­gében azáltal, hogy a tanul­mányok befejezése után csu­pán meghatározott időre léte­sített a dolgozóval munkavi­szonyt, maga mondott le arról, hogy a dolgozó legalább addig a vállalatnál maradjon, amed­dig a tanulmányi szerződésben azt korábban kikötötték. A dolgozó tehát nem követett el szerződésszegést. Dr. M. J. két megfelelően ellátni. Ter- érintettnek. Ezek után lehet-e* mészetesen a tartásdíj fizeté- az államtól kérni a tartásdíj f sének elmulasztása bűncselek­Tsz-jogszabálygyűjtemény Tíz nap rendeletéiből A Legfelsőbb Bíróság döntései Vendégszobában Az egyik utazási iroda egy községben több lakos néhány szobáját turistaszállás céljára bérbe vette. Kikötötték, hogy a helyiségeket állandóan foga­dóképes állapotban kell tarta­ni, takarításról, ágyneműről, mosdóvízről, világításról, télen pedig fűtésről gondoskodni. A lakásban csak az iroda által küldött személyek szállásolha­tok el. A bérleti díj után — belkereskedelmi miniszteri rendelet értelmében — 4—20 százalék adót kell fizetni. A helybeli tanács vizsgálata megállapította: a tulajdonosok, a lakásbérletről szóló rendelet megsértésével, tömegszállást rendeztek be. Ezért a bérbe­adásból befolyt bruttó bevétel 80 százalékának megfelelően az egyikre 70 ezer, a másikra 33 ezer, a harmadikra 60 ezer, a negyedikre 115 ezer, az ötödik­re 44 ezer forint jövedelmi adót rótt ki. Egyben a kivetett ösz- szegre az utazási iroda egye­temleges felelősségét is megál­lapította. A határozat hatályon kívül helyezéséért a lakástu­lajdonosok pert indítottak, de elvesztették. A terhűkre rótt összeget az iroda a pénzügyi hatóságnak kifizette, majd visszatérítéséért a bérbeadók ellen pert indított. Az illetők azzal védekeztek, hogy az irodának számolnia kellett azzal, hogy a tömegszál. Mennyi prémium jogos? Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet műszaki ellenőré­vel, aki a beruházások lebo­nyolításával is meg volt bízva, olyan munkaszerződést kötöt­tek, hogy ha a szövetkezet pre- miumtervében foglalt feltétele, két teljesíti, alapfizetése 30 százalékig terjedhető jutalom­ban részesül. A műszaki ellen­őr azonban prémiumot nem ka­pott, ezért a tsz ellen pert in­dított. A munkaügyi bíróság az illető évi személyi alapbére 30 százalékának megfelelő össze­get ítélt meg neki. E döntés el­len a legfőbb ügyész törvényes­ségi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és az ügyben új eljárást ren­delt el. — A prémium — a személyi alapbéren felül járó — élőre kikötött különdíj — hangzik a határozat. — Kitűzése, to­vábbá feltételeinek és mérté­kének meghatározása mindig a munkáltató joga. A szövet­kezet a műszaki ellenőr beosz­tását premizált munkakörnek tekintette abban az esetben ha a tsz prémiumtervében foglalt feltételeket teljesíti. A munka­szerződésnek ez a kikötése a dolgozó részére jogot terem­tett arra, hogy tervteljesítés esetén akkor is jutalomban részesüljön, ha a szövetkezet külön prémiumfeladatot nem tűz ki számára. A tsz azonban ilyen prémiumtervet nem készí­tett, és a kifizethető jutalmak mértékét sem határozta meg. Ezzel a munkaszerződésből fo­lyó kötelezettségét megsértette. Ebből azonban nem követke­zik, hogy a műszaki ellenőrt a megállapodásban foglalt pré­mium maximuma, vagyis alap­fizetésének 30 százaléka illeti meg. Tehát a munkaügyi bí­róságnak részletesen vizsgál­nia kellett volna a hasonló munkakörben dolgozó és pré­miumban részesült munkavál­lalókra vonatkozó feltételeket, azokat össze kellett volna ha­sonlítani az ellenőr munkájával és a kifizethető összegről ezek figyelembevételével kellett volna döntenie. Csak ily módon lehet megállapítani, hogy a dolgozót hány százalék pré­mium illeti meg. A szóbeli végrendeletről lást ö rendezte be és emiatt nem a szerződés szerinti 4—20, ha­nem 80 százalék adót vetnek majd ki. Ha tudták volna, hogy ilyen magas az adó, nem szer­ződnek, hiszen így vendégen­ként alig napi 4 forint maradt nekik, ami még a dologi kiadá­sokat sem fedezi. A járásbíró­ság és fellebbezésre a megyei bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a lakástulajdono­sokat a peresített összeg visz- szafizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényes­ségi óvására a Legfelsőbb Bíró­ság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíró­ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította A határozat indokolása sze­rint, kormányrendelet értel­mében, albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a la­kásban lakó személyek mind­egyikére legalább hat négyzet­méter terület jusson. Az albér­leti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaz­Egy idős asszony halála után megtartott hagyatéki tárgyalá­son egy intézmény képviselője bejelentette: két tanúval bizo­nyítani kívánja, hogy a matró­na halála előtt három nappal szóbeli végrendeletet tett, amelyben azt a szándékát fe­jezte ki, hogy az intézmény örököljön utána. A két tanú azt vallotta, az asszonnyal be­szélgettek, s akkor valóban ilyen kijelentést tett. Az el­hunyt testvérein szóbeli vég- ' rendelet érvénytelenségének megállapításáért a gödöllői já­rásbíróságon pert indítottak. Arra hivatkoztak, hogy nővé­rük, halála előtt néhány évvel, írásbeli végrendeletben minden vagyonukat rájuk hagyta. Vég­ső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely ki­mondta: a szóbeli végrendelet érvénytelen. Az ítélet indokolása leszöge­zi: -az elhunyt a két asszony­nyal folytatott beszélgetés idején nem volt életét fenye­gető rendkívüli helyzetben, ami a szóbeli végrendelkezést indokolná, ezért írásbeli vég­rendeletet is tehetett volna. Tehát elsősorban azt kell tisz­tázni, vajon a tanúk előtt tett kijelentés szóbeli végrendel­kezésnek tekinthető-e. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bí­róság rámutatott arra: a vég­rendeletnek alapvető feltétele az örökhagyó ilyen szándéka és akarata. Ez azt jelenti: tuda­tában legyen annak, hogy vég­rendelkezik, szándéka erre irá­nyuljon, és kijelentései ezt jut­tassák kifejezésre. — Ebben az esetben semmi adat sincs arra, hogy az örök­hagyó a tanúk előtt, akikkel beszélgetett, végrendelkezni akart. A vallomásokból csupán az tűnik ki, hogy beszélgetés közben olyan kijelentést tett: vagyonát az intézményre sze­retné hagyni. Az örökhagyó évekkel ezelőtt már írásbeli magánvégrendeletet tett — hangzik tovább az ítélet indo­kolása —, ennélfogva ilyen ügyekben nem volt teljesen já­ratlan. ni, akkor is, ha a bérlő a la­kást vagy annak egy részét, fizető vendéglátás céljából, idegenforgalmi szervnek enge­di át. A turistaszállásokat az iroda és a bérbeadók — közös egyetértéssel — úgy hasznosí­tották, hogy az ott elhelyezett személyekre ekkora szobaterü. let nem jutott. Éppen e jogsza­bályba ütköző eljárás miatt történt, hogy az egyébként ki­vethető 4—20 százalékig terje­dő jövedelemadó helyett 80 százalékos átalányt állapítot­tak meg. — Mindezek miatt — hang­zik tovább a határozat — a peres felek között kötött szer­ződés jogszabályba ütközött, ezért semmis. Tehát az új eljá­rásban a bíróságnak vizsgálnia kell, mennyiben felel meg a Kártalanítás — Egy Pest megyei nagykő {jég­ben lévő 520 négyszögöl terü­letű ingatlant, amelyen két la­kóház állott, kisajátítottak. A tulajdonos a kártalanításul fel­ajánlott összeget kevesellte, s többletkártérítés fizetéséért a járásbíróságon pert indított. A bíróság a felajánlott összegen felül 43 ezer 600 forintot álla­pított meg. Fellebbezésre a Pest megyei bíróság az össze­get 84 ezer forintra emelte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és új eljá­rást rendelt el. A határozat indokolása rá­mutat arra, hogy a jogerős íté­let meghozatalakor hatályban volt jogszabályok értelmében kisajátításért a kisajátított ingatlan értékét irányárak alapján kellett meg­állapítani, de a forgalmi ér­téknek is jelentősége volt. Há­zas ingatlan kisajításánál a hasonlók forgalmi értékét' kel­lett figyelembe venni. Ha pedig az ingatlan egészen vagy rész­ben lakott volt, erre is tekin­tettel kellett lenni. Az eljárt bí­róságok azonban az ingatlan forgalmi értékét számításon kí­vül hagyták és a kártalanítás összegét így állapították meg. Az irányáraktól, indokolt eset­ben, el lehet térni, az építési költségekben bekövetkezett emelkedés azonban az eltérést nem indokolja. A reális for­galmi értéket e szempontoknak megfelelően kell megállapíta­ni. JANUAR 30-TOL FEBRUAR 11-IG engedményes TELI VÁSÁR az ÁFÉSZ-áruházakban és ruházati szövetkezetekbe ját tevékenysége okozta. Fel kell deríteni,' hogy a szállás­adók a vendégeknek milyen ér­tékű szolgáltatást nyújtottak, és az érvénytelen szerződés követ­keztében milyen összegű anya. gi előnyhöz jutottak. — tömegszállás valóságnak a bérbeadóknak az íz állítása, amely szerint a tu­ristaszállókat az utazási iroda rendezte be és a jogszabályelle­nes zsúfoltságot elsősorban sa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents