Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

1978. FEBRUAR 1. SZERDA

%06*I

€SP

Hefs jogi tanácsok

• A munkaügyi döntőbizottság új fegyelmi vétséget nem állapíthat meg.

Több olvasónk levelében olvastuk, hogy a vállalati fegyel- ; mi büntetés ellen emelt pa- ! naszban a döntőbizottság az j ott megjelölt fegyelmi vétsé- ! gén kívül újabb vétséget is megállapított, és ehhez kap- , csolódóan súlyosabb fegyelmi büntetésre változtatta a korábbit. Teheti-e ezt a munkaügyi döntőbizottság? — tették • fel a kérdést olvasóink.

Az érvényes rendelkezések szerint erre egyértelműen nem jogosult a vállalati munkaügyi döntőbizottság, A Munka Törvénykönyve általában a fegyelmi jogkör gyakorlójára bízza, illetve annak elhatározásától testzi függővé, hogy a dolgozót a vétkes kötelezettségszegés miatt, felelősségre vonja-e és a felelősségre vonásnak milyen módját választja. A munkaügyi vitát elbíráló szervnek tehát nem tartozik hatáskörébe, hogy a fegyelmi határozatban megjelölt fegyelmi vétség mellett, új fegyelmi vétséget állapítson meg, és ehhez kapcsolódóan határozza meg a fegyelmi büntetést. Hasonló ügyekben már hivatalos iránymutató állásfoglalás született, ezért felhívjuk a figyelmüket az ügyben érintetteknek, a Tanácsok Közlönye múlt évi december 31-én megjelent 61. számára.

re lenni, mert törvényellenes dolgot követett el. Tapasztalatunk az, hogy gyakran előfordul, hogy rokonok, számítva a bérlő közeli halálára, állandó lakosként bejelentkeznek a bérlőhöz, de oda nem költöznek, egy néhány ingóságukat helyezik el nála csupán. Az ilyen személyeket a jogszabály rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősíti, ezt állapítaná meg a bíróság is, és elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni. Sokan arra számítanak még ezek után is, hogy bírósági per esetén akkor sem kerülnek az utcára, mert a lakásügyi hatóságnak vagy esetleg az új bérlőnek kötelessége részükre legalább szükséglakást nyújtani. A dolgok rendezésének ilyen elképzelése szintén rosszhiszemű, és ha ilyen gyakorlat alakulna ki, az súlyosan sértené lakásgazdálkodásunkat, és a lakáselosztás igazságos elveit. De tulajdonképpen ilyen esetben nincs is szükség arra, hogy az illetőt a lakás kiürítésére kötelezzék, mert hiszen oda ténylegesen be sem költözött. Ennélfogva még szükség- lakás elhelyezésére sem tarthat igényt.

© Mi a kötelessége az örökösnek a bérlő halála után a lakásban maradt ingóságok sorsát illetően?

Néhány esetben jelzés érkezett, hogy tanácsi lakásból a bérlő kihalt, a lakást lezárták, és hosszú idő óta nem történik intézkedés a lakás kiutalásáról. Ennyire jól állunk lakásokban, hogy évekig üresen állhat egy helyiség? — kérdezik olvasóink.

Bár sok lakás épül országszerte mindenhol, de mégsem elég, tehát valóban igazuk van azoknak, akik ezt a kérdést felvetik, és ilyen luxust nem lehet eltűrni. Hogy mégis előfordulnak ilyen esetek, az egyrészt a jogszabály ismeretlenségéből erednek.

Ugyanis a 18/1976. (VII. 23.) ÉVM. számú rendelettel módosított 1/1971. (II. 8.) ÉVM. számú rendelet 60/A. §-ában foglalt rendelkezés szerint, ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, az örökös köteles a lakásban maradt hagyatékot a bérlő halálától számított 60, hagyatéki eljárás megindítása esetén a hagyatékátadó végzés jogerő• Mit mond a jogszabály olyan esetben, ha a bérlő közeli halálára számítva, állandó lakosként valaki eey Ingatlanba bejelentkezik, de állandó jelleggel nem lakik ott?

A minap valaki azzal keresett fel bennünket, hogy segítsünk rajta. Karhatalommal akarják kihelyezni a lakásból. Ö ugyanis, mikor megtudta, hogy nagynénje súlyos beteg, és a kórházból már nem valószínű, hogy visszatérhet a lakásba, bejelentkezett, bízva abban, hogy 3 gyermek után megkapja a lakást, tekintettel arra is, hogy rokonságban áll a bérlővel. A nagynéni valóban meg is halt heteken belül, olvasónkat a lakás elhagyására szólították fel, majd mivel ennek nem tett eleget, karhatalom igénybe vételét helyezték kilátásba.

Olvasónknak mi ebben az ügyben nem tudunk segítségéMOZiMŰSOR

FEBRUAR 2-TÖL FEBRUAR 8-IG

CEGLÉD, Szabadság

2—5: Jó megjelenésű

ausztráliai feleséget keres 2—5; délutáni előadás:

Kaland a szigeten 6—8: Fáraó I—II.

6—8; délutáni előadás:

Apám néhány boldog éve

CEGLÉD, Mese

2—5: Peti a csodagyerek 6—8: Cimborák

CEGLÉD, Művész

2—5: Egy kaland utóélete**

6—8: Az első tanító

GÖDÖLLŐ

2—5: Csak egy asszony .. .*

6—8: Milyen szép

a meggyilkolt halála

SZENTENDRE

2—5: Akasztanivaló bolond nő* 6—8: Ok ketten*

VÁC, Kultúr

2: Nem ér a nevem 3: Sok hűség semmiért 4: Alfa Rómeó és Júlia 5: Dandin György 6—8; délutáni előadás:

A csillagszemű 6—8: Dulszka asszony erkölcse*

ABONY

2—3: Dugó a csodácsatár 4—5: Hüvelyk Matyi 6: Nem ér a nevem 7: Bolondos április 8: Férjhez menni szabad

ABONY, Mese

4—7: Srácurak

ABONY, Művész

4—7: A gamma sugarak hatása a százszorszépekre BUDAÖRS

2: Hamis Izabella 4: A gyilkos a házban van 4: Merénylet 5. Fotó Háber

6—8: A tizenötéves kapitány

DABAS, Kossuth

2—3: Asszony a banditák ellen*

4—5: Piros alma 6—7: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. t

DUNAHARASZTI

2—3: Kiváló holttestek*

4—5: Dübörgő csend 6—7: Elveszett expedíció I—II.

DUNAKESZI, Vörös Csillag

2—3: Ki látott engem?

4—5: Dulszka asszony erkölcse*

6: Alfa Rómeó és Júlia 7: Dandin György 8: Sok hűség semmiért

DUNAKESZI, Rákóczi

2—3: Felkelők álruhában 4—5: Veri az ördög a feleségét

6— 7: Ö, maga rettenetes

ÉRD

5— 6: Riasztólövés*

7— 9: Bombasiker

FŐT

2—3: A csillagszemű

4—5: Aliz már nem lakik itt*

6— 7: A csalétek*

GYÁL

2—3: Riasztólövés*

4—5: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.

6—7: A szerelem rabja

NAGYKATA

2—3: Suttogó fantom*

4—5: Az éjszaka a betyároké* 6—8: öngyilkosság vagy gyilkosság*

6—8; délutáni előadás:

A KIS SÜN ÉS A BOCS

PILISVÖRÖSVAR

2—3: Fehér hajó 4—5: A vád*

6—7: Árvácska

POMAZ

2—3: De hová tűnt 7. század 4—5: Ok ketten*

6—7: Vértestvérek

RÁCKEVE

2—3: Elveszett expedíció I—II.

4—5: Kiváló holttestek*

6—7: Dübörgő csend

SZIGETSZENTMIKLOS

2—3: Dübörgő csend

4—5: Elveszett expedíció I—II.

6—7: Kiváló holttestek*

• 14 éven aluliaknak nem ajánlott!

*• Csak 16 éven felülieknek! •** Csak 18 éven felülieknek!

re emelkedésétől számított 30 napon belül elszállítani. Ha ennek nem tesz eleget, azokat állami lakás esetén a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó — az örökös költségére és veszélyére — raktárban vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ha a lakásban látszat kedvéért állandó lakosként bejelentett személy — amint erről az előző pontban már írtunk —, a meghalt bérlő örököse (aki a kifejtettek szerint nem kötelezhető a lakás kiürítésére és elhelyezésre sem tarthat igényt), az ingóságok elhelyezéséről a lakásügyi hatóság, illetve a bérbeadó az ismertetett módon gondoskodhat. A lakás úi bérlőjének tehát a lakásügyi hatósághoz, illetve a bérbeadóhoz kell fordulnia. Ha azonban saját maga gondoskodik az ingóságok megfelelő elhelyezéséről, igényt tarthat a szállítási és raktározási költségek megtérítésére. Természetesen nehezebb a helyzet akkor, ha az örökös külföldön él, mert ebben az esetben is, ha hagyatéki eljárást kell lefolytatni, a fentiek az irányadók.

© Horyan alakul a felmondási védettsége az egyedülálló dolgozó nőnek, ha gyermeke Intézeti nevelés alatt áll?

Két olyan ügyben kell tanácsot adnunk, amelynek megoldása kedvezőtlen olvasóink számára.

Az egyik anya gyermekét intézetben nevelik, a másik anyáé állami gondozásban van. Az anyán kívülálló okból kerültek a gyermekek ilyen helyzetbe. Azt kérdezik tőlünk, megilleti-e őket a felmondási védettség, mert úgy értesültek, hogy 18 éven aluli gyermek esetében nem mondható fel az egyedülálló dolgozó nő munkaviszonya.

Olvasóink értesülései csak részben valósak. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete szerint csak különösen ' indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya az egyedülálló dolgozó nőnek, gyermeke 18. éves koráig. (Ez a védelem egyébként megilleti a gyermekét egyedül nevelő apát is.) Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy az egyedülálló dolgozó nő ne kerüljön méltánytalanul súlyos helyzetbe gyermekével együtt. Ez a védettség azonban nyilvánvalóan nem illetheti meg azt, akinek gyermeke állami gondozásban van, vagy intézetben nevelkedik. Ilyen esetben a gyermek nevelésének és gondozásának feladatai és terhei — mint köztudott — nem reá, hanem az államra hárulnak. Az ítélkezési gyakorlat szerint is az Mt. V. 27. §-ában (1. be. c./pontja) rögzített védettség nem illeti meg az ilyen anyát.

Dr. M. J.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

Házasság két hét után

A fiatalok kétheti ismeretség után kötöttek házasságot- és rövidesen két gyermekük született. Néhány év múlva azonban az asszony a gyerekekkel más városban lakó szüleihez költözött és válópert indított, amelyben kérte, a kicsinyeket ő gondozhassa. A férj viszontke- resetében a gyermekeket magának követelte.

— Feleségem nem alkalmas gyerekek nevelésére, mert italozó életmódot folytat — jelentette ki a férj. — Egyszer gyógyszerrel öngyilkosságot kísérelt meg, és csak a gyors orvosi beavatkozás menthette meg. Ezenkívül egy férfival bizalmas kapcsolata van.

— A vendégeskedés alkalmával szokásos mértéken felül sohasem ittam — tagadott az asszony. — Igaz, hogy egy fiatalemberrel viszonyain van, de ennek is férjem közömbös magatartása az oka. Egyébként is, amint kimondják a válást, összeházasodom vele.

A környezettanulmányok szerint mindkét szülő megfelelő elhelyezést tud biztosítani gyermekeinek. A járás- bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta, és a gyermekeket az anyánál helyezte el. A jogerős ítélet indokolása szerint a házasfelek fokozott elhidegüléséhez eltérő természetük és egyéniségük vezetett. A vérmérsékleti különbséget a házasság előtti rövid ismeretség alatt felmérni nem lehetett. A férj zárkózott, munkájának élő ember, az asszony szórakozni vágyó természetű. A gyermekek nevelésére azonban nem alkalmatlan.

A jogerős ítéletnek a gyermekek elhelyezésére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki:

— A gyermekeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél testi, értelmi és erkölcsi fejlődésük jobban biztosított. Ezt a döntésnél fő szempontként kell figyelembe venni. Ennek tisztázására meg kell állapítani a szülők életkörülményeit, életmódját, világnézetüket, nevelési képességüket és egyéb tulajdonságukat, továbbá a családi életben, a munkahelyen, valamint az élet más területén megnyilvánult magatartásukat. Meg kell vizsgálni a gyermekekhez való ragaszkodásuk őszinteségét, a velük ' szemben eddig tanúsított viselkedésüket, valamint a gyermekeknek a szülők iránt táplált érzelmeit.

— Ebben az esetben — hangzik tovább a határozat — a megyei bíróság nem vette figyelembe, hogy az asszony

Visszaeső fiatalkorú

Betört saját munkahelyére

A budapesti illetőségű Sz. Tibor fiatalkorúval az általános iskola elvégzéséig különösebb magatartási probléma nem volt. A szülők később válófélbe kerültek, a fiú nevelése egyedül az anyára nehezedett, azonban munkája mellett keveset tudott a gyerekével törődni.

A fiatalkorú ezt kihasználva, nem járt rendszeresen szakmunkásképzőbe, kimara- dozott, majd abba is hagyta a tanulást. A csavargása során rossz társaságba került, és részt vett bűncselekmény _k elkövetésében. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1976- ban 20 rendbeli lopás bűntette miatt javító intézeti nevelésre ítélte. A fiúnevelő intézetben igyekezett beilleszkedni, kitanulta az esztergályos szakmát és tavaly júniusban ideiglenesen elbocsátották.

A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat gödöllői Parkbüféjében csaposként dolgo zott — rokona mellett —, aki így próbálta jobban szemmel tartani a fiatalkorú magatartását. A munkája ellen kezdetben nem volt kifogás, fizetésé' hazaadta, úgv tűnt, hogy meg változik. Zsebpénzben sem

szűkölködött, havonta 600 forint körüli összeget költhetett.

Az igyekezete azonban csak látszólagos volt, mert novem- ben 22 után már nem dolgozott, haza sem ment, csavargása közben megismerkedett Schier Gáborral.

Pénzük ugyan nem volt, de nem jöttek zavarba: a fiatalkorú javasolta, törjenek be munkahelyére, a büfébe, mivel tudja, hol tartják a pénzt, s ahhoz könnyen hozzájutnak A társa beleegyezett és november 27-én virradóra a bejárati ajtó rolólakatját felfeszítették, a fiatalkorú behatolt a büfébe, mialatt társa kint maradt az utcán figyelni Sz. Tibor az íróasztal fiókja ban tartott záratlan kazettából ellopta a 9 ezer .340 forintos aznapi bevételt. A pénzen megosztoztak.

Pár nap múlva, mikor a lopott pénz elfogyott, a fiatal korú egyedül tört be az üzletbe, s 400 forintot vitt el. További bűncselekményeinek előzetes letartóztatása vetett véget.

A fiatalkorú Sz. Tibor és Schier Gábor bíróság előtt felelnek tetteikért.

O. F.

házasságot szándékozik kötni és gyermekeivel együtt, más városban lakó, második férjének lakásába költözik. Ezért nem lett volna mellőzhető ennek az új környezetnek a gondos vizsgálata, valamint a leendő férj személyiségének megismerése, elsősorban abból a szempontból, hogy a gyermek gondozására alkalmasnak tekinthető-e, s vállalja-e az ezzel járó kötelezettségeket. Tisztázni kell azt is, volt-e korábbi házassága, származott-e abból gyermek és, ha igen, miként alakult vele a kapcsolata.

— A rendelkezésre álló adatok szerint o volt férj is új házasságot kíván kötni. Ha ez már a megvalósítás stádiumába jutott, ebben az esetben az új kapcsolata és

A foglalkozás

Egy bányavállalat hét csoportvezető vájárát évekkel

ezelőtt alacsonyabb keresetted járó, új munkakörbe osztották be. Az illetők a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak, s előadták: szilikózisban megbetegedtek, ezért kerültek kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe, tehát keresetveszteségüket munkaadójuk megtéríteni tartozik. A tárgyaláson egyezséget kötöttek, amelyben a vállalat havi járadék fizetésére kötelezte magát. Később, a bányászok ezt az egyezséget a munkaügyi bíróságon megtámadták. A vállalat arra hivatkozott, hogy a csoportvezetők áthelyezése nem foglalkozási betegségük miatt történt, sőt, azt is kétségbe vonta, hogy egyáltalán szilikózisban szenvednek. A munkaügyi bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a vállalatot a keresetveszteség megfizetésére kötelezte. Ennek összegét a bányában dolgozó hat másik csoportvezető vájár négyévi átlagkeresete alapján állapították meg.

A jogerős ítéíet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra kötelezte.

— Az alsófokú bíróságok ítéletüket arra alapozták, hogy a vállalat még a per megkezdődése előtt elismerte, hogy az áthelyezések a bányászok szilikózis-megbetegedése miatt történtek — hangzik a határozat. — Később azonban ezt a nyilatkozatát visszavonta. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság nyomatékosan rámutatott arra; az elismerésen alapuló ítéletnek is olyannak kell lennie, hogy aá vitathatatlan, kétségbevonhatatlan legyen. A szocialista igazságszolgáltatás alapvető feladata, hogy a valóságos tényállást, az igazság feltárását biztosítsa. Olyan elismerést, amely valamelyik fél méltányos érdekeivel ellentétben van, a bíróság nem köteles figyelembe venni. Tehát ebben az esetben a vállalat egymással ellentétes nyilatkozatai alapján megnyugtató ítélet nem hozható. Az ilyen döntés megalapozatlan, és törvénysértő.

házassága folytán kialakuló körülményekre vonatkozóan a fenti bizonyítást szintén le kell folytatni.- Az asszony terhére a férj által felhozott italozásnak akkor van jelentősége, ha azóta is ilyen életmódot folytat. Ennek tisztázása érdekében alkalmazta- tási helyén tanúsított magatartását, továbbá életvezetését, részben a munkahely megkeresésével, részben tanúk meghallgatásával tisztázni kell. Csak e személyi és tárgyi körülmények megállapítása után lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy eldönthesse: a gyermekeknek melyik szülő biztosíthat kedvezőbb körülményeket, s környezetet, milyen elhelyezés szolgálja érdeküket. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alsó- fokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.

betegségről

— A munkaügyi bíróságnak mindenekelőtt tisztáznia kell, hogy a bányászok valóban szilikózisban szenvednek-e. Erre vonatkozóan orvosi igazolásra, a társadalombiztosítási szerv irataira, valamint az Országos Munkaegészségügyi Intézet véleményére van szükség. Ameny- nyiben a biztosítás lefolytatása után a szilikózis fennállása a vájároknál megállapítható, tisztázni kell, miért helyezték át őket alacsonyabb keresettel járó munkakörbe: vagyis ezért, vagy más okból. Azt is meg kell állapítani, hogy keresetveszteségük és megbetegedésük munkakörükkel okozati összefüggésben van-e. Ezek után pedig azt kell vizsgálni, hogy a foglalkozási megbetegedésből származó kárért a vállalatot felelősség terheli-e,

— A vájárok a vállalat kollektív szerződésére is hivatkoztak, amely szerint a szilikózis-megbetegedés miatt csökkent munkaképességű dolgozók jövedelmének'~él kell érnie a megbetegedéskor betöltött munkakörükben foglalkoztatott dolgozók átlagos keresetének összegét. A munkaügyi bíróságnak tehát be kell szereznie a kollektív szerződést, és amennyiben az valóban előírja, hogy a megbetegedett vájárok keresetét ennek alapján kell elbírálni, igényüket a. kollektív szerződés alapján kell eldönteni. Amennyiben a kollektív szerződés szerint a vállalat felelőssége nem állapítható meg, a kimentés lehetőségeit is vizsgálni kell. A munkaadó a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha — a hatóság által elrendelt óvóintézkedések foganatosításán túl — a műszaki és gazdasági lehetőségekkel élve, a foglalkozási betegség megelőzése, illetve az ártalom csökkentése érdekében mindent megtett.

Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a járadék összegszerűségének megállapításánál nem azt kell vizsgálni, hogy az azonos

munkakörben dolgozóknak mennyi az átlagkeresete, hanem, hogy bérrendezés, vagy egvéb körülmények folytán

milyen mértékben emelkedett. Ezt minden dolgozóra vonatkozólag külön-külön kell tisztázni.

Tíz nap rendeletéiből

Az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5.) Korm.

sz. rendelet módosításáról és az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet módosításáról az 5/1978. (I. 18.) MT.

rendelet, illetve a 6/1978. (I. 18.) MT. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny

3. száma).

Az állami vállalatokról

szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról ugyanitt jelent meg a 4/1978. (I. 18.) MT

rendelet.

Egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról és hatá lyon kívül helyezéséről szini

■ tén a 3. sz. Magyar Közlöny- 1 ból szerezhetnek tájékoztatást . az érdekeltek — így arról, » miként alakul a dolgozó sze- : mélyi alapbére a többszöri felmondással, 'illetve „kilé- i pett” munkakönyvi bejegyzés esetén. A munkaügyi miniszter a 3/1978. (I. 18.) Mü.M.

rendeletében szabályozta a fentieket és azt is, hogy a kollektív szerződés milyen esetekben írhatja elő az átlagosnál kedvezőtlenebb munka- körülmények között eltöltött idők fokozottabb figyelembevételét.

A közúti gépjárművezetők

pályaalkalmassági vizsgálatáról a január 18-i Magyar Közlöny tartalmazza az 1/1978. KPM—BM. rendeletet.