Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

1978. FEBRUAR i„ SZOMBAT %mdao Kufafók műhelyében, a Csepel Autógyárban Új jármíícsaíád születik? A Csepel Autógyár egyik legszebb, s a legújabbak közé tartozó épülete a múzeum. Szemben áll a főkapuval, az öles betűi minden idelátogató figyelmét felkeltik, de azokat is emlékezteti a múltra, akik évek, évtizedek óta itt dolgoz­nak. A magyar járműgyártás történetének jelentős fejezetei zajlottak le a gyár falai kö­zött, s a múltat szemléletesen idézik a különböző típusú és rendeltetésű autók makettjei. A bemutatott motorokon és karosszériákon kívül másért is érdekes ez a kiállítás: a mú­zeumot ugyanis két éve kezd­ték építeni, akkor, amikor még sokan azt hitték, hogy Szigethalmon nem lesz többé önálló járműgyártás. Kétszázan elmentek Török László fejlesztési fő­mérnök azzal kezdi tevékeny­ségük bemutatását, hogy 1968- tól 1975-ig tartott az átállás, a szakosodás az autóbusZ-al- vázak, kormányszerkezetek, sebességváltók gyártására. Ez természetesen alapvetően meg­változtatta a kutatók, gyárt­mányfejlesztők feladatait is. Pontosabban szólva, hosszú ideig tartott, amíg kiderült, hogy mit is kell valójában csinálniuk. Az igazsághoz tar­tozik az is, hogy ebben az idő­szakban mintegy 200 képzett műszaki hagyta ott a vállala­tot. Közöttük sok neves fej­lesztő is. Választásuk tulaj­donképpen érthető volt, hiszen aki fél életét áldozta a Cse­pel motorokra, nehezen szok­ta meg az ennél kisebb fel­adatokat. Még ma is érezhető, hogy a kutatásnak nincs akkora sze­repe, mint egy évtizeddel ez­előtt. Ezt nem a fejlesztési fő­mérnök állapította meg, ő csu­pán számokat sorolt. Egy év­tizede már, hogy körülbelül 100—110 milliós műszaki fej­lesztési alappal rendelkeznek évente. A . kutatásra fordított összeg tehát relatív értelem­ben csökkent, hiszen a terme­lési érték nagyot ugrott azóta. De egyébként lényegesen töb­be kerülnek a gépek és mű­szerek is. Az új Csepel 750-es teherautó, egyelőre plató nélkül A nagy hat Mindez természetes velejá­rója a gyártmányszerkezet vál­tozásának, hiszen az önálló járműtervezés sokkal több fel­adatot ad, mint a néhány rész­egység fejlesztése. Azért azóta is volt néhány sikeres mun­kájuk. Az Autókutató Intézet szakembereivel együtt fejlesz­tették ki az új szervokor­mányt. Ez a hidraulikus szer­kezet teszi lehetővé, hogy az újabb gépkocsikat, autóbuszo­kat könnyedén lehessen irá­nyítani. önállóan oldottak meg olyan tervezési, szerkesz­tési feladatokat, mint például a jobbkormányos autóbusz­alváz vagy a megrendelő és piaci árak diktálta egyéb jár­műváltozatok. Igazi nagy hal azonban csak tavaly akadt a horgukra. A konstruktőrök neszét vet­ték, hogy ismét keresik a vá­sárlók a merev vázas, rossz utakon is használható autóbu­szokat. Ez annyiban különbö­zik a hagyományostól, hogy nem a karosszéria tartja a konstrukciót, hanem a mellső és hátsó tengelyre — vagy ahogy a szakemberek mond­ják: hídra — vázszerkezetet építenek, s erre kerül a mo­tor és a karosszéria. Elkészí­tették az új autóbuszok min­tapéldányait. azok azóta már a világ néhány pontján bemu­tatkoztak, sikert arattak. To­vábbfejlesztésükre. sorozat- gyártásukra egyelőre mégsem került sor. Az ok: tavaly ko­ra tavasszal kiderült, hogy a rendelésállomány kevés az egész évi munkához, gyorsan kéllétt újakról gondoskodni. Harangozó Ferenc járműter­vezési osztályvezetőt és mun­katársait bízták meg. hogy rö­vid időn belül tervezzenek könnyen szerelhető és gazda­ságosan értékesíthető teher­autót. Mivel a korábbi típu­sainkhoz használt Csepel-mo- torok már nem korszerűek, kis sorozatú gvártásuk nem is ér­né meg, ezért a nemzetközileg is ismert, elfogadott, az autó­buszokhoz is használt Rába- motort választották. Ugyan­csak ebből az együttműködés­ből származik az új jármű mellső és hátsó hídja. Gondot okozott még, hogy honnan ve­gyék a vezetőfülkét. Végül egy lengyel vállalattal kötöttek megállapodást. Várakozás nélkül Egy közúti járműnek az ad rangot, ha az EGB, az Euró­pai Gazdasági Bizottság mi­nősíti jónak. Az új teherkocsi állta az összehasonlítás próbá­ját a legkorszerűbb típusok­kal is. Megőrizte a Csepel te­herautók korábbi, dicséretes tulajdonságait is: gázolajjal üzemel, keveset fogyaszt, szí­vós. A 750-es típusszámmal jelzett, 9 tonna hasznos teher­bírású autót tavasszal kezdték tervezni, októberben már so­rozatban gyártották. Hazai uta­kon azonban még csak keve­sen láthatták, egyelőre csak próbaképpen üzemel néhány. Az alapos mérésekre, a gya­korlati tapasztalatok összeg­zésére szükség van, mert az kúj típussal nagyok a vállalat tervei. Ebben_(a 200 lóerős, ..165 és' fél tonnás kategóriában" ugyanis mindeddig nem sike­rült kielégíteni a hazai igé­nyeket. Azt tervezik tehát — a gondolatot a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium is he­lyesli —, hogy egész gyárt­mánycsaládot alakítanak ki. Használhatják majd nyerges­vontatóként, speciális szállító- járműként, merev vagy bil­lenthető platóval. Arra is gon­dolnak, hogy a Volán Tröszt­tel és a Közlekedési Kutató Intézettel együttműködve, meghonosítják a cserefelépít­ményes szállítási rendszert. Ezeket az autókat úgy készí­tik, hogy az alapvázra bármi­lyen szállító egység csatlakoz­tatható legyen. Így az autók­nak nem kellene fölöslegesen várakozniuk rakodásra, feltöl­tésre, hanem egy újabb „után­futóval” azonnal folytathatnák útjukat. Mindehhez az osztály- vezető annyit fűzött: „Ez a nagyszabású munka felvilla­nyozta az osztályt, rá sem is­mer az embereire.” Elégedettek voltok Aki a fejlesztési főmérnök­ség kísérleti üzemébe akar el­jutni, jobban teszi, ha nem gyalog megy. Annál is inkább, mert olyan autóba ülhet, ami­lyenbe csak kevesen az ország­ban. A Csepel—Volvo koope­ráció nyomán ugyanis tetsze­tős terepjáró sorozatgyártását kezdték el tavaly. A kísérleti üzem munkájáról Szerényt Ferenc, a kutatási főosztály vezetője tájékoztatott. — A Volvo cég is úgy járt ezekkel a terepjárókkal, mint a teherautókkal. Abbahagyták a gyártását, de a megrende­lések továbbra is érkeztek. Ezért keresett olyan partnert a svéd cég, aki vállalkozik a gyártására. Előbb azonban korszerűsíteni kellett a jármű­vet. > Tűzoltómunkával nálunk készült a fejlesztés, a svédek kipróbálták, s elégedettek vol­tak. Most már ez a jármű is sorozatban készül a Csepel Autóban. A fejlesztőmunka azonban tovább folytatódik Kicsit szűkös a vezetőfülke ezért az alvázat és a karosz- szériát fél méterrel meghosz- -zabbítják. Nem csupán az áttervezés, hanem az új típus megépítése és kipróbálása is a főosztály és kísérleti üzem feladató,. mint ahogy itt ké­szült el a merev vázas autó­busz is. Az ehhez szükséges különleges mérőműszerek és berendezések többségét is itt tervezték, építették. Az első teremben a fékek és motorok tartósságát vizs­gálják, ha kell, speciális, siva­tagi körülményeket imitálva. Egy másikban a futóműveket vallatják. A legérdekesebb ta­lán mégis az a berendezés, amelyik a szervokormányok állóképességét miári: a gépbe a valóságos vezetési körülmé­nyeknek megfelelő programot tápláltak. Így ez néhány hét vagy hónap alatt képes vá­laszt adni arra, hogy több százezer kilométer után is biztonságos-e még a csepeli szervokormány. Mint a sivatagban A főosztályvezetőt arról fag­gatom séta után — amiről kér­deztem korábban a főmérnö­köt is —, most hogy érzik ma­gukat a kutatók, konstruktő­rök, a járműfejlesztők a Cse­pel Autógyárban. T-r .Mi tagadás, okkal vagy ok nélkül, sokaknak fájt an­nak idején, hogy el kell bú­csúzni az autóktól. Nem hit­tük el, hogy az itteni mérnö­kök és munkások szakértelme nem képes új, korszerű jár­művet alkotni. Az eredmények most már bennünket igazol­nak. Csulák András Ötven mű, félmillió példányban Megnyílt a mezőgazdasági könyvltónap Sarlós István mondott beszédet Pályadíjnyertes Sülysápról — Ajándék a dunakeszi kertbarátoknak A mezőgazdasági könyvhó-1 nap idei országos megnyitóját pénteken tartották meg Makón, a városi tanács épületének dísztermében. j Az eseményen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Többek között hangsúlyozta: — Az olvasáshoz és az ol- vastatáshoz kapcsolódó ünnepi napokban kettős feladatuk van. Egyrészt be kell mutas­sák, hogy egy meghatározott időben a kiadók milyen mű­vekkel szolgálták egy szakte­rület, egy társadalmi osztály, illetve réteg bizonyos céljait, másrészt választ adnak arra is, hogy könyvforgató állam­polgáraink műveltségi szintje milyen új igények kielégítését teszi indokolttá és szükségessé. Most a mezőgazdasági könyv­hónapra való készülődés alkal­mából megerősödött régi isme­retünk arról, hogy a mezőgaz­daságban dolgozók napi mun­kája megköveteli érdeklődési körük, ismereteik állandó bő­vítését és arról is meggyőződ­tünk, hogy a szellem munkásai nemcsak szakmájukhoz érte­nek, de arra is készek, hogy a nép nevelői legyenek, be­töltsék a nép szolgálatának megtisztelő feladatát. A szónok a továbbiakban el­mondotta, hogy az idei könyv­hónapra hat kiadó gondozásá­ban 50 mű jelent meg ötszáz- harmincháromezer példány­ban. Sarlós István beszéde után a könyveket előállító és for­galmazó nyomdászok, kiadói és kereskedelmi dolgozók, to­vábbá a népművelők közül több mint húsznak kitüntetést nyújtottak át, majd kihirdet­ték a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Miniszérium, vala­mint a Magyar írók Szövetsé­ge 1976-ban meghirdetett „Em­lékező falu” című pályázatá­nak eredményét. A bíráló bi­zottság — mint bejelentették — a MÉM különdíját nem ítélte oda, első díjat viszont a pályázat eredeti feltételeitől eltérően nem ketten, hanem hárman kaptak. Első díjas lett Kiss F. László marcali, Krátky László sülysápi és Urban Ist­ván jászapáti lakos. Az ünnepség végén — ered­ményes munkájuk elismerése­ként — a balassagyarmati, a csepeli, a dunakeszi, a nyíregy­házi, a szentesi és a tatabá­nyai kertbarát szakkör egy- egy mezőgazdasági szakkönyv­tár ajándékozásáról szóló ok­iratot kapott. Ezt követően a városi kiállítóteremben meg­nyílt az a nagyszabású mező- gazdasági könyvkiállítás, ame­lyen , a könyvhónapra megje­lent új műveket is ott láthat­ják az érdeklődők. A délutáni órákban a könyvhónap megnyitójára ér­kezett vezetők a mezőgazda- sági dolgozók művelődési és szakmai fejlődési lehetőségei­ről, a népfrontmozgalom ezzel összefüggő aktuális feladatai­ról, illetve termelési kérdések­ről és egyéb időszerű problé­mákról folytattak több cso­portban eszmecserét a makói járás képviselőivel. Sarlós Ist­ván a városi pártbizottság épületében népfront-aktivis­tákkal,, Romany Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben termelő­szövetkezeti vezetőkkel és me­zőgazdasági kutatókkal, Mar- czali László kulturális minisz­terhelyettes a városi művelő­dési központban népművelők­kel, Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a szövetkezetek városi központ­jában fogyasztási szövetkezeti vezetőkkel találkozott. A szövetkezetekben Szervezettebb belső ellenőrzés A megyei szövetkezeti koor­dinációs bizottságok elnökei­nek részvételével kibővített ülésen tárgyalta pénteken a szövetkezeti belső ellenőrzés tapasztalatait, s ezzel össze­függő feladatokat az Országos Szövetkezeti Tanács. Szabó István soros elnök el­mondta, hogy az ágazatok or­szágos tanácsai hatékonyan se­gítik, szervezik és irányítják a szövetkezeti ellenőrzés vala­mennyi formáját. Ennek is kö­szönhető, hogy a fogyasztási szövetkezetek jelentős előre­haladást tettek a belső ellen­őrzés szervezettségének, szín­vonalának emelésében. Szö­vetkezetek célszerű egyesülése nyomán o megfelelő létszámú egységeknél belső ellenőrzési osztályok alakultak, s csaknem 20 százalékuk önálló rendésze­ti szervezetet is teremtett, öt­ven nagyobb takarékszövetke­zet ez év elejétől önálló bel­ső ellenőrt is foglalkoztat. Va­lamennyi Áfész-nél, takarék­szövetkezetnél és a lakásszö­vetkezetek 85 százalékánál el­végezték a kötelező általános ellenőrzéseket, s azok utó- vizsgálatait is lebonyolították a Meszöv-ök revizori irodái. A vizsgálatok kiterjednek a népgazdasági érdekek érvénye­sítésére, feltárják a vezetés problémáit, adott esetben kez­deményezik a felelősségrevo- nást is. Tavaly például 264 — köztük 86 magasabb vezetőál­lású — szövetkezeti dolgozó felelősségre vonására tettek javaslatot A vita alapján az OSZT ja­vaslatokkal fordult az egyes országos tanácsokhoz a- szö­vetkezeti belső ellenőrzés to­vábbfejlesztésének elősegítésé­re. Végezetül az Országos Szövetkezeti Tanács elfogadta az alapszabály módosítására tett javaslatot, az ügyrendet és az OSZT ez évi munkater­vét. Az influenzafronfról jelentjük Valódi és képzelt betegek Védtelenek a fiatalok — Sorok az orvosnál, a gyógyszertárban nem alakult ki a természetes védettség. — Leggyakoribb szövődmény a vírusos tüdőgyulladás, de akadnak tarkótáji fájdalomra panaszkodók is. Ahogy a körze­ti orvosoknál előfordulnak kép­zelt influenzában szenvedők, nálunk is voltak néhányan, s két-három napig is — eddig tart a kivizsgálás — elfoglal­ták az ágyakat... Időben felkészültek Dr. Palotai Ferenc, váci já­rási-városi főgyógyszerész: — Körülbelül felével nőtt a gyógyszert kérők forgalma, s ugyanennyivel a receptek szá­ma, amely ilyenkor eléri a na­pi háromezer 500-aí >s- Hason­lóan nagy a járás 13 gyógyszer- tárának látogatottsága. Most itt, a váci Fő téri gyógyszertár­ban, ötvenen várnak a sorukra, s zömük influenzaorvosságo­kért. — A Kalmopyrinből, Germi- cidből, C-vitaminból, Chinaci- salból, Amidasophenből több fogy ilyenkor. (A gyors recept­számlálásból kiderül: tíz vény közül nyolcon szerepel a felso­rolt gyógyszerek valamelyike.) Az antibiotikumok közül, fő­leg a Maripen és a Tetran fogy. — Felkészülten vártuk az influenzát: még Bulgáriában is okozott fertőzést, amikor már beszereztük a szükséges gyógyszereket. Most mindenből van elegendő a raktárunkban, csupán néhány gondunk ma­radt. — Például az, hogy 30 dolgo­zónk közül öten hiányzanak, mert ők maguk — vagy kis­gyermekeik — betegek. Ilyen­kor gyakrabban kell takaríta­ni is, ezért naponta három­szor tíz-tíz percre bezárjuk a gvógyszfertárat. Egyetlen kéré­sünk van: legyenek türelmesek addig a betegek... V. G. P. r Nem mintha különösebb örömmel vártuk volna, mégis újból eljött hozzánk a nem kívánt vendég: az influenza. Pest megyében elsőként a ná­ci járásban betegített meg em­bereket, s egyelőre nem csilla­podó hévvel szedi torokfájós, lázas, néha hasmenéses áldoza­tait. Az egészségügy, dolgozói ezúttal is a „fronton” küzde­nek a járvány ellen, övék tehát a ,szó. Először: Foton Dr. Kampós Katalin, váci­járási-városi főorvos: — Először a Fóti Gyermek- városban jelentkezett a jár­vány. Csak ott 130-an beteged­tek meg, s a KÖJÁL laborató­riumában kitenyésztették a kórokozót, az A-vírus egyik variánsát. A járás déli részé­ről észak felé terjedt a fertő­zés, jelenleg már Szobon túl — Kemence, Bernecebaráti, Nagybörzsöny, Vámosmikola körzetében — is okoz megbete­gedéseket. — Eddig a váci járás 25 köz­sége közül 16-ot érintett a jár­vány, s az első héten — január 16-tól — 337-en, a második hé­ten pedig 2090-en dőltek ágy­nak inflyenzával. Vácott az első héten 67-en, a másodikén 935-en, s további betegekre le­het számítani. — A járvány elsősorban azokat az orvosokat terheli túl, akik több községben is rendel­nek, nőtt az éjszakai hívások száma, s jóval több receptet kell írni... Dr. Tesánszky Sándorné, Sződligeten körzeti orvosi asz- szisztens: — Sokan ácsorognak a szűkös váróban, a két pad ilyenkor nem elég. Jóval több ilyenkor a páciens: 60—70 he­lyett 100-an is jönnek naponta, az orvost pfedig 6—10 eset he­lyett 16-szor is házhoz hívják. — Az influenzás panaszok­kal jelentkezők többsége „csak” náthás, megfázott, alacsonyabb a láza is. Az eddigi két hét alatt bőven akadt munkánk, s most látjuk: a többször is ki­váltható recept könnyíti a dol­gunkat. Szerencsére szövődmé­nyes influenzás betegünk ed­dig nem volt, annál inkább néhány képzelt betegünk... Osztály a kórházban Dr. Gecsey Gyula, a váci vá­rosi rendelőintézet igazgatója: — Kétszeresére nőtt a bete­gek száma, s közülük a táp­pénzbe veiteké naponta 10-ről 25—30-ra. Minden nap akad egy-két olyan ember is, aki csak szeretne influenzás lenni: ők azok, akik ilyenkor felesle­gesen terhelik az amúgy is el­foglalt orvosokat, ,s az igazi betegekre fordítható időt csök­kentik. — Érdekes a jelenség: a jár­vány kezdete óta megfogyatko­zott az egyéb belgyógyászati panaszokkal jelentkezők ará­nya: a magasvérnyomásúak, szív- és egyéb keringési bete­gek száma. Dr. Kollár Lajos, a váci Szőnyi Tibor Kórház igazga­tója: — Január 20-án elrendeltük a kórházban a látogatási tilal­mat, s ezzel egyidőben megnyi­tottuk az influenzaosztályt a régi kórház két termében. A ■ váci járás, a város, a gödöllői járás, valamint Gödöllő és Du­nakeszi olyan influenzás bete- ; geit fogadjuk itt, akiknél vala­milyen szövődményt okozott a betegség. Azóta a két kórte- . rém kevésnek bizonyult, ezért a két belgyógyászati kórterem után az egyik utókezelő kórter­met is megnyitottuk az inf­luenzások számára. Dr. Iván Éva, az influenza­osztály vezetője: — A múlt hétig elég volt 15 ágy, jelenleg már 20 influenza­szövődményes beteget gyógyí­tunk. Eddig 35-eh kerültek hoz­zánk emiatt — elsősorban a légzőszervi és keringési zava­rokban szenvedők, akik köny- nyebben betegszenek meg az egyébként enyhe lefolyású kór­tól. — Sajnos sok közöttük a fiatal, mert az első hongkongi járvány idején ők nem bete­gedtek meg, s szervezetükben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents