Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

1978. FEBRUAR 11., SZOMBAT Vezetékes gáz a városban Első ütemben a Rózsakerti lakótelephez A Nehézipari Minisztérium 1975-ben döntött: bekapcsolja Szentendrét a vezetékes gáz­hálózatba. A városi tanul­mányterv elkészült. A tervek szerint a gázvezetéket három ütemben építik. Az első ütem­ben elkészül a budakalászi fo­gadóállomástól Szentendre ha­táráig tartó fővezeték. Itt újabb fogadóállomás létesül, majd a vezetéket a Rózsakerti lakótelepig építik, ahol egy nyomáscsökkentő berendezés­hez csatlakoztatják. A máso­dik ütemben épülő hálózat a Felszabadulás lakótelep, vala­mint a Vasvári lakótelep gáz­ellátását biztosítja majd. A harmadik ütemben a PEFÉM központi telepéig építik ki a vezetéket. Az első ütem építését még az idén befejezik és október 15-én a Rózsakerti lakótelepig megindul a gázszolgáltatás a városban. A városi tanács már tájékoztatta az érintett telek- tulajdonosokat, hogy az épület gázellátásához szükséges ter­veket és kivitelezési munká­kat hol rendelhetik meg. Ezek szerint a tervezést a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vál­lalat, a kivitelezést pedig a PEFÉM végzi. Az OTP öt évre szóló kölcsönt nyújt a szent­endreieknek a gáz bevezetésé­hez. ■ ■ ,'Y.* ; •' ;* 'Z1; • : ' Izhégi tervek, változások Klub a N égi er-házban, ifjaknak, öregeknek Építészeti szempontból is több arca van Szentendrének. A város központjában sorako­zó műemléképületek patinája mellett már ott vannak az új lakótelepek modem, magaso­dó házai is, ugyanakkor sajá­tos képet mutat az izbégi vá­rosrész, a még mindig kissé falusias építkezési formáival. Persze a most épülő családi házak már lényegesen eltér­nek a régiektől, a közeli Vas­vári lakótelep is változtat a látképen, de azért, ha az em­ber végigjárja ízbég utcáit, egy kicsit falun érzi magát. A város terveiben nemcsak a központi rész, a lakótelepek, a forgalmi csomópontok fej­lesztési koncepciói kapnak he­lyet, ízbégről sem feledkeznek meg az illetékesek. Természe­tesen a lehetőségek, az adott­ságok nem egyformák, az itte­ni fejlesztési mérték más, mint mondjuk, a városközpontban. A városi tanács a közel­múltban megvásárolta az óvo­dával szemben levő Négler­Vizuális kultúra Élményvadászat Hogyan lehet megörökíteni egy város arculatát, hétköz­napjait, ünnepeit, eredménye­it, a városlakó embereket, egyszóval a mindennapi életét? Sokféle módon. Nyomtatott be. tűvel, különböző írásokkal, do­kumentumokkal, rajzokkal, magnó- és filmfelvételekkel. De egy-egy élmény, emlék, az elröpülő pillanat megörökítésé­nek legkézenfekvőbb módja a fényképezés. A városi tanács Szentendrei ünnepek és hétköznapok cím­mel a napokban tette közzé fo­tópályázatát. A pályázat célját Szabó Ferenc, a művelődési osztály vezetője így foglalja össze: — Elsősorban a városunkat szerető amatőr fotósok jelent­kezését várjuk Szentendre gaz­dasági, kulturális, művészeti, és sportéletét tükröző, az ide­genforgalmat, a műemlékeket és természeti szépségeket meg­örökítő képekkel. Az idei Szentendrei Nyár programját — ha szabad ezt a kifejezést használni — a vizuális kultúra jegyében állítjuk össze és a fo­tópályázat legjobb alkotásait kiállításon mutatjuk be. A vá­ros felszabadulásának 35. év­fordulóján, 1979-ben egy képes kiadványt szerkesztünk, mely­ben a pályázat fotói is helyet kapnak. Régi gondunk, hogy a Szentendréről készített képes­lapokban nincs nagy választék, a képek nagyon gyengék. Bí­zunk abban, hogy a városun­kat megörökítő és népszerűsí­tő képeslapok választéka e fotópályázat segítségével nö­vekedni fog. Minden pá­lyázó három különböző té­májú, 30x40 centiméteres szí­nes, vagy fekete-fehér képet küldhet be hozzánk. A képeket országos hírű szakemberekből álló zsűri értékeli majd. Hírek a városból — Beköltözők. A Lenin úti OTP-lakótelep B épületébe megkezdték a beköltözést az új lakók. A C épület lakásai­nak kiosztására az előzetes névjegyzéket a lakásügyi tár­sadalmi bizottság már elkészí­tette. A városi tanács végre­hajtó bizottságának február 21-i ülésén kerül sor a kijelö­lés jóváhagyására. — Kisajátítás. Megkezdődik a belső körút harmadik sza­kaszának kisajátítása. A ta­nács igazgatási osztálya az elő­munkálatokra az engedélyt megadta és erről az érintett ingatlantulajdonosokat hatá­rozatban értesítette. A szakér­tők február 23-ig becsülik fel az ingatlanokat. — Kajakosok. A Magyar Kenu és Kajak Szövetség há­rom darab egyszemélyes, két darab kétszemélyes és egy da­rab ötszemélyes kajakot adott kedvezményes áron a szent­endrei Spartacus vízitúra- szakosztályának. Útra kelnek a facsemeték Február végén kezdik meg a facsemeték és díszcserjék árusítását a Hermes Vállalat budakalászi telepén. Jelenleg tőzeggel dúsított virágfölddel látják el a kiskcrttulajdonosokat. házat. Ifjúsági klub működik majd az épületben, nyugdíja­soknak biztosítanak helyet, s itt kap otthont a Hazafias Népfront területi bizottsága és az izbégi pártalapszervezet. Még az idén társadalmi mun­kában hozzáfognak az átalakí­táshoz. A későbbiek során, ha a melléképületben lakó család elköltözik, orvosi rendelőt is berendeznek. A Lenin úti is­kola további bővítését egyelő­re nem tervezik. Tavaly két teremből álló faházat állítot­tak fel napközis foglalkozások céljára. Az Anna utcában is vásárolt a tanács egy épületet, amelyben két osztályt létesíte­nek. Az épületet úgy tervezik és építik át, hogy amikor a Felszabadulás lakótelepi isko­la elkészül, itt óvodát nyitnak. Az Óbuda Tsz-szel a város ve­zetői megállapodtak abban, hogy a Lenin úti iskola diákjai sportolhatnak a szövetkezeti sportpályán, a téesz épít egy tornacsarnokot, az alapozást már meg is kezdték. ízbég üzlethálózata is el­avult, korszerűtlen. Gondot jelent, hogy a kis alapterületű üzletek magánházakban van­nak, fejlesztésük, korszerűsíté­sük csak az ingatlanok meg­vásárlásával, kisajátításával oldható meg. A Lenin út 97. szám alatt levő italbolt-ven­déglő épületét a tanács már kisajátította, toldaléképítke­zéssel korszerű étteremmé, presszóvá alakítják majd át. Az étterem a közétkeztetés gondjain is enyhít. A Lenin út 99 számú házat is megvá­sárolta a tanács. Az épületet lebontják és egy új, zöldség- és gyümölcsboltot épít majd a Zöldért. Az üzlethálózat kor­szerűsítését szolgálja az elkö­vetkező időszakban az élelmi­szerbolt és hentesüzlet bővíté­se is. Országos versenyre Készülnek Egyre eredményesebben munkálkodnak Szentendrén az MHSZ különböző klubjai. A közelmúltban egyesült a buda­kalászi és a szentendrei rádiós­klub. Az új klub neve: Szent­endre járási-városi rádióklub. Az egyesülés sok előnnyel jár. Negyvenre emelkedett a tagok száma, eredményesen működik az URH-, a rövidhullámú-, és a konstruktőr szakosztály, a klubnak korszerű adó-vevő be­rendezései vannak és az egye­sülés óta mégnövekedett az éterösszeköttetések száma is. A klubtagok most országos rádiósok bajnokságra készülnek. Az MHSZ országos központja feb­ruár 26-án kétórás jubileumi emlékversenyt rendez a szö­vetség megalakulásának 30. év­fordulóján az országban műkö­dő rádiókluboknak. A tartalékos klub is megtar­totta közgyűlését, ahol az el­múlt esztendő eredményeit vették számba. A klub a tar­talékos tiszteknek ad utókép­zést, tagjai különböző honvé­delmi versenyeken is részt vesznek. Megyei bajnokságot :s nyertek már 1972-ben. Most ck is az idei erőpróbára készülnek. Megrendelő a Volvo Volvo rakodógépek alvázaihoz készülnek alkatrészek r PEFEM szentendrei gyáregységében. A képen: Cserfalvi Fáin. a kovácsmühelyben préseléshez melegíti elő az anyagot. Zárszámadás Dunabogdányban Hús, tej, gyümölcs Ma tartja zárszámadó köz­gyűlését Dunabogdányban az Úttörő Termelőszövetkezet. Kiss Kornél főmezőgazdásztól kérdezzük: milyen gazdasági eredményekről számol be a vezetőség a tagságnak a zár­számadáson? — Tavaly a tervezettnél jobbak lettek az eredmé­nyeink. — válaszol Kiss Kornél. — Hatmillió hétszázezer forint nyereséget terveztünk, a Lény- szám pedig néhány ezer fo­rint híján kilencmillió. A szö­vetkezet termelési értéka hat­millió forint volt az elmúlt évben. Nőtt az árbevételünk, több terméket állítottunk elő, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a melléküzem- ágakban. Például 386 mázsa vágómarhát értékesítettünk a tervezett 161 mázsa helyett. A hízósertések súlya is 850 má­zsa volt az eredeti 395 mázsá­val szemben. A melléküzem- ágakban az ipari értékesítés kilencmillióval haladta meg az 1976-os év számadatait. A jobb eredményekben a termelékeny­ség növekedése is szerepet játszott: 1976-ban egy dolgo­zó tízórás munkanapon 146 forint nyereséget állított elő. tavaly ez az összeg 160 fo­rintra növekedett. A szövetke­zeti tagok száma az elmúlt év­ben 45-tel növekedett, az al­kalmazottaké viszont 30-cal csökkent. A zárszámadásra készülődé? időszakában a dunabog lányi­ak nem feledkeztek meg a me­zőgazdasági munkákról sem. Fejtrágyáznak a szántó­földeken, az ó'szi vetéseken, a legelőkön és a lucerna­táblákon. A tizenkét hektárnyi bo­gyósgyümölcsösben, ha az idő. járás engedi, metszik a ribizlit és az egrest. A tavaszi és a nyári munkákra való előké­születek sorában fontos fel­adat a gépjavítás. Úgy terve­zik, hogy március 10-ig befe­jezik a téli nagyjavítást és március 10—15. között tartják meg a tavaszi gépszemlét. Szép eredményeket értek el a tejtermelésben is: az egy magyartarka tehénre jutó évi átlag 3 ezer 510 liter volt. Ez országos és megyei szinten is dicséretes eredmény. A piros autó legénysége A pomázi önkéntes tűzoltóság jubileuma A tűzoltókról azt tartják, akkor dolgoznak jól, ha nem csinálnak semmit. Ez a tréfá­ba hajló vélemény sok igazsá­got tartalmaz, hiszen a tűz mindennapi életünk segítő ba­rátja, de ha nem vigyázunk, pusztító ellenségünk. S ilyen­kor nem marad más hátra, tárcsázni kell az ismert tele­fonszámot, hívni kell a tűzol­tókat, segítsenek. Es ők jönnek szirénázó autókon, életük koc­káztatásával is mentik, ami menthető, megfékezik a pusz­tító lángokat. Aztán csendben elvonulnak. Az élet pedig megy tovább. Ismerős szituáció ez, s talán nincs is olyan em­ber, akinek ne lett volna ilyen szomorú élményben része. Fecskendők a fedélzeten Mindez arról jutott eszembe, mert a pomázi önkéntes tűzol­tóegyesület idén ünnepli 75. évfordulóját. S ki tudja meg­mondani, hány tűzhöz vonul­tak ki ez alatt a 75 esztendő alatt, hány emberéletet, üze­met, gyárat, erdőt mentettek meg a pusztulástól? Még csak megközelítő számadatok sin­csenek erre. A tanácsháza mögött föld­szintes épület áll: a pomázi önkéntes tűzoltók kiindulási bázisa, telephelye. Van benne egy nagyobb terem, ahol a fog­lalkozásokat tartják, raktárhe­lyiségek, és a garázs, ahol még a legnagyobb téli hidegben is „pöccenésre induló”, teherautó várakozik, rajta, illetve mögé kötve motoros fecskendőki Most kaptak egy tűzoltóautót a megyétől, a közeljövőben fogják üzembe helyezni. Már az idén is akadt munkájuk sajnos, a termelőszövetkezet lovasiskolájának egyik épülete kigyulladt. A fából készült épületben a tűz, amit egy olaj­kályha okozott, gyorsan ter­jedt, tetemes anyagi kár ke­letkezett. Leidinger Gyula, a parancs­nok most 64 éves. Harmincegy éve önkéntes tűzoltó, 27 éve parancsnok Pomázon. Száza­dos a rangja, ez a legmaga­sabb rendfokozat az önkéntes tűzoltóknál. Aztán van még egy fontos társadalmi megbí­zatása: a tanácsok megalaku­lása óta tanácstag. Körülvezet a „birodalmában”, s a séta vé­gén ülünk csak le beszélgetni. A testület anyakönyve Gyula bácsi már nyugdíjban van, szabad idejének legna­gyobb részét itt tölti, s aki is­merős Pomázon, bizonyíthat­ja, nélküle az önkéntes tűzol­tókat el sem lehet képzelni. Szinte valamennyi tűzesetnél ott van és irányít. Évek óta szorgalmasan gyűjti a tűzol­tással kapcsolatos szakköny­veket és féltő gonddal vigyáz az egység irataira is. A hábo­rú alatt sok dokumentum el­veszett, sokat eltulajdonítot­tak. Ez a vaskos, középkori kódexre hasonlító hatalmas könyv is itt, az íróasztalon csak jóval a háború után ke­rült elő. A borítóján ez olvas­ható: Pomázi önkéntes tűzoltó testület anyakönyve. Érdemes belelapozni. íme, az első anya­könyvi oldalon rögzített ada­tok: Freiszléder Árpád, szüle­tett 1869. március 13-án, fog­lalkozása földbirtokos, belé­pett 1903. október elsején. — Ö volt Pomáz első tűzol­tóparancsnoka — mondja Lei­dinger Gyula. — De mutatok én magának mást is. Itt van ez a tűzoltóbalta. A.z egri tűzoltó­ságtól került hozzánk. Olvassa el a rajta levő dátumot. 1887. augusztus 13. Egy gazdag pol­gári család csináltatta az eg­rieknek. Különben a jubileumi ünnepséget szeptemberben tartjuk és ezeket az értékes dokumentumokat, tárgyakat, ismételten kiállításon mutat­juk be, hiszen rengeteg anya­gunk van. Örökmécses Tüzép-telep Kétségtelen, a szoba falára kitett térképekből, az esemé­nyeket megörökítő képekből, a helytállásért kapott oklevelek­ből, plakettekből, versenyek díjaiból néhány óra alatt ér­dekes 'kiállítást lehetne össze­állítani. S ha már a falon lát­ható dokumentumokról esik szó, feltétlenül említsünk meg egy kimutatást. Tulajdonkép­pen a tűzoltók névsora, . de mindegyikük neve mellett ott a jelzés, mikor, milyen tűz­höz vonult ki. Evenként ösz- szesítik a statisztikákat. — Volt olyan év, amikor harmincszor riasztottak ben­nünket — mondja a parancs­nok, miközben lapozni kezd­jük az eseménynaplót, a po­mázi tűzoltók gazdag króniká­ját. — 1975-ben például a Tüzép-telepen szakszerűtlen tárolás miatt gyakran volt tűz. Egy év alatt nem kevesebb, mint 21 alkalommal vonul­tunk ki a telepre tüzet oltani, mint az örökmécses, állandóan égett. S íme az egyik kivonulásról szóló bejegyzés kezdő monda­ta: „Tanácsülés közben ismét riasztottak a Tüzép-telepre.. Az elmúlt évek során a po­mázi tűzoltók, sajnos, elég gyakran erdőtüzekhez vonul­tak ki. Idézzük fel néhány tűz krónikáját, mert az erdőtüzek legtöbbször az emberi felelőt­lenséggel kapcsolatosak — „1976. március 21. Ismét az Oszolytetőn volt tűz. Hat fő egyetemi hallgató segítségéve’, a tüzet 16 órakor eloltottuk.’ — „1976. április 9. A ittezőőr riasztására az Oszolyt,ető keleti oldalára vonultunk. Tíz fiatal­korú gyerek is segédkezett az avartűz eloltásában.” A segítségre sietőket be tud. ják jegyezni . az eseménynap­lóba, a vétkesek a legtöbb esetben nem kerülnek elő. — A beszélgetés során arra kérem a parancsnokot, me­séljen néhány érdekes tűzeset­ről, s közben rájövök, nem il­lik ide az érdekes kifejezés. A tanulságos szót kell használni, mert minden eset valamilyen szomorú tanulsággal jár. 1973- ban a csobánkai iskolához vo­nultak ki. Háromszáz mázsí; szén gyulladt ki a pincéber. egy égve felejtett villanykor te miatt. A Gyermek- és ifjú­ságvédő Intézetben hasonk eset történt azzal a különb­séggel, hogy ott paplanok, ta­karók égtek. De kigyulladt szé- rűskert, óvoda, családi ház. sok minden. Tűzre, vízre... Amíg a tanulságos eseteke* hallgatom, egy versike jut a: eszembe. Azt hiszem, már e középkorban is mondogattál esténként a községre, városró vigyázó éjjeli őrök. Tízet ütött már az óra, Térjetek hát nyugovóra; Tűzre, vízre vigyázzatok, Le ne égjen a házatok! A versike talán már rég fe ledésbe merült. De Leidinge Gyuláék vigyázzák a községe most is. Éjjel-nappal, önkén' vállalt hivatásuk felelősségé vei. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents