Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

ZÁRSZÁMADÁSON — A közgyűlés után szeretet­tel várjuk a tagságot a discón... — Csak nekünk kell mindig szabálytalan prognózist kitalálnunk! TOVÁBB terjed — Már maga is, Mackó úr? Zsoldos rajzai Merre halad csillagvárosunk? Vera C. Rubin amerikai csillagász megvizsgálta hatalmas- csillagváro­sunknak, a Tejútrendszernek mozgá­sát — a környező világszigetekhez (más csillagrendszerékhez) viszo­nyítva. A mérési és megfigyelési adatok szerint a Galaxis sebessége a kozmikus környezethez képest 450— 470 kilométer másodpercenként. Csillagvárosunk a térnek abba az irányába halad, amerre az égbolton a Perseus csillagképet látjuk. E felfe­dezés jelentőségét talán akkor értjük meg, ha visszalapozunk a csillagászat történetének könyvében: hogyan is ismerte fel az ember a helyét a vég­telenben, hogyan határozta meg a a Föld és a Nap helyét és mozgásait? Szökik a Sirius Panta rhei — minden mozog (szó szerint: folyik), azaz változik és fej­lődik — tanította Herakleitosz gö­rög filozófus két és fél ezer évvel ez­előtt. Ez az örök érvényű állítás min­denre: atomra, csillagra, élőre és élettelenre egyaránt vonatkozik. A korai görög materialistáknak ezt az állítását — eleinte — nehéz volt bi­zonyítani, hiszen az atomok láthatat­lanok. Látszólag a Föld is mozdulat­lannak tűnt, csupán az égi „szférák” forognak körülötte. Sokan sejtették a Föld forgását, sőt a Nap körüli kerin­gésre is „gyanakodtak”. Mindez azonban ellenkezett a látszattal és a Föld-közepű, ptolemaioszi világkép­pel. A Föld igazi — számszerűen is ki­fejezhető — mozgását, keringését csak Kopernikusz, Kepler és New­ton törvényalkotása után ismerhet­tük meg. A Föld keringési sebessé­gét és pályájának hosszát csak ak­kor tudták meghatározni, amikor a Naptól való pontos távolság mérhe­tővé vált. Az év időtartama 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Csak­hogy panta rhei — így az év hossza is változik. 'A csillagászat ezért — jelenleg — az 1900-as évet tekinti alapnak, ennek időtartama 31 556 925,9747 másodperc. A Föld­pálya hossza 942 millió kilométer. A Föld sebessége minden időpillanat­ban más és más lesz. Ennek az örö­kös „játéknak” is egyszerű a magya­rázata. A pálya nem kör, hanem ellipszis alakú. Perihéliumban — napközeiben — (január 2-án) a se­besség 30,276 méter másodpercen­ként. Fél évvel később aféliumban — naptávolban — a Főid keringési se­bessége 29,271 méterre csökken; ez­után ismét gyorsulás következik. Az előzőkben láttuk, hogy a tudo­mány a Földet „egyszerű bolygóvá alacsonyította”, elvette a világ köze­péről. A dogmatikus, ortodox szemlé­let ekkor a „Napba kapaszkodott”, azt állítván, hogy a bolygók kerin­genek ugyan, ám a Nap már nem mozog, egy helyben áll — természe­tesen a világegyetem közepén. Ed­mund Halley (1656—1742) angol csil­lagász — a róla elnevezett híres üs­tökös felfedezője — ütötte az első rést ezen az ósdi elképzelésen. Kere­ken 260 évvel ezelőtt új csillagtér- képet készített, s ezt összehasonlítot­ta a régi ókoriakkal. Észrevette, hogy a csillogó Sirius (a Föld égbolt­ján a legfényesebb csillag) elmozdult a környező csillagokhoz képest. A Sirius egyszerűen „nincs a helyén” — másfél telihold átmérővel, azaz másfél fokkal tovahaladt az égbol­ton. Halley felfedezése megszüntette az évszázados „állócsillag” fogal­mát. Egy évszázad sem telt el a Sirius „szökésének” felfedezése után, ami7 kor William Herschel (1739—1822) angol csillagász az egyik legnagyobb felfedezéssel lepte meg a világot: be­bizonyította a Nap mozgását. Pontos megfigyelésekkel kimutatta, hogy a mi csillagunk másodpercenként 19,5 kilométeres sebességgel halad a Her­kules csillagkép felé. A Nap mozgá­sának irányát apexnek nevezzük. Apex irányban a csillagok szóródni, egymástól távolodni látszanak. Ha visszafelé nézünk — amerről jöttünk —, abban az irányban a csillagok sű­rűsödni látszanak. Ez a híres alagút- hatás. A Nap Herschel-féle mozgása csak afféle lokális — helyi — jellegű, az­az a környező és viszonylag közeli csillagokhoz viszonyított. A fizika törvényei szerint az „abszolút” moz­gást kimutatni egyszerűen azért nem lehet, mert a világegyetemben nincs „fix” pont, amihez a mozgást viszo­nyíthatnánk. A nagy kozmikus esztendő Most már csak az a kérdés, van-e vagy lehet-e Napnak valami más fajta, esetleg jellemzőbb, „magasabb rendű” mozgása? Ha ugyanis a Nap a Herkules csillagkép felé halad, akkor fel kellene tételezni, hogy mozgása valamilyen egyenes vonallal írható le. A haladó tudománynak itt ismét a visszahúzó erőkkel kel­lett megküzdenie. Sokan úgy véle­kedtek, hogy a Nap végeredményben a Tejútrendszer középpontjában van. J. C. Kapteyn (1851—1922) holland csillagász volt az első, aki érdekes rendszerességet vett észre a csillag­tenger látszólagos rendszertelenségé­ben. Érdekes, hogy ez az egyetlen felismerés elég volt, hogy a káoszból kiutat találva felépítsék a csillagok „hierarchiáját”. Kapteyn megvizsgál­ta az összes — akkoriban — ismert mozgású csillagokat, s új észlelési adatokkal egészítette ki a listát. Fel­tűnt neki, hogy valamennyi csillag besorolható két — egymással ellen­tétes irányú — csillagáramlásba. Nem káosz tehát, ha egyik csillag közeledik, a másik meg távolodik (a Naphoz viszonyítva), hiszen éppen ez a rend, a törvényszerűség bizonyí­téka. Jan Oort holland és Bertil Lindblad svéd csillagász mondta ki először: valamennyi ismert (és is­meretlen) csillag egy hatalmas csil­lagrendszer, a Galaxis (gravitációs) középpontja körül kering. Ezt a fon­tos jelenséget később így fogalmaz­ták meg: a Tejútrendszer forog, azaz rotációs mozgást végez. Csillagvárosunk spirális szerkeze­tű, a csillagok egy része spirálkarok­ba tömörül. (Egy-egy spirális ágat láthatunk a téli és nyári égbolton, ezt népszerűén Tejútnak nevezik.) Több tizmilliárd csillag alkotja a Galaxis magját, centrumát (amely a Földről nézve a Sagittarius — Nyilas — csillagkép irányában van). A száz- milliárd csillag alkotta Galaxis át­mérője 96—100 ezer fényév, a Nap a „város peremén” halad, a központ­tól való távolságunk körülbelül 30 ezer fényév. Ha Napunk mozgását nem a kör­nyező csillagokhoz, hanem a Tejút­rendszer középpontjához viszonyít­juk, fontos adatokat kapunk. Álla Maszjevics szovjet csillagász számí­tásai szerint a Nap sebessége a cent­rumhoz képest 250 kilométer másod­percenként, egy keringése — a nagy kozmikus év — 210—230 millió év.' A Nap pályája ellipszis alakú, hosz- sza 200 ezer fényév. A Nap a szüle­tése óta tehát 20—25 keringést vég­zett. A honfoglalástól egy fényév A magyar honfoglalás óta a Nap mindössze 1 fényévnyi, a civilizációk kialakulása óta 6 fényévnyi, az em­ber születése óta pedig 2000—4000 fényévnyi utat futott be. A Föld szá­mára tehát a jelenlegi nagy évnek az utolsó „hete” nagyon mozgalmas volt... Az ember, mint láttuk, a mozgá­sok tanulmányozása révén ismerte fel helyét a végtelenben. Az immár klasszikus felfedezésekhez most már újabb mérföldkövet illeszthe­tünk: a Tejútrendszer (relatív) moz­gásának felfedezését a környező ga­laktikákhoz képest. Gauser Károly A rádió és a televízió műsora Bertolt Brecht Pénteken lesz nyolcvan éve, 1898, február 10-én született Bertolt Brecht német író, költő, rendező, drámaesz­téta. Megfejtésül a vízszintes 1., 51., függőleges 1.. 5., 24., 27., 45., 70. szá­mú sorok küldendők be. VÍZSZINTES 1. Egyik színművének címe, amelynek főszereplője Sen Te, az utcalány. 13. Utazással kapcsolatos. 14. Névelő. 15. Könnyed kis beszélgetés. 16. Libahang. 17. Végtag, névelővel. 19. Afrikai köztár­saság, fővárosa Bamako. 20. aaa! 21. Földrajzi nevekben a szigetek rövidítése. 23. Kóstol. 25. Személyes névmás. 28. Fanyar gyümölcs. 30. Négy, németül. 32. Rosta. 35. Elhagyják a szobát. 37. Női név. 38. Róma mássalhangzói. 40. ... Eden — Jack London regényhőse. 42. Úti, ahol... 43. Tölgyfa makkját nevezik így egyes vidékeken. 45. Kialakul a városrész. 47. Világos angol sör. 48. Keringőszerű lengyel páros tánc. 50. A mélybe. 51. 1918. végén megírt első színművének ere­deti címe. 53. Valamely eseményben részt vesznek. 55. Athaiít. 57. Vonatkozó név­más tárgyesete. 58. Fegyverrel elejté (a vadat!). 60. ősi mezopotámiai város az Euf rátesz partján. 63. Taszít. 64. Tele­vízió. 66. Megtörtént dolog. 68. Aggódik. 69. Tiltó szócska. 70. A búcsúzó diákok ünnepe. 73. Érdektelennek tart. 74. Szám­név. FÜGGŐLEGES 1. Ebben a városban született B. Brecht. I. Anasztázia beceneve. 3. Kettőzve édes­ség. 4. Nagy, Ipari város Kolumbiában. 5. 1951-ben kiadott verses kötetének cí­me, itt az évszámok nélkül. 6. Keresztül. 7. Tagadószó. 8. Papírból készül. 9. Isko­lai osztályzat. 10. A kófic belseje! 11. Igekötő. 12. Korszak. 18. A karmester jélt ad a kezdésre. 2. Sziget az Adriai-ten­gerben, Crikvenica előtt. 24. 1954-ben tüntették ki e díjjal. 26. Kiszakít. 27. 1938 —39-ben írt, egyik legérettebb, legsike­resebb műve. 29. Egyenletes felületű. 31. A vese latin neve. 33. Fordított mutató­szó. 34. Elnyúlik. 36. Mackó, becézve. 39. Labdát középre berúgó. 45. A Del Volks­wille c. lap színházi rovatában ilyen minőségben dolgozott két évig. 46. Feszít. 47. Finom szalonnaféle. 48. Cseh férfinév. 49. Angol női név. 52. Igavonó négylábú állat. 54. Kézimunkázik. 56. Szomorúan. 59. Pontok sora. 61. Monda. 62. Charlotte Bronte ismert regényhősének neve (Eyre). 65. Gyógyuló seben képződő be­vonat. 66. Elemér becézése. 67. Sarkig nyit. 70. 1949-ben feleségével, Helena Wei- gellel szervezett színtársulatának neve. A január 22-i rejtvény helyes megfej­tése: Rengnek a fák, zúg az erdő, Szél kereng az ormokon, Fergeteg támad süvöltve Szárazon, s hullámokon. Könyvjutalmat nyertek: Zila Lászlóné (2730 Albertirsa, Hősök u. 17.), Ifj. Szabó Sándor (2700 Cegléd, XII., Csengeri szél, E. ép. 4.), Tőkés András (2377 Örkény, Bajcsy-Zs. 14.), Nagy Ferenc (2344 Döm­sőd, Dózsa György út 30.), Kovács Valé­ria (2200 Monor, Lenin út 123.), Koledich Antalné (2621 Verőcemaros, Maros u. 2.), Tóth Józsefné (2225 Üllő, Dózsa György ti. 31.), Káló Jenő (1191 Budapest, Attila u. 8.), Kunzer István (2316 Tököl, József A. u. 24.), Ifj. Hoff er János (1137 Buda­pest, Pozsonyi út 36.), GYERMEKREJTVÉNY Pajtások! 190 éve — 1788. február 5-én — született Kisfaludy Károly író, költő, a magyar irodalmi romantika nemzedé­kének vezéralakja. Legismertebb művei szerepelnek mai rejtvényünkben. VÍZSZINTES 1. Itt főleg tejtermék vásárolható és fogyasztható, névelővel. 6. „Hol vagytok, . . . régi játszótársak?” (Petőfi). 7. Éne­kelni való, fordítva. 9. Félidős! 10. Elő- iskola, névelővel. 11. Egyik legjobb no­vellája, amely Nagy Lajos hadjáratához kapcsolódik. 13. A szegény embert még ez is húzza a közmondás szerint. 14. Merklin páros betűi. 15. Kertben van! 16. Az ábécé 30. betűje. 17. Ez a dráma az író legjobb műve. 19. Zenés, táncos, énekes vígjáték. 20. Káposzta-szélek! 21. Odaerősít. 23. Tojás németül. 24. Vala­mely hagyatékhoz jutott. FÜGGŐLEGES 1. Első korszakában — 1809-ben — írt drámája, melyet Fehérváron adtak ki el­ső ízben. 2. Este 20 óráig. 3. Félig javult! 4. Valamely nagyobb város környéke az ott levő falvakkal a várost kivéve. 5. Arra a helyre dugja. 7. Takarmánynö­vény. 8. A latinos műveltség korában megszólításként mondták, jelentése uram, uramöcsém. 12. Kisfaludy kitűnő drámá­ja, melyet 1817-ben írt. 17. Kossuth Lajos mondta: „...nélkül a nemzet félkarú óriás.” 18. Leánynév, január 30-án van a névnapja. 21. Építőanyag. 22. Növényi rész, amelyből a szár kisarjad. Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését írjátok le egy levele- zőlapra/ és február 12-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a februári jutalomsorso­lásban. A január 8-i rejtvényünk helyes megfejtése: A lelenc. Liliomfi. Vazul. A mama. 2­b 4 5 é> 6 9 10 * u 12­<3 IM 16 1* t«. ‘3 20 2( XL 23 XH VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 5.55: Rákóczi-induló. 6.00: Hírek. Időjárás-jelentés. Lapszemle. 6.10—7.20: Kellemes vasárnapot! 7.23: Emlé­keztető — régi parasztszakmákra. 7.54: A közönségszolgálat tájékoztatója. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Lapszemle. Időjárás-jelentés. 8.05: Útközben. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.25: Hallgatóink figyelmébe! 8.26: Becsi vér. Részietek Johann Strauss operett­jéből. 9.00: Olvastam egy novellát. 9.25: Az MRT gyermekkórusa énekel. 9.45: Ró­mai pillanat. Vas István versei. 10.00: Hírek. Időjárás-jelentés. 10.03: Százszor­szép Színház. 10.42: Donizetti: Lammer- moori Lucia. — Örülési jelenet. 10.59: Zenés reklámturmix. 11.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekará­nak matinéja. Közben: kb. 12.10: Édes anyanyelvűnk. Kb. 12.15: Jékely Zoltán versei. Kb. 13.00: Tisztelet az embernek. Kb. 13.10: Verbunkosok, népdalok. 13.50: Metronóm. Gazdaságpolitikai magazin. 14.10: Két Mozart-zongoraszonáta. 14.39: Pillantás a nagyvilágba. 15.00: Hírek. Idő­járás-jelentés. 15.08: Ütközben. 15.13: Rek­lámkalauz. 15.17: Magyar operaénekesek. 16.07: Azt beszélik... Fiatal újságírók, riporterek műsora. 16.38: Népdalkörök or­szágszerte. 17.00: Hírek. Időjárás-jelentés. 17.10: A tanítvány. Nagy Lajos regénye. 18.30: Hírek. Időjárás-jelentés. 18.45: Sport­hírek. Totó. 18.50: Zenekari muzsika. 20.00: Quo vadis? Epizódok és alakok Henryk Sienkiewicz regényéből. 20.57: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 22.00: Hírek. IdQjárás-jelentés. 22.10: Sporthírek. Totó. 22.15: Filmzene. 23.09: Részlet Mu­szorgszkij operájából. 24.00: Hírek. Idő­járás-jelentés. 0.10: Toronyzene. 0.25: Him­nusz. PETŐFI RÄDIÖ 6.58: Hallgatóink figyelmébe! 7.00: A görögkatolikus egyház félórája. 7.30: Liszt-orgonaművek. 8.00: Hírek. Lapszem­le. Időjárás-jelentés. 8.05: Érdekességek a jövő hét műsorából. 8.30: Hírek. 8.33: Miska bácsi levelesládája. A Gyermekrá­dió műsora. 9.00: Szívesen hall­gattuk ! Vasárnapi koktél. 10.33: A Magyar Rádió sanzonhangversenye. 11.43: A látvány világa. 12.03: Jó ebédhez szól a nóta. 12.58: Egy kislány naplója. Ana- tolij Alekszin kisregénye. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Táskarádió. 15.00: La Mancha lovagja. Részletek Leigh ze­nés játékából. 15.33: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 15.43: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 16.30: Közvetítés a Juventus—Napoli olasz totómérkőzésről. 17.10: ötórai tea. 18.21: Ha még nem tud­ná. Februári tudományos mozaik. 18.51: A francia popzene csillagai. 19.21: Jó es­tét, gyerekek! 19.33: Sporthírek. Totó. 19.38: Kritikusok fóruma. 19.48: Híres prímások muzsikálnak. 20.08: Gershwin: Porgy és Bess. 22.33: Kellemes pihenést! Szórakoztatózene éjfélig. 24.00: Hírek. Időjárás-jelentés. 0.10: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 8.39: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétor­na (ism.). 8.45: Arago X—001. Francia rajzfilmsorozat. 5. rész: Az áldozat. 9.00: Tele-fény-kép. Fotóműsor gyerekeknek. VII/6. rész: Alkotás. 9.25: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki. Amerikai rajzfilmsorozat. 9. rész: Apucik ments­vára (ism.). 9.50: Hírek. 9.55: Alpesi sí VB. Férfi műlesiklás. I. futam. Közvetí­tés GarmLsch-Partenkirrbenből. 11.00: Ki­nevezlek unokámnak. Magyarul beszélő szovjet film. II. rész. 12 58: Gusztáv és a szendvics. Magyar rajzfilmsorozat (ism.). 13.05: Pedagógusok fóruma. 13.40: Busó­farsang ’78. A pécsi körzeti stúdió mű­sora. 14.40 r Nótaszé. 15.00: Műsorainkat ajánljuk. 15^25: Telesport. — Alpesi sí VB. Férfi műlesiklás. Közvetítés Garmiscli- Partenkirchenből. — Férfi kézilabda VB. Közvetítés Dániából. 17.50: Reklámmü- sor. 17.55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 18.25: Reklámműsor. 18.35: A közönségszolgálat tájékozta­tója. 18.40: Esti mese. 18.50: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma. 19.00: A hét. 20.00: Hírek. 20.05: Anna Karenina. Magyarul beszélő szovjet film. 22.20: Hírek. Sport­hírek. ' HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 4.25— 7.59: Jó reggelt! — Reggeli zenés műsor. 8.00: Hírek, időjárás-jelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.20: A mai nap kul­turális programjából. 8.25: Julius Caesar. Részletek Händel operájából. 9.00: Világ­gá űztek, s volt rá jó okuk. Bertolt Brecht versei. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Pöröm, pöröm, Erzsiké. Óvodások mű­sora. 10.00: Hírek. Időjárás-jelentés. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Francia muzsika. 11.20: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet. 11.40: Különös házasság. Mikszáth Kál­mán regénye folytatásokban. 12.00: Ha­rangszó. Utána: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.35: Ifj. Járóka Sándor népi zenekara játszik. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Egy zselici hangszeres népművész: Orbán István. 14.40: Decsényi János műveiből. 15.00: Hí­rek. Időjárás-jelentés. 15.10: Édes anya­nyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. 15.15: Csajkovszkij: VI. szimfónia. 16.05: Ütköz­ben. 16.05: Szocialista brigádok akadé­miája. 16.35: Young: Lenn a folyónál. — Részlet az Eper és Vér c. film zenéjéből. 16.46: Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa;, Vihar­ban, fényben — kórusszvit. 17.00: Hírek. Ütközben. 17.10: Van új a Nap alatt. Tu­dományos híradó. 17.25: Magyar előadó- művészek felvételeiből. 18.05: A Csehszlo­vák Állami Népi Együttes felvételeiből. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.30: Esti magazin. 19.15: Élclegények céhládája. 20.25: Arturo Toscanini operafelvételei­ből. 21.00: Üj verbunkos- és nótafelvé­teleinkből. 21.30: Ami a számok mögött van. A műemlékvédelem milliói. 22.00: Hírek. Időjárás-jelent és. 22.15: Sporthí­rek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Hallgassuk együtt! 23.15: Versenyművek. 24.00: Hírek. Időjárás-jelentés. 0.10: Tar- dos Péter táncdalaiból. 0.25: Himnusz. PETŐFI RÄDIÖ 4.25— 7.59: A Petófi rádió reggeli zenás műsora. 8.00: Hírek. Időjárás-jelentés. 8.05: West Side-i történet. Részletek Bern­stein zenés játékából. 8.33: Néodalcsokor. 9.33: A harana és a kecske. Nagy Piros­ka rioortja. 10.00—12.00: A zene hullám- hosszán. 12.00: Népszerű fúvósátiratok. 12.30: Hírek. 12.33: Kenes András kubai riportja. 12.53: Régi híres énekesek mű­sorából. 13.28: Kis magvar nénraiz. 13.33: Az MRT gyermekkórusának műsora. 13.45: Időjárás- és vízállá. lelentés. 14.00: Kettő­től ötig. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: A kultúra sokszínű szövete. 18.33: Zenekö- zeTben. 19.35: Jó estét, gyerekek! 19.39* Siágermúzeum. 20.33: Kettesben Mérei Ferenc és Szilágyi János. 21.23* Dupla vae-v semmi. Brahms élete és művészete. 22-30: Hírek. 22 33: Derűre is derű Ellery Queen elbeszélése: öngól. 23.00: Klasszi­kus operettekből. 24.00? Hírek. Időjárás­jelentés. 0.10: Műsorzárás. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents