Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
2 1918. FEBRUAR 10., PENTEK Vakvágány A VÁRTNÁL JÓVAL SOVÁNYABB politikai poggyásszal távozott Washingtonból Szádat egyiptomi elnök, aki abban a reményben utazott oda, hogy a jeruzsálemi külügyminiszteri tárgyalások megszakításával rábírhatja Carter elnököt az Izraelre kifejtendő amerikai nyomás fokozására. Ez utóbbi Izrael észretérítését célozná, vagyis a rendezést illető merev álláspontja mérséklésére szorítaná. Szadat további fontos célja amerikai fegyverszállítások biztosítása volt Egyiptom számára. Kitűnt azonban, hogy Washingtonnak nem áll szándékában még csak módosítani sem korábbi álláspontját, amely szerint az USA közel-keleti politikájának első számú szempontja az Izrael biztonsága melletti elkötelezettség, s a viszály rendezésének alapjául változatlanul a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát tekinti. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény tanúsága szerint Szadatnak ígéretet kellett tennie, hogy folytatja alkudozását Izraellel, amiért viszonzásul amerikai részről — nem most először! — elítélték a megszállt arab területeken törvényellenesen létesített izraeli településeket, s ködös formában támogatták a palesztinok jogait. AZ ÖNALLÖ PALESZTIN ÁLLAMRÓL Washington továbbra sem akar hallani: csupán megerősítette Carter korábbi állásfoglalását, miszerint a palesztin kérdést minden vonatkozásban rendezni kell, el kell ismerni a palesztin nép törvényes jogait, lehetővé tenni részvételét saját jövője kialakításában. A palesztinok önrendelkezési joga és az, hogy ki illetékes képviseletükre — n&m kapott helyet a közleményben ... Ami az izraeli települések kérdését illeti, nem sok foganatja volt az amerikai ejnye, ejnyé- nek: a Szadat-látogatás ellen- súlyozására az Egyeáült Államokba érkezett Mose Dajan izraeli külügyminiszter máris leszögezte, hogy országának nem áll szándékában a meglevő települések felszámolása. Az amerikai—egyiptomi közlemény nem is tesz említést Szadatnak arról, az előzőleg nyilvánosan hangoztatott igényéről, hogy ugyanazokat a legkorszerűbb fegyvereket megvásárolhassa, mint amilyeneket az USA folyamatosan szállít Izraelnek. Ehhez a kongresszus jóváhagyása lenne szükséges, ami pedig — részleges választások évében — teljességgel reménytelen. Valamennyi, közepesen korszerű hadianyag szállítását azonban valószínűleg ki- cszközli majd az amerikai elnök. VAKVÄGANYRA futott — egészében véve — az egyiptomi elnök különutas politikája. kapott kellő ösztönzést Washingtonban. Pálfi Viktor Genf Magyar felszólalás a leszerelésről Csütörtökön Genfben újabb ülést tartott a leszerelési bizottság. A tanácskozáson felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is. A leszerelési tárgyalások jelenlegi állását elemezve a magyar küldött megállapította: általános az„az igény, hogy a tanácskozások az év végére határozott eredményeket hozzanak a fegyverkezési verseny megállításában és visz- szafordításában. Enélkül egyre nehezebbé válik a nemzetközi helyzet pozitív folyamatainak fenntartása és megszilárdítása. A leszereléssel foglalkozó fórumok tevékenysége határozottan megélénkült annak hatására, hogy világszerte felismerték az állandóan növekvő fegyverkezési verseny veszélyeit. A magyar delegátus a továbbiakban eifilékeztetett arra, hogy Magyarország egyik kezdeményezője volt az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztését és gyártásál betiltó egyezmény létrehozását sürgető ENSZ-határozat- nak. A magyar küldöttség vezetője kormánya támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amely a neutronbomba gyártásáról való kölcsönös lemondást szorgalmazza, hogy ily módon megmentsék a világot ennek az új | tömegpusztító fegyvernek a I megjelenésétől. Becs A nyugati közös plafon bírálata Csütörtökön Becsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tanácskozássorozat 159. plenáris ülését. Az ülésen Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. A magyar delegátus sajnálattal állapította meg, hogy az 1977-es év — a meglevő lehetőségek ellenére — nem hozott konkrét eredményeket a tárgyalásokon. A négy teljes joggal részt vevő szocialista ország 1976 és 1977 folyamán több kompromisszumos jellegű lépést tett az előrehaladás érdekében, a NA- TO-országok azonban adósak maradtak a megfelelő ellenjavaslatokkal. Helyette azt várták, hogy csak a szocialista országok tegyenek engedményeket. Az új tömegpusztító fegyverek gyártását és Európába történő telepítését célzó NA- TO-tervek nem szolgálják a nemzetközi légkör javulását és hátráltatják a katonai enyhülés ügyének kedvező alakulását — állapította meg Fodor Zoltán nagykövet, majd rámutatott, hogy a NATO-or- szágok álláspontja immár több mint 4 éve változatlan a szárazföldi erők úgynevezett közös plafonja kérdésében is. Egyes NATO-országok nemzetközi egyezményben rögzített lehetőséget szeretnének kapni közép-európai fegyveres erőik növelésére. Ez ellentmondana a .bécsi tárgyalások céljának és szellemének is. A magyar delegátus végezetül felszólította a nyugati onszágok küldöttségeit, hogy vizsgálják felül a közös plafon kérdésében elfoglalt álláspontjukat és fogadják el a szocialista országok nemzeti kötelezettségre épülő javaslatait. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését jövő csütörtökön tartják meg. Bejrut Kiújultak a harcok Miután szerdán este rövid időre elcsendesedtek a harcok, csütörtökön újult erővel folytatódtak az összecsapások Bejrútban a többségükben szíriai egységekből álló arabközi békefenntartó erők és a libanoni jobboldal milicistái között. Szoljut-6-os jubileum Két hónap a világűrben Halez Asszad Moszkvába látogat A Szovjetunióban hivatalosan bejelentették, hogy Hafez Asszad, a Szíriai Arab Köztársaság Nemzeti Haladó Frontjának elnöke, a Szíriai Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a köztársaság államfője február második felében hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. Asszadot a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hívta meg. Szíria 99,6 százalék Elsöprő többséggel újabb hét évre elnökké választották Hafez Asszad szíriai államfőt, Mohamed Halabi, a Népi Tanács elnöke csütörtökön délben ismertette a szerdai szavazás végeredményét. Eszerint Asz- szad az érvényes voksok 99,6 százalékát szerezte meg. Az urnák elé járuló 3 991 695 szavazó közül 3 975 729 döntött mellette, ellene mindössze 4798-an szavaztak. Az érvénytelen szavazócédulák száma 11168 volt. A választáson a szavazásra jogosultak 97 százaléka vett részt Normális munkanap volt csütörtökön a Szaljut—6 űrállomáson. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko, a műszereket és a berendezéseket ellenőrizte és megfigyeléseket végzett a Szovjetunió területéről, mind műszerekkel, mind pedig szabad szemmel. A két űrhajós pénteken jubilál — két hónapot töltött már a világűrben. December 10-én indul el velük a Szojuz— 26 űrhajó, amely az űrállomásra vitte őket. Azóta Romanyenko és Grecsko számos olyan művelet tevékeny résztvevője volt, ami újat hozott az Belgrádban csütörtökön délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. A plénum napirendjén a párt XI. kongresszusának összehívása, a kongresszusi irányelvek megvitatása és elfogadása szerepel. Az ülésen Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára, a kongresszus' előkészítő bizottság elnöke tartott beszámolót a legmagasabb pártfórum eddigi előkészületeiről, további menetéről és fő eszmei-politikai kérdéseiről. űrhajózás történetébe: elsőnek fogadtak vendégeket egy másik űrhajó személyzetét az űrállomáson, elsőnek dolgoztak automatikus teherszállító űrhajóval. így ők lettek az első űrbéli rakodómunkások, s egyúttal üzemanyagkút-keze- lök is. A harmadik hónapjába lépő űrutazás korántsem viselte meg Romanyenkót és Grecs- kót. Legutóbbi orvosi ellenőrzésük is azt tanúsítja, hogy egészségi állapotuk jó, kitűnő hangulatukról pedig szinte naponta meggyőződhetnek a kozmovíziós adások nézői. A Központi Bizottság elé terjesztett kongresszusi irányelv-tervezet összefoglalja az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeit, szól a felmerült nehézségekrő és problémákról, meghatározza a következő időszak fő feladatait, s a JKSZ politikájának alapvető irányait. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusát ez év júniusában Belgrádban tartják meg. Pontos időpontjáról később döntenek. így határozott a párt központi bizottsága csütörtöki ülésén, amelyen a távol levő Tito elnö'- megbízásából Edvard Kardel. az elnökség tagja mondo' megnyitó beszédet. Csak röviden... Belgrad Négy év tapasztalatai AZ ETIÓP ELLENTÁMADÁS. Az etiópiai országos forradalmi operatív parancsnokság szerdán üzenetben szólította fel az ország területeire behatolt Szomáliái katonákat, hogy adják meg magukat. A frontvonalak és a harcok állásáról szóló hírekből kitűnik, hogy a Szomáliái alakulatok körülbelül 40 kilométert kényszerültek visz- szavonulni az erőteljes etiópiai ellentámadás elől menekülve. FRANCIA SZOCIALISTA TAKTIKA. A közös program időszerűségéről folytatott tárgyalások felújítását elutasította, de a két választási forduló közötti politikai megállapodást lehetségesnek nyilvánította szerda esti sajtóértekezleten Claude Estier, a Szocialista Párt szóvivője, a párt országos titkára. CSÁD A BT-HEZ FORDULT. Felix Malloum, Csád köztársasági elnökének bejelentése szerint Líbia szerdán állítólag nagyszabású katonai támadást intézett az ország ellen. Malloum azzal a kéréssel fordult több országhoz, nyújtsanak katonai segítséget és felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, foglalkozzék a kérdéssel. ÖT NAP telt el az újabb vietnami kormánynyilatkozat közzététele óta, de Phnom Penh mindeddig nem adott hivatalos választ a VSZK rendezését célzó javaslataira. Olasz válság Giulio Andreotti megbízott olasz miniszterelnök szerdár este bejelentette, hogy a jöv hét elején folytatja kormány alakítási tárgyalásait és addi; kidolgozza azt a programtervezetet, amely alapját képezheti a hatpárti parlamenti együttműködésnek. Csütörtökön összeült az OKP vezetősége, hogy értékelje a kormányalakítási konzultációkat. Chiaromonte, a vezetőség tagja a Rinascita legfrissebb számában úgy vélekedik, hogy a kormányválság még távol áll gyors és pozitív megoldásától, sok akadályt kell még leküzdeni. A ma is élő Kiáltvány Marx és Engels halhatatlan művének jubileumán Százhúsz éve született a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása: A kommunista párt kiáltványa, amely klasz- szikus tömörséggel — mindössze négy rövid fejezetet tartalmaz, terjedelme pedig alig haladja meg az ötven oldalt — szintetizálja a munkásosztály forradalmi elméletét és megvilágítja a kommunista mozgalom stratégiáját. A mű végkövetkeztetése és egyben mottója is a proletár internacionalizmus halhatatlan eszméjét tükrözi: Világ proletárjai, egyesüljetek! A Kiáltvány alkotói, Marx Károly és Engels Frigyes mondanivalójukat ezekkel a szavakkal kezdik: „Kísértet járja be Európát — a kommunizmus kísértete.” Ezek a szavak az elmúlt 120 év alatt milliószor és milliószar visszhangzottak: sokak részéről forradalmi figyelmeztetésül szolgáltak, mások gyűlölettel idézték őket; a tőke ellenségeit lelkesítették, védelmezőit viszont rettegésben tartották. Abból a tényből, hogy a kommunizmus kísértete ellen „szent hajszára szövetkezett” a régi Európának minden hatalma és e hatalom valamennyi kiszolgálója a ^kommunizmus megbélyegző vádját” hiresztelte, Marx és Engels két következtetést vont le. Az egyik, a kommunizmust immár az összes európai hatalmak tényleges hatalomnak ismerik el. A másik, a kommunisták a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel állítsák szembe magának a pártnak a kiáltványát. „A kommunisták — olvasható a Kiáltványban — nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhető el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.” A mű eszmei gazdagsagaro!, tudományos mélységéről, mondanivalójának sokrétűségéről, megújuló időszerűségéről, egyes részeinek különböző értelmezéséről könyvtárnyi irodalom halmozódott fel, s korántsem tekinthetjük lezártnak ezt a folyamatot. Ez is azt bizonyítja, hogy a mű ma is élő alkotás, s élő marad mindaddig, amíg a benne rejlő eszmék valósága létezik, mert a Kiáltvány legfőbb célja a világ forradalmi átalakítása, utat mutatva az emberiségnek a „vak szükségszerűség” állapotából a szabadság birodalmába. Ha arra a kérdésre próbálunk válaszolni, hogy a Kiáltványban mik azok az eszmék, amelyek lényegüket tekintve egyetemes érvényűek, ma is és a jövőben is a kommunista mozgalom, a forradalmi harc alapjául szolgálnak, akkor mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy természetesen nincsenek benne tértől és időtől független, örök igazságok. A Kiáltványban foglalt alapelvek gyakorlati alkalmazása — mutat rá Marx és Engels — „mindenütt és mindenkor a történelmileg meglevő körülményektől fog függni, és ezért egyáltalában nem helyezünk különös hangsúlyt a II. fejezet végén javasolt forradalmi rendszabályokra.” Tehát nem a forradalmi rendszabályok sajátos formája a lényeg, hanem az, hogy: „Ha a proletariátus a burzsoázia elleni harcában szükségszerűen osztállyá egyesül, forradalom útján uralkodó osztállyá teszi magát, és mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor e termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentétnek, egyáltalában az osztályoknak a létfeltételeit, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is. A régi polgári társadalom s a vele járó osztályok és osztályellentétek helyébe olyan társulás lép, amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele.” Az idézetben a Kiáltvány néhány alapeszméje klasszikus tömörséggel jelenik meg. Elsősorban azt az általános érvényű, ma is időszerű igazságot kell hangsúlyozni, hogy a munkás- osztály élcsapatának, a kommunista pártnak egyik alapvető feladata, hogy „az egész proletariátus közös, a nemzetiségtől független érdekeit” érvényesítse, valamint az, hogy „a proletariátus és a burzsoázia között folyó harc különböző fejlődési fokain mindig az összmozgalom érdekét” képviselje. Igaz, hogy „formájában a proletariátusnak a burzsoázia ellen folyó harca eleinte nemzeti”; „minden egyes ország proletariátusának, mindenekelőtt a saját burzsoáziájával kell leszámolnia”, de mind a két alapvető osztály, mind pedig a köztük levő an- tagonisztikus osztályellentét és a két osztály közti szükségszer ű harc végeredményben nemzetközi jellegű, s ezért a munkásosztály nemzetközi összefogásának, a kommunista világmozgalom egységének döntő jelentősége van a forradalmi harc kimenetele szempontjából. Ebből következik a proletár internacionalizmus eszméje és gyakorlata, amelynek tartalma és megjelenési formája a mozgalom különböző fejlődési szakaszában eltérő sajátosságokkal is rendelkezik, de lényege ugyanaz marad: forradalmi összefogás a munkásosztály politikai hatalmának kivívásért és megvédéséért, egységes harc a szocializmus világméretű győzelméért. A Kiáltvány, az osztályharc nemzeti sajátosságait is elismerve, hangsúlyozza, hogy „minden osztályharc politikai harc”, s bár valamennyi kommunista párt nemzeti keretek között harcol, ugyanakkor tevékenysége nemzetközi, mert a különböző országok dolgozóinak történelmi érdekközösségén, a marxizmus—leninizmus közös eszméjén, a világ forradalmi átalakításának közös célján és a közös ellenség, a nemzetközileg szervezett tőke elleni fellépésen alapul. Ezért a proletár internacionalizmus ma mindenekelőtt a következőket jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, az egység megteremtésére irányuló határozott törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A kommunista világmozgalomban ma ís akadnak, akik idejétmúltnak minősítik a proletár internacionalizmus elvét, eltúlozva a különböző körülmények között működő kommunista pártok tevékenységének eltérő sajátosságait, a pártok önállóságának, nemzeti szuverenitásának hangoztatásával szembefordulnak a nemzetközi munkásmozgalom azonos, közös érdekeivel, céljaival. Egyesek a nemzetközi munkásmozgalom aíápvető osztályérdekét kifejező proletár internacionalizmust felváltották az ún. „eurokommunizmus” jelszavával, amely a marxizmus-t-leninizmus általános érvényű tanításának tagadására épül, s elveti a létező szocializmus, mindenekelőtt a Szovjetunió történelmi tapasztalatainak hasznosítását. Mindezzel az „eurokommunizmus” bűvöletében tevékenykedők mindenekelőtt saját pártjukat sújtják, s ugyanakkor az imperialisták örömére gyengítik a kommunista világmozgalom egységét is. A Kiáltvány szelleméből következik és a történelmi tapasztalatok is azt tanúsítják, hogy egyetlen kommunista párt sem erősödhet a másik rovására, sőt mindig az a párt vallotta kárát magatartásának, amely elvtelen támadásokat intézett más kommunista párt ellen. Ez így van most is és így lesz a jövőben is. Ennek szellemében pártunk töretlenül hű marad a proletár internacionalizmus eszméjéhez és gyakor latéhoz, tovább mélyíti barátságát és együttműködését a Szovjetunió Kommunista Pártjával, valamennyi testvéri kommunista párttal, erősíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, összeforrottságát. Az intertancionalizmus elve mellett a Kiáltvány másik alapeszméje az a felismerés, hogy a tőkés társadalom forradalmi megváltoztatásának, az új társadalom megteremtésének egyetlen reális útja létezik: „a burzsoá uralom megdöntése, a politikai hatalom meghódítása a proletariátus által.” Az elmúlt 120 év történelmi tapasztalatai teljes mértékben igazolták a Kiáltvány egyik legalapvetőbb következtetését: „a munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása. A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden termelési szerszámot és a lehető leggyorsabban növelje a termelőerők tömegét.” A munkásosztály politikai hatalma tehát, amit a marxizmus klasszikusai később proletárdiktatúrának neveztek, nem kizárása, hanem feltétele a demokrácia kivívásának. A proletárforradalom eredményeként megszüntetve megmarad
