Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

ms. FEBRUAR 28., KEDD Xjtíiian 3 Mire használható fel a vállalati jóléti alap? ÁLLÁST FOGLALT A SZOT ELNÖKSÉGE Irányt szabtak az összevont taggyűlések Beszélgetés Jónás Zoltánnal, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkárával I Amint arról már lapunkban is beszámoltunk, az | MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának határozata | értelmében, az idén kísérletképpen új módszert vezetnek | be Pest megye 120 pártvezetőség irányította alapszerve- i zetének beszámoló taggyűlésein. Az elmúlt mozgalmi | évet. értékelő alapszervezeti beszámoló taggyűléseket | összevont taggyűlések, vagy küldöttértekezletek előzték = meg. A pártvezetőségi beszámolók január 15-ig befeje- I ződtek. A beszámolás új módszerének eddigi járási ta­ll pasztalatairól Jónás Zoltánnal, a ráckevei járási pártbi- 1 zottság első titkárával beszélgettünk. Munkaterv és cselekvési program N épfront aktivistáknak Huszár István előadása Gazdaságpolitikai felada­taink és azok propagandájá­nak időszerű kérdései cím­mel Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese mondott vitaindító előadást a hétfő délután, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában meg­tartott tanácskozáson. A Ha­zafias Népfront gazdaságpo­litikai bizottságának és pro­paganda-albizottságának ülé­sén részt vettek a megyei népfront-propagandisták és gazdaságpolitikai aktivisták is. Rosszak a fővárosi telefo­nok. Egyre gyakrabban hall­gatnak el beázás vagy kábel­hiba miatt. S mert a budapes­ti szerelők már nem győzik a sok munkát, a Posta Vezér- igazgatósága úgy határozott, vidékről kér segítséget. Fel­hívásukra 120 vi'déki kábel- szerelő érkezett, vállalva, hogy egy évig távol a családtól, a megszokott környezettől, új munkatársakkal, új körülmé­nyek között segítenek Buda­pestnek. A főváros legnehezebb te­rülete, a Bacsó Béla utca és Horváth Mihály tér környéke. Ez a telefonhálózat szíve: ide futnak be a külföldi és a vidé­ki távkapcsolású kábelek és ide van bekötve a fővárosnak közel 22 ezer telefonja Ezt a nehéz szakaszt kapta a Pestvidéki Postaigazgatóság 12 vendégszerelője. Az utca négy sarkán felállí­tott kis sátor jelzi, itt dolgoz­nak a telefonszerelők. Az ak­na körül most ketten toporog­nak, várakoznak. A kábel lelke •— Hideg reggelre ébred­tünk — dörzsöli kezét a váci Meszárek József. — Lehet vagy mínusz tíz fok. — Miért nem fogtak még munkához? — Mert gáz van odalenn — válaszolja és bizonyságul elém tartja a néhány perce megszí­vatott szondát. Alaposan elszí- neződött. — Most egy darabig szellőztetjük az aknát, azután újra szondázunk. Közben megérkeznek a tár­sak a másik három aknától. Egyiknél sem lehet még mun­kához látni, mert a szondák egytől egyig elszíneződtek. — Ilyesmi vidéken még nemigen hátráltat bennünket — oldja fel a néma toporgást Schultz Ede. — Igaz, nemcsak ez az egy dolog furcsa itt ne­künk, teszi hozzá, miközben le­veszi fejéről a narancssárga védősisakot. — A megyében a legtöbb helyen egy aknában 15—20 kábel van, a nagyobb városok­ban legfeljebb ötven-hatvan. Itt meg... legalább száz-száz- húsz. És nem ritka egy kábel­ben 800 érpár. Amikor először lementem az itteni aknába, bizony szédültem tőlük. Pintér István helyeslőén bó­logat. Neki még nehezebb meg­szokni mindezt, hiszen több­nyire csak légvezetékkel fog­lalkozott. — Azt tanította a mesterem, annak idején, hogy a kábelnek lelke van. Hát ezt most kez­dem elhinni neki — szólal meg halkan az egyik szerelő. — Most meddig kell vár­niuk? — Amíg kiszellőzik vala­mennyi akna. De ha lemehe­tünk, sem kezdődhet a kábelek karbantartása, mert előbb ki kell hordani a vizet. — Nem éppen szakmunka — Jegyzem meg. — Vízben mégsem dolgoz­hatunk ! — Kapnak ilyen hidegben Védőételt ? A dolgozók véleményét is ki kell kérniük a szakszerve­zeteknek a vállalati segélye­zési, szociális, kulturális, sport- és üdülési alap felhasználásá­hoz — hangsúlyozta hétfői ülé­sén a SZOT elnöksége. Az em­lített pénzügyi keretekkel ugyanis most már a vállalati szakszervezeti szervek gazdál­kodnak, s ebben támaszkod- niok kell az üzemi demokrácia fórumain elhangzott vélemé­nyekre. A SZOT elnöksége — éppen a szakszervezeti döntési jogkör bővülése nyomán — most módosította a vállalati szociális és kulturális alap fel- használásával kapcsolatos ko­— Forró teát, azt még ka­punk ... — jegyzi meg Meszá­rek József. Ügy megnyomta a mondat második felét, hogy megértettem, mondana ő mást is. De inkább hallgat. Fagyos csend ül közénk. A tíz szere­lő csak toporog a gumicsizmá­ban, s amíg ketten ismét szon­dázni indulnak, egymást biz- tatgatják, hol szemhúnyással, hol biccentéssel, hogy szólal­jon már meg valaki. — Csak nincs valami baj ? — kérdem gyanakodva. — Hát... — kezdi nehezen Szili Lajos brigádvezető — ... lesz, ami lesz, én bizony megmondom: bennünket, ti- zenkettőnlcet csúnyán becsap­tak Es ahogy ezt kimondta, ára­datként indult meg belőle a szó. ...és az emberé? — Nehéz helyzetbe kerül­tünk. Új, amit csinálunk, új ahol csináljuk, a család, tá­vol, és most kiderül, hogy a posta ígéretei csak ígéretek maradnak — kesereg a brigád­vezető. Társai helyeslőén bó­logatnak. Szavaiból kiderül, hogy a to­borzáskor kényelmes, kultu­rált szállást, kétszeri olcsó kosztot és 2—3000 forint több­letkeresetet ígért nekik a Pos­ta, ha egy évre feljönnek Pest­re segíteni. — Tudja, mit kaptunk eb­ből? Olyan szállást, hogy ott ember nemigen marad meg... Ott olyan rajcsúr van ... — ... az étkezés sincs meg­oldva! — Fürdeni sem lehet, és még kocsit sem kapunk, hogy a Váci útról bejöjjünk, vagy este hazajussunk. Koszosán utazzuk végig a várost! — vág­nak egymás szavába a szere­lők, olyan hevesen, hogy a már metsző hidegről is megfeled­keznek, egyik-másik már a gallérját is kigombolja felin­dulásában. — Hiába keresünk majd töb­bet, az mind elmegy kosztra, fürdőre meg utazásra. Mert­hogy o hazautazást mi fizet­jük — kesereg tovább Szili Lajos. Aztán legyintve hozzá­teszi: — Ha a Lajos bácsi nem lenne, én mondom, már haza­szöktünk volna. „Lajos bácsi”, azaz Szabó Lajos, a Posta Budapesti Ká­belfenntartó Üzemének tmk- építésvezetője, naponta több­ször is eljön az emberekhez, csitítja őket és próbál rajtuk segíteni. — Mit mondjak? — tárja szét karját. — Sajnos, igazuk van. Az ígéret szép szó László Lajost, a Budapesti Távbeszélőigazgatóság helyet­tes igazgatóját is felkeresték a szerelők panaszukkal. — A mi feladatunk csupán az volt, hogy a vidékről ér­kezőknek előkészítsük a mun­kát. Tudtuk, hogy kettős fel­adatuk lesz: hibaelhárítás és karbantartás. Ennek alapján alakítottuk ki a programjukat. rábbi irányelveit, és útmutatót bocsátott ki a vállalatok szá­mára a rendelkezések helyes értelmezéséről. A szociális és kulturális alap­ból például ezután nem szá­molhatók el az utazási irodák keretében szervezett utazások kiadásai, különféle vállalati ünnepségek, évfordulók, szak­mai ünnepek költségei, a vál­lalat keretein kívül működő tö­megszervezetekkel kapcsola­tos kiadások és a tanulmányi ösztöndíjak. Hasonlóképpen nem számolhatók el e keret­ből a vállalat termelésével ösz- szefüggő költségek. Bérezésről, szálláshelyről ét­kezésről és minden egyébről a Vezérigazgatóság tájékoztatta a vidéki igazgatóságokat. — Amikor a többletjuttatást kialakították, figyelembe vet­ték, hogy a megszokott körül­ményektől, munkakörüktől, családjuktól elszakadnak ezek az emberek. — Ezen felül — teszi hozzá az igazgatóhelyettes — még ösztönzőbért is adunk, ami természetesen munkásonként változó. így olyan 1500—3000 forint közti plusz-jövedelem alakul ki. Talán az ösztönző­bér okozhatta a feszültséget. — Nem is annyira a pénz, mint inkább az elszállásolás. — Tény, hogy az a munkás- szálló, ahol most ez a 12 dol­gozó lakik, „kategórián aluli” besorolást kapott. Dehát ne­künk saját munkásszállásunk nincs. A Vezérigazgatóság pe­dig nem tudott 12 helyet adni. — És a fürdés? Napi 8—10 órai munka az aknában, mí­nusz 6—8—10 fokos hidegben, és ráadásul ólommal dolgoz­nak. Jogos kívánságuk a me­leg fürdő. — Van is fürdési lehetőség. Csak úgy látszik, a villany- bojler kapacitása kicsi. Mire beérnek a telephelyre, vagy a szállóba, az előttük érkezők már kihasználták a melegvizet. Időbe telik, mire újra felme­legszik. — Mégis, mi lehetne a meg­oldás? — Mindent elkövetünk, hogy ez a 12 szerelő a lehető leg­rövidebb időn belül átköltöz­hessen az Üllői úti modern munkásszállásra. Ott a fürdés, és a kétszeri étkezés gondja is megoldódik — mondta ki a megnyugtató ígéretet László Lajos. ★ A budapesti telefonhálózat valóban nagyon rossz, szükség volt a vidékiek gyors segítsé­gére. De talán mégis egysze­rűbb lett volna ezt a 12 sze­relőt néhány héttel későbbre hívni, amikor már nyugodt, kulturált körülmények kö­zött lakhattak volna. Nem va­lószínű, hogy a kieső munka olyan nagy kárt okozott volna a Postának. Nagyobb kár érte így, hogy a 12 munkás bizal­mát veszítette el. Wanatka Gabriella A földgázprogram keretében megsokszorozódik Pest megyé­ben a gázvezeték-hálózat épí­tése. Ez a fontos munka kivi­telezői kapacitásbővítést igé­nyel. A megyében eddig a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Sze­melő Vállalat egyedül tett ele­get a lakossági vagy közületi igényeknek. A megnövekedett feladatnak azonban már nem tud megfe­lelni. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága a zavar­— Hogyan készültek fel a pártvezetőségek az összevont taggyűlésekre, s mik voltak az elmúlt mozgalmi év munkáját értékelő beszámolókban és az azt követő vitákban a főbb kérdések? — A ráckevei járásban, mint ismeretes 11 üzemben pártve­zetőség irányítja a kommunis­ták mozgalmi munkáját — kezdte a beszélgetést Jónás Zoltán. — A pártvezetőségek összevont beszámoló taggyűlé­seiket január 9. és 13. között tartották meg. Az alapszerve­zetek 1504 kommunistája kö­zül 1172-en vettek részt a tag­gyűléseken, a vitákban 108-an szólaltak fel. — A beszámolók érthetően első helyen foglalkoztak a pártszervezetek gazdasági éle­tet, termelést irányító és ellen­őrző tevékenységével. Az év vége, s az év eleje a gyárak­ban meg a termelőszövetke­zetekben a tavalyi termelés értékelésének, az új feladatok és tervek meghatározásának az ideje. A kiskunlacházi Kis­kun Termelőszövetkezet, a Kiskunsági Állami Gazdaság, a taksonyi községi és a tököli Büntetésvégrehajtási Intézet pártszervezeteinek beszámoló taggyűlésein például önálló napirendi pontként szerepelt az idei féléves munkaterv és a gazdaságpolitikai cselek­vési program. A gazdasági és a termelési feladatok közép­pontba állítása indokolt, hi­szen a ráckevei járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek és üzemegységeinek a termelési értéke együttvéve az elmúlt évben elérte a 7 milliárd 507 millió forintot, amely 8,5 szá­zalékkal, azaz 581 millió fo­rinttal több annál, amit a gyá­rak és a termelőszövetkezetek terveztek. Gazdasági eredmények — Néhány kivételtől elte­kintve a ráckevei járás majd minden üzeme és termelőszö­vetkezete, túlteljesítette ter­melési tervét. Olyan tartalé­kok rejlenek tehát az üzemek és a közös gazdaságok ter­melésében, amelyeknek hasz­nosítása járási, s egyben nép- gazdasági feladat. Az ipari üzemek közül megemlíthetem a Pestvidéki Gépgyárat, mely­nek dolgozói 473 milliós ter­vüket 544,5 millió forintra tel­jesítették. A mezőgazdasági üzemek közül szólhatok a du- navarsányi Petőfi Termelőszö­vetkezetről, amely szakosított szarvasmarhatelepén 5149 lite­res átlagos tejhozamot értek él tavaly, amely 637 literrel volt több az egy évvel koráb­binál. Az elmúlt évben 38,2-ről 47,6 mázsára növekedett a bú­talan munka érdekében a gáz­szállító- és elosztó hálózat épí­tése és szerelése — valamint az ezzel kapcsolatos kivitelezési feladatok ellátásával a Pest megyei Üt- és Hídépítő Válla­latot bízta meg. Ilyen tevé­kenységet Pest megyében vé­gezhet csupán, illetve ha kapa­citása engedi és ez a megye ér­dekét is szolgálja — eseten­ként, külön tanácsi engedéllyel —, a megye közvetlen határán túl is kaphat megbízást. lése a járásban. Kukoricából az 1976-os 31,5 mázsa helyett 51,6 mázsás átlagtermést ér­tünk el. A mezőgazdaság ered­ményei nemcsak a kedvező időjárással magyarázhatók, ha­nem sokkal inkább a körülte­kintő, az Új feladatokat meg­értő gazdálkodással. — Az összevont taggyűlése­ken megfogalmazódott az is, hogy a fegyelmezett munka megtartása, a munkaidő jobb kihasználásának segítése to­vábbra is feladata a pártszer­vezeteknek. Állást foglaltak a kommunisták, hogy a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívá­sára idén tovább folytatják a Nagy Október tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny- mozgalmat. Hasznosították a javaslatokat — A pártvezetőségék be­számolóiban és a vitákban mi­lyen más politikai feladatokat fogalmaztak meg? — A pártvezetőségek meg­vizsgálták a többi között azt is — folytatta Jónás Zoltán —, hogy mi lett azoknak a javas­latoknak a sorsa, amelyeket a kommunisták a párttag- könyvek cseréjekor folytatott egyéni beszélgetések során fel­vetettek. Akkoriban a Pestvi­déki Gépgyárnak, Dunaha- raszti nagyközség üzemeinek, a ráckevei Aranykalász, a du- navarsányi Petőfi, a Csepel szigeti Lenin termelőszövetke­zeteknek a kommunistái szó­vá tették a tanácsok eseten­kénti bürokratikus ügyintézé­sét, rossz kapcsolatát a hely­beli üzemekkel. Ezeken a te­rületeken — a pártszervezetek segítségével '— javult a hely­zet. A szigetbecsei és a maká- di Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet kommu­nistái az alapszervezeti munka hiányosságait ' kifogásolták. Most fejlődésről adhattak szá­mot a beszámoló taggyűlésen. — Agitációs- és propaganda- munkánk is fejlődött. Az agi­tátorokká nevelésben, az agi- tációban mind nagyabb szere­pet kapnak a politikai vitakö­A fogászati ellátás helyze­tét tekintette át — a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatának tapaszta­latai alapján — hétfőn a Par­lamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. Dr. Pesta László elnökletével megtartott ülé­sen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és dr. Medve László egészség- ügyi miniszterhelyettes is. A KNEB múlt évben lefolyta­tott vizsgálata a fővárosra és nyolc megyére terjedt ki. Az írásos tájékoztatóhoz dr. Mol­nár Imre, a KNEB elnökhe­lyettese fűzött szóbeli kiegé­szítést. A bizottsági ülés élénk, vi­tája is tükrözte: az egészség- ügyi ellátás fontos területé­ről van szó. A különböző — és elhanyagolt — fogbetegsé­gek ugyanis számos belgyó­gyászati baj forrásai lehet­nek, ezért még nagyobb a je­lentősége a hatékony megelő­zésnek és a gyógyításnak is. Ma hazánkban egy-egy fog­orvosra átlagban több mint négyezer lakos jut, az ideális 1500—2000 lenne. A gyorsabb rök, melyeket a Hazafias Nép-’ front helybeli vezetőivel és aktivistáival közösen szervez­tünk. Ma már 31 vitakör tevé­kenykedik a járásban, mintegy 600 részvevővel. A propagan­damunkában is új utakat kere­sünk. A propagandisták mód- szertani képzését segíti a Cse­pel Autógyár módszertani köz­pontja. A közelmúltban ala­kult meg Szigetszentmiklóson a propagandisták klubja, amelyben kötetlen formában mélyíthetik el tudásukat a já­rásbeli propagandisták. — Komolyak a feladataink a tömegszervezetek, elsősorban az ifjúsági szövetség munká­jának az irányításában. Szinte valamennyi pártvezetőségi be­számolóban megfogalmazódott: a pártszervezeteknek többet kell foglalkozniuk a KISZ- ben tevékenykedő fiatalokkal, segíteniük kell világnézeti fej­lődésüket, pályaválasztásukat. A mezőgazdasági üzemekben különösen áldatlan a helyzet, ahol a legalacsonyabb az ifjú­sági szövetség szervezettsége. •• Összességében eredményes ■— Eredményes volt-e — ed­digi tapasztalataik szerint — a ráckevei járásban az összevont taggyűlések megtartásának új módja? Mi az oka annak, hogy a taggyűléseken viszonylag ke­vesen — 9,2 százalék — szólal­tak fel? — A pártvezetőségek irányí­totta területeken hasznosnak tartják a kommunisták a be­számoló taggyűlések lebonyo­lításának új módját. A beszá­molók összességében értéke­lik, s meghatározzák a kom­munisták feladatait, s ezzel rá­irányítják a figyelmet azokra a területekre, amelyeken az alapszervezeteknek javítaniuk kell munkájukat. Ugyanakkor a termelési feladatok ismerte­tése azt is segíti, hogy az üze­mekben dolgozó párttagok megfelelő és hasznos munka­vállalásokat tegyenek. — Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a pártvezetőségi összevont taggyűlések időpont­ja túl korai volt. A mezőgaz­daságban tevékenykedő titká­rok tanfolyama, a karácsonyi, az újévi ünnepele, az éves gaz­dasági munka tervszámainak hiánya nehezítette az elmúlt mozgalmi év még tartalma­sabb értékelését. Ez viszont kihatott a vitákra, s részben magyarázza a viszonylag ke­vés hozzászólást. ütemű előrehaladáshoz egy­behangzó vélemények szerint — több fogorvos kellene, cél­szerű lenne ezért felülvizsgál­ni a fogorvosképzés számait A „fehér foltok” megszünte­téséhez, a gondok enyhítésé­hez számottevően hozzájá­rulhatna a mozgó fogorvosi ellátás megszervezése is. A vitában felszólalt Barát Endre (Pest megye, 29. vk.), dr. Cselőtei László (Pest me­gye, 2, vk.), dr. Déváid Jó­zsef, dr. Lakatos Pál, dr. Schnitzler József, dr. Szent- kereszty Tamás és Tóth Géza képviselő, valamint dr. Cse- hák Judit, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerve­zetének titkára, dr. Medve László, dr. Orsós Sándor, a Központi Stomatológiai Inté­zet igazgatója, dr. Rajz György, a SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóságának főosz­tályvezetője, dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem fogászati klinikájá­nak igazgatója és dr. Vámos Imre, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Fogor­vostudományi Karának dé­kánja. Még helyreáll hat a bizalom Vendég szerelők a fővárosban za hektáronkénti átlagterme­A gázprogram megvalósításáért Módosították a Pest megyei Út- e's Hídépítő Vállalat tevékenységét Virág Ferenc Az egészségügy fontos területe Parlamenti bizottság ülésén a fogászati ellátásért

Next

/
Thumbnails
Contents