Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! | AZ MSZMP PEST MEGYEI ' bizottsága’ÉS: A MEGYEI TÁNACS LAPJA % XXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Ára 1 forint 1978. FEBRUÁR 5., VASARNAP Irányok F olyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika súlya a nép­gazdaságban, az iparban éppúgy mint a közlekedés­ben. Elég utalni arra, hogy a gabonabetakarító és más kombájnok teljes egésze, a vegyipari berendezések, szerszámgépek, tehergépko­csik, vasúti mozdonyok és gördülőanyagok túlnyomó része nem határainkon be­lül, hanem azon túl ké­szült. Olyan közepes nagy­ságú termelőegységnél, mint amilyen az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár, ha­marjában is tizenegy or­szág különböző cégeinek termékeit lehet föllelni, s például az a technológiai rekonstrukció, amit a Len­fonó és Szövőipari Vállalat valósít meg, kizárólag kül­földön előállított — szovjet, csehszlovák, NDK- és NSZK-beli, belga, francia stb. — eszközökre támasz­kodik. A gazdaságfejlesztés természetes irányáról van szó, a nemzetközi munka- megosztás eredményeinek fölhasználásáról, annak ér­vényesítéséről, hogy az ide­haza kedvezőbben kibo­csátható árukat — ha kép­letesen is — olyanokra cse­réljük át, amik gazdaságos gyártása másutt megoldott. Néhány adat segítségével szemléletessé tehetjük a fejlesztés ilyen irányának erősödését. A hetvenes évek első felében az össze­sen beruházott gépek, be­rendezések ötven százaléka volt külföldi gyártmány, s ennek 56 százaléka szocia­lista, 44 százaléka fejlett tőkés országból származott. A második ötéves terv ide­jén, 1961 és 1965 között az importált eszközök aránya még csupán a 41,8 százalé­kot érte el, s ezen belül a szocialista országokban elő­állított beruházási javak 76, a fejlett tőkés országok árui 24 százalékot képvisel­tek. S arra, milyen gyorsan maradnak mögöttünk a létra alsóbb fokai bizonyí­tékként megemlítjük, 1976- ban az összesen beruházott gépnek és berendezésnek mindössze 45 százaléka volt hazai gyártmány, a mérleg nyelve átbillent a behoza­tal oldalára, s kétségtelen, tartósan ottmarad. B eleszámítva a vasár­napokat s az ünnepe­ket is, a megye: szo­cialista szektora az eszten­dő minden napján tizen­kétmillió forintot költ el énekre, berendezésekre, s j aatalmas summa egy-egy milliójából ötszázezer forint annak ellenértéke, amit a határokon túl vásároltunk. Nehogy úgy véljük, ez csak az iparra jellemző. A me­gyei építőiparban például egy forintból hatvan fillér jut a beruházási kiadáso­kon belül importált eszkö­zökre, s az Ipolyvidéki Er­dő és Fafeldolgozó Gazda­ságban — beérve az utalás­sal — a gépek és berende­zések kétharmada, bruttó érték alapján számítva, külföldről érkezett. Azaz nemcsak az iparban, hanem az építőiparban, a mező- gazdaságban és erdőgazdál­kodásban, a vízgazdálko­dásban is az a jellemző, hogy folyamatosan növek­szik a külföldi technika szerepe, s a haladásnak ez az iránya nem hagyja érin­tetlenül a kommunális ága­zatokat sem, mert a me­gyében a hetvenes évek elejéhez viszonyítva, nap­jainkban a korábbinak ép­pen háromszorosát költik ezen a területen importra. Hiábavaló töprengésnek bizonyulna elölről kezdeni a mérlegelést, vajon való­ban szükséges-e ilyen rit­musban bővíteni a gépek és berendezések külföldi vásárlását, hiszen erre a kérdésre régen és egyértel­mű választ adott a min­dennapi élet. Nemcsak szükségszerű, hanem egye­nesen elengedhetetlen a népgazdaság fejlődéséhez az import folyamatos bőví­tése, ámde nagy hibának bizonyulna ezen puszta mennyiségi tényezőket ér­teni. Mégis, a tapasztalatok ennek veszélyére figyel­meztetnek, a behozatal nö­vekedésével nem tartott és nem tart lépést az ésszerű szelekció, az import-irá­nyok — ezzel a műszóval jelölik a szakemberek a szocialista, a tőkés és a fejlődő országokban meg­kötött, megkötendő szállí­tási szerződéseket — leg­gazdaságosabb megválasz­tása. K ellemes időtöltés, nem több lenne akkor egy-egy vásárlás nyélbeütése, ha korlátlanul rendelkezésre állna a ve­vőnek a valuta. így azon­ban senki, sehol nem vásá­rol a világon, s még kevés­bé teheti meg az, aki a kö­zösség pénzével sáfárkodik, akinek örökösen a valuta­szűke gondjával kell szem­benéznie. Jó néhány példa van arra a megyében, hogy a kellő üzleti érzéknek, a körültekintésnek köszönhe­tően dollármilliók marad­tak a népgazdaság zsebé­ben, igaz arra is lelni kü­lönösebb kutászkodás nél­kül példát, hogy tőkés va­lutáért vásároltak meg olyasmit, amit idehaza — hasonló műszaki jellemzők­kel — gyártanak, sőt, ba­ráti országok is készítenek. Magyarázat, mentség sok­féle hallható a balul sike­rült ügyletekre, s tény, nagyon nehéz megismerni a szocialista országok cé­geinek kínálatát, a hazai előállítók gyakran képtele­nül hosszú előrendelési ha­táridőhöz ragaszkodnak s így tovább. (A magyar cég, történetesen acélárura, ti­zennyolc hónappal koráb­ban kéri a rendelést, a tő­kés vállalat hat hét múlva szállít.) Az ilyen és hason­ló tapasztalatok, objektív tényezőként, a kényelme­sebbet kereső magatartás kialakítói, csakhogy ez a kényelmesség alaposan megnyirbálja a népgazda­sági valutáris forrásokat. A behozatal ésszerűbbé, gaz­daságosabbá tételében az irányok megválasztása szükségszerűen összefügg tehát a szervezettség ma­gasabb fokával, amibe az áruismeret növekedését éppúgy belefoglaljuk, mint a beruházók és a külkeres­kedelmi vállalatok közötti, akadozó információáram­lás fölszámolását. Sajnos, éppen erre a tényezőre, a vásárlások szervezettségé­nek javítására jut a legki­sebb figyelem, sőt, sok eset­ben a minimális körülte­kintést sem fedezhetjük fel. A napi hatmillió forint ér­tékű importgép nyomaté­kos érv e figyelem szüksé­gessége, társadalmi indo­koltsága mellett. Mészáros Ottó A KSH jelentése az 1977. évi terv teljesítéséről (Lapunk 3—i. oldalán.) Púja Frigyes Belgiumba utazik Púja Frigyes külügyminisz­ter Henri Simonét belga kül­ügyminiszter meghívására feb­ruár 6-án hivatalos látogatás­ra Belgiumba utazik. Decemberben átadás Finisben a kérházépitők Vállalati összefogással gyorsítják a tempót A Gödöllő felé vezető or­szágúiról már olyannak lát­szik Pest megye legújabb kórháza, mintha csak az or­vosokra, ápolókra és a bete­gekre várna. A tavalyi mun­kaverseny során ugyanis azt vállalták a Pest megyei Álla­mi Építőipai'i Vállalat mun­kásai, hogy 1977. november 7-re minden egyes épület szerkezetét elkészítik. Teljesítettek is felajánld' sukat: az ünnep előtti na­pokban az utolsó épület tetejére is kitűzték a bök' rétát. Nincs is sok külső munka hát­ra, a gazdasági épület olda­lait burkolják, a hotel'szárny, azaz a betegek épületének erkélyét készítik. A teljes Beruházás több mint 500 millió forint értékű. Ebből 402 millióba kerül ma­ga az egészségügyi intézmény, a többit lakások építésére fordítják. A PÁÉV és az al­vállalkozók eddig az előzetes ütem szerint haladtak, tavaly az év végéig 290 millió fo­rint értékű munkát végeztek el. Elkészült a nővérszálló, a külső váróhelyiség és több ki­szolgáló épület, például gáz­fogadó állomás és a hidrofór- ház. Március végéig átadják a Orenburgi gázvezeték Még száz kilométer Alig több mint 100 kilomé­ter hiányzik már csak a szocia­lista országok nagyszabású kö­zös vállalkozása, az orenburgi gázvezeték vonalán. A 2677 ki­lométer hosszúságú pályán két és fél ezer kilométeren már elhelyezték a csöveket, sőt eb­ből több mint kétezer kilomé­teres szakaszon már a nyo­máspróbákat is megtarthatták. Természetesen ez még koránt­sem jelenti a használatra kész állapotot: a vezetéképítőknek még éppen a legnehezebb sza­kaszon kell lefektetniük a csö­veket, ugyanakkor el kell ké­szíteniük a kompresszorállo­másokat és az óriási gázveze­tékek egyéb járulékos beruhá­zásait. A 15 ezres nemzetközi kollektíva azonban igen jól dolgozik: az elmúlt évben túl­teljesítette az építési előirány­zatokat. A magyar építők igen jól szerepeltek a versenyben: 23 százalékkal többet termeltek, mint amit tervük előirányzott. Bogorodcsányiban a kompresz- szorállomáson már a berende­zést szerelik. Ez a munka nyár­ra fejeződik be, s a harmadik negyedévben az állomást átad­hatják rendeltetésének. Az év végére készül el a huszti komp­resszorállomás is. gazdasági épületet, június 15- ig a diagnosztikai tömböt. A legnagyobb épület, a betegszobákat befogadó hotelszárny készül el leg­később, december elsejére. Ahhoz, hogy ezek a tervek valósággá váljanak, vala­mennyi, az építkezésen részt vevő vállalatnak kiválóan, pontosan kell végeznie a dol­gával — erről tájékoztatott Egerszalóky Csaba főépítés­vezető. A munkákat ugyanis csak akkor fejezhetik be ha­táridőre, ha időben átadják egymásnak a munkaterületet. A különböző berendezéseket ugyanis az OMKER, a posta, a MEDICOR és a KERIPAR szereli be. A főépítésvezető szerint egyelőre minden az előre meghatározott program szerint halad, csak a Csősze­relő Vállalat nem képes meg­birkózni a feladatával. Legalább a jelenlegi lét­számnak a háromszorosát kellene a kistarcsai kór­házhoz küldeniük, hogy időben végezzenek. Jelentős munkák várnak a többi vállalatra is. A PÁÉV- nak az első negyedév végétől kezdve ütemesen kell átadnia a szolgálati lakásokat, s a szak­ipari munkákat is úgy kell be­fejeznie, hogy a többieknek időben adják át a területet, ne késleltessék az orvosi be­rendezések beszerelését. A főépítésvezető szerint a PÁÉV legjobb szakemberei dolgoznak az építkezésen, a megye vállalatai is segítenek, sokat köszönhetnek a társa­dalmi munkásoknak is. Cs. A. Gyorsvasútfervek Korszerűsítik a HÉV-vonalakat Évente 110—120 millió ember utazik a HÉV-vel. A Buda­pesti Közlekedési Vállalat az utóbbi időben sokat tesz azért, hogy a gyorsvasút való­ban gyors, és főleg kényel­mes közlekedési eszköz le­gyen. A szentendrei vonalon ke­rült sor először a korszerűsí­tésre. Ma már a legmoder­nebb NDK-kocsik járnak ezen a szakaszon. Megkezdő­dött a szentendrei kocsiszín átalakítása is, mivel az új, hosszabb szerelvények nem fértek be az épületbe. A ké­nyelmesebb utazás érdekében ugyanis a Szentendréig köz­lekedő vonatok jna már hat kocsiból állnak. A tervek szerint 1980-ig a járatokat is sűrítik: Békás­megyerig három percenként, Szentendréig pedig kilenc percenként követik egymást a szerelvények. Ennek a já­ratsűrítésnek azonban olyan műszaki feltételei vannak (például a térközbiztosftó be­rendezések átalakítása, Bé­kásmegyeren áramátalakító építése), amiket 1980-ig meg kell oldani. A BKV tájékoztatása sze­rint a 11-es főút szélesítése miatt néhány helyen sínáthe­Térhóditó gyümölcserdők Gép szedi a szilvát, meggyet Divatba jött idén a szilva. Ezzel a megállapítással szem­ben bizonyára sokan felvetik, hogy-hogy? Hiszen ez az ízes és olcsó gyümölcs sohasem ment ki a divatból, s a vele töltött gombóc is népszerűbb eledel, manapság gyakrabban kerül az elfoglalt háziasszony családja asztalára, hiszen mélyhűtve kapható. Ha ele­delként módiban is maradt, másként bizony kiment a di­vatból: a fáját, ha elöreged­vén kiszáradt és nem hozott többé gyümölcsöt, hát kivág­ták, de nem ültettek helyébe másikat. Csak nagyon elvétve néhány tsz kezdett évekkel ezelőtt nagyüzemi szilvater­mesztésbe. Utóbb ezek is megbánták, mert nagy gond a szilvaszedőket összetoborozni, amikor a gyümölcs beérett. Nos, most, ebben az esztendőben va' lóságos szilvaerdőt tele' pit több Pest megyei tsz. Ezt hallottuk Dánszentmikló- son a Micsurin Tsz gyümölcs­termesztési rendszerének ve­zetőjétől, Dávid Sándortól. El is sorolta, hogy a nyársapáti Haladás Tsz ötven, a nagy­kőrösi Arany János meg a kiskunlacházi Petőfi Tsz pe­dig negyven-negyven hektá­ron. Mind a három tagja a rendszernek, amely eddig sok­féle gyümölcsfát telepített, csak éppen szilvát mostanáig soha. Természetesen a szilva­telepítés technológiáját azért alaposan kidolgozta, s ahogy a többi gyümölcsét, a szil­vatermesztés minden mozza­natáét is. Nyársapáton és Nagykőrö­sön jókora szilvása volt ed­dig is a tsz-nek és attól ka­pott mind a kettő kedvet to- vábbnövelésére, hogy tavaly már a szilvát rázógéppel szedte. A rendszernek van négy ilyen holland gyártmá­nyú gépe, azok oldották meg náluk a szilvaszüret azelőtt nagy gondját. A rázógép kü­lönben nemcsak a szilva, ha­nem a meggy, meg a cseresz­nye szedését is megkönnyíti, de még korszerűen telepített szőlőt is szüretel. Csakhát az ütődésre oly kényes almát, kajszi- meg őszibarackot nem lehet géppel lerázni a fáról. Legfeljebb, ha konzerv vagy lé készül belőle. A dió és a mandula gépi szedését a rend­szer gépével a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet kísérletezi ki. Az in­tézet próbálta ki a csonthé­jasok gépi betakarítását is. Egyébként gyümölcsrázó gé­pet ez idén a rendszer né­hány társgazdasága szeretne beszerezni, öt pedig metsző­gépet rendelt. Dávid Sándor­ral, a rendszer vezetőjével különben a Micsurin Tsz hí­res és nagy almásában talál­koztunk, az éppen dolgozó metszőgép munkáját figyelte. Itt a metszés ideje, te­hát hogy ez a gép most jár az almafák soraiban, természetes. Mit keres azonban annyi em­ber a gép körül? Kiderül ró­luk, hogy a társgazdaságok gyümölcs termesztési ágazat­vezetői és azért jöttek össze, mert éppen a legújabb gyárt­mányú metszőollót próbálja ki a gép. Ügy találják, jónak látszik az új olló, de azért egyelőre csak kísérletképpen l hagyják egy ideig a metsző­gépen. A dánszentmiklósi gyü­mölcstermesztési rendszer 1976-ban kezdett dolgozni. Az első évben a rendszergazda Micsurin Tsz-en kívül, nyolc Pest megyei tagja volt. A má­sodikban további 11 gazda­ság csatlakozásával húszra nőtt a tagok száma, de ak­kor már több Bács-Kiskun megyei gyümölcstermelő gaz­daság is csatlakozott hozzá. Tavaly 2 ezer 140 hektá' ron termesztettek gyü­mölcsöt a rendszer előírá­sai szerint. ötszáz hektár azonban még új telepítés volt. Az idén a rendszerhez tar­tozó nagyüzemi gyümölcsösök területe 722 hektár új telepí­téssel gyarapszik. Százhar­minc hektár új szilvással csak Pest megyében. Meglehet azonban, hogy ebben az év­ben még több lesz a területe, ugyanis ezekben a napokban három szomszédos megyebeli tsz érdeklődött a rendszerhez való csatlakozás lehetőségei­ről. Sz. E. lyezésre lesz szükség, és ugyanezen a szakaszon több HÉV-állomást is át kell épí­teni, mindez azonban nem je­lent majd forgalomkorláto­zást Az egyre sűrűbb menetrend szükségessé teszi a teherszál­lítás korlátozását, mert nap­pal a személyforgalom, éjjel pedig a pályakarbantartás miatt mind gazdaságtalanabb a teherfuvarozás. A Budapest—Gödöllő kö­zötti HÉV-szakaszon most folyik _ a villamosvezetékek megerősítése, hogy néhány napon belül itt is hatkocsis szerelvények közlekedhesse­nek, és ezzel is csökkenjen a zsúfoltság. Felmerült az az igény, hogy az épülő kistarcsai kórház előtt álljon meg a HÉV. A Budapesti Közlekedési Válla­lat ezt egy újabb járat indí­tásával tudja megoldani A napokban forgalomba ál­ló hosszú szerelvények miatt néhány megállóhelyet meg kell majd hosszabbítani, és a biztonsági berendezéseket is át kell állítani. Ezek a mun­kálatok azonban már nem za­varják a forgalmat. A ráckevei vonalon tavaly fejeződött be a villamosítás, azóta az itt közlekedő szerel­vények is lényegesen korsze­rűbbek, mint a régiek. A vil­lamosított útvonalon Tököl— Ráckeve között 27 perc he­lyett csak 21 perc a menetidő. Á ráckevei kocsiszín villamo­sítását most végzik. A vég­állomás épületét is át kell építeni, meg kell hosszabbí­tani, hogy beférjenek az új szerelvények. A taksonyi HEV-vonal az egyetlen, ahol még mindig dízelmozdonyok járnak. En­nek a járatnak a fenntartása nem gazdaságos, a járműpark már elavult, és az utóbbi két évben a kimaradó-leálló HÉV-szerelvényeket gyakran kellett autóbuszokkal pótolni. Végleges megoldást csak az jelent, ha a személyforgalmat a 20-as Volán Vállalat veszi át, várhatóan ez év folya­mán. A síneken a jövőben csak a teherforgalmat bonyo­lítják le. A Budapesti Közlekedési Vállalat a VI. ötéves tervidő­szak végére fejezi be a jár­műpark teljes felújítását 1985-re mindhárom HÉV-vo- nalon olyan korszerű szerel­vények járnak majd, mint jelenleg a Szentendre—Buda­pest közötti szakaszon. W. G. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Junius Ri­chard Dzsajavardenét, a Srí Lankai Köztársaság elnöki tisztségébe iktatása és országa nemzeti ünnepe alkalmából. Ligeti László, a SZOT alel- nöke vezetésével szombaton hazaérkezett Latin-Ameriká­ból az a magyar szakszervezeti küldöttség, amely részt vett a Panamai Dolgozók Országos Szövetsége (CNTP) negyedik kongresszusán, majd Costa Ri­cában és Venezuelában tett hi­vatalos baráti látogatást az or­szágos, valamint a köziekéi, isi szakmai szakszervezeti köz­pontok meghívására.

Next

/
Thumbnails
Contents