Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1978. FEBRUAR 22., SZERDA XJCíúmt 3 A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése az 1977. év eredményeiről Pest megyében az egyes megfelelően, gyorsabb volt, ágazatok fejlődése a népgaz- mint 1976-ban. dasági terv célkitűzéseinek A MEGYE 1977. ÉVI TERMELÉSÉNEK FŐBB MUTATŐSZAMAI Az 1976. évi Megnevezés százalékában A tanácsi beruházások (folyó áron) 142,3 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai (folyó áron) 123,2 Az ipari termelés 105,8 Az építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 109,3 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: iparban 108,4 építőiparban 105,6 állami gazdaságokban 108,0 mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 107,7 kereskedelemben 107,2 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 106,8 Az épített lakások száma, 1000 db. 8,4 Az internacionalista fegyverbarátság jegyében Szovjet katonák kitüntetése Beruházások A megye szocialista szektorának beruházási tevékenysége 1977-ben jelentősen fokozódott. A megyében megfigyelt — 25 millió Ft költség-előirányzatot meghaladó — beruházások értéke, folyóáron számolva 16 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az anyagi-műszaki összetételt tekintve emelkedett az építési jellegű munkák aránya. A beruházási tevékenység növekedése ellenére az éves költség-előirányzatnak csak mintegy 80 százalékát teljesítették, míg egy évvel korábban közel 90 százalékát. A viszonylag jelentős lemaradás oka részben az, hogy a megye kivitelező kapacitása mégin- kább szétaprózódott. A vállalatoknál ugyanis a fejlesztési pénzeszközök a tervezettnél nagyobb mértékben halmozódtak fel, ez a termelő- egységeket új beruházások megkezdésére ösztönözte: a megkezdett beruházások száma 29 volt, 10-zel több, mint az előző évben. A lemaradáshoz hozzájárult az is, hogy az újonnan kezdődő beruházások előkészítése nem volt minden esetben megfelelő. Az év folyamán megkezdett beruházásoknál a költség-előirányzattól való lemaradás mértéke 31 százalékos volt. Az év utolsó negyedévében 13 beruházás üzembe helyezését jelezték a vállalatok és szövetkezetek, ezzel szemben 8-at adtak át. Az üzembe helyezett beruházásoknál az eredeti költség-előirányzatot 6 létesítménynél módosították. Ipar A megye szocialista iparának termelése — terméksorok alapján számolva — az előző évinél valamelyest gyorsabban, 5,8 százalékkal nőtt. A szocialista ipar egészén belül az állami ipar termelése viszonylag mérsékeltebben nőtt. A népgazdasági tervben elsődlegesen fejlesztésre kiemelt ágazatok közül különösen a vegyipar és a gépipar termelésének növekedési üteme maradt el jelentősen a tervezettől. Ugyanakkor a könnyű- és az élelmiszeripar termelése megélénkült Az állami i könnyűipar termelése az 1976. évi stagnálás után 1977- ben 7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeriparé, míg az V. ötéves terv első évében nem érte el az egy évvel korábbi mennyiséget, addig a másodikban — a kedvező mezőgazdasági eredményekkel összefüggésben — ugyancsak 7 százalékkal meghaladta azt. Az állami ipar termelésének emelkedésében jelentős szerepet játszott többek között a termékszerkezet korszerűsödése kapcsán termelt termékek mennyiségének további növekedése. így a köz- útijármű-fejlesztés központi programjának megfelelően emelkedett a közúti járművek részegységeinek — autó- busz-fenékváz, kormánymű közúti gépjárműhöz — termelése. A híradás- és vákuumtechnikai iparban is tovább növekedett az elektróda, a fénycső előállított meny- nyisége. De a hagyományos cikkek közül is gyarapodott még többek között az égetett tégla, a csontos nyershús, valamint a gyümölcs- és fő- zelékkonzerv mennyisége is. Az állami iparban foglal- •koztatottak száma alacsonyabb volt a megelőző évinél, ebből következően a termelékenység színvonala gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelésé. A szövetkezeti szektor 1977-ben is az átlagosnál dinamikusabban fejlődött, a termelés 17 százalékkal, a foglalkoztatottak száma mintegy 4 százalékkal növekedett. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és ipari szövetkezetek értékesítése egy év alatt — összehasonlítható áron számolva — 4 százalékkal növekedett. Az értékesítésből 15 százalékkal részesedett a külkereskedelem és 11 százalékkal a nagy- és kiskereskedelem. A népgazdasági tervnek megfelelően a külföldre irányuló értékesítés jelentősen, 32 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari vállalatok növelték — az 1976. évi mérséklődés után — a legdinamikusabban kivitelüket. Jelentősen nőtt a nehézipar exportja is. A népgazdasági terv- előirányzatnak megfelelően alakult a kivitel összetétele is, gyorsabb ütemben emelkedett a nem rubel elszámolású export. r Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar saját építésiszerelési tevékenysége — ösz- szehasonlítható áron számolva — 1977-ben az előző évhez képest 9,3 százalékkal nőtt. Ezen belül az állami szektor termelése 8, a szövetkezeti szektoré 11 százalékos növekedést ért el. Az építőiparban ‘foglalkoztatottak száma az 1976. évi csökkenéssel szemben egy évvel később csaknem 3 százalékkal emelkedett. Létszámcsökkenés csak a minisztériumi építőiparban volt. Így a szocialista építőipar termelésemelkedésének mintegy 70 százaléka származott a termelékenység színvonalának javulásából. A megyei építőipari szervezetek lakásépítési tevékenysége 1977-ben valamelyest mérséklődött, 1145 lakást adtak át, 320-szal kevesebbet, mint 1976-ban.' Az átadott lakások száma csupán az építőipari szövetkezeteknél emelkedett. Mezőgazdaság Az 1977. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés nagyobb ütemű fejlődését irányozta elő. Előzetes számításaink szerint a megye gazdaságai 1977-ben jelentős mértékben növelték termelésüket, s ezzel megközelítően teljesítették az V. ötéves tervidőszak első két évére együttesen előírt feladatokat is. A megye mezőgazdaságilag művelt területe kis mértékben csökkent. A vetésterület szerkezete némileg módosult: nőtt a burgonya és a zöldtakarmányok, csökkent viszont a kenyérgabona szántóterületen belüli aránya. Jelentős eredményeket értek el a megye mezőgazdasági üzemei a kalászosok termesztésében. A nagyüzemi gazdaságok fontosabb őszi betakarítású növényeinek terméseredményei meghaladták az előző évit. A zöldségtermesztésben —a tervezettnek megfelelően — jelentős fellendülés következett be. Egyes gyümölcsfélékben (például: cseresznye, kajszi- és őszibarack) az időjárás jelentős károkat okozott, ennek ellenére a nagyüzemi gazdaságokban betakarított ösz- szes gyümölcs mennyisége az előző évi szint körül alakult. Jelentősen növekedett ugyanis az alma, a körte, a meggy és a szilva termésmennyisége, és málnából is többet takarítottak be, mint egy évvel korábban. A nagyüzemi gazdaságok közel másfélszeres mennyiségű szőlőt szüreteltek le az előző évihez viszonyítva, de így sem érte el a termésmennyiség a két évvel ezelőttit. A megye mezőgazdasági üzemei 1977. december 31-én az előző évinél 5 százalékkal több szarvasmarhát tartottak. Az állománynövekedés teljes egészében a nagyüzemi gazdaságokban következett be, a kistermelő gazdaságok szarvasmarha-állománya 6 százalékkal csökkent. A tehenek száma csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben haladta meg az egy évvel korábbit. A sertésállomány a megye gazdaságaiban — a vágósertés-felvásárlás nagymértékű emelkedése következtében — csak minimális mértékben növekedett. Ezen belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állománya emelkedett, az állami gazdaságoké csökkent, a kistermelő gazdaságoké pedig lényegében változatlan szinten maradt. Az értékesített fontosabb állatok és állati eredetű termékek együttes értéke — az 1968. évi változatlan árakon számolva — 20 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül különösen a fontosabb vágóállatok értékesített meny- nyisége emelkedett gyors ütemben; vágósertésből 36 százalékkal értékesítettek többet, süldőből pedig közel háromszorosát az előző évinek. A mezőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatott aktív keresők száma az év végén kis mértékben meghaladta az 1976. évit, ugyanakkor a fizikai foglalkozásúak létszáma lényegében változatlan maradt. A nagyüzemeken belül az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma 1977- ben tovább csökkent. Jövedelmek — fogyasztás A megye lakosságának kész- pénzbevételei 1977-ben 10 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a mezőgazdasági termelés kiemelkedő eredményei hatására leggyorsabban, 15 százalékkal, a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek növekedtek. A bér- és bérjellegű pénzbevételek is meghaladták az előző évit, ebben azonban szerepe van a pedagógusok és az egészség- ügyi dolgozók tavalyi béremelésének, valamint az ipar és a kereskedelem területén a műszakpótlékok rendezésének is. A megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak havi átlagbére minden népgazdasági ágban gyorsabban emelkedett, mint a megelőző évben; leggyorsabb volt a növekedés az iparban és az állami mezőgazdaságban. A készpénzbevételek erőteljes növekedésének hatására a megye kiskereskedelmi forgalma — folyóáron számolva — XI százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi árszínvonal 1977. évi 4 százalékos emelkedését figyelembe véve a forgalom mennyisége mintegy 7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az árufőcsoportok értékesítésének növekedési üteme is —a vendéglátás kivételével — gyorsabb volt, mint egy évvel korábban. A lakosság ellátása szempontjából nem közömbös az élelmiszerek fontos részét képező zöldség- és gyümölcs- félék kínálata. Az 1976. évi gyenge termés után 1977-ben bőséges mennyiség és választék állt a vásárlók rendelkezésére. A kedvező mezőgazdasági terméseredmények és ezen keresztül a növekvő kínálat hatására az elmúlt évben lényegesen csökkentek az idényáras cikkek árai. Az együttes árszínvonal 1977-ben átlagosan 6 százalékkal volt alacsonyabb a megelőző évinél, ezen belül a zöldségféléké 13, a gyümölcsféléké 9 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztése tovább folytatódott. Az év végén a megye boltjainak száma 3007, és 1138' kereskedelmi vendéglátóegység üzemelt. A fejlesztésekhez elsősorban az új létesítmények átadása járult hozzá, 1977-ben 16 boltot és 9 vendéglátóegységet létesítettek a megyében. A készpénzbevételek növekedésének hatására a lakosság takarékbetét-állománya is erőteljesen, 17 százalékkal emelkedett, s értéke 1977. december 31-én 5,6 milliárd Ft-ot tett ki. Egyre többen veszik igénybe a takarékpénztárak és takarékszövetkezetek hitelnyújtási szolgáltatásait, amely a lakossági hitel- állomány gyors ütemű növekedésében mutatkozik meg. Lakásgazdálkodás ‘ A megyében 1977-ben mintegy 8300 lakás épült, s ezzel — a megszüntetett lakásokat is figyelembe véve — a megye lakásállománya csaknem 7500- zal gyarapodott, száma meghaladta a 320 ezret. A nagymértékű lakásépítkezések eredményeként a laksűrűség tovább javult, a 100 lakásra jutó lakosok száma megközelíti a 300 főt. A lakások felszereltsége évről évre jobb, egyre több a közművesített otthon. Gyors ütemben fejlődik a vezetékesgáz-ellátás. A háztartási gázfogyasztók száma meghaladta a 12 ezret, számuk körülbelül 2 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Jelenleg a megye városai és Budaörs nagyközség rendelkeznek távfűtőhálózattal, a bekapcsolt lakások száma megközelíti a 6600-at. A közüzemi vízhálózatba az elmúlt évben 11 600 lakást kapcsoltak be, a csatornahálózati bekötések azonban elmaradtak a vízhálózatétól. Egészségügy — művelődés Az egészségügyi ellátás V. ötéves tervének kiemelt célkitűzése a kórházi betegellátás színvonalának emelése, különösen a szülészet és a gyermekgyógyászat területén. A megye kórházi ágyainak száma megközelíti a 3100-at, 1977-ben alig emelkedett. Az év végén 10 000 lakosra a megyében 22 általános osztályi kórházi ágy jutott, amely az országos átlagnál még változatlanul alacsonyabb. A népesedéspolitikai intézkedéseknek megfelelően a terv egyik fontos célkitűzése a gyermekintézmény-hálózat fejlesztése. A megyében a bölcsődei helyek száma meghaladta a 2900-at, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mivel a megye bölcsődéibe beírt gyermekek száma a fejlesztést jóval meghaladó ütemben emelkedett, ezáltal nőtt a bölcsődék zsúfoltsága: 100 helyre átlagosan már 130 gyermeket vettek fel A megye óvodai hálózata mintegy 1600 hellyel, 6 százalékkal bővült, ennék eredményeként körülbelül 34 ezer gyermek járhat óvodába. Az óvodák helykihasználása azonban változatlanul magas, 1977- ben 117 százalékos volt. Az általános iskolai tanulólétszám fokozatos emelkedése tovább folytatódott, a tanévet közel 100 ezer iskolás kezdte meg. Ezzel egyidejűleg fejlesztették az osztálytermek számát és növekedett a tanerőállomány is. Jelenleg csaknem 80-nal, 3 százalékkal több osztályteremben folyik az oktatás, mint egy évvel korábban. Az 1977/78. tanévben mintegy 5800 pedagógus tanít, számuk az elmúlt év alatt több mint 2 százalékkal emelkedett. A fejlesztések ellenére nem mérséklődött az egy osztályteremre és az egy tanerőre jutó tanulók száma, s az országos átlagnál is kedvezőtlenebb. Továbbra is magas, 12 százalék a képesítés nélküli pedagógusok aránya. Bővült viszont az iskolák napközi otthoni hálózata. Az általános iskolát eredményesen befejezett tanulóknak 94 százaléka jelentkezett továbbtanulásra, nagyobb részük a szakmunkásképző intézeteket kereste fel. A szovjet hadsereg születésének 60. évfordulója alkalmából, a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek személyi . állománya nevében Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár kedden ünnepélyesen átadta az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoportnak a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében szolgált első önálló nemzetközi vörös ezred harci zászlajának hű másolatát. Az ezred, amely a hősi harcokban katonáinak több mint a felét elvesztette, nagyrészt orosz hadifoglyokból szerveződött. A zászlót a felsorakozott díszalegységek sorfala előtt Fedot Krivda vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka vette át, s meleg szavakkal mondott köszönetét. Az ereklyét a déli hadseregcsoport múzeumában őrzik majd. Az évforduló alkalmából — a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért végzett kimagasló munkájukért a Magyar —Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényével tüntettek ki szovjet katonákat. A kitüntetéseket Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyújtotta át kedden a társaság székházában. Az ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Százhúsz órai megfeszített küzdelem után kedden a délutáni órákban a bányamentőrajok megtalálták két bányász holttestét az omladék alatt a robbanás sújtotta tatabányai 12/a aknában. A frontfejtés egyik bejáratát elzáró omladék és az ezt megkerülő kutatóvágat áttörésekor találtak rá a kilenc szerencsétlenül járt bányász közül kettőre. Holttestüket a felszínre szállították. Ezután újult erővel folytatták a mentést és hat órával később, az esti órákban a front úgynevezett vakszámyá- ban újabb holttestre bukkantak. A megtalált holttestek közelében folytatják a kutatást, a többi hat bányász után Szovjetunió magyarországi nagykövete, Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyar- országi képviselője, valamint Fedot Filipovics Krivda vezér- ezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Az évforduló alkalmából kitüntetési ünnepséget rendezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága is. Az ünnepségen megjelent Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának, Kovács György rendőr ezredes, az MSZMP belügyminiszteri bizottságának és Kun István ezredes, az MSZMP határőrségi bizottságának első titkára. Jelen volt A. Ny. Zajcev altábornagy, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokának helyettese. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Barátság érdemérmet és okleveleket nyújtott át — a magyar és a szovjet nép, ifjúság barátságának ápolásában, a fegyverbarátság, a Komszo- mol és a KISZ kapcsolatainak erősítésében kifejtett tevékenységükért — a déli hadseregcsoport több tisztjének, katonájának. az ediginél is nehezebb körülmények között a tatabányai és az oroszlányi bányamentők, valamint az aknaüzem dolgozói. Az omladék- ban az állandó további omlásveszély miatt a bányamentők csak úgy tudnak előrehaladni, ha minden oldalról teljesen zárt biztosítással megakadályozzák a további kőzettömeg leszakadását. Csak ilyen rendkívül alapos, körültekintő biztosítás után kerülhet sor az omladék kézi erővel történő eltávolítására a szállító berendezésig. A mentés nehézségét az is fokozza, hogy egy-egy munkahelyhomlokon egy időben egymás mellett csak 1—2 bányamentő tud dolgozni a szűk munkatérben. ABC épül Ráckeve-Újtebpen A klskunlacház! EGSZÖV Ráckeve-Üjtelepen háromszáz négyzetméteres ABC áruházat épít. Jelenleg a belső vakolások, és a vízvezetékszerelési munkák folynak. Bors* Péter felvétel* Tegnap megtalálták három bányász holttestét A korábbinál is nehezebb körülmények között folytatják a mentést Tatabányán
