Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

PEST MEGYEI VttÁC PROin ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 48, SZÄM Ara 80 fillér 1978. FEBRUÄR 25., SZOMBAT r Homályos V annak kézenfekvő té­nyek, amiket még­sem árt időnkénl emlékezetünkbe idézni, Ilyesfajta köznapi igazság hogy egy-egy településen nemcsak a lakosság megfe­lelő életkörülményeit kell megteremteni, hanem a kü­lönböző intézmények zavar­talan működésének feltéte­leit ugyanúgy. A kérdés az, s nem könnyű a válasz­adás, ezt mutatja a sok vi­ta, kinek a dolga, sőt, köte­lessége ennek a feltétel- rendszernek a kialakítása? Az ugyanis természetesnek látszik, hogy az óvodát a tanács emelje, állja min­dennapi használatának költségeit, ahogy az oktatá­si intézményeknél hasonló a végkövetkeztetés. Igen- ám, de — a gyakorlat apró bizonyítékát elővéve — egy ipari üzem rengeteg vizet fogyaszt. Ha nincs saját víműve — s legtöbbször nincsen —, akkor a községi, városi hálózatból csapolja le azt a' mennyiséget, ami­re szüksége van. S mert ez a mennyiség egyre több, veszélybe kerülhet a lakos­sági ellátás, vagy bővíteni szükséges a víznyerés napi eredményeit. Megelégedve az illusztrációval: Vácott nyolcmillió köbméter víz kerül egy esztendő alatt a közüzemi hálózatba, de en­nek csak egyhatodát hasz­nálja fel a lakosság. ­Hosszú ideje zavartalan a kapcsolat a városi tanács és a konzervgyár között Nagykőrösön. A kölcsönös megértés nem pusztán elvi értékű, jelentőségű. A gyár­nak döntő része van abban — évek során át kifizetett forintmilliók a tanúk —, hogy a város víz- és gázve­zeték-fejlesztési tervei fo­lyamatosan megvalósulhat­tak, s hogy a csatornaépítés hatalmas költségei megosz­lanak, elviselhetőek, mód nyílik a lassú, de folyama­tos bővítésre e nagyon fon­tos kommunális szolgálta­tásnál. M ás oldalról közelítve mondandónk magvá- hoz: a megye legfia­talabb városában, Dunake­szin, éveken át meglehető­sen kínos vita zajlott — egyebek mellett éppen a csatornaépítés, -bővítés költségeinek vállalása, majd azután a vállalt részletek teljesítése miatt — a tanács és a különböző termelőegy­ségek, intézmények között. Ma jobb a helyzet, for­málódóban van az a fölis­merés, hogy valójában kö­zös érdekeltség rejlik a fej­lesztésben, de azért a vá­rosgyarapítás gazdája, a ta­nács, s e gyarapítás alkotó­elemei, az intézmények kapcsolatrendszerében még sok a homályos folt, a tisz­tázatlanság. Hozzátesszük iziben: nemcsak Dunake­szin, hanem országosan. Mert a haladás olyan új jel­lemzőjéről van szó, amire korábban alig futotta a fi­gyelemből. Ennek követ­kezményeit nyögi, szenvedi azután most seregnyi tele­pülés. Ismét a gyakorlat fölkí­nálta bizonyítékot említve: Gödöllőn az ipartelepek a városszélen éppúgy megta­lálhatók, mint a szűk bel­területen, s még inkább igaz ez a másfajta közin­tézményeknél. Sor került már ipari telephely fölszá­molására pusztán azért, mert útban volt, s mert ma­B ga sem fejlődhetett, terjesz­kedhetett, s az új városköz­pont megteremtése ilyen ér­telemben sem könnyű fel­adat; rombolni kell, hogy építhessenek. A város há­rom évtizedre terjedő ren­dezési terve — aminek vég­ső kialakítása éppen most zajlik — igyekszik a sokáig nélkülözött harmóniát meg­teremteni lakossági és kö­zületi igények bonyolult te­repén. Mert valóban bo­nyolult kölcsönhatásokkal kell számolni, hiszen a vá­ros — a területfejlesztésben középfokú központ szerep • körével —, a maga, vala­mint vonzáskörzete lakos­ságát számítva, az ezred­fordulón már százezer em­bernek alkotja a centrumot. Azt a helyet tehát, ahol a közlekedéstől a kereskedel­mi ellátásig, az ipartelepek­hez vezető utakig, a köz­művekig, mindazt meg kell találnia ennek a tömegnek, amire jogos szükségletei teremtődnek. iztató eredmény, hogy a legutóbbi években a tanácsok — a megyé­ben összesen — egy-egy esztendőben 100—120 mil­lió forintot illeszthettek fej­lesztési alapjukhoz, úgyne­vezett átvett pénzeszköz­ként. Kevésbé hivatalosan ezek a forintok önkéntes hozzájárulások voltak — mert vannak kötelezőek is — a tanácsi fejlesztési alaphoz, annak egy-egy cél­jához, óvodához például, közművek bővítéséhez vagy építéséhez s így tovább. Az összeg tekintélyes, de mi­előtt túlértékelnénk, csend­ben megjegyezzük, a társa­dalmi munka értéke ennek a kétszerese... Igaz, a tár­sadalmi munkában elsőként az üzemek — ipariak és mezőgazdaságiak —, az in­tézmények kollektívái je­leskednek. Szó sincs arról, hogy a nyomtatott betűt ostorként használva, a minden áron többre ösztönözzünk, hi­szen — s olykor nem alap­talanul — ma is gyakran hallható panasz a termelő­üzemeknél, pumpolják őket... Pontosan a rossz ízek, a kényszerű fogadko­zások, a be nem tartott ígé­retek miatti kínos, s némely esetben személyeskedésig elmenő viták elkerülése ér­dekében illene, kellene tar­tós és rendszeres figyelmet szentelni a tanács és a nem tanácsi szervek együttmű­ködésének. Ennek az együttműködésnek is — mert az elvi része ma már nem vitatott — a minden­napi gyakorlatára, az igé­nyek és a lehetőségek józan összhangjának megteremté­sére. A közös cél olyan alap, amire bátran lehet építeni. Csakhogy ennek az építkezésnek o hogyanja ma még ötletszerű, gyak­ran a véletlenen múlik, vagy azon, némelyik taná­csi tisztségviselő, testület mennyire rámenős. S ez utóbbi, lássuk be, aligha le­het tervezési tényező, fő­ként nem hosszú távon. Márpedig a településfej­lesztés fő keretei évtizedek­re szólnak, amit ma emel­nek, az harminc vagy öt­ven esztendő múlva is áll­ni fog, jó szolgaként vagy akadályként az akkori lé­péseknél. Ezért döntő, hogy világossá váljék mindaz, ami ma még a fejlesztés te­repén-homályos. Mészáros Ottó Hazaérkezett a magyar katonai küldöttség Pénteken hazaérkezett Moszkvából a magyar katonai küldöttség, amely — Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter vezetésével — részt vett a szovjet hadsereg megalakulásának 60. évfor­dulóját köszöntő ünnepsége­ken. Zászlólevonás a Gellérthegyen Pénteken délelőtt a gellért­hegyi felszabadulási emlékmű­nél ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót, és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amely a szov­jet hadsereg és hadiflotta meg­alakulása 60. évfordulójának tiszteletére lengett az árbo­con. Nagy beruházás Százhalombattán Növeli exportját a DKV Hatvanmillió dollár értékű árut exportált tavaly a Dunai Kőolajipari Vállalat. A követ­kező években azonban jelen­tősen emelkedik a tőkés orszá­gokba irányuló finom kőolaj- származékok kivitele, mert a vállalat tovább korszerűsíti termelését. Idén 750 millió forintot fordítanak különböző be­ruházásokra. Ezek közül a legjelentősebbek az Adria-kőolajvezeték építé­sével függnek össze. Tavaly kezdték, s az idén már az év végén működnie kell a gáz­olaj-izom erizáló üzemnek. Eb­ben az új gyárrészlegben a Tiszai Vegyikombinát számára gyártanak benzolszármazéko­kat, festék- és higító alapanya­gokat. A vállalatnál három olyan nagyberuházás megvalósításán is dolgoznak, amelyek közvetlenül a tőkés export fejlesztését szolgálják, ezért ezekre a Magyar Nem­zeti Bank '45 milliárdos kere­téből kaptak 190 millió forint kölcsönt. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt pedig majdnem 90 millió forinttal támogatja a licenc- és gép­vásárlást, az építkezéseket. A kőolaj ára az elmúlt esz­tendőkben jelentősen emelke­dett a nemzetközi piacokon, azokat a finomszármazékokat azonban, amelyeket a feldolgo­zás során lehet nyerni belőle, igen gazdaságosan lehet érté­kesíteni. Azért is éri meg köl­Párt- és állami vezetők látogatása Biszku Béla, az MSZMP Po • litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Zala megyébe látoga­tott. A megyeszékhelyen Var­ga Gyula, a megyei pártbi • zottság első titkára és Újvári Sándor, a megyei tanács elnö­ke tájékoztatta Zala gazdaság- politikai helyzetéről és tervei­ről. Utána Biszku Béla a me­gyei vezetők társaságában Nagykanizsára utazott. A KB titkára a megyei és városi ve zetőkkel együtt felkereste a Hevesi Sándor Városi Műve­lődési Központot s annak tévé- kenységével ismerkedett. A program az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás- és üveggyárában tett látogatással fejeződött be. A gyárlátogatás után Biszku Béla pártnapon találkozott a dolgozókkal, s időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről adott tájékoztatást. ★ Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken előadást és konzultációt tartott az egyete­mi, főiskolai KISZ-vezetők gazdaságpolitikai aktíváján Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjében. Az aktíva­értekezleten — amelyet Nagy Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára nyitott meg — a Minisztertanács el nökhelyettese időszerű gazda­ságpolitikai feladatokról, a külgazdasági politika és ter­melési szerkezet fejlesztésének irányelveiről, valamint az idei népgazdasági terv főbb céljai­ról adott tájékoztatást a mint­egy 300 ifjúsági vezetőnek majd' válaszolt & résztvevők kérdéseire. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken részt vett a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa ügyvezető elnökségének ülé­sén. Erdei Lászlóné, a nőta­nács elnöke beszámolt a Ma­gyar Nők Orszgos Tanácsa 1977. márciusában tartott II. konferenciája óta végzett munkáról és a további felada­tokról. , A vitában felszólalt Borbély Sándor, s tájékoztatót adott időszerű kül. és belpo­litikai kérdésekről. A közelgő nemzetközi nőnap alkalmából tolmácsolta a Központi Bizott­ság jókívánságait a magyar nőknek. Dobozokba a gombócnakvalő teni rá, mert a hazai ellátást is biztosítani tudják, így drága importot takaríta­nak meg. Ezért építik a petrolátum és gacsredesztilláló üzemet, melynek segítségével több pa- rafint tudnak majd előállítani. Ez a beruházás 72 millió fo­rintba kerül, s 1980. végén kezd üzemelni, körülbelül egy- időben az oldószeres parafin mentesítő üzemmel, amelyben több kenőolajat tudnak ter­melni. Erre a célra körülbelül 74—75 millió forintot költenek. Licenc- és gépvásárlások járulnak hozzá az aromás kő­olaj származékok termelésének növeléséhez. Az új eljárás se­gítségével a Tiszai Vegyikom­bináttól szállított pirolízises benzinből tudnak majd több benzolt előállítani. Ennek tá­rolására új tartályokat is ké­szítenek. Ez a beruházás a ter­vek szerint 146—147 millió fo­rintba kerül, s idén az év vé­gére készül el. Cs. A. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A szakmunkásképzésről szó­ló 1969. évi VI. törvény mó­dosítására az Elnöki Tanács felhatalmazta a Miniszterta­nácsot, hogy meghatározza a szakmunkásképző intézmény létesítésére és fenntartására jogosult szervek körét. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a belügyminiszter jelentését az állampolgárság­ról szóló 1957. évi V. törvény végrehajtásának két évtizedes tapasztalatairól. Megállapí­totta, hogy az állampolgársá­gi ügyek előkészítésében és eldöntésében érvényesülnek az állampolgársági törvény és a vonatkozó nemzetközi meg­állapodások elvei és a szocia­lista humánum követelmé­nyei. Az Elnöki Tanács a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az Elnöki Tanács végül bí­rákat mentett fel és választott meg, valamint egyéni kegyel­mi ügyekben döntött Gyorsan visszatérül a korszerűsítés összege Uj berendezések a MEH-vállalatnál Hajlamosak vagyunk rá, hogy egy-egy beruházás érté­két azzal mérjük, mennyi a költsége? Ha ilyen módon ér­tékelnénk a Közép-magyar­országi MÉH Vállalat első­sorban exportárut előállító, új budaörsi telepét bizony, nem találnánk az elsők kö­zött még a megyében sem. Várható hasznát azonban jel­zi, hogy a Pest megyei pártbizott­ság idei cselekvési prog­ramja is a fontos beruhá­zások között tartja szá­mon. Mint arról Révész Andor igazgató tájékoztatott, tavaly májusban fogtak hozzá a bu­daörsi bálázótelep építésé­hez, s az év végén már meg is kezdődött a próbaüzem, összesen 20 millió volt az új telep, de ébből 11 millió forintba kerültek a nagy tel­jesítményű NSZK-beli Bigro- típusú bálázógépek, amelyek napi nyolcórás műszakkal szá­molva, 25 ezer tonna papírt képesek tömörítve csomagol­ni egy év alatt. Miért volt szükség az új te­lepre? Tavaly — a jelenleginél sokkal korszerűtlenebb esz­közökkel — 21 és fél millió forint értékű volt a vállalat tőkésexportja, s ennek a fe­lét tették ki a papírszállítá­sok. Körülbelül 5200 tonna papírhulladékot vittek kül­földre a kamionok és a va. gonok Idén ezt a mennyiséget megduplázzuk. Már csak azért is érdemes volt a MÉH-telep fejlesztésé­re költeni, mert igen rövid idő alatt megtérül a beru­házás. A papírt és a többi hasz­nos hulladékot nemcsak kül­földre szállítják, ezek az anya­gok a hazai vállalatoknál drá­ga importot helyettesítenek. Jó példa erre, hogy évente 300 tonna ónt exportálnak az NSZK-ba, 470 ezer nyugatné­met márkát kapnak érte. Ez az anyag nem más, mint a Nagykőrösi Konzervgyár do­bozgyártó üzemének hulla­déka. Ugyanilyen előnyösen tudják értékesíteni az üve­get, a műanyagot és a gu­mit. Drága devizát takarít meg az a szintén nyugatnémet hordómosó és -felújító gép­sor, amellyel az importhordó­kat varázsolják újjá olyan si­keresen, hogy a külföldi part­ner is megvásárolja tőlük Ennek a berendezésnek a kezeléséhez mindössze két ember szükséges. Árát, a 15 millió forintot egy év alatt megkeresi. Ehhez a berendezéshez egy újabb, en­nél is korszerűbb géppárt akarnak vásárolni, 300 ezer márkáért. Mint a példa bizo­nyítja, megéri. . Központi támogatás az építőipar gépesítésére Az építőipar munkaerő­gondjait enyhítik, kapacitását növelik azok az újabb beru­házások, amelyekhez pályá­zat útján négymilliárd forint értékű állami támogatást és hitelt kapnak központi erő­forrásokból az ágazat szerve­zetei. A múlt év közepén hir­dették meg a pályázatot, amelyre 139 vállalat és szö­vetkezet nyújtotta be javas­latát, összesen 8 milliárdot kértek központi erőforrások­ból, s jóllehet, valamennyi pályázó indokolt fejlesztése­ket javasolt, szelektálni kel­lett közöttük. A pályázatot értékelő bizottság eddig 56 ja­vaslatot elutasított, a 67 leg­jobbat pedig jóváhagyta. Né­hány héten belül döntenek további 16 javaslat sorsáról. A közismerten nagy mun­kaerőgondokkal küszködő fő­városban és környékén a tá­mogatás révén egymilliárd fo­rintot meghaladó beruházás segíti az építőipari vállala­tok, szövetkezetek fejleszté­sét. KÖZ A Dunakeszi Hűtőház mirelitfeldolgoző részlegében angol exportra csomagolják a mélyhűtött szilvát. Képünkön: gumikesztyűben felezik a szilvát az asszonyok. Halmágyi Péter felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Dzsaber Al- Ahmad Al-Dzsaber Al-Szabah kuvaiti emírt és Szaad Al- Abdullah Al-Szalem Al-Sza­bah trónörökös miniszterel­nököt, az állam nemzeti ün­nepe alkalmából. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a karagandai metángázrobbanás okozta bányaszerencsétlenség­gel kapcsolatban-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents