Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

mr MEcrrr I 6 1978. FEBRUÁR 7., KJJDD «f/SS! Kutatók az egyetemvárosban A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem hazánk legré­gibb, de egyszersmint legfiata­labb felsőoktatási intézménye. Jogelődjének, a Selmecbányái akadémiának, hagyományai ma is elevenen élnek a hallgatók között. Gyakorta forgatják a könyvtár-múzeum 1800-as évekből származó köteteit, s ha elérkezett a diplomaátvétel ideje, ugyanúgy búcsúznak tár­saiktól a végzősök, mint évszá­zadokkal ezelőtt Selmecbányán. Pest megyei Dr. Kozák Imre, rektorhe­lyettessel böngésztük a statisz­tikákat, s kiderült jó néhány hallgatójuk kötött társadalmi ösztöndíjat Pest megyei válla­latokkal, de szép számmal van­nak közöttük olyanok is, akik Pest megye községeiben, váro­saiban laknak. Ennél is fonto­sabb, hogy megyénk több gyá­rával alakítottak ki gyümölcsö­ző kapcsolatot. A tanszékek ugyanis évente 50 millió forin­tért vállalnak megbízások alap­ján kutató munkát. A Cement és Mészművek váci gyárának a bányamérnöki karon végzik el az őrlemények, elsősorban a mészkő és kohósalak, szemcse­szerkezeti vizsgálatát. A kohó- géptani tanszék tavaly többek között a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának megrende­lésére az öntödei hideg henger­sor teljesítményének növelésé­hez nyújtott segítséget. A föld­tani tanszéknek a Pestvidéki Kőbánya Vállalattal van jó kapcsolata, tavaly például a meddőhányók szilárdságtani Hazánk első felszabadulás után alapított egyeteme ugyan­csak a miskolci. Joggal nevezik egyetemvárosnak, hiszen 1949- től előadótermek, kollégiumok, laboratóriumok, üzletek, sport- létesítmények, egészségügyi in­tézmények sora épült fel a Ta­polca felé vezető út mellett. Ma több mint háromezer fia­tal tanul a bányászati, a kohá­szati, a gépészeti karon, ezen­kívül a kazincbarcikai és du­naújvárosi főiskola is hozzájuk tartozik. kapcsolatok vizsgálatát végezték számukra. Folytathatnánk tovább is a sort, például a Csepel Autó­gyárral, s több olyan vállalat­tal, melynek gyáregységei mű­ködnek a megyében. De jelen­tős feladatokat kap az egye­tem a földgáz és kőolajvezeté­kek tervezése során, s a Száz­halombattai Dunai Kőolajipari Vállalat is hasznosítja a műsza­ki egyetem eredményeit, igény­be veszik a tervezők és a hall­gatók munkáját. Út az olajnak Ez utóbbival a bányamérnö­ki kar kőolajtermelési tan­székének oktatói, kutatói fog­lalkoznak. Ennek laboratóriu­maiba látogattunk el. Dr. Szi­tás A. Pál, tanszékvezető egye­temi tanárt arra kértük, is­mertesse meg olvasóinkat azok­kal a kutatásokkal, amelyek valamilyen módon Pest megye lakóit is érintik. — Tanszékünkön a kőolaj és földgáztermeléssel, a szénhid­rogének gazdaságos szállításá­val és a geotermikus energia (például a termálvizek) bányá­szatával kapcsolatos kérdéseket vizsgáljuk. — A hazai termelésű és az importált nyersolaj többségét Százhalombattán dolgozzák fel, innen indulnak, s ide futnak be a csővezetékek, így azt hiszem, a kőolaj és földgáz bányásza­tával kapcsolatos kutatások va­lamennyiük számára érdekesek lehetnek. A rektorhelyettes hívta fel a figyelmemet, hogy Százhalom­battának a vegyipari gépek tan­széke is dolgozik. Legutóbb a biztonsági szelepek működését és teljesítményét vizsgálták. Kevesen tudják, l.ogy a kőze­tek pórusaiból a nyersolajnak még optimális esetben is csak 30—40 százalékát tudjuk kiszi­vattyúzni. Mi most oly^n mód­szerekkel foglalkozunk, ame­lyeknek segítségével ez az arány jelentősen javulhat. Gáz — távvezetékből Egy másik laboratóriumban a föld alatti gáztárolás lehető­ségeivel foglalkoznak a kuta­tók. A földgáztermelés ugyanis egész évben egyenletes, télen viszont ugrásszerűen megnő a fogyasztás. Ezért a már régen kimerült tárolókba, sajtolják be a földgázt, s ha ismét szük­ség van rá, víz bepumpálásá- val újra kiszorítják az egykori lelőhelyről. Közelebbről érintik a me­gyét a csőtávvezetékek építésé­vel és üzemeltetésével foglalko­zó kutatások eredményei. A tanszéken tervezték például a Budapest II. gázkörvezeték nyomvonalát. A régi, a Buda­pest I. ugyanis már beépítésre váró területeken húzódik, ke­resztmetszete is szűk. Az új vezeték építése már elkezdő­dött. Érinti Zsámbokot, Vácot, Szentendrét, Pilisvörösvart, és Százhalombattát. A követező ötéves terv idején már műkö­dik, s így jó néhány újabb Fest megyei település juthat ehhez a gazdaságos, olcsó, környezet- védelmi szempontból is ideális tüzelőanyaghoz. A tervezéskor számítógépes eljárást alkalmaztak, a gép a betáplált adatok alapján je­lölte ki az ideális nyomvonalat. Ilyen módon 3—4 százalékkal csökkentek a költségek, ami jelen esetben 30—35 millió fo­rintos megtakarítást eredmé­nyez. Akár a számítógép Ugyanezt a módszert alkal­mazták az Adria kőolajvezeték terveinek felülvizsgálatakor is. Ebben az esetben a tervezők olyan jól dolgoztak, hogy a számítógép sem talált sokkal ideálisabb útvonalat. A kont­rollnak természetesen ebben az esetben is volt haszna. Ez az új, most épülő olajvezeték más­fajta munkát is ad az egyetem szakembereinek. A Csehszlo­vákiába tartó szakaszon végez­tek előzetes áramlástani vizs­gálatokat, s ennek eredménye­ként javasolták, hogy az eddig Szadán lévő szivattyúállomást telepítsék át Gödöllőre. Az eh­hez hasonló áramlástani vizs­gálatok haszna ugyancsak mil­liókban mérhető. Csulák András Szív szerette — Szem m eg verte Betegségűző népi ráolvasások Éppen Polner Zoltán Föld szülte fá­ját. .. című kitűnő ráolvasás és népi imádsággyűjteményét forgattam, ami­kor levelet hozott a posta. Feladó nem volt rajta. Bizonytalan helyesírásé szö­vege nem más, mint a már nyilván töb­bek által ismert szerencselánc. „Olyan embereknek küldd, akikről tudod, hogy szerencsére van szükségük”! így szól a felhívás. E szerencseláncok, továbbá a repülő csészealjakba vetett vakhit és hason­lók voltaképpen egy korábbi hiedelem- világ modernizált maradványai. Fő­ként azok hisznek bennük, akiknek va­lamilyen problémájuk van és megol­dására nem tudnak természetes mó­dot találni. A két lábuk a földön áll ugyan, annál szabadabban csapong vi­szont a képzeletük, melynek segítsé­gével valóságos vágyvilágot teremtenek maguknak. Elesettek szalmaszála Polner Zoltán könyve a múltbéli kép­zelt vágyvilág felidézése: szorgalmas gyűjtőjének a következő volt a célja: „megérteni a szegénységből való kilá­bolás vágyát és küszködő erőfeszíté­seit”. Bármilyen különös, sőt. sokak számára talán nevetséges és elítélendő is, de a szóval való varázslás, vagyis a betegségűző ráolvasások és a termé­szetfelettiektől segítségkérő népi imád­ságok régen a tehetetlen, szegény em­berek szalmaszálai voltak: természeti csapások, anyagi gondok, szerencsét­lenség, betegség, nyomor és még sok más baj esetén is ezekbe próbáltak kapaszkodni. Polner Zoltán a kezdeményező, jeles folklórista Erdélyi Zsuzsanna nyomában tízévi fáradságos munkával és sok-sok vándorlással összesen 51 Csongrád me­gyei helységet járt be, ahol 294 idős embertől több száz ráolvasást, imád­ságot, éneket és legendát jegyzett le. Most ennek a javát: szám szerint 158 szép, régies szöveget közöl áttekint­hető rendben: tudományos igényű elő­szóban elemezve, és a szükséges jegy­zetekkel is kísérve. Közlői majdnem mind asszonyok, akik anyjuktól, nagyanyjuktól — 80—90, sőt, 103 éves is volt közöttük — tanul­ták a szóval varázslást, a ráolvasást és az imádságot. Többnyire kis falvak­ban, kint a tanyákon éltek, s majd­nem mind szegénységben. Voltaképpen a múlt torz szellemi emlékeit gyűjtöt­te össze: idős közlői maguk mondták önmagukról: „Mi már olyanok vagyunk, mint vízen a bugyborék: vagyunk, oszt nem vagyunk!” (E könyv megjelenése idejére egy harmaduk már el is költö­zött az élők sorából!) Az ő tudatvilá­guk emléke ez a költőien szép szöveg­gyűjtemény. Hit és kétely Egy részük még elhiszi, amit mond és mesél: „ez szent és való”; „ez én- velem történt”; „ez így igaz, ahogy mondtam” sorakoznak a válaszok, de már ott van a kétely és a változások tudomásulvétele is: „ki, miben nőtt fel, én ebben...”; „ne hallja meg a lányom: Nem szereti az ilyet!”; „Sokat imád­koztam régen, most már nem annyira használom.” És egy öntudatos kubikos­feleség így fogalmaz: „Ne az imáról be­széljünk!... Csak a két kezünk: a mun­ka!... Csak így képes a Föld eltartani az emberiséget. Ez megy Keletről Nyu­gatra, végig a világon. Ezt írja meg!” Hát Polner Zoltán meg is írta, de összehasonlításul, tudati háttérnek fel­vázolta a régi, mágikus (varázsos) múl­tat is, amikor a tapasztalat felett szin­te korlátlan úr volt a képzelet. Aki már gyűjtött ilyen szövegeket, jól tudja, hogy azok titkosak, ebben van az erejük: egy-egy javas vagy jós saját tulajdonának tekinti ezeket és legfeljebb a legbizalmasabb emberének adja tovább — pl. anya a leányának —, sokszor akkor is csak halálos ágyán. Akinek viszont nincs ilyen szellemi örököse — tartja a néphit —, kényte­len egy söprűt megfogni, annak „át­adni”, melyet aztán az ijedt családta­gok azonnal tűzbe is dobnak, eléget­nek, nehogy baj érje őket. Nagyon ne­héz volt tehát ezeket ilyen nagy szám­mal és szép rendben összegyűjteni. Né­ha a gyanakvóbbak meg is kérdezték Polnertől: „Ki árulta el magának,Tiogy én ezt tudom?” Nagy hozzáértés, tapintat és ember- ismeret kellett a lelkek e titkos mélyé­nek feltárásához. De sikerült! A szö­vegek nagyobb része ugyan töredé­kes, csonka, sok az eltorzított szó és kifejezés, dehát ezek a ráolvasások és imák többnyire szájról szájra és nem írásban öröklődtek tovább, így közben változtak, bár az volt a szabály, hogy mindig szó szerint kell ezeket monda­ni. Az egyházak vagy nem tudtak ezek­ről, vagy egyenesen tiltották, ahogy azt a közlők meg is fogalmazták: „Én ezt csak otthon imádkoztam, a templom­ban nem...”; „nem szerette a tiszte­lendő úr...” Ősi eredat A ráolvasások és az imádságok egy része még kereszténység előtti, esetleg „csak” középkori eredetű. A régiek­ben még ilyen megszemélyesített je­lenségek szerepelnek, mint a Hold-ki­rály, a Földön vándorként látogató Csúz, Fene és egyéb betegségek, de a biblikusabb szövegekben is ráparan­csolnak a betegségre, hogy menjen a hetvenhetedik tenger szigetébe, a nagy hideg hegyekbe vagy éppen a meleg pokolba! Az égieket pedig arra kérik, hogy távoztassák el az árvizet, az aszályt, a forgószlet és más pusztító viharokat; a nyomaték kedvéért egye­sek esetleg ki is térdeltek az udvar­ra, de volt olyan is, aki azt hívén, hogy a forgószélben boszorkányok táncol­nak, baltát vagy nagy kést vágott be­le. Megismerjük a baltásokat, tudós pásztorokat és a garabonciásokat is. A régi tehetetlen, elmaradt emberek a súlyos természeti csapások ellen sok­mindenre képesek voltak: egy-két he­lyen még az is megtörtént, hogy szűz leányt engedtek le a kútba vederben, néha kötél segítségével, hogy ott a ví­zért, esőért, imádkozzék. (Néha bizony halál, fulladás lett a vége!) Varázslat­tal próbálták a.szerelmet befolyásol­ni, a betegséget, a szemmel verést stb. gyógyítani; ha pedig elapadt a tehenük teje, azonnal boszorkányra gyanakod­tak és — a különféle hiedelemmondák szerint — az állat (pl. fekete macska vagy más) képében járó boszorká­nyokat megpatkolták, a buzgóbbak még a fülét is levágták, és íme — tartja a mese —, másnap betegen maradt ágy­ban a „bűnös”: a világért meg nem mutatta volna a kezét vagy a lábát, mert rajta volt a patkó, és feje is be volt kötve nagy kendővel, nehogy le­vágott füle helyét megláthassák. Reális talajon Kegyetlen, sötét világ! De hiszen ép­pen a nem ismert vak erők ellen pró­báltak őseink így védekezni. A ráolvasások többnyire parancsoló, az imádságok kérő jellegűek, de a kettő között elmosódik a határ. Ezek roko­nok az egyházi népénekekkel és a bal­ladákkal is, párhuzamos helyeiket Pol­ner Zoltán jó érzékkel sorakoztatja egymás mellé, összekapcsolja ezeket — Erdélyi Zsuzsanna nyomán — a középkori látomásokkal, a csodavárás­sal: „Kimegyek én ajtómon, föltekin­tek magos mennyekbe...” — így kez­dődik sok szöveg és az illetőnek meg­nyílik az ég a maga csodáival. A két lába azonban továbbra is a Földön ma­rad! Ezek a vallásos asszonyok —van­nak köztük javasok, jósok és bábák is —, reálisan látják saját múltbeli hely­zetüket. Egyikük pl. így zárja beszé­dét: „Máma? Aranyos az élet! Csak- hát mink most már nagyon kiveszünk belőle!”.. ★ A Szeged múltjából sorozat új köte­te ez a mostani is, amelyet Szeged me­gyei városi tanács megbízásából a So­mogyi-könyvtár adott ki Péter László szerkesztésében. Az ő pontos munká­jának is része van abban, hogy min­den tudományos igényt kielégítő mű­vet tarthatunk a kezünkben. Értékét növelik Andruskö Károly (Zenta) met­szetei. Katona Imre docens Az első hazai rönigenkép Pécsett érdekes tudomány- történeti emlék került elő: az első pécsi röntgenfelvétel, amely 1911-ben készült. Rajczi Péter helytörténet-kutató buk­kant rá a fényképre a Nagy Lajos Gimnázium régi doku­mentumai között. A fizikaszer­tár őre akkoriban egy Magdics Gáspár nevű tudós tanár volt, tagja a Királyi Magyar Ter­mészettudományi Társaság­nak, a Matematikai és Fizikai Társaságnak, a Szent István Társulatnak, és szerzője szá­mos publikációnak. Feltehe­tően több röntgenfelvételt is p készített, ezek közül azonban csak egy maradt fenn — ezt találta meg Rajczi Péter. A megbámult képen egy bőrtár­ca belseje, illetve az ott elhe­lyezett tárgyak láthatók. Az akkori időben modern beren­dezéssel készült 1911-es felvé­tel az eddig ismert legkorábbi röntgenképek közé tartozik országos vizsonylatban is. Hi­szen a nagy német fizikus, Wilhelm Conrad Röntgen nem sokkal előbb — 1895-ben — is­merte fel a később róla elne­vezett sugarakat. samsmmmsfíMSBtsEssBmmmmmmmmm p 'f* t SUS*» • , • ' " . •­A Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat Vezér- igazgatósága felvétel­re keres megfelelő gyakorlattal és isko­lai végzettséggel ren­delkező szociológust, oktatási előadót és gép-gyorsírót. Cím: 2011 Budakalász, Szentendrei u. 1—3. Batthyány téri HÉV- végállomástól 25 perc. Telefon: 887—391. Azonnali felvételre keresünk: szakirányú végzettséggel és gya­korlattal rendelkező könyvelőket, számla­ellenőrt, bérelszámo­lót és gyors-gépíró­kat. Jelentkezés ön­életrajzzal a Gyü­mölcs- és Főzelék­konzervgyár személy­zeti osztályán, Duna- keszi, Vasút u. 11. Valkó Nagyközségi Közös Tanács V. B. igazgatási csoportve­zetői állás betöltésére jogi egyetemi vagy tanácsakadémiai vég­zettséggel rendelkező személyt keres. Pá­lyázatot önéletrajzzal a nagyközségi tanács v. b. titkárá­hoz kell elküldeni. — Bérezés a 15/1977. (XII. 1.) MüM. sz. r. alapján történik. Autószerelősegédet felvesz kisiparos, le­het nyugdíjas is. -- „Azonnal PMH 10 222” jeligére a kiadóba. Az Építőipari Szö­vetkezet Nagykőrös, Örkényi u. 9. sz. alatt felvesz . mérlegképes könyvelőt belső ellen­őrnek, központi rak­tárost, épületgépész­technikust _____________ A B-enta Völgye Tsz. szakosított tehenésze­ti telepére tehenésze­ket felvesz. Szállást biztosítunk. Jelentke­zés a tsz. központjá­ban. 2030 Érd, Felsza­badulás u. 29. Mun­kaügyi osztályon. A Pes megyei ZÖL­DÉRT Vállalat felvé­telre keres elektroni­kus feldolgozásra be­tanulást vállaló dol­gozókat. kontírozó könyvelőket. pénz­ügyi előadót, gyors­gépírót, általánas ad­minisztrátort, kézbe­sítőt és a dabasi kon­zervüzemünkbe fűtőt. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjé­nél. Cím: Budapest VI., Bajcsy-Zs. u. 3. IV. em. Több éves szakmai gyakorlattal rendel­kező sertésgondozót keresünk Pest kör­nyéki sertésgazdasá­gunkba. Szállást biz­tosítunk „Március 2285” jeligére a Fel- szabadulás téri hirde­tőbe. Csemő belterületén két házhelynek *s alkalmas olcsó telek eladó. Villany van. Szabó László, 2713 Csemő, Ereklyési út 12. sz. _________________ üz emképes 50-es Szu­per traktor eladó. Albertirsa, Vörös Had­sereg utca 2. A FELGYÖI Állami GAZDASÁG NADÜZEME 6640 Csongrád, tel.: 18. minden mennyiségben vásárol termelői nádat, exportnádat, minőségtől és mérettől függően magas áron. Ajánlatokat telefonon vagy levélben a fenti címre kérünk. Értesítés után szerződéskötés végett helyszínre megyünk. Eladó Wartburg Tou­rist. Műszaki vizsgája 1980-ban jár le. Ceg­léd, Kálmán utca 2. szám, __________ Há zhely eladó az Al­pári úton a kórházzal szemben. Érdeklődni: Nagykőrös, Derkovits u. 1.. 1/3. Tej bolt fe­lett. Olajkályha H68. és Viktória tv eladó. Nagykőrös, Jókai 13. Papp László.__________ Há zhely és nád el­adó. Nagykőrös, Ba­racsi u. 15.____________ El adó egy darab 380 voltos, 3,6 kW-os vil­lanymotorral egybe­épített 200—250 1/p tel­jesítményű szivattyú. Érdeklődni egész nap: Nyársapát, Körösi u. 3. (Borpince) Földi István. Bp-től 26 km-re Száz­halom batta—Dunaf ü- reden, -zöldövezetben, vízparthoz közel, 50 m2 alapterületű, alá­pincézett, 5 helyiség­ből álló félkomfortos hétvégi nyaraló el­adó. Víz, villany van, télen is lakható, csa­ládi háznak is alkal­mas. Levélcím: Szász Béla. 2030 Érd, Fel- szabadulás u. 29. Eladó Nagykőrösön a református temető­vel szemben, betonút szélén 209 négyszögöl házhely. Érdeklődni: Sarkantyú u. 24._____ El adó Nagykőrös I. kér. Előd u. 6. sz. ház. Érdeklődni szom- bat. vasárnap. _____ El adó Nagykőrös, Kör risfa utcában félkész ház és házhely. Ér­deklődni lehet: Dam­janich 7. Drótfonat, díszkerítés, tetőterasz rövid ha­táridőre megrendel­hető. Strázsi István, Törtei, Kossuth L. 16. Pályaválasztó fiata­lok, figyelem! Felve­szünk az 1978/79-es tanévre konzervipari, sütőipari, baromfi­húsfeldolgozó szak­munkástanulónak most nyolcadikos és általános iskolai vég­zettséggel rendelkező fiatalokat 17 éves ko­rig. Tanulmányi idő 3 év. Juttatások: diák­otthoni elhelyezés és ellátás, tanulmányi ösztöndíj, ingyenes tankönyv és munka­ruha, kulturális, sportlehetőség. Má­sodik évtől lehetőség van vállalatokkal a társadalmi ösztöndí­jas szerződés meg­kötésére. Kérésre részletes tájékoztatót küldünk. Az általános iskolát most végzők iskolájukban, a ko­rábban végzettek sze­mélyesen vagy írás­ban jelentkezhetnek. A tanintézet címe: Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközép- iskola és Szakmun­kásképző Intézet 2750 Nagykőrös. Ceglédi u. 40. ________________ El cserélném Budapest VI. kerületi lakáso­mat ceglédi vagy vi­déki lakásra. Érdek­lődni: Cegléd XI. kér. Budai út 283. Gőz Fe­renc. EGÉSZ ÉVBEN GYÚJTSD A „MARKA” KUPAKOTI ötven „Márka” kupakért mindig egy sorsjegyet kap, ha beküldi vagy személyesen eljuttatja a begyűjtőhelyre. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje? hétfő, szerda, péntek, 13-tól 16 óráig. SORSOLÁS: 1979. JANUAR 13-AN Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents