Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
ms. FEBRUAR 28., KEDD Xjtíiian 3 Mire használható fel a vállalati jóléti alap? ÁLLÁST FOGLALT A SZOT ELNÖKSÉGE Irányt szabtak az összevont taggyűlések Beszélgetés Jónás Zoltánnal, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkárával I Amint arról már lapunkban is beszámoltunk, az | MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának határozata | értelmében, az idén kísérletképpen új módszert vezetnek | be Pest megye 120 pártvezetőség irányította alapszerve- i zetének beszámoló taggyűlésein. Az elmúlt mozgalmi | évet. értékelő alapszervezeti beszámoló taggyűléseket | összevont taggyűlések, vagy küldöttértekezletek előzték = meg. A pártvezetőségi beszámolók január 15-ig befeje- I ződtek. A beszámolás új módszerének eddigi járási tall pasztalatairól Jónás Zoltánnal, a ráckevei járási pártbi- 1 zottság első titkárával beszélgettünk. Munkaterv és cselekvési program N épfront aktivistáknak Huszár István előadása Gazdaságpolitikai feladataink és azok propagandájának időszerű kérdései címmel Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott vitaindító előadást a hétfő délután, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában megtartott tanácskozáson. A Hazafias Népfront gazdaságpolitikai bizottságának és propaganda-albizottságának ülésén részt vettek a megyei népfront-propagandisták és gazdaságpolitikai aktivisták is. Rosszak a fővárosi telefonok. Egyre gyakrabban hallgatnak el beázás vagy kábelhiba miatt. S mert a budapesti szerelők már nem győzik a sok munkát, a Posta Vezér- igazgatósága úgy határozott, vidékről kér segítséget. Felhívásukra 120 vi'déki kábel- szerelő érkezett, vállalva, hogy egy évig távol a családtól, a megszokott környezettől, új munkatársakkal, új körülmények között segítenek Budapestnek. A főváros legnehezebb területe, a Bacsó Béla utca és Horváth Mihály tér környéke. Ez a telefonhálózat szíve: ide futnak be a külföldi és a vidéki távkapcsolású kábelek és ide van bekötve a fővárosnak közel 22 ezer telefonja Ezt a nehéz szakaszt kapta a Pestvidéki Postaigazgatóság 12 vendégszerelője. Az utca négy sarkán felállított kis sátor jelzi, itt dolgoznak a telefonszerelők. Az akna körül most ketten toporognak, várakoznak. A kábel lelke •— Hideg reggelre ébredtünk — dörzsöli kezét a váci Meszárek József. — Lehet vagy mínusz tíz fok. — Miért nem fogtak még munkához? — Mert gáz van odalenn — válaszolja és bizonyságul elém tartja a néhány perce megszívatott szondát. Alaposan elszí- neződött. — Most egy darabig szellőztetjük az aknát, azután újra szondázunk. Közben megérkeznek a társak a másik három aknától. Egyiknél sem lehet még munkához látni, mert a szondák egytől egyig elszíneződtek. — Ilyesmi vidéken még nemigen hátráltat bennünket — oldja fel a néma toporgást Schultz Ede. — Igaz, nemcsak ez az egy dolog furcsa itt nekünk, teszi hozzá, miközben leveszi fejéről a narancssárga védősisakot. — A megyében a legtöbb helyen egy aknában 15—20 kábel van, a nagyobb városokban legfeljebb ötven-hatvan. Itt meg... legalább száz-száz- húsz. És nem ritka egy kábelben 800 érpár. Amikor először lementem az itteni aknába, bizony szédültem tőlük. Pintér István helyeslőén bólogat. Neki még nehezebb megszokni mindezt, hiszen többnyire csak légvezetékkel foglalkozott. — Azt tanította a mesterem, annak idején, hogy a kábelnek lelke van. Hát ezt most kezdem elhinni neki — szólal meg halkan az egyik szerelő. — Most meddig kell várniuk? — Amíg kiszellőzik valamennyi akna. De ha lemehetünk, sem kezdődhet a kábelek karbantartása, mert előbb ki kell hordani a vizet. — Nem éppen szakmunka — Jegyzem meg. — Vízben mégsem dolgozhatunk ! — Kapnak ilyen hidegben Védőételt ? A dolgozók véleményét is ki kell kérniük a szakszervezeteknek a vállalati segélyezési, szociális, kulturális, sport- és üdülési alap felhasználásához — hangsúlyozta hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az említett pénzügyi keretekkel ugyanis most már a vállalati szakszervezeti szervek gazdálkodnak, s ebben támaszkod- niok kell az üzemi demokrácia fórumain elhangzott véleményekre. A SZOT elnöksége — éppen a szakszervezeti döntési jogkör bővülése nyomán — most módosította a vállalati szociális és kulturális alap fel- használásával kapcsolatos ko— Forró teát, azt még kapunk ... — jegyzi meg Meszárek József. Ügy megnyomta a mondat második felét, hogy megértettem, mondana ő mást is. De inkább hallgat. Fagyos csend ül közénk. A tíz szerelő csak toporog a gumicsizmában, s amíg ketten ismét szondázni indulnak, egymást biz- tatgatják, hol szemhúnyással, hol biccentéssel, hogy szólaljon már meg valaki. — Csak nincs valami baj ? — kérdem gyanakodva. — Hát... — kezdi nehezen Szili Lajos brigádvezető — ... lesz, ami lesz, én bizony megmondom: bennünket, ti- zenkettőnlcet csúnyán becsaptak Es ahogy ezt kimondta, áradatként indult meg belőle a szó. ...és az emberé? — Nehéz helyzetbe kerültünk. Új, amit csinálunk, új ahol csináljuk, a család, távol, és most kiderül, hogy a posta ígéretei csak ígéretek maradnak — kesereg a brigádvezető. Társai helyeslőén bólogatnak. Szavaiból kiderül, hogy a toborzáskor kényelmes, kulturált szállást, kétszeri olcsó kosztot és 2—3000 forint többletkeresetet ígért nekik a Posta, ha egy évre feljönnek Pestre segíteni. — Tudja, mit kaptunk ebből? Olyan szállást, hogy ott ember nemigen marad meg... Ott olyan rajcsúr van ... — ... az étkezés sincs megoldva! — Fürdeni sem lehet, és még kocsit sem kapunk, hogy a Váci útról bejöjjünk, vagy este hazajussunk. Koszosán utazzuk végig a várost! — vágnak egymás szavába a szerelők, olyan hevesen, hogy a már metsző hidegről is megfeledkeznek, egyik-másik már a gallérját is kigombolja felindulásában. — Hiába keresünk majd többet, az mind elmegy kosztra, fürdőre meg utazásra. Merthogy o hazautazást mi fizetjük — kesereg tovább Szili Lajos. Aztán legyintve hozzáteszi: — Ha a Lajos bácsi nem lenne, én mondom, már hazaszöktünk volna. „Lajos bácsi”, azaz Szabó Lajos, a Posta Budapesti Kábelfenntartó Üzemének tmk- építésvezetője, naponta többször is eljön az emberekhez, csitítja őket és próbál rajtuk segíteni. — Mit mondjak? — tárja szét karját. — Sajnos, igazuk van. Az ígéret szép szó László Lajost, a Budapesti Távbeszélőigazgatóság helyettes igazgatóját is felkeresték a szerelők panaszukkal. — A mi feladatunk csupán az volt, hogy a vidékről érkezőknek előkészítsük a munkát. Tudtuk, hogy kettős feladatuk lesz: hibaelhárítás és karbantartás. Ennek alapján alakítottuk ki a programjukat. rábbi irányelveit, és útmutatót bocsátott ki a vállalatok számára a rendelkezések helyes értelmezéséről. A szociális és kulturális alapból például ezután nem számolhatók el az utazási irodák keretében szervezett utazások kiadásai, különféle vállalati ünnepségek, évfordulók, szakmai ünnepek költségei, a vállalat keretein kívül működő tömegszervezetekkel kapcsolatos kiadások és a tanulmányi ösztöndíjak. Hasonlóképpen nem számolhatók el e keretből a vállalat termelésével ösz- szefüggő költségek. Bérezésről, szálláshelyről étkezésről és minden egyébről a Vezérigazgatóság tájékoztatta a vidéki igazgatóságokat. — Amikor a többletjuttatást kialakították, figyelembe vették, hogy a megszokott körülményektől, munkakörüktől, családjuktól elszakadnak ezek az emberek. — Ezen felül — teszi hozzá az igazgatóhelyettes — még ösztönzőbért is adunk, ami természetesen munkásonként változó. így olyan 1500—3000 forint közti plusz-jövedelem alakul ki. Talán az ösztönzőbér okozhatta a feszültséget. — Nem is annyira a pénz, mint inkább az elszállásolás. — Tény, hogy az a munkás- szálló, ahol most ez a 12 dolgozó lakik, „kategórián aluli” besorolást kapott. Dehát nekünk saját munkásszállásunk nincs. A Vezérigazgatóság pedig nem tudott 12 helyet adni. — És a fürdés? Napi 8—10 órai munka az aknában, mínusz 6—8—10 fokos hidegben, és ráadásul ólommal dolgoznak. Jogos kívánságuk a meleg fürdő. — Van is fürdési lehetőség. Csak úgy látszik, a villany- bojler kapacitása kicsi. Mire beérnek a telephelyre, vagy a szállóba, az előttük érkezők már kihasználták a melegvizet. Időbe telik, mire újra felmelegszik. — Mégis, mi lehetne a megoldás? — Mindent elkövetünk, hogy ez a 12 szerelő a lehető legrövidebb időn belül átköltözhessen az Üllői úti modern munkásszállásra. Ott a fürdés, és a kétszeri étkezés gondja is megoldódik — mondta ki a megnyugtató ígéretet László Lajos. ★ A budapesti telefonhálózat valóban nagyon rossz, szükség volt a vidékiek gyors segítségére. De talán mégis egyszerűbb lett volna ezt a 12 szerelőt néhány héttel későbbre hívni, amikor már nyugodt, kulturált körülmények között lakhattak volna. Nem valószínű, hogy a kieső munka olyan nagy kárt okozott volna a Postának. Nagyobb kár érte így, hogy a 12 munkás bizalmát veszítette el. Wanatka Gabriella A földgázprogram keretében megsokszorozódik Pest megyében a gázvezeték-hálózat építése. Ez a fontos munka kivitelezői kapacitásbővítést igényel. A megyében eddig a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szemelő Vállalat egyedül tett eleget a lakossági vagy közületi igényeknek. A megnövekedett feladatnak azonban már nem tud megfelelni. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága a zavar— Hogyan készültek fel a pártvezetőségek az összevont taggyűlésekre, s mik voltak az elmúlt mozgalmi év munkáját értékelő beszámolókban és az azt követő vitákban a főbb kérdések? — A ráckevei járásban, mint ismeretes 11 üzemben pártvezetőség irányítja a kommunisták mozgalmi munkáját — kezdte a beszélgetést Jónás Zoltán. — A pártvezetőségek összevont beszámoló taggyűléseiket január 9. és 13. között tartották meg. Az alapszervezetek 1504 kommunistája közül 1172-en vettek részt a taggyűléseken, a vitákban 108-an szólaltak fel. — A beszámolók érthetően első helyen foglalkoztak a pártszervezetek gazdasági életet, termelést irányító és ellenőrző tevékenységével. Az év vége, s az év eleje a gyárakban meg a termelőszövetkezetekben a tavalyi termelés értékelésének, az új feladatok és tervek meghatározásának az ideje. A kiskunlacházi Kiskun Termelőszövetkezet, a Kiskunsági Állami Gazdaság, a taksonyi községi és a tököli Büntetésvégrehajtási Intézet pártszervezeteinek beszámoló taggyűlésein például önálló napirendi pontként szerepelt az idei féléves munkaterv és a gazdaságpolitikai cselekvési program. A gazdasági és a termelési feladatok középpontba állítása indokolt, hiszen a ráckevei járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek és üzemegységeinek a termelési értéke együttvéve az elmúlt évben elérte a 7 milliárd 507 millió forintot, amely 8,5 százalékkal, azaz 581 millió forinttal több annál, amit a gyárak és a termelőszövetkezetek terveztek. Gazdasági eredmények — Néhány kivételtől eltekintve a ráckevei járás majd minden üzeme és termelőszövetkezete, túlteljesítette termelési tervét. Olyan tartalékok rejlenek tehát az üzemek és a közös gazdaságok termelésében, amelyeknek hasznosítása járási, s egyben nép- gazdasági feladat. Az ipari üzemek közül megemlíthetem a Pestvidéki Gépgyárat, melynek dolgozói 473 milliós tervüket 544,5 millió forintra teljesítették. A mezőgazdasági üzemek közül szólhatok a du- navarsányi Petőfi Termelőszövetkezetről, amely szakosított szarvasmarhatelepén 5149 literes átlagos tejhozamot értek él tavaly, amely 637 literrel volt több az egy évvel korábbinál. Az elmúlt évben 38,2-ről 47,6 mázsára növekedett a bútalan munka érdekében a gázszállító- és elosztó hálózat építése és szerelése — valamint az ezzel kapcsolatos kivitelezési feladatok ellátásával a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalatot bízta meg. Ilyen tevékenységet Pest megyében végezhet csupán, illetve ha kapacitása engedi és ez a megye érdekét is szolgálja — esetenként, külön tanácsi engedéllyel —, a megye közvetlen határán túl is kaphat megbízást. lése a járásban. Kukoricából az 1976-os 31,5 mázsa helyett 51,6 mázsás átlagtermést értünk el. A mezőgazdaság eredményei nemcsak a kedvező időjárással magyarázhatók, hanem sokkal inkább a körültekintő, az Új feladatokat megértő gazdálkodással. — Az összevont taggyűléseken megfogalmazódott az is, hogy a fegyelmezett munka megtartása, a munkaidő jobb kihasználásának segítése továbbra is feladata a pártszervezeteknek. Állást foglaltak a kommunisták, hogy a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívására idén tovább folytatják a Nagy Október tiszteletére kibontakozott munkaverseny- mozgalmat. Hasznosították a javaslatokat — A pártvezetőségék beszámolóiban és a vitákban milyen más politikai feladatokat fogalmaztak meg? — A pártvezetőségek megvizsgálták a többi között azt is — folytatta Jónás Zoltán —, hogy mi lett azoknak a javaslatoknak a sorsa, amelyeket a kommunisták a párttag- könyvek cseréjekor folytatott egyéni beszélgetések során felvetettek. Akkoriban a Pestvidéki Gépgyárnak, Dunaha- raszti nagyközség üzemeinek, a ráckevei Aranykalász, a du- navarsányi Petőfi, a Csepel szigeti Lenin termelőszövetkezeteknek a kommunistái szóvá tették a tanácsok esetenkénti bürokratikus ügyintézését, rossz kapcsolatát a helybeli üzemekkel. Ezeken a területeken — a pártszervezetek segítségével '— javult a helyzet. A szigetbecsei és a maká- di Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet kommunistái az alapszervezeti munka hiányosságait ' kifogásolták. Most fejlődésről adhattak számot a beszámoló taggyűlésen. — Agitációs- és propaganda- munkánk is fejlődött. Az agitátorokká nevelésben, az agi- tációban mind nagyabb szerepet kapnak a politikai vitaköA fogászati ellátás helyzetét tekintette át — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának tapasztalatai alapján — hétfőn a Parlamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Dr. Pesta László elnökletével megtartott ülésen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és dr. Medve László egészség- ügyi miniszterhelyettes is. A KNEB múlt évben lefolytatott vizsgálata a fővárosra és nyolc megyére terjedt ki. Az írásos tájékoztatóhoz dr. Molnár Imre, a KNEB elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. A bizottsági ülés élénk, vitája is tükrözte: az egészség- ügyi ellátás fontos területéről van szó. A különböző — és elhanyagolt — fogbetegségek ugyanis számos belgyógyászati baj forrásai lehetnek, ezért még nagyobb a jelentősége a hatékony megelőzésnek és a gyógyításnak is. Ma hazánkban egy-egy fogorvosra átlagban több mint négyezer lakos jut, az ideális 1500—2000 lenne. A gyorsabb rök, melyeket a Hazafias Nép-’ front helybeli vezetőivel és aktivistáival közösen szerveztünk. Ma már 31 vitakör tevékenykedik a járásban, mintegy 600 részvevővel. A propagandamunkában is új utakat keresünk. A propagandisták mód- szertani képzését segíti a Csepel Autógyár módszertani központja. A közelmúltban alakult meg Szigetszentmiklóson a propagandisták klubja, amelyben kötetlen formában mélyíthetik el tudásukat a járásbeli propagandisták. — Komolyak a feladataink a tömegszervezetek, elsősorban az ifjúsági szövetség munkájának az irányításában. Szinte valamennyi pártvezetőségi beszámolóban megfogalmazódott: a pártszervezeteknek többet kell foglalkozniuk a KISZ- ben tevékenykedő fiatalokkal, segíteniük kell világnézeti fejlődésüket, pályaválasztásukat. A mezőgazdasági üzemekben különösen áldatlan a helyzet, ahol a legalacsonyabb az ifjúsági szövetség szervezettsége. •• Összességében eredményes ■— Eredményes volt-e — eddigi tapasztalataik szerint — a ráckevei járásban az összevont taggyűlések megtartásának új módja? Mi az oka annak, hogy a taggyűléseken viszonylag kevesen — 9,2 százalék — szólaltak fel? — A pártvezetőségek irányította területeken hasznosnak tartják a kommunisták a beszámoló taggyűlések lebonyolításának új módját. A beszámolók összességében értékelik, s meghatározzák a kommunisták feladatait, s ezzel ráirányítják a figyelmet azokra a területekre, amelyeken az alapszervezeteknek javítaniuk kell munkájukat. Ugyanakkor a termelési feladatok ismertetése azt is segíti, hogy az üzemekben dolgozó párttagok megfelelő és hasznos munkavállalásokat tegyenek. — Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a pártvezetőségi összevont taggyűlések időpontja túl korai volt. A mezőgazdaságban tevékenykedő titkárok tanfolyama, a karácsonyi, az újévi ünnepele, az éves gazdasági munka tervszámainak hiánya nehezítette az elmúlt mozgalmi év még tartalmasabb értékelését. Ez viszont kihatott a vitákra, s részben magyarázza a viszonylag kevés hozzászólást. ütemű előrehaladáshoz egybehangzó vélemények szerint — több fogorvos kellene, célszerű lenne ezért felülvizsgálni a fogorvosképzés számait A „fehér foltok” megszüntetéséhez, a gondok enyhítéséhez számottevően hozzájárulhatna a mozgó fogorvosi ellátás megszervezése is. A vitában felszólalt Barát Endre (Pest megye, 29. vk.), dr. Cselőtei László (Pest megye, 2, vk.), dr. Déváid József, dr. Lakatos Pál, dr. Schnitzler József, dr. Szent- kereszty Tamás és Tóth Géza képviselő, valamint dr. Cse- hák Judit, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára, dr. Medve László, dr. Orsós Sándor, a Központi Stomatológiai Intézet igazgatója, dr. Rajz György, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának főosztályvezetője, dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem fogászati klinikájának igazgatója és dr. Vámos Imre, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Fogorvostudományi Karának dékánja. Még helyreáll hat a bizalom Vendég szerelők a fővárosban za hektáronkénti átlagtermeA gázprogram megvalósításáért Módosították a Pest megyei Út- e's Hídépítő Vállalat tevékenységét Virág Ferenc Az egészségügy fontos területe Parlamenti bizottság ülésén a fogászati ellátásért