Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

I Magyar katonai küldöttség Moszkvában Dmitrij Usztyinovnak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének meghívására Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter vezetésével kedden katonai küldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a szovjet hadsereg szü­letésének 60. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken. A küldöttség tagja Kár­páti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes és Stock Já­nos vezérőrnagy. A magyar küldöttség tegnap meg is érkezett a szovjet fővá­rosba. A delegációt Iván Pav- lovszkij hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese, a szá­razföldi csapatok főparancsno­ka fogadta a repülőtéren. Befejeződtek a zárszámadások Pest megyében a héten már csak két közös vállalkozás tart közgyűlést Befejeződtek a Pest megyei termelőszövetkezetek zár­számadó és tervtárgyaló köz­gyűlései. E napokban már csak két közös vállalkozás tart záróközgyűlést Törökbá­linton és Ürömön, március első hetében pedig megkezdik az adatok elemzését, feldolgozását s így mód nyí­lik arra, hogy a megye ter­melőszövetkezeteinek, szak- szövetkezeteinek és társulá­sainak tavalyi eredményeiről átfogó képet kapjunk. Nyolc­Fölkészülni vankilenc termelőszövetkezet, egy — a budakalászi — halá­szati termelőszövetkezet, hat szakszövetkezet és huszonegy társulás ismertette az elmúlt hetek során a múlt évben végzett munka sikereit, gond­jait, az eljövendő tervfeladato­kat. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy veszteségesen egyetlen mezőgazdasági nagyüzem sem gazdálkodott Pest megyében. A termelőszövetkezetek összes nyeresége kétmilliárd forint körüli érték, mely az előző évinek mintegy 110 százaléka. A kedvezően emelkedő ten­dencia ellenére is mintegy 20 termelőszövetkezetben alacso­nyabb lett a nyereség a várt­nál, aminek okai között sze­repelnek az ismert — tavaly meglehetősen mostoha — idő­járási viszonyok, ebből adó­dóan a hozamcsökkenések, valamint ezzel párhuzamosan a munkabér-emelkedések. A közös gazdaságok fejlesztési alapja is emelkedett az előző évihez képest, átlagosan 2,6 százalékkal. Csökkenés itt is tapasztalható; mintegy 30 olyan termelőszövetkezet van a megyében, amely a helyi adottságok, a nem szerencsé­sen választott termesztési­tenyésztési technológiák miatt a vártnál gyengébben gazdál­kodott, alacsonyabb hozamo­kat produkált. A megye ter­melőszövetkezeteinek összes költsége sem csekély: jóval meghaladja a 11 milliárd fo­rintot s ez 115 százaléka az előző évi költségösszegnek. Hogy mégis nőtt a termelés ha' tékonysága s vele együtt a nyereség, ab­ban a jól felhasznált szellemi tőkének, a szilárd munkafe­gyelemnek, a javuló piacké­pesebb termékminőségnek és a növekvő terméshozamoknak egyképp része van. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST, MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ära HO fillér 1978. FEBRUÁR 22., SZERDA A gazdaságosság és a népgazdasági érdek — a külkereskedelmi aktív aér teke zlet napirendjén Az egyik legfontosabb fel­adat, hogy fokozatosan és fo­lyamatosan megvizsgáljuk a gazdaságtalannak ítélt ex­porttermékek körét, kielemez­zük, hogy ezek valóban gaz­daságtalanok-e, s ha igen, annak mik az okai — mon­dotta Bíró József külkeres­kedelmi miniszter az ágazat keddi aktívaértekezletén. A jelenlegi ár- és pénzügyi rendszerben ugyanis nincse­nek olyan számítási módsze­reink, amelyek teljes bizton­sággal tájékoztatnának egyes termékek vagy termékcso­portok gazdaságosságáról. A részletesebb elemzés azon­ban fölfedheti, hogy a magas termelési költségekben mi­lyen mértékben játszik közre termelő árrendszerünk és adórendszerünk torzító hatá­sa, s mennyi a tényleges ter­melési, értékesítési hiba A miniszter rámutatott, hogy népgazdaságunk fejlesz­tésének alapvető külső táma­sza a KGST-országokkal, s ezen belül a Szovjetunióval kiépített tervszerű gazdasági együttműködés, fontos tehát, hogy köte­lezettségeinknek mara­déktalanul eleget tegyünk. Kereskedelmünk és együtt­működésünk a fejlődő orszá­gokkal a kölcsönös előnyökön kívül a segítségnyújtás ele­meit is magában foglalja. A hitelnyújtáson és a szakem­berképzésen kívül abban is SZILÁRDULT A MUNKAFEGYELEM Szerződés a fuvaroztatókkal Az 1. sz. Volán országos jelentőségű kezdeményezése Pest megye közúti szállítá­sát szinte teljes egészében az 1. sz. Volán Vállalat bonyo­lítja le. A fuvaroztató gyárak, üzemek jelentős részével egész évre szóló szállítási szerző­dést kötnek. Jelentősen növekszik a megbízások száma az üzemek vidékre településé­vel és az új gyárak indításával. A vállalatok egy része pedig — mint például a Nagykőrösi Konzervgyár — már nem tart saját járműveket, hanem min­den szállítást a Volánra bíz. Az évről évre növekvő igé­nyeket célszerűbb fuvarszer­vezéssel, a gépkocsik teljesít­ményének növelésével - és a menetidők jobb kihasználásá­val próbálják kielégíteni. Eh­hez azonban szükség van a partner­vállalatok segítségére is. A Volán Vállalat nehezen tud­ja ellenőrizni, hogy a mintegy háromezer gépkocsi, hol, mi­kor és merre jár, s hogy a megbízó vállalat megfelelő mennyiségű, az egész munka­időt kitöltő feladattal látja-e el a gépkocsivezetőt. A visszaélések elkerülése és a jobb munkaszervezés érde­kében és a társadalmi tulaj­don védelmében együttműkö­dési szerződést kötöttek, illet­ve kötnek a társvállalatokkal. Az elsőt 1976 szeptemberében írták alá. Azóta a Volán kez­deményezését a többi gyár és üzem is szívesen fogadja és ma már 15 vállalattal van ér­vényben hasonló szerződés. Az eredmény nem maradt el: az elmúlt évben nemcsak a ter­vet sikerült túlteljesíteni, ha­nem azt is elérték, hogy egyetlen gépkocsivezető és rakodó ellen sem kellett büntetőeljárást indíta­ni feketefuvar vagy egyéb visszaélés miatt. A szerződéskötések óta ja­vult a munkafegyelem, nőtt a munkaintenzitás és minimális­ra csökkent a kihasználatlan fuvaridő. A Volán Tröszt is felfigyelt e szerződések hasznosságára és javasolta; terjesszék ki az egész országra, a többi Volán Vállalatra is, mivel ez csak erősítené a vállalatok közötti jó kapcsolatot támogatjuk a fejlődő államo­kat, hogy jobban kihasznál­hassák növekvő termelőka­pacitásukat. E kapacitásokra is támaszkodva növelhetjük ezekből az országokból kész­és félkésztermék-, továbbá nyersanyagimportunkat. A tőkésországokkal — a kölcsönös előnyök alapján — mind az állami, mind a vál­lalati kapcsolatok rendszeré­ben meg kell teremtem az együttműködés tartós és ked­vező alapjait. A hagyomá­nyos külkereskedelmen kí­vül igen fontos a termelési és más kooperációs együtt­működés fejlesztése. Ahol az indokolt, a tőkések­kel közös tulajdonú kereske­delmi és termelő vállalatok létrehozását is szorgalmaz­zuk. Kereskedelempolitikánk alapelve a feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény. A népgazdaság és egyes ipari, illetve külkereskedelmi vállalatok érdekeinek ütközé­séről szólva a miniszter hang­súlyozta, hogy mindenkor a népgazdasági érdekeket kell érvényesíteni, s erre jobban ösztönző szabályzókat kell kialakítani. A miniszter beszédében és a vitában is felmerült, hogy a külkereskedelmi és a ter­melővállalatok kapcsolatait is szorosabbra kell fűzni. Sok szó esett a külkereskedelem olyan szervezeti rendszeréről, amely alkalmassá teszi a vál­lalatokat arra, hogy rugalmasan igazodjanak a mindenkori követelmé­nyekhez. Ezzel kapcsolatban a minisz­ter elmondta, hogy az utóbbi időben újabb termelő válla­latok kaptak külkereskedelmi jogot. Jelenleg 93 magyar ér­dekeltségű vállalkozás műkö­dik külföldön, ezeknek na­gyobb része kereskedelmi te­vékenységet folytat. Legtöbb külföldi vállalkozásunk kez­detben ügynöki tevékenységet fejt ki. E munkánál nem sza­bad megrekedniük, vállalko­zásukat saját számlás impor­tőri, készletezői és egyéb funkciókkal kell ellátni, így hatékonyabban segíthetik külgazdasági kapcsolatainkat A vitában Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is felszólalt. Terjeszkedő fóliavárosok ELŐBBRE HOZZÁK A SZEZONT hozzák a sze­Megkezdték a fóliasátrak felállítását. A zöldségtermesz­tés február második felében már munkát ad a nagyüze­meknek és a kistermelőknek. Az elmúlt hetekben a fűthető fóliasátrak alatt termesztették a paprika és a paradicsom egy részét, ezután a fűtés nél­küli fólia alatti zöldségter­mesztés kerül előtérbe. A nap hőenergiája ugyanis nemsoká­ra már elegendő lesz ahhoz, hogy az átlátszó műanyag alatt fejlődésnek induljanak a palánták. A zöldségtermesztők idén mintegy 2800 hektáros felüle­tet fednek fóliával. 1970-ben még csak ezer hektáron állt fóliasátor, 1975-ben már 2200 hektárt védtek vele és a zöld­ségtermesztés fellendítésére hozott kormányhatározat nyo­mán tavaly 2700 hektárra nőtt a fóliavárosok területe. A la­kosság ellátásában különösen a tavaszi időszakban, a korai szántóföldi zöldségek megjele­nése előtt van szerepük; 2—3 Dzsem kerül az üvegekbe Négyezerhétszáz tonna dzsem készül idén a nagykőrösi konzervgyárban. Ebből 3 ezer 400 tonnát exportra termelnek. A képen: Kása Lászlóné és Bisztricsájn Zoltánná bolgár gyárt­mányú géppel töltik az őszitoarackdzsemet az üvegekbe. Bozsán Péter felvétele héttel előbbre zont. A megnövekedett termelőd kedvet jelzi, hogy fokozódott az igény a fólia iránt. Tavaly nem minden évszakban volt elegendő, ezért a Tiszai Ve­gyi Kombinátban az év köze­péig újabb széles fóliát gyárt- tó gépsort helyeznek üzembe, s így idén 12 ezer tonna fó­liát biztosítanak a belföldi igények fedezésére. Az Agro- tröszt további 1300 tonnát sze­rez be külföldről. Miután szá­mítanak arra, hogy sokfelé el­használódták már a régebbi műanyag sátrak és a termelők igyekeznek újabbakat besze­rezni, a fóliakínálatot a tava­lyihoz képest 60 százalékkal növelik. A főszezonban, az első ne­gyedévben mintegy 4000 ton­na áll a vásárlók rendelkezé­sére, csaknem kétszer annyi, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. KOZELET Dr. .Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tegnap Berlinbe utazott, a DÍVSZ X. közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség élén. Az NDK-ban tartózkodó kül­döttségvezetőket és a DIVSZ- iroda tagjait este fogadta Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az MSZBT Or­szágos Elnökségének tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság küldöttségének vezető­je tegnap hazaérkezett Moszk­vából. A delegáció részt vett a magyar—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény alá- arásának 30. évfordulója tisz­teletére rendezett ünnepsége­ken. I sok az érdekesek, hanem az a természetesség, ahogyan a hatodik és hetedik ötéves terv feladatairól beszélnek. Azokról a teendőkről tehát, amiket a nyolcvanas évek­ben, egészen 1990-ig kell megoldaniuk. A természetes tárgyalási mód alapja: ké­szen van a vállalat hosszú távú, tizenöt esztendőt átfo­gó fejlesztési koncepciója. S nem azt tartalmazza, mit szeretne a vállalat, hanem azt fogja össze, amiben egy­beesik a népgazdasági és a vállalati törekvés, amiben közös az érdekeltség. A Központi Bizottság 1977. október 20-i ülésének hatá­rozatában ezért igyekezetük megerősítését, helyes irá­nyát látják, s jogos véleke­dés ez részükről, mert való­ban idő előtt —' a kötele­zően ható időpontok előtt — láttak neki, akár úgy is fo­galmazhatunk, hogy öntevé­kenyen, programjuk elké­szítésének. B eérve most már a vil­lanófényhez hasonla­tos hivatkozásokkal: a távolabbi jövőbe mutat a Forte Fotokémiai Iparnak az a döntése, hogy fokoza­tosan átáll gyártástechnoló­giájával a Kodak típusó színes fotópapírok kibocsá­tására, mivel világszerte e termékcsoport iránt növek­szik leggyorsabban a keres­let. A Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában a GH típusjelű, háromfázisú fo­gyasztásmérők családja jel­zi — sok más mellett — azt a fejlesztési irányt, mely tartós piaci sikerekkel kecsegtet, illetve — a gyár­tás hogyanja felől közelítve — azoknak a Bosch rend­szerű szerelőasztaloknak a tervezett használata, amik forrásai lesznek a termelé­kenység növelésének, a faj­lagos élőmunka-ráfordítás csökkentésének. Ilyen és hasonló példák­ban, tényekben, tervekben a megye ipara nem szűköl­ködik, de nem is dúskál. Vannak biztató jelek, prog­ramok, de ezeknél sem hallgatható el, minden a következetes megvalósítá­son múlik! S még nagyobb szükség van a következe­tességre, a jó célfelismerés­re ott, ahol eddig egyik év a másikat kergette, de úgy, hogy különösebb kapocs nem kötötte egyiket a má­sikhoz. Meglehet, furcsán hangzik, ám tapasztalataink egyértelműen azt sugallják, hogy a fölkészülést nem a technika, a technológia jzárt világában, a közgazdasági számítások szigorú fegyel- mű rendszerében kell meg­kezdeni, hanem az emberek között. A kollektívát kell fölkészíteni arra, hogy a társadalom többet vár tő­lük, s arra ugyancsak, hogy e több érdekében kri­tikusan szemléljék azt, ami van, ami a megszokott, ám holnapra már túlhaladottá válhat. Egyszerűbben meg­fogalmazva a lényeget: a fölkészülni köz- és önbizta­tótó jelszava elsősorban tu­datunkra, szemléletmó­dunkra érvényes. Minden más csak ezután következ­het, mert akkor lesz egyet­értést élvező program, ak­kor lesz — értelme. Mészáros Ottó A megyei pártbizottság felhívja az ipari, me­zőgazdasági és szol­gáltató üzemek vezetőit, pártszervezeteit, készülje­nek fel -a Központi Bizott­ság 1977. október 20-i ha­tározata alapján kialakított állami programok végre­hajtására. — Ez a mondat az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának február 10-én elfogadott cselekvési prog­ramjában szerepel, amelyet lapunkban is közöltünk. A Központi Bizottság említett határozata pedig a termelé­si szerkezet és a külgazda­sági politika fejlesztésének hosszú távú irányelveiről fogadott el határozatot. Ez a dokumentum hosszú esz­tendőkre megszabja mind az iparirányítás mind az ágazati irányítás teendőinek elvi alapjait. Hangsúlyossá tettük az el­térő szedésmóddal az elvi kifejezést, mert ez a négy betűcske sarokköve a hala­dásnak. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalatok helyett senki sem mondhat­ja meg — s annál rosszabb, ha megmondani akarná —, miként határozzák meg hosszú távú teendőik kere­teit, mit állítsanak a kö- képpontba, mi legyen az, ami háttérbe kerül. Jogos a megyei pártbizottság föl­hívása tehát, valóban föl kell készülnie a termelőhe­lyeknek a mennyiségükben is, s minőségükben még in­kább más feladatokra, arra, hogy — vállalva a leegysze­rűsítés veszélyét, fogalmaz­zunk így — a jelenleginél gyorsabban javítják a mun­ka társadalmi hatékonysá­gát. A tárcák segítséget, út­mutatást adhatnak, s kell is, hogy megtegyék ezt, ám a termelők helyett nem ala­kíthatják ki a holnap kör­vonalait. A döntéseket ott kell hozni, ahol az azokhoz szükséges ismeretek rendel­kezésre állnak. Ez a látszó­lagos közhely most ismétel­ten megerősítést kap; a döntéseket az üzemekben kell meghozni, akár külke­reskedelmi ■ tevékenységük­ről, akár termelési terveik­ről legyen szó. E lismerést érdemelnek azok a közösségek, ahol már napjainkban sem tétován szemlélik a tá- gabb holnapot, hanem ne­héz munkával kidolgozott stratégiai és taktikai ter­vekre támaszkodhatnak. így például a Dunai Kőolajipa­ri Vállalatnál, a Csepel Autógyárban, a Forte Foto­kémiai Iparnál, a Nagykő­rösi Konzervgyárban, a Te­lefongyár Bugyi községbeli és nagykátai gyáregységé­ben sok tekintetben tisztá­zott a távolabbi jövő, jóval könnyebb tehát a dolguk, mint azoknak a termelőhe­lyeknek, ahol eddig csak a mindenkori holnap volt a fontos. Százhalombattán, az érin­tettekkel beszélgetve té­mánkról, korántsem hat meglepőnek, hogy olyasmit hallani: a fejlesztés közép­pontjába kerül a fluid ka­talitikus krakk technoló­giájú üzemcsoport... szük­ség lesz egy para-xilol ki­nyerő üzemre... Amiben nem a számunkra, laikusok számára érthetetlen műsza­ki kifejezések és megoldá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents