Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

V. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1978. FEBRUAR 11., SZOMBAT Galgavidéke Afész Felvásárló mintatelep Zsámbokon Blúz, köntös, otthonka A Gödöllői Háziipari Szövetkezet szabászai a hónap vé­géig mintegy 18 ezer különböző terméket szabnak ki, köztük ötezer blúz, háromezer otthonka, 2 ezer 500 férfiköntös anya­gát készítik elő a varráshoz. Képünkön: Sziráki Sándorné a bébioverall anyagát szabja. Az üzemekben, gyárakban, szövetkezetekben, a tavalyi eredmények ismeretében ki­alakultak már az idei tervek, s az első hónap elmúltával már az is lemérhető, hogy reá­lisan terveztek-e, sikerült-e áthidalni a kezdeti nehézsé­geket? Irányítási rendszer Varga Lászlónak, a Galga­vidéke ÁFÉSZ elnökének asz­talán kimutatások, tervrajzok, a szövetkezet fejlesztésével, a kereskedelmi és vendéglátó- ipari szolgáltatások javításá­val foglalkozó iratokkal teli dossziék tornyosulnak. A Gal­gavidéke ÁFÉSZ sok ezer em­ber ellátásáról gondoskodik, az ÁFÉSZ kereskedelmi háló­zatának működése befolyásol­ja a környező községek lakói­nak közérzetét. Az elnök a gondokról és a lehetőségekről beszél: — Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy javítsuk a kereskedelmi ellátást. Vegyük sorba az 1978-as konkrét ter­veinket. A kiskereskedelmi forgalomban tízszázalékos fel­futást terveztünk. Ehhez szer­vezettebb és jobb áruellátás szükséges. Ezért átszerveztük belső irányítási rendszerünket, javul az árubeszerzés, megva­lósul a közvetlen hálózati irá­nyítás. Az új rendszerben azonnal észleljük a hiányos­ságokat, s a szükséges intéz­kedéseket a helyszínen megte­hetjük. Természetesen mindez nem lenne elég a tervezett forga­lomnövekedéshez. Ehhez a kis­kereskedelmi létesítmények korszerűsítése és újak létesíté­se szükséges. — Kartalon augusztus 20-án szeretnénk a vásárlóknak át­adni az 500 négyzetméter alap- területű ABC-áruházunkat, amelynek építéséhez a község lakossága társadalmi munká­val is hozzájárult. Erre a se­gítségre az elkövetkező hóna­pokban is számítunk. Bagón és Domonyban önkiszolgáló élelmiszerüzleteket nyitunk, amelyeknek alapterülete egyenként 150—160 négyzet- méter. Az új létesítmények mellett, belső átszervezéssel, saját építőink több élelmiszer- boltunkban korszerűsítenek, van, ahol az eladóteret, van, ahol a raktárt növeljük. A kereskedelem korszerűsí­tésén kívül a vendéglátóipar kulturáltságát is javítani kí­vánjuk. Sokhelyütt ugyanis erőfeszítéseik ellenére még mindig a kocsmához hasonla­tosak a vendéglátóipari léte­sítmények. A Falatozó névtáb­la gyakran füstös, levegőtlen söntést takar. Forgalmazási terv — A január elsején életbe lépett alkoholrendelet ellené­re sem csökkentettük a ven­déglátóipar bevételi és forgal­mazási tervét. Ügy gondoljuk, hogy az étel és az üdítő ital forgalmának növelésével va­lóban élénkülhet a forgalom. Ám ehhez az étkezés lehető­ségeit javítanunk kell. Tud­juk a nehézségeket, de nálunk a megoldás kulcsa is. Ott van követendő példának a zsám- boki, vérségi kisvendéglőnk. Kulturált környezet, jó kony­ha, udvarias kiszolgálás, szé­les ételválaszték — ezek pó­tolhatják a kiesést. — Hogy elkéozeléseink meg­valósításáért tenni akarunk, annak bizonysága az alig egy héttel ezelőtt átadott galgamá- csai kisvendéglőnk, amit a gal- gamácsai termelőszövetkezet­tel közösen énítetUink kétmü- Hó-négyszázezer forintért. A kisvendéglő 360 négyzetméter alapterületű. Konyháját a leg­korszerűbb gépekkel szereltük fel, az éttermet népies búto­rokkal rendeztük be. Aki ide belép, úgy is jól érzi magát, ha csak ételt fogyaszt. A környe­zet kizárja a duhajkodást, a részegeskedést. Az idén egymillió forintos költséggel éttermet építenek Kartalon, s az étterem megnyi­tásával egyidejűleg két kocs­mát bezárnak. Már dolgoznak a túrái vasútállomás melletti kocsma átépítésén is, kisven­déglő lesz belőle. Felújítják a bagi italbolt konyháját, s ez­zel valóban melegkonyhás fa­latozó lesz az ivóból. A többi létesítményben, amíg korsze­rűsítésükre, átalakításukra sor kerülhet, növelik az üdítő ita­lok választékát, hidegkonyhai ételeket árusítanak, s rendsze­resebben, szigorúbban ellen­őriznek. Zöldség, gyümölcs — Az elmúlt esztendő kima­gaslóan jó zöldség- és gyü­mölcstermést hozott. Átvételé­re nem készültek fel kellően az ÁFÉSZ felvásárlói sem. Mi lesz az idén? — A tavalyi rekordtermés valóban okozott gondokat a felvásárlásban, bár kirívó ese­tekről nem tudok. Ahol prob­léma volt, azonnal intézked­tünk. Természetesen nem tűz­oltásra van szükség: az igazi megoldást a feltételek javítá­sa jelenti. A szerződéskötések a tavalyinál jobb eredmé­nyekkel zárultak, s elsősorban a technikai feltételeket kíván­juk javítani. Gondjainkat lát­va, felettes szerveink is se­gítségünkre siettek, hiszen szerződött termelőink nemcsak területünk áruellátását képe­sek szavatolni, hanem hozzá­járulnak a főváros zöldáruval való ellátásához is. Ezért a SZÖVOSZ egymillió forintos támogatást adott a zsámboki felvásárló mintatelep építésé­hez. A másik milliót mi adjuk. Újdonság lesz a felvásárlóte­lep mellett kialakítandó min- takert — kartalon a MÉSZÖV fél­milliós támogatásával építünk a zsámbokihoz hasonló korsze­rű felvásárlótelepet. Az új be­ruházások mellett már most felmértünk minden lehetősé­get, számba vettünk minden kihasználatlan épületet, telket, amelyet a tavaszi, nyári zöld­áru felvásárlásához időlegesen igénybe vehetünk. Fercsik Mihály Legyünk óvatosak! Védőoltás a veszettség ellen Fokozottan vigyázzunk a kutyákra Nyugtalanító hírek érkeztek a napokban az ország külön­böző tájairól: veszett rókák kóborolnak a települések kör­nyékén, veszélyeztetve em­bert, állatot egyaránt. A Gö­döllő körüli erdőkben is honos a róka, ezért kerestük fel dr. Szőke Ferenc városi állator­vost, hogy megkérdezzük: mi­re kell vigyáznunk, hogyan se­gíthet a lakosság az illetékes szerveknek. Dr. Szőke Ferenc elmondta, hogy a veszettség az emberre, s az állatokra egyaránt végze­tes lehet. A múlt században járványként terjedt a kór, emberek ezreit pusztította el. S bár a rendszeres oltások, az egészségi óvintézkedések visz- szaszorították a betegséget, ma is előfordul, s gyógyítása még a korai stádiumban is nehéz. A veszettség elleni védeke­zés leghatékonyabb eszköze a kutyák állandó ellenőrzése, ol­tása. Különösen a gazdátlan, kóbor állatok terjeszthetik a ragályt, irtásuk ellen ezért az állatbarátok sem szólhatnak. Környékünk erdeiből is be­tévedhetnek beteg állatok, s mert szelíden viselkednek — ez a betegség egyik tünete — megtéveszthetik a kutyákat, az embereket. Már érintésük is veszélyes. A minap Töl­gyesről kaptak hírt az állat­orvosok, rókatetemet találtak az erdő szélén. Szigorú bizton­sági intézkedésekkel szállítot­ták az elhullott rókát a labo­ratóriumi vizsgálatra: az állat szerencsére nem volt veszett. A megelőzés egyik legfonto­sabb módja a kutyák rendsze­res oltása. Valamennyi állatot évente egyszer kell beoltani, s ez nagy munkát jelent a ta­nácsi dolgozóknak és az orvo­soknak. Éppen ezért kérik, hogy az értesítéseknek meg­felelően, a megjelölt időben hozzák el kutyáikat az oltóhe­lyekre. Akik a felszólításnak nem tesznek eleget, büntetést fizetnek, a beoltatlan kutyákat pedig kiirtják. A kutyák össze­írásakor nem került minden i állat a lajstromra, ezeket kü­lön kell jelenteni, az oltásra elvinni. A veszettség elleni ol­tás egyébként díjtalan, és minden három hónapnál idő­sebb kutyára vonatkozik. Az oltások ideje és helye Gödöllőn: március 15-én a Blaháné úti fürdőtelepnél, március 16-án Máriabesnyőn, a Puskás Tivadar u. 1. szám alatt, március 17-én, 18-án és 25-én a Vásártéren. Valamennyi ol­tás délelőtt 8-tól 11-ig tart, s az utolsóra soronkívül is el le­het vinni az állatokat. Csiba József A varrodában a kiszabott bébioverallokat állítják össze. Barcza Zsolt felvételei Kötélmászás, távolugrás Atlétikai verseny iskolásoknak Ismét megrendezték a már öt éve hagyományos torna­termi atlétikai versenyt az általános iskolásoknak. A sportbizottság érdekes ver­senyszámokat iktatott a mű­sorba; a kötélmászás, az ugróköteles szökdelés, a me- 'Sicinlabda-gyakorlat, a hely­ből távolugrás, a magasugrás és a labdapasszolgatás a ta­vaszi szabadtéri versenyzésre is alapozást adott. Két nagy­szerű eredmény is született, a nyolcadikos lányok versenyé­ben Cippert Beáta, a Lég­szesz utcai általános iskola tanulója 243 centit ugrott helyből. A hatodikos lányok közül Medveczki Anita, az Imre utcai általános iskola tanulója a magasugrásban 140 centimétert ért el. Fiúk, kisdobosok: 1. Géczi Zoltán, Petőfi álta­lános iskola, 2. Ligeti Zoltán, Petőfi, 3. Csontos Tamás, Damjanich. Csapat: 1. Petőfi, 2. Damja­nich, 3. Légszesz utca. 5. osztályosok: 1, Szabó Bag, Hévízgyörk Zenei bérletsorozat tanulóknak Az Országos Filharmónia a bagi Dózsa György Műve­lődési Központtal közösen ze­nei bérletsorozatot szervezett a bagi és hévizgyörki általá­nos iskolák tanulóinak. Az előadásokat mintegy három­száz gyerek látogatja rendsze­resen. A legutóbbi koncert ven­dége Sugár Rezső Kossuth- és Erkel-díjás zeneszerző volt, aki a Magyar Rádió hangver­seny-zenekarából alakult ka­maraegyüttest vezényelte, s magyarázta, bevezette, köz­érthetővé tette a bemutatott műveket. Beszélt a jelenlevők­nek Bartókról, Kodályról, a két nagy zeneszerzőről is. A kamarazenekar megzenésített József Attila-verseket adott elő. — Az igazi művésznél, le­gyen az zeneszerző, vagy köl­tő, szétválaszthatatlan az em­beri, politikai és a művészi magatartás — hangoztatta az előadó. — Ha a művész haj­landósága és életérzése sze­rint csak muzsikál, akkor is kihallatszik belőle a politikai tendencia. Legjobb példa erre Bartók Béla. akinek zenéje népies, de nem nacionalista, nem soviniszta. Ha Bartók népdalokat gyűjtött, nem állt meg a magyaroknál, őt a ro­mán, a tót, a szerb paraszt énekei is érdekelték. — Ne­kem három anyanyelvem van — idézte Sugár Rezső Bartók Béla szavait, majd Adyval folytatta: ... magyar, oláh, szláv, bánat mindigre egy bá­nat marad. Sugár Rezső pedagógiai ér­deme, hogy megszüntette a tá­volságot a hangversenydobo­gó és a nézőtéren helyet fog­laló gyerekek között. Nem kellett biztatni a tanulókat, kérdeztek nógatás nélkül is. Mi a különbség a népzene és a műzene között? Van-e sa­játosan magyar parasztmuzsi­ka? Merre gyűjtött Kodály és Bartók? Igaz-e, hogy a vi­lág zeneoktatóinak példaké­pe a Kodály-módszer? Hány népdalt gyűjtött Bartók és Kodály? — Mindig szívesen járok gyerekek közé — mondotta nekik Sugár Rezső. — Ti lesz­tek a holnap zenészei, ti lesz­tek a holnap zeneértő felnőt­téi. Előkerültek a táskák mé­lyéről a füzetek, noteszok amelyek Sugár Rezső auto­gramjára vártak. A Kossuth- és Erkel-díjas művész szíve­sen tett eleget a tanulók ké­résének. s biztosan megtart­ja majd a Varga Adriennek tett ígéretét is: — Hamaro­san eljövök ismét! F. M. Zoltán, Damjanich, 2. Sztris- kó István, Imre utca, 3. Szalai László, Petőfi. Csapat: 1. Damjanich, 2. Petőfi, 3. Imre utca. 6. osztályosok: 1. Szeles Pé­ter, Petőfi, 2. Kovács Norbert, Damjanich, 3. Kolozs Csaba, Damjanich. CsapatrT. Dam­janich, 2. Petőfi, 3. Légszesz utca. 7. osztályosok: 1. Pálya An­tal, Imre utca, 2. Pápai László, Imre utca, 3. Berényi László, Petőfi. Csapat: 1. Imre utca, 2. Petőfi, 3. Légszesz utca. 8. osztályosok: 1. Vágró Zsolt, Petőfi, 2. Pataki Sán­dor, Imre utca, 3. Szlavkovsz- ki István, Petőfi. Csapat: I. Petőfi, 2. Imre utca, 3. Lég­szesz utca. v A díjat a fiúknál a Petőfi Sándor iskola csapata nyerte. Lányok, kisdobosok: 1. Szabó Gyöngyvér, Légszesz utca, 2. Szabó Györgyi, Pető­fi, 3. Szolárd Enikő, Damja­nich. Csapat: 1. Légszesz utca, Damjanich, 3. Petőfi. 5. osztályosok: 1. Boros Andrea, Petőfi, 2. Fehérvári Katalin, Petőfi, 3. Kiss Er­zsébet, Petőfi. Csapat: 1. Petőfi, 2. Damjanich, 3. Imre utca. 6. osztályosok: 1. Gersten­brand Katalin, Petőfi, 2. Go­rái Erika, Petőfi, 3. Nagy Krisztina, Petőfi. Csapat: 1. Petőfi, 2. Imre utca, 3. Lég­szesz utca. 7. osztályosok: 1. Szebeni Márta, Petőfi, 2. Dobos Tün­de, Damjanich, 3. Vrbán And­rea, Imre utca. Csapat: 1. Damjanich, 2. Petőfi, 3. Imre utca. 8. osztályosok: 1. Klotz Márta, Petőfi, 2. Vörös Bea, Petőfi, 3. Gippert Beáta, Lég­szesz utca. Csapat: 1. Petőfi, 2. Légszesz utca, 3. Imre utca. A díj a lányoknál is a Petőfi iskola csapatának ju­tott. Veresegyház Sporlközgyűlés Közgyűlést tart február 11- én, ma délután öt órakor a Veresegyházi Községi Sport­kör. A művelődési ház nagy­termében rendezendő ösz- szejövetelen Kucsa Tamás, a sportkör elnöke számol be a tavalyi eredményekről s vázol­ja az idei feladatokat. Harcos György,, a számvizsgáló bi­zottság elnöke a sportkör anya­gi helyzetéről, gazdálkodásáról tájékoztatja a sportolókat és a sportbarátokat. Szombati jegyzet Jogszerű Életünket törvények, elő­írások, rendelkezések sza­bályozzák; jogaink és köte- leségeink vannak. A jogal­kotók a társadalmi élet szinte valamennyi területén számba veszik azokat a helyzeteket, amelyeket sza­bályozni kell. A rendelke­zések azonban nem vonat­kozhatnak valamennyi konkrét esetre, ezt jogász- berkekben így fogalmaz­zák: ahol a jog véget ér, ott kezdődik az élet. Ilyeténképp a kisebb dol­gok, amiket az erkölcs jog­szerűnek vagy jogszerűtlen­nek érez, gyakorta kima­radnak a paragrafusokból vagy csak az eldugottabb, nehezebben fellelhető rész­letszabályokban bukkannak elő. Az előírások többsége amúgy sem elsősorban a büntetésre apellál, tuda­tunk mozgékony rétegeit veszi célba, kötelességeink belátására biztat. A ki­sebb szabálysértések, a jo­gokkal való visszaélés mér­téke egyébként is nehezen ismerhető fel, ám a törvé­nyek előtt egyformán ál­lunk, s erkölcsünk is töb- bé-kevésbé általános. A jog s az erkölcs írott és Íratlan szabályainak ismerete mindannyiunk kötelessége, ez alól nem lehet kivétel.! S ha ezt belátjuk, jobban j megismerhetjük a kívána- ' tos viselkedésünkhöz zsi- ' nórmértékül szolgáló nor­mákat. Cselekedeteinkről, ha nem is minäig a magunk elkép­zelései szerint, de mi dön­tünk. Jó és rossz tulajdon­ságaink alkalmazkodó ké­pességünk, tudatosságunk, jellemünk rendkívül össze­tett s természeténél fogva, számokkal nem mérhető. A mindenkire egyformán vo­natkozó ideális szabályo­kat óhatatlanul különböző­képpen értelmezzük, s ha kicsik is a különbségek, ezek is befolyásolják a ma­gunkról és a többiekről ki­alakuló véleményünket. S ha meggyőződésünk ellené­re való jelenségeket tapasz­talunk, a normákat más­ként értékelő, a jogszabá­lyokat vagy erkölcsi szoká­sokat csak éppen hogy megszegő embertársainkról hamar többet, roszabbat is feltételezünk. Fejtegetésemet alátá­masztandó, nézzünk néhány példát. Itt van mindjárt egy apró közlekedési vét­ség. Hatalmas tábla jelzi Gödöllőn a Kossuth Lajos utca egyirányúságát. A többség tiszteletben tartja az intézkedést, hiszen tudja, hogy azok, akik elrendel­ték, a nagyobb közösség védelmét tartották szem előtt. S akik megszegik? Hajlamosak vagyunk azt hinni, ők a romlott embe­rek, akik semmibe veszik közös érdekeinket, akik fe­lelőtlenül veszélyeztetik életünkettesti épségünket. Eleve rosszindulatúnak tartjuk őket, pedig azt hi­szem, csak az a plusz hiány­zik belőlük, amiről a fen­tiekben volt szó: a tudatos, felelős viszony a társada­lommal. Talán mert túlteng bennük az ésszerűtlen vak­merőség, talán mert igazság­talanok s maguknak több jogot követelnek, előnyökre törekednek. A megmuta­tom én, ki vagyok, vagány- sága, persze, lehet egész­séges kihívás is, például a munkában, a tanulásban, a sportban, noha ott is csak a másokra figyelő emberséges szabályok között. De nem is kell, hogy kirí­vó eseteket kutassunk. A mindennapi munka közben is előfordul számtalan fe­gyelmezetlenség, figyelmet­lenség, ami nemcsak bal­esetet okozhat, de a közös­ségek közérzetét is ronthat­ja. Elkövetőiket ugyancsak elítéljük, gondatlan, fele­lőtlen embereknek titulálva őket, jóllehet egyébként fe­gyelmezettek. S az ő példá­juk mutatja meg igazán, milyen erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mindennap­jainkban megfeleljünk egy- I más s a társadalom köve­telményeinek. Kaposi Z. Pál i

Next

/
Thumbnails
Contents