Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
1978. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP xMriap A KÖZPONT! STATISZTIKAI HIVATAL JSLENTÉSC Az 1977. évi terv tejesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági terv azt írta elő, hogy a hatékonyság erőteljes javulása alapján gyorsuljon a termelés növekedési üteme; a belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőjön az előző évinél; a termelés és a felhasználás növekedésének mértéke tegye lehetővé a behozatali többlet csökkentését. A nemzeti jövedelem 1977- ben az előirányzott 6—6,5 százaléknál nagyobb mértékben, 7,5—8 százalékkal nőtt, elérte a mintegy 480 milliárd forintot. A fejlődés üteme az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az elért eredményekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére széles körben kibontakozott szocialista munkaverseny. A NÉPGAZDASÁG 1977. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATŐSZÁMAI terv az 1976. év __ tény százalékában nemzeti jövedelem 106 —106,5 107,5—108 ipari termelés 106 106,8—107 építőipari termelés 105 —106 106 mezőgazdasági termékek termelése az 1977. évi az 1975. évi százalékában 107 —108 110 —111 107 —107,5 egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem 107,5—108 108,5 egy keresőre jutó átlagos nominálkereset 106,5—107 107,5 fogyasztói árindex 103,8—104 103,9 egy lakosra jutó reáljövedelem 103.5— 104 102.5— 103 104,5 egy keresőre jutó reálbér 103,5 a lakosság összes fogyasztása 103,7—104 104 —104,5 kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 104,4 106,2 a szocialista szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft 164 181,5 lakásépítés 1000 db. 88,0 93 több új licencet honosítottak meg, amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált, korszerű gyártási eljárások megvalósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalnak korszerűsödése. Nőtt a munkák gépesítése, az új, termelékenyebb gépek és berendezések aránya. Az ipari termékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves átlagban 1 688 400 főt foglalkoztatott, 3800 fővel, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökkenés a bányászatban, a vegyiparban és a köny- nyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7— 7,2 százalékkal emelkedett. Az 1977. évi befejezésre, illetve üzembe helyezésre tervezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig megvalósult, és ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az almásfüzitői timföldgyárban az évi timföldtermelési kapacitás 40 000 tonnával, 5 százalékkal bővült. A nyirád-deáki bauxitbányánál 350 ezer tonna bauxittermelési kapacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villamos erőművek teljesítőképességét csaknem 430 mw-tal, 10 százalékkal bővítette. Az ózdi kohászati üzemekben — a gyorsítási programnak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegység üzembe helyezése. A magyar viscosagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A simontornyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént. A kötöttárugyárak nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Má- télszalkán és Kiskunhalason jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. II. Ipar, építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az előirányzott 6 százalékkal szemben 6,8—7 százalékkal nőtt. A ter- nelés növekedése — a kedvelő mezőgazdasági eredményekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldoigozó ipar, a tejipar és a növényolaj- ipar termelése. Élelmiszeripar nélkül számítva az ipari termelés lényegében a tervezett mértékben, 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a villamosenergia-ipar, 8,4 százalékkal, a gépipar 7,5 százalékkal és a vegyipar, 6,9 százalékkal. A gépipari ágazatok közül a villamosgép- és készülék-, a híradás- és a vákuum- technikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 7,5 százalékkal, a gépek és gépi berendezések gyártása 6,2 százalékkal emelkedett. Az építőanyag-ipar termelése 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelésnövekedése 4,0—4,2 százalék között volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett. A termelés élénkülésében az sport bővülésének és a beru- ázások növekedésének volt egnagyobb szerepe. Az ipar .fülkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházásokra 14 százalékkal több terméket értékesített, mint 1976-ban. A fogyasztásicikk-kereskedelem- nek eladott termékek meny- nyisége viszonylag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása általában kielégítő volt, amihez az 1976. évinél jóval nagyobb anyagimport is hozzájárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fejlesztési programoknak volt jelentős szerepük. A közúti jármű- fejlesztés kapcsán tovább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának aránya. Űjabb számítógéptípusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai program folyamatos megvalósításával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a műanyagok (elsősorban a polietilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE az 1977. évi az 1977. év termelés az 1976. év mennyisége százalékában villamos energia, milliárd kWó. 23,4 106,1 szén, millió tonna 25,5 100,8 kőolaj, millió tonna 2,2 102,3 földgáz, milliárd köbméter 6,6 108,5 acél, millió tonna 3,7 101,9 hengerelt acél, millió tonna 3,1 107,6 bauxit, millió tonna 2,9 101,1 timföld, ezer tonna 786,5 106,8 alumínium-félgyártmány, ezer tonna 134,5 100,4 tégla, milliárd darab 2,0 102,9 cement, millió tonna 4,6 107,5 kénsav, ezer tonna 632,1 102,5 műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 805,2 102,9 növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna n,i 97,5 műanyagok, ezer tonna 148,3 105,0 vegyi szálak, ezer tonna 26,0 124,6 autóbusz, ezer darab 11,8 103,4 számításteehn. termék, folyó áron, millárd Ft 4,2 114,3 rádió, ezer darab 258,7 103,3 televízió, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab 423,3 102,8 455,1 104,8 mosógép, ezer darab 202,5 102,5 centrifuga ezer darab 190,4 103,3 pamutszövet, millió négyzetméter 365,7 103,8 gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,7 15,5 103,6 kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 99,8 cipő, millió pár 45,7 102,6 fogyasztói tej, millió liter 766,9 • 105,4 csontos nyershús, ezer tonna 559,9 115,8 vágott baromfi, ezer tonna 149,8 106,0 napraforgóolaj, ezer tonna 67,0 125,7 sör, millió hektoliter 7,0 103,5 950 000-re emelkedett. Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett: a vágóállat-termelés 10 százalékkal, a tejtermelés — főként a hozamok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága javult, a beruházások, elsősorban a gépberuházások gyorsabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4 ezer 500 traktort, 2, ezer gabonakombájnt, 4 ezer 200 tehergépkocsit vásároltak. A gépállomány korszerűsödött, nőtt a nagyobb teljesítményű traktorok aránya. A traktorállomány vonóerő-kapacitása 4 százalékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976-ban, egy hektár mezőgazdasági területre — szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő — hatóanyagban számolva 220 kg műtrágya jutott. IV. Szállítás, hírközlés A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 százalékkal, tehergépkocsin 7,6 százalékkal, hajón 16,1 százalékkál több árut szállítottak. A tömegközlekedési eszközökön a személyi utazások száma 3,6 milliárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976-ban. A vasút 1977-ben 10 villamos mozdonyt és 20 dízelmozdonyt szerzett be. Folytatódott- a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Záhony térségében üzembe helyezték az új fé- nyeslitkei teherkocsi-rendező pályaudvart. A távolsági és a helyi személyszállítás javítására több mint 1 ezer 100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 HÉV motor- és pótkocsit, 20 új csuklós villamost állítottak forgalomba A személygépkocsik száma több mint 83 ezerrel emelkedett és az év végén megközelítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 ezer 600 tehergépkocsit állítottak forgalomba. A közutakon mintegy 1 ezer 400 km hosz- szúságban korszerűsítést és útburkolaterősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M—1-es autópálya Komárom és Győr között fél szélességben elkészült szakaszát. A telefonfőközpontok befogadóképessége 43 ezer, az alközpontoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésben az összes főállomás 70 százaléka vett részt. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. Elkészült és megkezdte kísérleti üzemeltetését az Interszput- nyik földi követőállomás Taliándörögdön. V. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira 181,5 milliárd forintot, a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékkal, volumenben 13 százalékkal több, mint az előző évben volt. A beruházások ilyen mértékű növekedése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teherbíró képességével, és a koncentrált kivitelezés lehetőségeivel. Egyidejűleg túl sok beruházás volt folyamatban, egyes esetekben a befejezések elhúzódtak és emelkedtek a költségek. Mind az építési, mind a gépberuházások összege nagyobb volt a tervezettnél. Különösen a nem szocialista országokból származó gépek beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beruházásokra kereken 80 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 15 százalékkal többet az előző évinél, de valamivel kevesebbet az előirányzottnál. Ezen belül nagyberuházásokra a tervezettnél kevesebbet, célcsoportos beruházásokra többet használtak fel. A vállalati beruházások összege jelentősen meghaladta az előirányzatot. A túlteljesítést főleg' a vállalatok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyorsabb növekedése és emellett az exportnövelő beruházási hitelek előirányzottnál nagyobb folyósítása tette lehetővé. VI. Külkereskedelem 1977-ben jelentősen bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal tovább erősödött együttműködésünk, az áruforgalom az államközi egyezményeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. Bővültek termelési, műszaki és tudományos kapcsolatáink' a nem szocialista országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelkedett a forgalom a nem szocialista — ezen £elül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16—16 százalékkal nőtt. Volumenben a behozatal 8 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivitel gyorsabban nőtt a behozatalnál. összehasonlítható árakon a kivitel 15 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal emelkedett. A behozatali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a számítottnak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban. Az import elsősorban energiahordozókból és gépekből bővült. Az exportban a gépipari termékek, valamint az anyagok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben. A dollár és egyéb tőkés deviza elszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal és a kivitel volumene azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése nagyobbra kivitelé kisebb volt az előirányzottnál. Mivel a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak, folyó áron a behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. Ebben a viszonylatban az 1976. évinél nagyobb összegű passzívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fogyasztási iparcikkek, a kávé, a kakaó, valamint a növényolajipari takarmányok, a kivitelben az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek forgalmának emelkedése volt a legnagyobb mértékű. VII. Jövedelmek, fogyasztás 1977-ben a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása. , A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-ével az iparban, az élelmiszer- és kiskereskedelemben és a vendéglátásban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszakpótlékát, amelynek egyévi bérkihatása mintegy 1,8 milliárd forint. Szeptember 1-ével, illetve október 1-ével a művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. Ennek egyévi bérkihatása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A népgazdaságban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3 ezer 440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a korábbi tüzelő- és húsáremelés ellentételezéseként. A fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között, 3,9 százalékkal emelkedett. Az egy munkásalkalmazott keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5—3 százaléknál valamivel nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal nőtt. A reálbérek mellett a társadalmi juttatások is jelentősen emelkedtek. Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5 százalék volt, az előirányzott 3,5—4 százalék helyett A pénzbeni társadalmi juttatások összege 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1976-ban. Ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forintot fizettek ki, 4 milliárd forinttal, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977. év végén 1 millió 928 ezer volt, 57 ezer fővel több, mint az év elején. Családi pótlékra 8,5 milliárd forintot folyósítottak, 13 százalékkal többet az 1976. évinél. 1977. év közepén 1 millió 4 ezer család, 1 millió 920 ezer gyermek után részesült családi pótlékban. Gyermekgondozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizettek ki, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Gyermekgondozási segélyben december végén 290 ezer anya részesült, a dolgozó nők 13 százaléka. A kiskereskedelmi forgalom valumene a tervben előirányzott 4,4 százalékos növekedésnél nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül a lakosságnak értékesített áruk meny- nyisége mintegy 5,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása összehasonlítható áron 3 százalékkal, a ruházati cikkeké 2 százalékkal emelkedett. A vegyes iparcikkek forgalma 1977-ben élénk volt, kb. 12 százalékkal magasabb, mint 1976-ban. A lakosság ellátása élelmiszerekből jó volt Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az előző évinél nagyobb, egyes időszakokban bőséges volt a kínálat, a zöldségárak jóval alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-állomány az év végén 107,5 milliárd forint volt, ami .14,6 milliárd forinttal, 15,8 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült Vili. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás 1978. január 1-én az ország népesége 10 671 000 fő volt, 46 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1977-ben 178 000 gyermek született, 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés összefüggött azzal, hogy kevesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra 16,7 élveszületés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élveszületettre jutó 1 éven alul meghaltak száma, a csecsemő- halandóság, az előző évi 30-ról 26-ra csökkent. Az 10001 lakosra jutó természetes szaporodás 1977-ben 4,3 volt. 1978. január 1-én a népesség 47,6 százaléka, összesen 5 078 000 fő tartozott az aktív keresőkhöz, 5000 fővel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A létszám 63 százalékát foglalkoztató három fő anyagi ágban — az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban — a dolgozók száma tovább csökkent, a népgazdaság többi ágában együttvéve 1,5 százalékkal nőtt. Az egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 13 milliárd forintot fordított. A kiadások több mint fele a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. A kórházi ágyak száma 1 ezer 100-zal gyarapodott és az év végén a szülőotthoni ágyakkal együtt megközelítette a 93 ezer 500-at. Átadásra került az Országos Kardiológiai Intézet és több kisebb .létesítmény. (Folytatása a 4. oldalon) Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké kismértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száipria valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok térhódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű terven felüli keresletnövekedést azonban az építőipar adott kapacitása és szerkezete nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1976-höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élelmiszer-ellátását és a kivitel bővítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozamnövekedésből származott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 mázsa volt, 1,7 mázsával több az eddigi legmagasabb, 1976. éyinél. Kukoricából az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektáronkénti álagter- més 46,8 mázsa volt, 23 százalékkal nagyobb, mint 1976-ban. A tervnek megfelelően a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött, Zöldségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. Cukorrépa valamivel kevesebb termett, a répa cukortartalma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1 millió A központi fejlesztési programokon túlmenően az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a termékszerkezet fejlesztésében, többek között a hűtő- gépgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az orvosiműszer-gyártásban, a be- tonelemgyártásban és a gyógyszeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is A belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezettnél. A fogyasztás az előirányzott 3,7—4 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal emelkedett. A felhalmozás növekedése lényegében nagyobb volt, mint a fogyasztásé, ami elsősorban abból adódott, hogy a beruházásod volumene a tervezett 4—5 százaléknál jóval gyorsabban, 13 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználáson belül az előző évekhez képest növekedett a felhalmozás aránya; 73 százalék jutott fogyasztásra és 27 százalék felhalmozásra. A fogyasztás és felhalmozás értéke együttvéve meghaladta a nemzeti jövedelmet. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a nem szocialista országokból behozott cikkek ára gyorsabban emelkedett, mint az oda kivitt termékeinké. A különbözetet a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb behozatali többlet fedezte.
