Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-10 / 35. szám

1978. FEBRUAR 10., PENTEK 5 Megszépül a könyvtár Úttörőhöz — faépületben Gondot fordít a budaörsi nagyközségi tanács az ifjúság művelődési, szórakozási, vala­mint a mozgalmi élet feltételei­nek megteremtésére. A tanács költségvetési üzeme tavaly lá­tott hozzá a Községi könyvtár átalakításához is bővítéséhez. Hamarosan befejezik a 2 millió 70ü ezer forintos munkálatokat. Négy hónap múiva pedig már birtokba veheti minden felnőtt és gyermek az otthonos, meg­szépült betűbirodalmat. Ä könyvállomány ebben az év­ben eléri a 30 ezer kötetei. A tavalyi költségvetési alap­ból jutott az úttörőknek és a kisdobosoknak is. Áprilisban nyitja kapuit az úttörőház, ugyanis nemrég készült el a Rózsa utcai gimnáziumhoz tartozó telken a 400 ezer fo­rint értékű, 100 négyzetméte­res ERDÉRT-faház. Hosszú idő után áprilistól megfelelő körülmények között tarthatják mozgalmi rendezvényeiket a budaörsi gyerekek. EROMUVI BERENDEZÉSEK Üjabb erőművi berendezések finnországi exportjára kötött szerződést a Transelektro kül­kereskedelmi vállalat. A mint­egy 1,8 millió dollár értékű üzletkötés alapján rövidesen megkezdik egy turbógépcso­port és a hozzá szükséges se. gédberendezések szállítását. Nyolcvan százalék bejáró Nem mindegy, hogyan utaznak A clmzéft: a Volán és a KPM Szigetszentmárton, Sziget­újfalu, Szigetcsép lassan egy éve egy közigazgatási egység. A három községnek 6400 la­kója van, közülük 3900 aktív, 1200 nyugdíjas kereső. A há­rom község állandó dolgozói­nak nyolcvan százaléka bejá­ró, környékbeli községekben van a munkahelyük. A bejá­rók többsége a Csepel Autó­gyárban és a Pestvidéki Gép­gyárban dolgozik, de jelentős azoknak a száma is, akik Bu­dapestre vagy a főváros kör­nyékére járnak. Naponta utaz­nak tehát HÉV-en és autóbu­szon, s nem mindegy sem ne­kik, sem a szigetszentmártoni székhelyű közös tanácsnak, hogy a bejárók mennyi időt! töltenek utazással, várakozás­sal, mert ez életkörülményeik­nek fontos tényezője, megha­tározza a hangulatukat, köz­érzetüket a munkahelyen és otthon is. Négyen hallották Ezért tűzte napirendjére a végrehajtó bizottság és a ta­nácsülés is a közlekedés vizs­gálatát. Fontos, hogy a köz­ség lakói idejében eljussanak munkahelyeikre és onnan ha­za, hogy könnyen elérjék az Segít a képmagnó is Nemzetközi hallgatóság a SZÁMOK tanfolyamán Az idén nem nő lényegesen a tanfolyamok száma, inkább a meglévő oktatási formákat te­szik még gyakorlatiasabbá. A tananyagot néhány új, idő­szerű témával bővítik, ilyen az adatbázis-, és programkeze­lés, a hatékony készletgazdál­kodás, vagy a szelektív ipar- fejlesztés. Rövidesen megnyit­ják az intézet tévékönyviárát, itt 25 képmagnót vehetnek egyszerre igénybe az érdeklő dők, s több száz műsoros ka­zetta közül válogathatnak. Ezekhez rögtön feladatlapokat is kapnak. Ilymódon elősegítik az elfoglalt szakemberek egyé­ni tanulását, hiszen a könyvtá­rat akkor vehetik majd igény­be, amikor éppen ráérnek A nemzetközi tanfolyamok sorában lengyel, csehszlovák, bolgár és jugoszláv cégek meg­rendelésére is összeállítanak speciális igényeinek megfelelő tananyagot, megszervezik a tanfolyamokat. Most tárgyal­nak iraki vállalatokkal dolgo­zóik csoportos képzéséről, eh­hez a Videoton iraki számító­gép-exportja bővítésének le­hetősége is kapcsolódik. orvost és a tanácsot. . A ta- i nács vezetői a végrehajtó bi- | zottság ülésére meghívták a I BKV és a Volán Vállalat il- ■ letékes képviselőit is. Né­gyen is eljöttek a két válla­lattól, hogy meghallgassák a panaszokat, s utána gondol­kozzanak azon, hogy képzelik ezek orvoslását. Az egyesítés előtt már az önálló községi tanácsok is tettek intézkedéseket a bejá­rók élet- ég munkakörülmé­nyeinek javítása érdekében; elsősorban a bejáró nők hely­zetének javítása köré össz­pontosultak a tanácsi elkép­zelések. Szigetszentmártonban és Szigetújfaluban több mint tíz éve szervezték meg a he­lyi autóbusz-közlekedést, Seí- getcsépen 1974-ben. Az eltelt tíz év alatt a járatok száma is növekedett. Kora reggel, délután és az esti csúcsidő- szakban félóránként közleked­nek az autóbuszok. Korábban sok bosszúságot okozott, hogy az elavult, régi búszok gyak­ran elromlottak, s az uta­zóknak gyalog kellett meg­tenniük az utat az állomásig. Tavaly mindhárom község új, panorámás autóbuszt kapott. Bérlettel a zsebben Az autóbusz-járatok menet­rendjével azonban ma sem elégedettek. Délelőtt egyik községben sem közlekednek. Indokolt az a kérés is, hogy indítsanak a községeket össze­kötő buszjáratokat is. A HÉV menetrendje megfelelő, a dél­előttöt leszámítva félóránként indulnak a szerelvények. Problémát az okoz, hogy a csúcsidőszakokban zsúfoltak a kocsik és az utasok 20—25 percet állnak. Még nagyobb gond, hogy a helyközi közlekedés hiánya miatt nehezen tudják megkö­zelíteni Szigetszentmártoni azok a társközségbeliek, akik­nek dolguk van a tanácsnál és sokan nehezen érik el az orvost is. Gyakori a késés. A dolgozók nem mindig érik el a HÉV- vel idejében a munkahelyü­ket. Előfordul, hogy bérlet­tel a zsebükben gyalog teszik meg az utat az üzemig. Nem először teszi mindezt szóvá a tanács, de intézkedés nem történt. Most, a közleke­dési vállalatok szakemberei segítő szándékukról biztosítot­ták a tanácsot. Azon is gon­dolkoznak, hogy meghosszab­bítják a 38-as autóbusz vo­nalát a következő tervciklus­ban. Balesetveszély ! Ugyancsak közlekedéssel kapcsolatos probléma, hogy Modern fatolvajok? Vandál pusztítás Dömsödön Nagy és jogos a felháborodás Dömsödön. Kit ne gerjesztene haragra, ha arra ébred, hogy Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT egyetlen éjszaka megsemmisí­tették munkája eredményét? A múlt esztendőben Dömsöd nagyközségi tanácsa és az MHSZ gyakorló pályát épített. Sok ezer forintba került a pá­lya fából készített felszerelésé­nek nyersanyaga, de több tíz­ezer forintot ért a társadalmi munka is, amivel minden a helyére került. Nyáron már benépesült a gyakorlópálya, versenyt is tartottak rajta és késő őszig használták. Egyik éjszaka azonban eltűnt róla minden fa építmény. Letördel­ték, elhurcolták. Egyetlen em­ber aligha csinálhatta, többen szövetkezhettek a vandál pusz­tításra. Amit elloptak, azt bi­zonyára eltüzelték. Kiknek vásik a foguk Döm­södön ingyen tüzelőre? Alig­hogy elpusztították a gyakorló- pályát, már a következő éjjel a közelben egy ház palánkkerí- tését lopták el. Öreg nyugdíjas házaspárnak okoztak pótolha­tatlan veszteséget ezzel, nincs pénzük új kerítést csináltatni Valaha olyan idők jártak De manapság, ki szorul arra hogy orvul szerezzen tűzifát Kik lehetnek ezek a fatolva­jok?. Talán sikerül kide­ríteni ... Sz. hiányoznak az útburkolati je­lek az 1976-ban megépült Csepel-szigeti gerincúton, bár a megnyitás óta alaposan megnőtt a forgalom. Az út­burkolati jelek hiánya állan­dó balesetveszéllyel fenyeget; gyalogosátkelő híján főleg a gyerekek, de a felnőttek sem tudnak biztonságosan közle­kedni. Ezt már többször szó­vá tették a KPM útfelügyelő­iénél. (Megkérdeztük a KPM Budapesti Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai főosztályát, tudnak-e róla? Érdekes vá­laszt kaptunk. Közlésük sze­rint Szigetszentmártonból nem érkezett ilyen kérés, el­lenben kaptak egy levelet, amelyben a Budapesti Rend­őr-főkapitányság igazgatási osztálya kérte, hogy a Csepel- szigeti gerincúton a horgász- tanya és az Angyal-szigeti HÉV-megállónál helyezzenek el gyalogosátkelőt. Ezt a ké­rést a Közúti Igazgatóság el­utasította, mert a 2/1976. szá­mú KPM rendelet értelmé­ben kijelölt gyalogosátkelő­helyet lakóterületen kívül nem, vagy csak rendkívül in­dokolt esetben lehet létesíte­ni, s megítélésük szerint ez nem tartozik ezek közé.) A végrehajtó bizottság ha­tározati javaslatot fogadott el. Az a törekvésük, hogy a BKV-t tehermentesítsék, s ebben a Volánnak kell segí­tenie. Napirenden tartják és szorgalmazzák a felsorolt problémák megoldását. El akarják érni, hogy a Volán autóbuszjáratait a lakosság igényeihez igazítsa. Olyan já­ratok indítására is szükség van, amelyeken az utasok át­szállás nélkül juthatnak el egyik községből a másikba, s végül: el akarják érni, hogy a délelőtti járatokat az orvosi rendelők megközelíthetése ér­dekében sűrítsék. A határoza­tot a tanács elnöke elküldte a 20. számú Volán Vállalatnak. Hatos Erzsébet A E utóbbi tíz évben százá­val álltak munkába a szervezéstudomány is­mereteivel felvértezett fiata­lok, s ez akkor is jelentős eredmény, ha — mitagadás — az okleveles szervezők tudo­mányának hatása ma még alig-alig érzékelhető. Leg­alábbis egycsapásra sehol sem vált látványosan szervezet­tebbé, a munka, pusztán attól, hogy 3—4 fiatal szervező megkezdte áldásosnak ígérke­ző tevékenységét. Csakhogy a vállalatok ‘ je­lentős belső tartalékainak ki­aknázása jól felkészült szer­vezőkkel sem lehetséges 1—2 év alatt. Ehhez a szervezőkön kívül sok minden más is szük­séges: egyértelműbb érdekelt­ség, rugalmasabb vállalati belső irányítási rendszer, a vállalatok közötti kooperáció javítása, hogy csak a legfon­tosabb feltételeket említsük. Az újsütetű szervező képes arra, hogy — miként megta­nulta — hozzálásson a rend­szerező, feltáró munkához, hogy tisztán kimutathassa, hol, mi akadályozza a munkát, hol, hogyan lehet javítani. Ez a munka azonban nehéz és hosszadalmas. Általában ugyanis a tankönyvekből meg­ismert sémák egyike sem illik az éppen tapasztalt valóságra, a konkrét helyzetre. A fiatalok tehát elkezdenek tájékozódni, próbálkozni, kí­sérletezni, s közben gyakran olyan megoldásokat is felfe­deznek, amelyeket korábban, az elődök több-kevesebb si­kerrel esetleg már egytől egyig végigpróbáltak, s mert a mélyebb összefüggéseket sem ismerhetik, esetleg olyan javaslatokkal is előállnak, amelyeket azonnal el kell! vet­ni. Mindez villámgyorsan le­járatja őket is és a szervezés- tudományt is, megrontja az új szervezők kapcsolatait, elveszi munkakedvüket. Aligha vélet­Épül a Vöröshegyen a vadaspark A vadaspark részlett Két éve kezdték, s ez év őszén befejezik Budakeszi határában a vöröshegyi va­daspark kialakítását a fővá­ros és környéke lakosságának új kirándulóhelyét. A nagy­községnél 320 hektáron a Bu- davidéki Állami Erdő- és Vad- gazdaság rendkívül szép er­dős környezetben rendezi be a látnivalókban gazdag parkot. Amint Dallos Andor fő­mérnök elmondta, a munká­latokkal jó ütemben halad­nak, a zord idő sem akadály. A gím- és dámszarvasok muflonok, vaddisznók, őzek számára épített etetők már el­készültek, akárcsak a szika- szarvasok bemutató karámjai a főbejárat mellett, míg az állatok nagyobb része szaba­don él a területen. Szakos János felvétele A táj szépségeit és a vadak életét magaslesekről lehet majd szemlélni, ezek is elké­szültek, a park kerítését is befejezték. A főbejárat a Fo­dor-szanatóriummal szemben lesz, előtte 40 gépkocsi elhe­lyezésére alakítanak ki még a nyár folyamán autóparkolót. Benn a vadasparkban csak gyalog, vezetővel lehet majd a jól kiépített utakon sétálni, összesen öt és fél kilométe­ren. Ötmillió forint áll a gazda ság rendelkezésére, hogy i majdan sok természeti él ményt nyújtó parkot teljese: befejezzék. A számítások sze rint a kirándulóhelyeket ok tóbertől megnyitják a nagykő zönség előtt. K. 1». Hírkábelek - gázvezetékhez Elsőként az Orenburg! gáz­vezeték-építkezéshez szállít­ják a Szegedi Kábelgyár új termékét, az úgynevezett koa­xiális telefonkábelt, amelynek érdekessége, hogy egy érpáron nagy számú telefonbeszélgetést közvetít. -* A megállapodás szerint az orenburgi gázvezeték mentén a Magyar Kábelművekben ké­szült különleges vezetékeket helyeznek el, a távvezeték mű­ködtetésével kapcsolatos hír­adástechnikai berendezések tartozékaként. Már ebben az év­ben 1600, jövőre pedig többezer kilométer ilyen kábelt kül­denek a gázvezeték-építkezés­hez. Emellett természetesen a hazai igényeket íj kielégítik. Évente ugyanis hatezer kilo­méter telefonkábel gyártását teszik lehetővé a most felsze­relt modern berendezések Jegyzet Lámpa a műhely sarkában... len, hogy a szervezők körében az elmúlt években igen ma­gas volt a fluktuáció. Az idősebb szakemberek, vezetők persze jót akarnak, félreállnak, nehogy fékezzék a fiatalok lendületét, ámde ép­pen ezzel, a túlságos jóindu­lattal teszik igazán kockára a munka eredményességét. Mert nem önállóságot adnak, hanem szabadjára engedik a kezdő­ket. Mennyivel ésszerűbben jár­nak el ott — egy-két helyen van már rá példa, s ennek nyomán eredmény is —, ahol a képesített fiatal szervezők­ből s a gyárat már jól isme­rő műszaki-gazdasági szakem­berekből szervező munkacso­portokat állítanak fel, ame­lyekben a konkrét, a helyi is­meretek és az elmélet, a fia­talság ötletgazdagsága együtt egyesítve gyorsabban és na­gyobb eredményt hozhat. Te­hát nemcsak a szervezéstudo­mányt, a szervezőket is tudni kell megfelelően alkalmazni. A kezdő szervezők figyelmét — ez már sokfelé bevált — érdemes felhívni a termelési értekezletek jegyzőkönyveire. Az egyes műhelyek, üzemré­szek munkásainak hozzászólá­sait, észrevételeit, javaslatait tartalmazó jegyzőkönyvek igen jó iránytűt adhatnak az első, kisebb-nagyobb szervezési in­tézkedések kidolgozásához. E jegyzőkönyvekből meg­tudható például, hogy esetleg hova kérnek lámpát, mert sö­tét a műhely sarka, s ezért sok a selejt; vagy hol kérik a karbantartók állandó jelenlé­tét, mert mindig szükség van rá, a tmk műhely pedig mesz- szire esik, s ezért sok az ál­lásidő; vagy például, hol ja­vasolták a gépek sorrendjének cseréjét, hogy rövidebb legyen a szállítási út, ami különösen azóta fontos, amióta nincs külön anyagmozgatója a mű­helynek. Ekképpen a termelési érte­kezletek jegyzőkönyvei kime- ríthetetlenek szervezési ötle­tekben. Ezekre a vezetőknek sajnos nincs mindig idejük odafigyelni, észben tartani, de egy fiatal szervező ezeknél jobb segédeszközt aligha talál­hat a tájékozódáshoz. Ezeke: az elheverő ötleteket felkarol­va rögtön hasznos embernek érezheti magát, s bizonyos le hét abban, hogy már az első javaslatai is reálisak és — népszerűek lesznek. A szakembereket persze rit­kán lelkesítik az ilyen kisebb intézkedések; többnyire a nagy, az egész gyárat átfogó szervezési programok kidolgo­zására vágynak. Ezekre azon­ban ritkán van elég pénz, s ritkán van elég támogatójuk is a vállalatokon belül. Ä2 utóbbi években sok ilyen nagy program ragadt a fiókokban A lámpa a műhely sarkában pedig senkinek sem jut az eszébe, pedig a munka és a termelés zökkenőmentes fo­lyamatát — azaz szervezettsé­gét — az ilyen és az ehhez hasonló apróságok is előmoz­díthatják. Vállalataink jelen­tős része több évtizedes — nem ritkán a múlt századig visszanyúló — hagyományok­kal, múlttal rendelkezik, kö­vetkezésképpen akadnak ben­nük elavult Jolgok, nemcsak gépek, hanem szervezési meg­oldások is. Nos, az utóbbiak lecseréléséhez, selejtezéséhez minden vállalatnál van ele­gendő szervezői kapacitás. Gerencsér Ferenc Az idén mintegy 250 számí­tástechnikai tanfolyamot szer­vez a hazai vállalatoktól és a mintegy 50 országból érkező hallgatók részére a KSH Nem­zetközi Számítástechnikai Ok­tató és Tájékoztató Központja. Az intézet tavaly költözött új székházba, ami nemcsak a szervezettebb oktatást teszi le­hetővé, hanem magasabb szín­vonalú, hatékonyabb gyakor­lati képzésre is módot ad. A • SZÁMOK a napokban tetté közzé az elmúlt oktatási év statisztikai adatait és tapaszta­latait, s kidolgozta idei részle­tes tantervét. Az új oktatási központ adta jóval nagyobb lehetőségek ré­vén a múlt tanévben 233 tanfo­lyami csoportot szerveztek, ezekre csaknem 6000 hallgató iratkozott be. A SZÁMOK-té- véstúdió berendezéseket is felszereltek, ahol eddig 40 ok­tató műsort állítottak össze. Nőtt a vállalatok megrendelé­sére szervezett tanfolyamok száma, összesen 30 gyár, intéz­mény részére 125 tanfolyamot tartottak. Az év során kilenc nemzetközi tanfolyamot ren­deztek, mintegy 200 külföldi hallgatónak, még a Bahama- szigetekről és Botswanából is jöttek fiatalok. Az oktató mun­kát segítik azok az újonnan beszerzett számítógépek, okta­tási anyagok, programok és audiovizuális eszközök, ame­lyeket az ENSZ fejlesztési programjának (UNDP) alap­jából vásároltak.

Next

/
Thumbnails
Contents