Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
1978. FEBRUAR 81., KEDD ~<JÜdav 3 A bányamentők az aknában behatoltak az omladékba Megfeszített erővel dolgoznak az osztagok Tatabányán m Hétfőn már hatodik napja folyt a küzdelem a tatabányai 12/a aknában, de még nem találták meg az omlás alá került kilenc bányászt. A beomlott frontfejtés egyik bejáratához vezető szállítóvágatnál dolgozó mentőraj vasárnap a késő esti órákban az omladék között rábukkant a robbanás előtti munka tárgyi nyomaira. Azóta változatlanul nagy erőbevetéssel dolgoznak a bányamentő csapatok, vasárnap éjszaka sem szünetelt egy pillanatra sem a munka. Hétfőn is három irányból közeledtek a kilenc bányász feltételezett helyéhez. Két ponton a leomlott közettöme- gen igyekeztek áttörni, a harmadik munkaterületen a törmelék megkerülésével vágat- kihajtással haladtak előre. A mentés égjük pontján, az úgynevezett szállítóvágati oldalon szállító géplánc gyorsítja a munkát. Itt kaparókkal, szállítószalagokkal távolítják el a kibontott omladékanyagot A mentésben részvevők lankadatlan erővel folytatják nehéz munkájukat, mindaddig, amíg el nem jutnak szerencsétlenül járt társaikhoz. A mentés irányítására alakított kormánybizottság hétfőn délelőtt értékelve a mentés ed- I digi állását, újabb intézkedéseket tett a munkák gyorsítására. Délelőtt 10 órakor átcsoportosították a mentőrajokat arra a helyre, ahol a vasárnap délutáni órákban a robbanás előtti munka tárgyi nyomaira bukkantak. A csapatok további megerősítésével a délelőtti óráktól folytatják a munkát. Egyrészt a leomlott szakaszon hatolnak be az elzárt frontfejtésbe, a bányászok feltételezett helyére, másrészt egy úgynevezett vakszárny megközelítése, illetve elérése a cél. Hétfőn este két irányban folyik — továbbra is nagy erőkkel — a mentési munka. Az omladékba való behatolás során hétfőn a kora esti órákban a bányamentő rajok olyan újabb nyomokra bukkantak, amelyek valószínűsítik, hogy az omlás alá került bányászok közelébe jutottak. A bányamentők lépésről-lé_ pésre haladva, rendkívül nehéz körülmények között közelednek a szerencsétlenség színhelyéhez. A mentésben továbbra is a tatabányai és az oroszlányi bányamentők, valamint az aknaüzem dolgozói vesznek részt, példás munkaszervezéssel, lankadatlan erővel. Nemzetközi pénzügyi helyzetünk alakulása Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bognár József elnökletével hétfőn ülést tartott az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A képviselőket Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta nemzetközi pénzügyi helyzetünk alakulásának időszerű kérdéseiről. Az ülésen — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — felszólalt Cservenka Ferencné, (Pest megye 4., gödöllői választókörzet), Horváth Lajos, Katona Imre, Kovács Gábor, Nics János, Novak Béla (Pest megye 16., ráckevei választó- körzet), Ollári István és Pethő Ferenc országgyűlési képviselő. Megtakarítás A telefongyár^ szocialista brigádvezetők a munkaverseny idei alapfeladataként a takarékosságot jelölték meg. Műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel egyebek között 570 ezer forint értékű energiát akarnak megtakarítani anyaggazdálkodásuk korszerűsítésétől pedig még ennél is jóval nagyobb eredményt várnak. Az év folyamán összesen 18 millió forint értékű anyagot és energiát mentenek meg a vállalatnak, mégpedig oly módon, hogy termékeik kifogástalan minőségűek maradnak. Építők parlamentje Szervezettséget kérnek a brigádok Fontos kérdésekben kellett | döntést hozniuk, egyetértés- | re jutniuk a napokban a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádveze- tőinek. Nem csoda hát, ' hogy elfeledkeztek az időről, s a kora délután kezdődő tanácskozásnak csak késő este vetettek véget. Talán már a napirendek felsorolása is bizonyítja: nem hamarkodhatták el a szavazást. Űj, a korábbiakhoz képest jelentősen módosított vállalati munkaver- seny-szabályzatot dolgoztak ki, foglalkoztak a hatékonyság fokozásának, a takarékosságnak és a gazdaságosságnak helyi lehetőségeivel, megvitatták az idei munkaverseny- programot. Döntöttek róla, hogy idén úgy dolgoznak, hogy vállalatuk kiérdemelje a kiváló címet, s ha hosszú vita után is, de egyetértésre jutottak abban a kérdésben is, hogyan ítéljék meg a Vácott, Dunakeszin, Gödöllőn, Kistarcsán, Budapesten és a megye községeiben dolgozó 127 szocialista brigád tavalyi eredményeit: milyen címmel jutalmazzák egymás munkáját. Vita a pontozásról Bihari Béla műszaki igazgatóhelyettes volt a napirendi pontok előterjesztője, s kollégáival együtt válaszolta meg a kérdéseket is. Igaz, a brigádvezetőknek segített az eligazodásban az a több, korábban elkészített beszámoló és javaslat, melyet jóelőre kézhez kaptak. Mégis akadt magyaráznivaló, hiszen a néha száraz, máskor túlságosan bonyolult megfogalmazást kellett közérthetővé fordítani. Így például a munkaver- seny-szabályzatnak azt a kitételét, miszerint az idén már nem lehetnek a fizikai munkát végző brigádok tagjai azok a műszakiak és gazdasági vezetők, akiken az anyag- ellátás, a munkaszervezés, később az elbírálás és a javadalmazás múlik. Előfordult ugyanis, hogy néhány ilyen vezető a szíve, másokat talán az anyagi érdek igencsak elfogulttá tett. Az eredeti mun- kaverseny-szabályzatban szerepelt, de Baji György brigádvezető javaslatára leszavazták, hogy a versenyben részt vevő brigádok közösen legyenek kötelesek napilapot járatni. A hozzászólók szerint — igazat is kell adni nekik — munkaidő alatt úgysem tudnak olvasni, az elbírálás ilyen formája tehát furcsa lenne. Mondták, nincs is szükségük effajta pátyolga- tásra; -munkába menet, s otthon újságot, szinte kivétel nélkül olvasnak. Javasolták viszont, hogy évente többször rendezzenek munkavédelmi vetélkedőt, mert ilyenkor egy óra alatt többet tanulnak, mint máskor hat munkavédelmi oktatáson. Vita kerekedett a pontozási rendszer körül is. Valameny- nyien elfogadták azt a javaslatot, hogy szigorúan sújtják azokat a közösségeket, ahol sok a lógós, az üzemi balesetek miatt kieső munkanap. A verseny csak akkor igazán izgalmas, ha nemcsak a végeredmény, hanem a menetközben! állást is ismerik, ezért kérték, hogy minden munkahelyen rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat arról, a többiekhez képest, milyen az eredményük. Garanciát a munkára Az idei munkaversennyel kapcsolatos feladatok megbeszélése során többen is panaszolták, hogy a határidők betartását, a jobb minőségű munkát akadályozzák a szervezési és anyagellátási hiányosságok. Nem újkeletű, de figyelemre méltó az a felvetés, hogy a tervezők és a beruházók már gyakorta építkezés közben módosítanak a terveken. Ilyen okok miatt kételkednek közülük néhányon, hogy a vállalatnak sikerül megépítenie fél évig az idei tervben szereplő 891 lakás 40 százalékát, körülbelül 355-öt. Később nagy hajrára lenne szükség, ami viszont már az I979-es terveket veszélyeztetné, hiszen kevesebb lakás előszerelését tudnák elvégezni. „ Néhány évvel ezelőtt gyakorta panaszolták az építőipari vállalatok tömegszervezeteinek vezetői, hogy náluk a legnehezebb társadalmi munkát, kommunista műszakot szervezni. Ügy látszik, a PÁÉV-nél erősödött a közösségi szellem, hiszen a vállalati MSZBT-tagcsoport felhívására felajánlották, hogy részt vesznek az omszki park építésében, társadalmi munkát vállalnak azért, hofjy időben befejezhessék, a kistar- csai kórházat, s ezen felül két kommunista műszakot [ rendeznek az idén. Valameny- nyi érdekelt brigád felajánlásai között szerepel — márpedig ez a többséget érinti —, hogy december 1-ig végeznek a kistarcsai munkákkal, s 20-ára a ^lakásépítési tervet is teljesítik. Molnár Péter, a hat lakatosüzem! brigád megbízásából mondta el, hogy munkájukra egyéves garanciát vállalnak, illetve a javításokat térítésmentesen végzik el. Pályázat a kiválóra Helyeslés fogadta azt a most formálódó tervet, hogy a házgyári, illetve alagútzsalus technológiával dolgozó brigádok akkor is megkapják az egy-egy lakásra jutó munkabért, ha a szokásosnál hamarább elkészülnek. Sőt, hasznuk származik abból is, ha olyan munkát végeznek, hogy később nincs szükség időt rabló hiánypótlásra, garanciális munkákra. Az így megtakarított költségeket ugyanis később jutalomként kapják meg. Hatékonysági, takarékossági, gazdaságossági kérdés az is, amit Gemál István szállító brigádvezető vetett fel: bármilyen jól is dolgoznak a tmk-sok, az alacsony műszaki színvonal és a sokszorosára növekedett gép- és autópark miatt nem győzik a feladatokat. Ennek következménye, hogy a PÁÉV sok teherautója vár ma is javításra, a bérbe vett járművek pedig naponta 50 ezer forintjába kerülnek a vállalatnak. Az igazgatóhelyettes elmondta: igyekeznek több embert felvenni, célgépeket vásárolni, de a cipő, sajnos, nemcsak itt szorít. Ezzel tulajdonképpen válaszolt a gödöllői Stem-es brigádok panaszára is, hogy gyakran miért nem kapják meg időben az előregyártott betonelemeket, például, a lépcsőpihenőket. A sok gond ellenére kiváló eíedményeket értek el a PÁÉV brigádjai. Az idén, még merészebbek a tervek. Például 40 százalékkal kell több lakásnak elkészülnie az ideinél. Erős az elhatározás, hogy eleget tesznek vállalásaiknak, ennek bizonyítéka, hogy szavazással döntöttek róla: idei munkájuk alapján megpályázzák a Kiváló vállalat címet. Cs. A. Szakszervezeti munka a termelőszövetkezetekben Az alapszervezetek jelentősen hozzájárultak a gazdaságpolitikai célok megvalósításához Az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága 1975. júniusi, majd ezt követően a SZOT és a MEDOSZ elnöksége határozata alapján Pest megyében is megalakultak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a társulásokban alkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatottak szakszervezeti alapszervezetei. A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban megtárgyalta a termelőszövetkezeti szakszervezeti szervek működésének tapasztalatait és meghatározta a pártszerveknek munkájuk irányításával, segítésével kapcsolatos további feladatait. KÖRÜLTEKINTŐ politikai és szervező munkát igényelt a szakszervezeti alapszervezetek létrehozása a tsz-ek- ben. Az előkészítés időszakában és azt követően is — a megyei, járási, városi pártbizottságok, a termelőszövetkezetek pártszervezetei jelentős segítséget nyújtottak e munkához. A tsz-ek elnökeit és párttitkárait közös értekezletre hívták össze, ahol megtárgyalták a Központi Bizottság titkárságának határozatából adódó konkrét feladatokat. E tanácskozások jól szolgálták a káderkérdések, a megalakítandó szakszervezeti alapszervezetek szerepének és feladatainak tisztázását. A termelőszövetkezetek pártszervezetei vezetőségi üléseken, taggyűléseken, párt- csoport-értekezleteken megtárgyalták a helyi tennivalókat. A közös gazdaságokban dolgozó kommunisták felkészítése azt eredményezte, hogy a kezdeti bizonytalanság ellenére az alapszervezetek megalakultak, a vezetőségek megválasztása 1976 szeptember hónapban befejeződött. Hozzájárultak mindezekhez — aktív támogatással — a területi szövetségek és a tsz- vezetőségek is. Az alapszervezetek létrehozása, a vezetőségek megválasztása időszakában eredményes együttműködés, folyamatos munkakapcsolat alakult ki a megyei pártbizottság, párt- és tömegszervezetek osztálya, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa és a MEDOSZ Pest megyei bizottsága között. Ezáltal az érintettek hatékony segítséget kaptak a feladatok eredményes megoldásához. PEST MEGYÉBEN a tszekben 108 alapszervezet alakult 8874 taggal. A termelő- szövetkezetek egyesülése következtében az alapszervezetek száma időközben csökkent Jelenleg 82, alapszervezetben a szakszervezeti tagok száma 10 ezer 445, a jogfenntartókat hozzászámítva 12 ezer 245. Ezek a számadatok azt igazolják, hogy tavaly, ha lassú ütemben is, de politikai, szervező munka eredményeként — tovább nőtt a szakszervezeti tagok száma, a termelőszövetkezetek alkalmazottai körében. Rövid idő alatt tehát a megyében 41,8 százalékos szervezettséget sikerült elérni. A választások során 1415 tisztségviselőt választottak meg A munkások aránya 55,3 százalék, megfelelő arányú képviseletet kaptak a szakszervezeti bizottságokban a nők (43,4 százalék) és a fiatalok (38,9 százalék) is. A tisztségviselők között a párttagok aránya 16,1 százalék. Az új tisztségviselők politikai felkészítésében megnövekedett az irányító pártbizottságok, pártszervezetek felelőssége. A megyei tapasztalatok azt igazolják, hogy a tisztségviselők többsége nem rendelkezik e mozgalmi munkához szükséges politikai végzettséggel és mozgalmi ismeretekkel: 7,3 százalékuk végzett alap- és középfokú pártvagy szakszervezeti iskolát. Ennék figyelembevételével elsőrendű feladat volt a szak- szervezeti bizottságok titkárainak felkészítése, oktatásuk megszervezése. A folyamat már megkezdődött: az elmúlt időszakban 86 szak- szervezeti bizottság titkára részesült kéthetes képzésben. » A TITKÁRSÁGI hataroZAT megjelenése óta másfél év telt el. A megyei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az alapszervezetekben a szervezeti élet kibontakozóban van, kezd rendszeressé válni. A munka kezdeti eredményeit jelzi, hogy a szakszervezeti bizottságok többsége munkaterv szerint dolgozik. Javaslatokkal, észrevételekkel, különböző munkaakciókkal, segítik a termelőszövetkezetek gazdálkodását, az éves tervek teljesítését A megye több termelőszövetkezetében jelentős eredményt értek el a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom megszervezésében. A ceglédi Lenin, a tököli Vörös Csillag, a szobi Üjba- rázda és a Szilasmenti tsz- ekben pédlául segítik a brigádokat a vállalások megfogalmazásában és értékelésében. A szakszervezeti munka hozzájárult a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséhez is. A termelési tanácskozások, a szocialista brigádvezetői és a brigádértekezletek előkészítésében, vállalt szerepük, a dolgozók fokozottabb aktivitását eredményezte. Az alapszervezetek egy részében megszervezték a tagság politikai oktatását, a bizalmiak felkészítését. Több helyen politikai fórumokat tartottak. Szorgalmazzák és szervezik a dolgozók körében a 8 általános iskola elvégzését, a szakmai és továbbképzést. Munkájuk kezdeti eredményeit jelzik: a Szilasmenti Tsz-ben gyermekmegőrzőt, a tököli Vörös Csillag Tsz-ben ebédlőt, öltözőt létesítettek; a nagycsaládosok részére segélyt nyújtottak. Több helyen kezdeményezték az üdülési lehetőségek bővítését. A munkakörülmények javítása érdekében létrehozták a munkavédelmi bizottságokat, munkavédelmi őrhálózatot szerveztek. Ennek hatására a termelőszövetkezetben javultak a biztonságos munka feltételei. AZ ALAPSZERVEZETEK egy részében a szervezeti élet fejlődése, a szakszervezeti demokrácia érvényesülése jól érzékelhető. Rendszeresek a testületi ülések, a taggyűlések, a bizalmi-, és csoportértekezletek. Ez az aktivitás azonban nem általános. A mozgalmi tapasztalatok hiánya miatt még tapasztalatokat kell szerezni sok helyen a testületi munkában, a kollektív vezetésben. Jobban ki kell használni például a szakszervezeti bizottságok tagjai és a reszortbizottságok között a munkamegosztás lehetőségeit. A szakszervezeti bizottságok munkakapcsolata, együttműködése a termelőszövetkezetek elnökeivel, a különböző tsz-bizottságokkal sok vonatkozásban még nem alakult ki megfelelően. A vezetők egy része tiszteletben tartja a szak- szervezeti testületek és a bizalmiak jogkörét, igényli és biztosítja a jogok érvényesülését például a bérek megállapításánál. Ez azonban még nem vált általánossá. Még ma is találkozunk helytelen nézetekkel, értetlenséggel és elvétve közömbösséggel is. Előfordul, hogy az alkalmazotti munkaviszonyban álló dolgozókat érintő kérdések eldöntésébe nem vonják be a szakszervezeti bizottságot. Vezetőségi ülésekre nem hívják meg a szakszervezeti tisztségviselőket. Kevésbé igénylik javaslataikat, véleményüket a termelőszövetkezet előtt álló feladatok megoldásához. Olyan eset is megtörtént, hogy a működéshez szükséges alapvető feltételeket 6em biztosították. Természetesen az együttműködésben fellelhető problémák oka abból is ered, hogy a szakszervezeti tisztségviselők egy része ma még nem ismeri kellően a jog- és hatáskörét, a dolgozók körében végzendő szakszervezeti munka sajátos módszereit. A fel- készültség és a gyakorlati tapasztalatok hiánya nemegyszer bizonytalanságot okoz a mindennapi munkában. A PARTSZERVEK egyik fontos feladata, hogy politikai munkájuk során jobban megismertessék a szakszervezet helyét, szerepét a termelőszövetkezetekben. Tudatosítaniuk kell, hogy a szak- szervezeti bizalmiak megnövekedett jogköre nem csorbítja, hanem tovább növeli a pártszervezetek, a kommunisták politikai felelősségét a dolgozók jogos érdekeinek érvényesítésében. A megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a pártszervezetek többsége megfelelően segíti a szak- szervezeti alapszervezetek, bizottságok munkáját. Több járási, városi pártbizottság megtárgyalta a termelőszövetkezetekben folyó szakszervezeti munka helyzetét. A tapasztalatok alapján olyan következtetésre jutottak, hogy az eredményekre alapozva a párt- szervezetek további konkrét segítségére van szükség, mindenekelőtt a szakszervezeti bizottságok megerősítésében, az aktivisták politikai képzésében, a káderhelyzet további javításában, a szak- szervezeti jog- és hatáskörök gyakorlati megvalósításában. Az alapszervezetek megalakulása óta eltelt időszak tapasztalatai igazolták létrehozásuk időszerűségét a termelőszövetkezetekben. A kezr deti bizonytalanság, a nehézségek ellenére elősegítették a termelőszövetkezetek gazdasági célkitűzéseinek megvalósulását, igyekeztek jól képviselni a dolgozók jogos érdekeit. MUNKÁJUK elsősorban ott eredményes, ahol a pártszervezetek irányító, segítő tevékenysége megfelelően érvényesül, ahol a termelőszövetkezet vezetősége tudatában van a szakszervezeti munka szükségességének és ennek megfelelően meg i is teremti a működéshez szükséges feltételeket Soron Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizottságának 'osztályvezető-helyettese
