Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-14 / 38. szám
Holnap Tanács'agi boszá ~o!á Szecsei Ambrus, a 62-es választókerület tanácstagja február 15-én, délután 4 órakor a Dezső-tanyában tanácstagi beszámolót tart. Dobozba tölik á burkát Faipari szövetkezet Külföldi megrenda'és Jól előkészített tervek Jól előkészített tervek alapján elegendő anyagot rendelt tavaly decemberben' idei munkájához a Gépjavító és Faipari Szövetkezet. Január, ban összesen több mint két és fél millió forint értékű terméket adtak át megrendelőiknek, ötszázezerért tőkés országokba juttatták gyártmányaikat a külkereskedelmi vállalatok révén, míg a hazai vállalatoknak több mint kétmillióért készítettek élelmi- szeripari berendezéseket. Felújítják a raktárt Sűrítmény, zakuszka Megkötött szerződések Meghatározott program szerint folyik a termelés a nagykőrösi konzervgyárban. A tárolt nyersanyagok, alma, gyökérfélék, hagyma feldolgozásán kívül félkész áruk készítésével foglalkoznak. Egyik legfontosabb feladatuk most az, hogy gondoskodjanak az idei terv teljesítéséhez szükséges, elegendő nyersanyagról. Az eddig megkötött szerződések kellő biztosítékot nyújtanak erre. A félkészáruk feldolgozásán kívül almasűrítményt készítenek az I-es, za- kuszkát a Il-es telepen, vöröshagymát és gyökérféléket szárítanak a ceglédi gyártelepen. Az idei év minden bizonnyal kedvező változást is hoz: sor kerül a 7-es számú raktár teljes rekonstrukciójára. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1978. FEBRUAR 14., KEDD Zárszámadás Kocséron Gépesített paradicsomtermesztés Az idén 150 tonna körösi hurka nevű konzervet gyártanak a Nagykőrösi Konzervgyárban. A képen: a konzervfölíő és -záró gépet kezeli Petrik Istvánná és Kovács Andrásáé. Barcza Zsolt felvétele Születeti: SalLai Ambrus és Szűcs Irén: Nikoletta; Pálinkás Ferenc és Herczeg Franciska: Attila; Módra Ferenc és Nagy Erzsébet: Ferenc; Kis Sándor és. Macska Ilona: Sándor; Juhász András és Rácz Eszter: Györgyi; Pap Ferenc és Sulák Eszter: Tímea; Vörös György és Czak'ó Ilona: Szilvia; Deák László és Mondok Erzsébet: Krisztina; Farkas Albert és Todola Erzsébet: Albert; Berta Mihály és Kis Erzsébet: Mihály; Né- medi Károly és Vincze Juliánná: Ágnes; Turcsik Ferenc és Patonai Irén: Anita; Szeme- nyei Antal és Sándor Sarolta: Zsolt nevű gyermeke. Névadót tartott: Szabó Balázs és Lakos Julianna: Brigitta; Berkes Sándor és Vajda Erzsébet: Norbert; Kelemen Lajos és Juhász Judit: Tibor; Oláh György és Oláh Juliánná: László nevű gyermekének. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Teremkézilabda Kecskeméten A kecskeméti városi sportcsarnokban szombaton és vasárnap 1—1 mérkőzésen léptek pályára a szomszéd városbeli téli teremkézUabda kupamérkőzéssorozat keretében a körösi férfiak. Nagykőrösi Kinizsi—Lajos- mizsei KSE 33—26 (15—16). Nk.: Szabó — M. Szűcs (2), Varsányi (10), Dér (4), Pod- horszki (5), Fülep (3), Bertalan (4); csere: Kismaréi — Csontos, Szőke (4), Farsang (1). Mindkét csapat járt a novemberi tatai osztályozón: a körösiek bejutottak az NB II- be, a Bács-Kiskun megyeiek nem. Most az eredeti időpontnál 12 perccel előbb kezdtek, amiért csak keveset tudtak bemelegíteni a körösiek. Az ellenfél kezdett jobban, pontosabban kidolgozta helyzeteit és ki is használta, a körösiek pedig kapkodtak. A mizsei kapus bravúrosan védett. A II. félidő 10. perce (20:20) után a mieink védekezése és csapatjátéka is erősen feljavult, gyorsult és a Kinizsi ötletes technikai megoldásokkal biztosította győzelmét. Nk. Kinizsi—Kiskőrösi Spartacus 28—20 (12—12). Nk.: Kismaréi — M. Szűcs (1), Mészáros, Dér (6), Farsang (1), Szőke (1), Fülep (7); csere: Szabó — Podhorszki (4), Juhász, Varsányi (4), Bertalan (4). A jó játéklehetőséget biztositó mérkőzéssorozaton az első félidőben a fiatalok játszottak a Kinizsiben, majd szünet után a rutinosabb játékosok szerezték meg a győzelmet és egyben a csoport második helyét a Bács-Kiskun megyei bajnokságban szereplő körösiek ellen. LABDARÚGÁS Törtei—Nagykőrösi 3:1 (2:0). Kinizsi Kinizsi: Leskó I — Várko- nyi, Dénes, Kovács L., Torma, Orbán, Bélteki, Kovács II Z., Kovács 1 Z., Leskó II, Kovács T. Törteién jó talajú pályán, kellemes ellenfél ellen, a célnak megfelelő edzőmárkőzést játszott a Kinizsi labdarúgó- csapata. Góllövő: Leskó II. Szerdán hazai pályán a Kecskeméti TE-vel lesz edzőmérkőzés. Vasárnap Budaörsön az előírt futóversenyen vesz részt a csapat. Hétközben Tiszakécskén volt edzőmérkőzés és 6:3-ra kikapott a körösi csapat. Betegség és egyéb okok miatt csak kilenc körösi játszott, kapust és egy mezőnyjátékost a hazaiak adtak. IFJÚSÁGI TEKÉZÖK Cegléden, a Honvád Bem SE tekepályáján rendezték a járási nagygolyós ifjúsági egyéni tekebajnokságot. Mindkét pályán 25—25 telibe- és tarolásom dobást végzett el a 16 induló. A Nagykőrösi Mészáros Tsz SK két fiatalja is szerepelt a viadalon. Bekő Ambrus 362 fával a tizedik, Habon István 352-vel a tizenkettedik helyen végzett. Mindketten továbbjutottak a rhegyei döntőbe. P. s. — s. z. Házasságot kötött: Privigyei László és Varga Erzsébet; Pu- csok György és Faragó Erzsébet. Meghalt: Hegedűs József né Dabizs-Szücs Judit (Kárpát u. 55.); Váczi Ferencné Tóth Terézia (Eötvös K. u. 18.); Szabó Imréné Valkai Mária (Len- csés-Világos-dűlő 30,a.); Balog Ferencné Pantó Erzsébet (Árbóz u. 12.); Királyfalvi József (Dunavarsány, Deák F. u. 49.); Faragó Ferencné Le- setár Etel (Pozsonyi u. 8.); Holló Kálmán (Nyársapát, Vasút-dűlő 2.); Minkus Jó- zsefné László Rozália (Hungária u. 2.); Erdei (Szolnoki u. 123.). Sándor Diaképekkel Útié?rrrények Japánban Február 20-án este 6 órakor Nagykőrösön az Arany János Művelődési Házban a Magyar Autóklub helyi szervezete rendezésében Üjvári István Japánban tett utazásáról diaképekkel illusztrált élménybeszámolót tart. Az 1953-ban alakult kocséri Új Élet Termelőszövetkezet szombaton tartotta 25. jubileumi zárszámadó közgyűlését. Kiss János, a pár talapszervezet titkára meleg szavakkal köszöntötte a tagokat és a vendégeket, kiknek sorában megjelent dr. Károlyi Árpád, a Zöldségtermelési Kutató Intézet vezetője, Pólyák Dezső, a Kertészeti Egyetem adjunktusa, Borsos Arnold, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége laboratóriumának vezetője, Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke és Kis István, a nagykőrösi Arany János Művelődési Központ igazgatója, aki a művelődési ház citeraze- nekarával és asszony kórusával ment Kocsérra a tsz dolgozóit köszönteni. Gazdálkodás Ricsii János elnök, a kiküldött írásbeli beszámolóhoz szóbeli ismertetést adott, a termelőszövetkezet 1977. évi eredményes gazdálkodásáról és idei terveiről. Elmondotta, hogy_ a 3379 hektár területen gazdálkodó szövetkezet árbevétele 1973-ban még 150 millió 604 ezer forintot tett ki, 1977-ben 205 millió 23 ezer forintra növekedett, és 16 millió 845 ezer forint nyereséget értek el. A tagok száma 648, akik közül 360 nyugdíjas. Rendszeresen dolgozott 343 tag. Az alkalmazottak száma 265. A szövetkezetben 21 szocialista brigád tevékenykedik. A növénytermesztésben 7 ezer 853 mázsa vegyes műtrágyát használtak fel. Az őszi búza, kukorica, silókukorica és a lucerna növényvédelmét ösz- szekötötték a termésfokozó lombtrágyázással. A gyenge homokföldeken hektáronként 28,6 mázsa szőlőt és 362 mázsa paradicsomot termesztettek, a paradicsom termelését teljesen gépesítették. A 258 hektár lucernaföldön 9 ezer 586 mázsa széna, 1158 mázsa siló, 3 ezer 609 mázsa szenázs takarmány termett és szárítóüzemükben 5 ezer 976 mázsa lucernalisztet őröltek. Tej- é3 húshasznú tehenészetük marhaállománya 1284, az egy tehénre eső éves tejhozam 3 ezer 164 liter volt, 1977-ben 231 hízott bikát értékesítettek. Juhtenyésztésük is jól sikerült, 2 ezer 409 bárányt adtak el. Húsesibét pedig 446 ezer 944-et neveltek. A termelőszövetkezet mező- ! gazdasági alaptevékenysége 62 millió 819 ezer forint bevételt hozott. A növénytermesztés 14 millió 520 ezer, benne a paradicsomtermesztés 9 millió 350 ezer, a szőlészet 8 millió 293 ezer, az állattenyésztés 36 millió 520 ezer forint bevétellel szerepel a szövetkezeti mérlegben. Melléküzem A többi bevételt az alaptevékenységen kívüli ipari, kereskedelmi és egyéb munka eredményezte. A bútortermékek üzeme 91 millió 988 ezer forint, a varroda 3 millió 289 ezer forint bevételt ért el. A termelőszövetkezet 48 fős építő részlegének tavaly az építési beruházásból, felújításból, karbantartásból, közületi és lakossági szolgáltatásból 11 millió 904 ezer árbevétele volt. A tsz saját építkezései mellett eredményesen dolgozott a részleg Nagykőrösön is. A tsz múlt évi beruházásai sorában az új szárítóüzem, a tejátvevő csarnok és a tésztaüzem emelkedett ki. Az elnök végül az 1978-as terveket ismertette. Az idén 209 millió 803 ezer forint bevételi tervet irányoztak elő, melyben az alaptevékenység mellett a bútor- és varróüzemi bevétel 98 millió 452 ezer forinttal, az építőrészleg munkája 14 millió 361 ezer forinttal szerepel. Növelik a paradicsom termesztését, a tejtermelést és a szarvasmarha-hizlalást. A nagyobb beruházások sorában, újabb paradicsombetakarító gépsort vásárolnak, s húshasznosítású tehénistállót, és a Petőfi Tsz-szel közösen két százvagonos szemester- méstárolót építenek. Fe’szólaíók A felszólalások sorában Bakai József és Csen Ferenc az építőrészleg nevében leszögezték, hogy a tagok őszinte bizalommal vannak a vezetőség iránt. Holi Jánosné KISZ-tít- kár, a szervezet további jó munkáját ígérte, ifj. Tajti Lászlóné, a nőbizottság elnöke megköszönte a tsz párt- és gazdasági vezetőinek a bizottság szociális munkájának segítését. Gál Dénes, az ipari részleg vezetője kijelentette, hogy az ipari üzem még jobb eredmények elérésére törekszik. Tóth Róza, a Petőfi Tsz elnöke a két tsz jó kapcsolatáról szólt és nagyra értékelte a jó eredményt. Balanyi Béza, a szőlészet vezetője a szőlészetben dolgozók munkáját értékelte. Székely Gyula, az ellenőrző bizottság jelentését terjesztette elő, Sipos Istvánné kertészeti csoportvezető a kertészeti munkákról beszélt. Dr. Károlyi Árpád és Borsos Arnold szintén az Oj Élet Tsz kiemelkedő zárszámadási eredményét méltatta. A közgyűlés az előterjesztéseket elfogadta. Kiváló munkálkodásáért Kiss Jánost a pártszervezet és Holi Jánosné KISZ-titkárt kitüntetésben és -jutalmazásban részesítette. Ezután Széli Mihály, a verseny- bizottság elnöke javaslatot tett a kiértékelt versenydíjak kifizetésére. A szocialista brigádoknak 956 ezer 490 forint versenydíjat s a gyermekgondozási szabadságon levő anyáknak és a nyugdíjasoknak 176 ezer forint juttatást fizettek ki. Kopa László MOZIMŰSOR A megrögzött. Szovjet bűnügyi film. Előadás kezdete: 5 órakor. A tojás. Színes francia film. Előadás kezdete: 7 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÚTI ISKOLÁBAN Lopakodó Hold. Amerikai film. Előadás kezdete: fél 7- kor. Negyedszázados iskola Á manufaktúrától a reformia totrtak elméleti képzésre, hármat pedig gyakorlattal töltöttek el tanulóink a konzervgyárban 8 órás műszakokban. Már az első három évben működött énekkar, színjátszókor, torna-, asztalitenisz- és bir- kozószakosztály, pedig az iskolának tornaterme sem volt. A nevelőtestület javaslatára 1957-ben az intézet felvette — ápolva a városi Arany-hagyományokat — a Toldi Miklós nevet. Az 1956—57-es tanévben kezdődött a sütőipari képzés. 1957 novemberében megalakult a 12 tagú KISZ-szervezet, 'miközben az iskola szakterülete is tovább bővült: 1957- től 1960-ig egy húsipari kihelyezett osztálya is működött Kiskunhalason. A megnövekedett létszám miatt szükségessé vált 6 osztályterem, legalább egy előadó, 4 szertár, tanári szoba, igazgatói iroda, gazdasági iroda, porta, egészségügyi helyiségek, a fiúotthonban legkevesebb 100 tanulónak hálóterem, ügyeletes nevelői szoba, mosdó, zuhanyozó, társalgószoba, szénraktár, egészségügyi helyiségek. A megvalósulás azonban jóval alatta maradt a jogos igényeknek. Négy tanulóterem jutott az egyidőben elméleti oktatásban részesülő 7 tanuló- csoportnak, s még a padlástérben kialakított helyiségben és a tanári szobában is tartottak foglalkozásokat. A sütőipari szak szervezésének évében kezdődött meg a tartósító és húsipari technikum esti tagozatán is a szakem-i berképzés, s az első érettségi 1959 60-ban volt. A technikumi tagozat az első években a Budapesti Tartósító és Húsipari Technikum kihelyezett tagozataként működött, 1958— 59 tanévtől vált önállóvá. A konzervipar szezonjellege és a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében felvetődött a gondolat, hogy a konzervgyártás holt szezonjában lakatos gyakorlatokkal kellene foglalkoztatni a tanulókat s így a gyakorlati ismeretek korszerűbbé és hasznosabbá válnának. Ugyancsak lehetőséget kaptak a tanulók arra Is, hogy a gyár laboratóriumában megtanulják az egyszerűbb rutinvizsgálatokat. Mindkét elképzelés 1962- től vált rendszeressé, amikor a laboratóriumi és gépészeti gyakorlatokat óratervek is előírták. ★ 1961 az oktatási reform éve. Három évessé vált a sütőipari tanulók képzése is, megnövekedett a konzervipari tanulók elméleti oktatására szánt idő. 1962. január 3-tól korszerűbb elméleti oktatásban részesültek a konzervipari tanulók s megkezdődött a laboratóriumi gyakorlat és a gépműhely gyakorlati oktatása is mindkét szakmában. Az iskolát új feladatok elé állította az ipar, amikor azt a megbízást kapta, hogy a létesülő új konzervgyáraknak képezzen szakembereket Békéscsabára. Nyíregyházára, Debrecenbe. E városok körzeteiben az építkezés megindulásával egyidőben — esetenként ezt megelőzve — érettségizett, műszaki tanulókat iskoláztunk be. Szabó Attiláné (Folytatjuk) I Ennek alapján születhetett meg a nagykőrösi iskola is 1953-ban a Nagykőrösi Konzervgyár segítségével. Feladata volt, hogy a fejlődésnek induló konzerviparnak szakmunkásokat képezzen. Egyébként két ilyen jellegű iskola alakult, Budapesten és Nagykőrösön. Városunkra azért esett a választás, mert egyrészt a város az akkor rendelkezésére álló szerény keretek között az iskola elhelyezését biztosította, másrészt a Nagykőrösi Konzervgyár a gyakorlati oktatásra nyújtott kiváló lehetőséget, sőt szakembereivel és anyagi támogatásával is az új intézmény rendelkezésére állt. A kezdeti időszakban a hangsúly a gyakorlati képzésen volt. A megbízott igazgatón kívül két tanár és három szakoktató látta el az oktatási-nevelési feladatokat. Éjjel-nappal tartó szolgálat volt ez, s csak nagy optimizmussal és lelkesedéssel lehetett úrrá lenni a sokszor elkeserí- tően nagy megterhelésen. A nyári gyakorlatok a felsőbb vezetés legnagyobb jóindulata mellett is nehezen mentek. Tanulóink csak lassan találták meg a helyüket az üzemben. Az iskolába 1969-ig Budapest kivételével az egész országból jöttek diákok. Az iskolába felvett tanulókkal szerződést kötött a vállalat, ellátta őket munkaruhával, taneszközökkel, sportfelszereléssel és még ösztöndíjat is kaptak. Hetenként három napot fordí|Tszánkban a felszabadulás után a mezőgazdasági terményeket feldolgozó iparágak a megnövekedett mennyiségi és minőségi igények kielégítésére törekedtek. Ezért az iparosítás korszakában az élelmiszeripar több mint háromszorosára bővítette termelését, a munkáslétszám pedig kétszeresére nőtt. Az élelmiszertartó- sító ipar, amely a felszabadulás előtt szétszórt — egy-két nagy gyárat kivéve — kisüzemi jellegű volt — nagyiparrá igazán az államosítás után fejlődött. Gépesíteni kellett a termelést, új technológiákat bevezetni, új termékeket előállítani, s gondoskodni mindarról, ami a modem és gazdaságos termelés előfeltétele, például a képzett munkaerőről. ★ Talán ez utóbbi téren állt leggyengébben az élelmiszer- ipar, hiszen a manufaktúra jellegű munkát néhány — rendszerint külföldön tanult, nem egy esetben onnan származó — szakember irányította, s szakmailag képzetlen betanított és segédmunkások tömege végezte. A szakember nagyon gondosan ügyelt arra, hogy a receptek a saját titkai maradjanak. így nyilvánvalóan nem lehetett az ipar fejlesztését megoldani. Előtérbe került tehát az üzemek államosítása után rövidesen a szakoktatás ügye, s kezdetét vette az a folyamat hazánkban. amely létrehozta minden területen a szakoktatás rendszerét. Anyakönyvi hírek
