Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1*78. FEBRUAR 22., SZERDA w Heti jogi tanácsok a • A bérlőtársi jogviszony megszüntetéséről. Egyik olvasónk házasságát korábban a bíróság már felbontotta. A bontóper idején a felek az úgynevezett járulékos kérdésekben — mint például a lakáshasználat — megegyeztek. A volt házas- társak nem tudnak megbé- külni egymással, és az együttlakás immár tarthatatlanná vált Mit lehet ilyenkor tenni — kérdezi olvasónk. Ha a lakás területe, beosztása, vagy egyéb körülmények nem teszik lehetővé a lakás megosztását, a bíróság a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi, ha azt kérik. A nehezebb kérdés természetesen az, hogy ki távozzon a lakásból. Annak megállapításánál, hogy melyik fél távozzon a lakásból, a bíróság gondos körültekintéssel dönti eL Figyelembe veszi az ottlakó kiskorú gyermekek érdekét, de az sem közömbös, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását Ez utóbbi megállapítását sokszor az nehezíti, hogy a közös megegyezéses alapon történő válás esetén ez nem állapítható meg. Ezért ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy melyik volt az, aki magatartásával lehetetlenné tette a lakás közös használatát. Az a volt házastárs tehát, aki a bérlőtársi jogviszonyt megszüntetni kívánja, nyújtson be kereseti kérelmet a bírósághoz. Egy másik olvasónk hasonló esetben azt írta levelében, hogy ők a lakás megosztását szeretnék kérni, mert úgy a gyerek felügyelete is biztosítva van olyankor, ha az egyik vagy másik volt házastárs külföldön tartózkodik. A volt közös lakásuk azonban egymásba nyíló két _szobából éli, és azt leválasztani teljesen csak műszaki úton lehet. Kérhetik-e ilyen módon a lakáshasználat megosztását? — kérdezi olvasónk. Ha a lakás beosztása nem teszi lehetővé a lakás megosztását, akkor nem lehet megszüntetni a bérlőtársi jogviszonyt úgy, hogy mindketten a lakásban maradjaMOZIMŰSOR FEBRUAR »-TOL MÁRCIUS 1-IQ CEGLÉD, Szabadság S3—26: A fekete kalóz 27— 1: Cirkusz a cirkuszban CEGLÉD, Mese 23— is A legszebb szemű DUNAKESZI, Rákóczi 23—24: Napsugár fiúk* 25—26: Nyugtalan év 27—28: Volt egyszer egy vadnyugat I—IL* ÉRD menyasszony Cegléd, Művész 23: A tizenöt éves kapitány 26—28: Zsarutörténet** 23—26: Teketória* 1: A bosszúállók 27— X: Stress újabb kalandjai GODOLLO FŐT 23—26: Cirkusz a cirkuszban 23—24: A szabadság katonái 27—28: A szabadság katonái I—II. i—n. Z5—26: Napsugár fiúk SZENTENDRE 27—28: Suttogó fantom* 23—26: A néma dosázié GYAL 27—28: A fekete rák ollójában 23—24: Zsarutörténet** VÁC, Kultúr 25—26: A csalétek* 27—28: A tizenöt éves kapitány 23—26: Akasztani való bolond nő* KISTARCSA 27— 1: A szabadság katonái 23—24: Gyalog-galopp* I—II. 25—26: Holttest a Temzéből délutáni előadás: 27—28: öngyilkosság, Dugó, a csodacsatár vagy gyilkosság ABONY NAGYKATA 23—24: Öngyilkosság, 23: Foto Háber vagy gyilkosság 24: Az oroszlán 25—26: Dübörgő csend ugrani készül 27— l: Csak egy asszony* 25: Kopjások ABONY, Mese 26: Fény a redőny mögött 27— l: Hüvelyk Matyi 25—28: Mesék birodalmában PILISVOROSVAR ABONY,. Művész 23—26: Pledone Hong-Kongban 27—28: Teketória* 27—28: Az elítélt* BUDAÖRS POMAZ 23—26: Bombasiker 23—24: Hüvelyk Matyi 27— 1: Aladdin 25—26: A fekete rák ollójában és a csodalámpa 27—28: A néma dosszié DABAS, Kossuth RÁCKEVE 23—26: Pillangó I—II. ••• 23—24: Kálvária 23—26; különélőadás: 25—26: Aladdin Peti, a csodagyerek 27: Egy nap a régi házban 28: Látnok asszony és a csodalámpa 27—28: Tojásrántotta DUNAHARASZTI SZIGETSZENTMIKLOS 23—24: Tojásrántotta 23—24: A fekete rák ollójában 25—26: Kálvária 25—26: Tojásrántotta 27—28: Bombasiker 27—28: Kálvária DUNAKESZI, Vörös Csillag * 14 éven aluliaknak 23—24: Dübörgő csend nem ajánlott! 25—26: Dugó, a csodacsatár j 27— 1: Akasztani való •• 16 éven felülieknek 1 bolond nő* 1—— ______________ •• • 18 éven felülieknek! már általában szervezetteb ben működik a javító-karbantartó szolgálat, és nem csak napra, órára is megmondják a szerelők érkezését. Ahol nem így van, ott törekedni kell, hogy változtassanak a régi rossz módszereken. Egyébként arra is mód van, hogy a munkát a bérló végeztesse, végezze el, ha ebben a bérlő és a bérbeadó között megegyezés jön létre. Olyan aggályról Is hallottunk olvasóinktól, hogy nincsenek tisztában a felszámítható költségekkel. Van, aki sokalta a költségeket, és hiába kifogásolta, elutasították. Bíróságra azonban nem ment. A házkezelőségek, illetve a bérbeadók — írja egyik olvasónk levelében — megkövetelik, hogy számlával igazolja a bérlő, ha ő vásárolta a berendezést. Ezzel szemben a házkezelőségek ezt a bérlő előtt nem igazolják. Ez utóbbi megállapításával olvasónknak nem értünk egyet, mert minden bérlőnek módja van ellenőrizni a felszámított költségeket A ház- kezelőségi szerveknek részletes árjegyzékük van, és csak az ott feltüntetett árakat számíthatják fel a berendezés áraként, és természetesen a munkadíj, kiszállási költséget Egy másik olvasónk arról panaszkodott, hogy nála a csere alkalmával máshonnan leszerelt, használt lakásberendezést szereltek fel, és mégis új árat számoltak. Ezt sem tudjuk elhinni, mivel olvasónk nem ellenőrizte le, hogy mi a használt berendezés és mi az új berendezés ára. Ha leellenőrzi, akkor nem lenne most aggálya, mert kifogással élhetett volna, sőt pert is indíthatott volna, ha állítása fedi a valóságot Kétségtelen, előfordul, hogy a csere folytán felújított lakásberendezést használnak fel. Ilyenkor a felújított berendezés műszaki állapotának megfelelő értéket lehet elszámolni, feltéve természetesen, ha az a fogyasztói árnál kevesebb. A bérbeadók részéről Is vannak tapasztalataink, hogy nagyon sokszor jogosan utasítják el a kérelmeket. A bérlők gyakran még jó, használható berendezést szeretnének kicserélni, fehér mosdó vagy kád helyett színeset akarnak. Ha ezeket a kívánságokat nem teljesítik a bérbeadók, akkor igazuk vah. Ha azonban olyan igény merül fel, hogy például egy 20 éves gáztűzhelyet akarnak kicseréltetni, ami bár még aránylag jó de korszerűtlen, akkor viszont nem tagadhatja meg a cserét az illetékes házkezelési szerv. Előfordul az is, hogy a berendezés valóban cserére szorul. De a bérlő luxus jellegű új berendezést kér. Természetes, hogy a valóban szükséges költséget meghaladó részt annak kell viselnie, aki a munka elvégzését kérte. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Igazolatlan mulasztás Egy tanácsi intézménynél dolgozó orvost hatheti igazolatlan távolmaradása miatt fegyelmileg elbocsátottak. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető a munkaügyi bíróságon pert indított. Azzal védekezett, hogy külföldi tartózkodása alatt sógora életveszélyes beteg lett, s ezért kötelességének tartotta, hogy mellette maradjon, később pedig vele lévő kisgyermeke is megbetegedett. Távolmaradása okairól ezek miatt nem tudta feletteseit értesíteni. A munkaügyi bíróság a büntetést egyévi próbaidőre felfüggesztette. Ezt azzal indokolta, hogy az orvosnál fokozottabban jelentkezett az aggódás sógora állapotáért és ez kiválthatta benne a munkáltatónál történő jelentkezési kötelezettség elmulasztását. A fegyelmi vétséget kimenteni ugyan nem lehet, csak következményeit enyhíteni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést helyben hagyta. A határozat indokolása szerint a dolgozó a munkából való távolmaradását előre, ha pedig ez nem lehetséges, mihelyt arra mód nyílik, közvetlen felettesének, vagy a vállalat erre kijelölt dolgozójának köteles tudomására hozni, és a távolmaradás jogos okának megszűnésével hala- déktalanul munkára jelentkezni. Az orvos azonban ennek a kötelezettségének nem tett eleget, márpedig a munkaviszonyából és orvosi hivatásából eredő kötelessége lett volna, hogy munkaadóját, ha késve is, de a lehető legrövidebb időn belül kinttartózkodásának meghosszabbodásáról hivatalos úton, távbeszélőn, levélben értesítse, már csak azért is, hogy helyettesítéséről gondoskodhassanak. — Tekintettel a munkahelye iránti közömbösségére, valamint munkakörének jellegére, a hosszú ideig tartó igazolatlan mulasztását az átlagosnál súlyosabban kell értékelni — hangzik tovább a határozat. — A hathetes igazolatlan távolmaradásával ugyanis a folyamatos egészségügyi ellátást veszélyeztette. Emellett az ilyen jellegű kötelezettségszegés a többi dolgozó munkafegyelmére is kihat, tehát a viszonylag enyhébb fegyelmi büntetés esetleg a munkafegyelem lazulását eredményezheti. Gyermekek apjuk ellen Idős, rokkant apa és gyermekei állattak egymással szemben a bírói tárgyalóteremben. A súlyos családi viszály előzménye az, hogy az apa 25 évvel ezelőtt — azóta elhunyt feleségével — az idők során megtakarított pénzükből, kétszobás komfortos családi házat vásárolt. Ebben laktak két gyermekükkel, akiket felneveltek. Az anya halála után a ház fele részét a gyermekek örökölték, de a haszonélvezeti jog az apát illette. A két felnőtt gyermek a szülői házban lakott. Anyjuk halála után a viszony apjukkal megromlott, és odáig fajult, hagy fia bántalmazta apját. Ezért az idős embert szociális otthonban helyezték eL A lakáshasználat és a bérfizetés miatt több per folyt közöttük, ami azzal végződött, hogy a bíróság a testvéreket az általuk elfoglalt lakrész kiürítésére kötelezte. Az egyik magától elköltözött, a másikat azonban kilakoltatták. Azóta az utóbbi házastársával és két gyermekével rossz lakásviszonyok között él. Ezek után történt, hogy a testvérek apjuk ellen haszonéi vezeti jogának, a ház fele részére történő korlátozásáért, pert indítottak, és az egyik szobára igényt tartottak. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott, és a családos gyermeket az egyik szoba használatára feljogosította. Fellebbezésre a másodfokú bíróság ezt a döntést annyiban változtatta meg, hogy a szobahasználati jogot egy évre korlátozta. Ítéletét azzal indokolta, hogy ez idő alatt gyermeke lakásproblémája megoldódhat, vagype- dig a házat értékesítik és a helyzet így rendeződik. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét alTíz nap rendeletéiből A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről a 7/1978. (II. 1.) MT. rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 6. száma). A Munka Törvénykönyve jelentős módosításáról tájékoz, tait ugyancsak a Magyar Közlöny 6. száma, amely szerint a Munka Törvénykönyve kiegészül „A dolgozók részvétele a vállalat irányításában” című 10/A. §-sal. Ezzel kapcsolatban kimondja a jogszabály, hogy a dolgozók részvételének módját, az üzemi demokrácia fórumait, hatáskörét, működési rendjét jogszabályban, és ennek keretei között a vállalat szervezeti, működési szabályzatában kell meghatározni, a szakszervezet — meghatáro- . zott kérdésekben a KISZ — vállalati szervével egyetértésben. A beruházásokkal kapcsolatos jogköröket az azokat gyakorló szervek megnevezését, valamint a beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljárásokat megállapító jogszabályok jegyzékét az ÉVM-MT. Titkársága közleményben közzétette a Tanácsok Közlönye 6. számában. A társadalombiztosítási szervek dolgozóinak anyagi felelősségéről a Társadalombiztosítási Közlöny 1. számában jelent meg fontos utasítás. Fizetési jegyzék vagy számlaadási kötelezettségről a Kereskedelmi Értesítő 3. számában jelent meg állás- foglalás. sófokú Ítéletet hatályon kívül helyezte, és a testvérek keresetét elutasította. — Jogszabályt sértett mindkét alsófokú bíróság, amikor az apa használati jogát — a törvény rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával — korlátozta — hangzik a határozat. — A házastársi haszőnél vezet korlátozása ugyanis csak olyan mértékű lehet, hogy az özvegy szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét. A most hetvenéves ember annak idején a keresetéből feleségével közösen vásárolt ház egyik felének tulajdonosa és ezen a címen jogosult használni, az ingatlan másik fele pedig szükségletei megfelelő kielégítését hivatott biztosítani. Haszonélvezeti jogának korlátozása, vagyis az, hogy az egyik szoba övé legyen, a másikba pedig gyermeke költözzék, a közöttük kialakult rendkívül feszült viszonyra tekintettel még a saját tulajdonát képező ingatlanrész háborítatlan használatát sem biztosítaná. Ezenkívül a ház másik fele részére fennálló haszon- élvezeti jogát tulajdonképpen megszüntetné. — Az idős, rokkant ember jelenleg szociális otthonban van, és tulajdonosi, illetve haszonélvezeti jogával ez idő szerint nem él. Ez azonban éppen a gyermekeivel való rossz viszonyra vezethető vissza, 8 nem ad alapot arra, hogy a bíróság a haszon- élvezeti jogot, a nehéz lakás- viszonyok között élő egyik gyermeke lakásproblémájának átmeneti megoldása érdekében, lényegében megszüntesse. Az illetőt ugyanis a bíróság egy perben jogcím nélküli lakáshasználónak, egy másik percben pedig önkényes lakásfoglalónak minősítette. Ez a gyermeke tehát sqját jogellenes magatartása folytán került nehéz lakásviszonyok közé. Erre pedig olyan jogot, ami az apa haszonélvezeti jogát sérti, nem alapíthat. alóról töttek, ami csak egy későbbi időpontban létrejövő adásvételi megállapodásra vonatkozik. Ez nem jelenti az ingatlan azonnali átruházását, ezért tulajdonszerzési korlátozásba sem ütközik, tehát érvényes. Márpedig érvényes szerződés megkötésekor — a kötelezettségvállalás jeléül — lehet foglalót kikötni. Ez a jogi lehetőség ebben az esetben megvolt. — Meg kell vizsgálni azonban, hogy a szerződés melyik fél magatartása miatt, vagy milyen okból hiúsult meg — hangzik tovább a határozat. Az eljárt bíróságok ezt nem tisztázták, ezért nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyek a foglaló esetleges mérséklésére vonatkozó döntésnél jelentősek lehetnek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet nemcsak törvény- sértő, hanem megalapozatlan is, ezért új eljárásra van szükség. A fog írásbeli szerződéssel egy házaspár házat vásárolt A megállapodásban kikötötték, hogy a vevők ötvenezer forint foglalót fizetnék, a hátralékos vételárat pedig akkor egyenlítik ki, ha öröklakásukat eladták. A foglalót át is adták. Néhány hónappal később azonban az eladóval közölték: lakásukat nem sikerült értékesíteni, ezért a megállapodástól elállnak és az ötvenezer forintot visszakérik. Az összeget a háztulajdonos nem volt hajlandó visszaadni, mire pert indítottak ellene. A bíróságok a háztulajdonost a foglaló visszafizetésére kötelezték. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a felek a Polgári Törvénykönyvben engedélyezett, úgynevezett előszerződést köEgyoldalú szerződés Építői pari szakközépiskola levelező tagozatára iratkozott be egy vállalat műszaki rajzolója. Két tanulmányi évről sikeres vizsgát tett, amikor a vállalattal szerződést kötött. Ebben kötelezte magát a még hátralévő két év elvégzésére, munkaadója pedig arra, hogy tanévenként 15 nap tanulmányi szabadságot, az érettségi vizsgákra történő felkészüléshez pedig hat, a vizsgákon és konzultációkon való részvételhez félévenként öt nap fizetett távollétet biztosít. Alig fél évvel a szerződés megkötése után, a műszaki rajzoló munkahelyéről kilépett, mire a vállalat a 15 napi megadott tanulmányi szabadság és 11 napi szabadidő- kedvezmény ellenértékeként, kétezer forint visszafizetéséért pert indított ellene. A munkaügyi bíróság a keresetnek helyt adott, és a műszaki rajzolót a peresített összeg megtérítésére kötelezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett, és a keresetet elutasította. — A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat a szakember-szükségletének tervszerű kielégítése érdekében tanulmányi szerződéseket köthet — hangzik a határozat Iránymutatóul szolgáló Indokolása. É jogszabály szerint tehát érvényes tanulmányi szerződés akkor jön létre, ha abban a munkáltató olyan támogatás biztosítására kötelezi magát, ami a továbbtanuló dolgozót egyébként nem illetné meg. — Ebben az esetben a tanulmányi szerződés tartalmából megállapítható, hogy a vállalat semmiféle olyan támogatásra nem kötelezte magát, ami túlment volna azokon a kedvezményeken, amelyek az 1974. évi munkaügyi miniszteri rendelet szerint a dolgozót egyébként is megilletik. Ez a vállalat keresetleveléből is kitűnik. Eszerint a műszaki rajzolót a tanulmányi szabadságra, konzultációkon és a vizsgákon való részvételre kapott átlagkereset, a tanulmányi szerződéstől függetlenül, megillette. Az olyan szerződést, amilyent a felek kötöttek, s amelyben az egyik félre (a munkaadóra) kizárólag előnyök, a másikra (a dolgozóra) pedig csak kötelezettségek hárulnak, ellentétes * Munka Törvénykönyvével, Mindezek alapján a vállalatot a volt dolgozója részére tanulmányi támogatás címén fizetett költségek visszatérítése nem illeti meg. nak. Ha a bírósághoz ilyen előzmények után nyújtottak be kereseti kérelmet, akkor azt meg kell változtatniuk, és kérni kell egyik vagy másik házastárs kiürítésre való kötelezését. Ha ilyen kereset- változtatási kérelmet nem terjesztenek elő, egészen bizonyos, hogy a bíróság a lakás megosztására irányuló kérelmüket elutasítja. • A lakásberendezések felújításával, cseréjével kapcsolatos kérdésekről. Korábban már hasonló témával foglalkoztunk. Üjabb kérdések érkeztek hozzánk, hogy mikor szükséges a berendezés felújítása, és mikor a csere. Hogyan kell bejelenteni, és megtagadhatja-e a bérlő a munka átvételét, ha az nem felél meg a kívánságnak. Nézzük olvasóink kérdését sorjában: Ha már berendezés karbantartásról nem várható eredmény, akkor annak felújítása szükséges. A csere pedig akkor indokolt, ha a felújítás költsége több lenne, mint az ugyanolyan vagy azonos jellegű új berendezés ára. A felújítással, cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót és a bérlőt fele-fele arányban terhelik. A gyakorlatban rendszerint úgy történik a bejelentés, hogy ott, ahol van ház- felügyelő, annak a bérlő szól. aki a jelzést továbbítja az illetékes házkezelőségi szervnek. Az illetékes bérbeadó ezután a helyszínen megvizsgálja a bejelentés tartalmát és eldönti, hogy a csere, illetve felújítás szükséges-e műszaki szempontból. Egyébként úgynevezett műszaki hibabejelentőben kell feljegyezni a bejelentést, és ennek alapján írják ki a helyszíni szemlére is figyelemmel a munkalapot, és megy ki a szerelő, ha á~munkát engedélyezik. Többször olyan probléma is felmerült, hogy a bérlő nem tartózkodhat otthon állandóan, hogy várja a szerelőket, mert emiatt a munkából kellene kimaradnia. Szabadságát jobb helyen is eltölthetné, minthogy napokig otthon, a lakásba bezárva várja a berendezés megjavítását. Szerencsére ma
