Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

1078. JANUAR 10., KEDD 3 Chile ifjúsága egységes a junta elleni harcban SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTEN Hazánkban tartotta ülését a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésről hétfőn a Hotel If­júságban Rodrigo Rojas, a Chilei Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, Er­nesto Ottone és Raul Oliva, a szövetség kb-titkárai és Soli- dad Benávente, tájékoztatási felelős tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondták, az ülés mélyrehatóan elemezte a chi­lei ifjúság életét, harcát a de­mokrácia és a szabadság újjá­születéséért, a fasiszta junta uralmának megdöntéséért. A fasizmus uralma nem tud­ja megtörni a chilei ifjúságot, amely a puccs első percétől kezdve hűen, egységesen kiállt a hazafias és demokratikus hagyományok mellett. A legna­gyobb hazafias kötelesség: hozzájárulni a diktatúra meg­döntéséhez — állapítja meg a beszámoló. Pinochet hatalom- rajutása óta 32 ezer embert gyilkoltak meg, 24 ezer az öz­vegyek száma, s 76 ezer gyer­mek maradt árván. Zsúfoltak a koncentrációs táborok. 2500 eltűntet tartanak számon, s egymillió chilei él száműzetés­ben. Az ülés értékelte azt a szé les körű nemzetközi szolidari­tási mozgalma1, amelyet az egész világ ifjúsági, demokra­tikus és haladó erői indítottak Chile szabadságáért. A chilei fiatalok különös gonddal készülnek a havannai Világifjúsági Találkozóra. A VIT célja — antiimperialista szolidaritás, béke, barátság — nagy mozgósító erő Chile if­júsága számára. Emlékezés Gidéfalvy Lajosra Már hagyomány, hogy a család, a bajtársak és a tisz­telők az év első hetének vé­gén felkeresik Gidófalvy Lajos őrnagynak, a róla elnevezett utca és a Róbert Károly körút sarkán elhelyezett emléktáblá­ját, hogy megemlékezzenek a budapesti ' XIII/1. kisegítő honvéd karhatalmi antifasiszta zászlóalj hős vezetőjéről és többi mártírjáról, akik az Er- zsébet-híd védelmében a nyi­lasokkal szemben és német fa­sisztákkal vívott harc közben vesztették életüket. A hála és a megemlékezés idei koszorúit vasárnap he­lyezték el az emléktáblánál. Jő néhány vállalat megiri­gyelheti a Közép-magyarorszá­gi MÉH Vállalat tavalyi, 450 millió forintos árbevételét. Ezt a közel félmilliárdot ugyanis jóval kevesebb anyag- költség terheli, mint más cé­gek áruit, s értékesítési prob­lémáik sincsenek. A hazai és a külföldi megrendelők, első­sorban a papírgyárak és a ko­hók, szinte korlátlan mennyi­ségben átveszik az egyéb­ként általában értéktelen­nek vélt hulladékot. Bizonyság rá, hogy például a váci telepen egész nyáron so­rakoztak a kamionok, Olasz­országba, az NSZK-ba, Auszt­riába, Jugoszláviába szállítot­ták az összegyűjtött, feldolgo­zott, bálázott nyersanyagot. A vállalat forgalmának fele — tájékoztatott Révész Andor igazgató —, Pest megyéből származik. Legalább ilyen arányban részesedik a 700 ezer dolláros exportból is a váci, a ceglédi, a gödöllői és a többi Pest megyei telep, amelyek közül a budaörsi és az érdi ma már inkább látszik korsze­rű üzemnek, mint hulladék- gyűjtő helynek. Ezt a két tele­pet ugyanis a vállalat korsze­rűsítette, nagy értékű gépek­kel szerelte fel. A BIGRO ne­vű automata nyolc óra alatt például 22 ezer tonna papírt képes tetszés szerinti nagysá­gú bálákba formázni. Kiszol­gálására nem elég az eddigi papírmennyiség, ezért a válla­lat azt tervezi, hogy kísérlet­képpen, elsősorban a budaörsi lakótelepen teherautói ezután rendszeres időközönként hely­ben veszik át a háztartások­ban felhalmozódó papírt. Szál­lítanak anyagot a géphez Bu­dapest külső kerületeiből is, hiszen egyre nagyobbak az exportmegrendelések és a befejeződött rekonstruk­ció után a dunaújvárosi pa­pírgyárnak is sokkal több szál­lítmányra van szüksége, mint eddig­Egyéb kísérletekkel is pró­bálkoznak Foton, Verőcema­roson és Százhalombattán út­törő begyűjtő szövetkezeteket alakítottak. A tanács tároló­helyet, a MÉH a felvásárlás­hoz szükséges eszközöket, ko­csit, mérleget biztosított. A gyerekeknek kétszeres a hasz­na, hiszen nemcsak a hulladé­kok ellenértékét, hanem a ju­talékot is megkapják. A vál­lalat egyébként is jutalmaz­za legjobb ifjú gyűjtőit, idén például külföldi táborozásra viszi őket. Szeretnének újabb hasonló szövetkezeteket ala­kítani. Ehhez azonban a helyi tanácsok patronálása is szük­séges. Nekik is megéri, hiszen a hulladékok begyűjtésével másféle haszon is jár: tisz­tább lesz a lakóterületek kör­nyezete. Ugyanebből az okból szeretné ezután a vállalat na­gyobb tételben felvásárolni a lakosságtól a nem betétdíjas, többnyire külföldi eredetű pa­lackokat. Ha találnak rá pia­cot, már az első félévben meg­kezdődik az akció. Révész Andor szerint a MÉH-vállalatokat hosszú éve­kig „mostohagyerekként” ke­zelték a felügyeleti szervek. Az általuk előteremtett ha­szonból szinte semmit sem kaptak vissza beruházásokra. Még ma is kevés a gépkocsi, ezért például a termelőszövet­kezetekből nem tudják rendszeresen begyűjteni a vasanyagot. Pedig mint az elmúlt évek példája is bizonyítja, érde­mes a vállalatra költeni. Egy tehergépkocsi 4—5 hónap alatt megkeresi az árát. Alsónémedin néhány ember, a vállalat ipari üzemében 50 millió forint értékű munkát végez használt göngyölegek, elsősorban importból szárma­zó vashordók tisztításával, fel­újításával, öntvények dara­bolásával, gumihulladék fel­dolgozásával. Ezt a telepet a közeljövőben gépesítik, s így a termelést jelentősen növel­hetik. A kapós exportáruból, a gumiköpenyből, most körül­belül 100 ezer tonna hever az országban, s minden évben újabb 40 ezer tonna kerül ebek harmincadjára. Ha sikerül a beruházás, mindezt feldolgoz­hatják. Kisebb munkákra sor kerül Vácott is. Korszerűsítik, tovább gé­pesítik a feldolgozó-, ra­kodó-, bálázóberendezése­ket, lebetonozzák a vasanyag tá­rolására kijelölt területet, szo­ciális célokat szolgáló épüle­tet hoznak tető alá. A váci telep egyébként idén első lett a felvásárlóhelyek közötti ver­senyben- Az igazgató szerint itt példamutató az együttmű­ködés a város vállalataival és a tanáccsal. A Pest, Bács és Nógrád me­gye területén működő Közép­magyarországi MÉH Vállalat, melynek minden egyes dol­gozójára tavaly is 600 ezer fo­rint árbevétel esett, az idén félmilliárd forint termelési értéket, s egymillió forintos exportot tervez, csupa hulla­dékból, egyébként értéktelen­nek hitt anyagból. . Vélemé­nyük szerint ha a megtermelt nyereségnek nagyobb hánya­dát fordíthatnák beruházások­ra, jelentősen megnőne a vál­lalat forgalma, többszö­rösére emelkedhetne a tő­kés export. Mindez már csak azért is fi­gyelemre méltó, mert egy dol­lárt nem egészen feleannyi költséggel termelnek meg, mint például a megyei gépipari vál­Élő nyúl a hálóban A vadásztársaságok az év elején megkezdték az élőnyúl- befogást. A hálóba hajtott nyulakat tőkés országokba expor­tálják. A kép a Postás Szakszervezeti Nimród Vadásztársa­ság élőnyúl-befogásán készült, Abony határában. KOZMUVELODES PEST-MEGYÉBEN A váci járás sikeres kísérlete A szocialista nevelés erősítése, a nevelés egységének biztosítása, a különböző okta­tási és közművelődési intézmények haté­kony együttműködésének megteremtése, a közművelődés folytonossága biztosításának igénye indokolta azt a kísérletet, amelyet az MSZMP Pest megyei és váci járási vég­rehajtó bizottsága kezdeményezett 1976 szeptemberében. Ez a váci járás 6 nagy­községében — Szobon, Nagymaroson, Ve­rőcemaroson, Gödön, Foton és az azóta önálló várossá lett Dunakeszin — a műve­lődési intézmények között már korábban kialakult, alkalomszerű együttműködés eredményeire ,építve, a különböző oktatási és közművelődési intézmények tevékeny­ségének tudatos, tervszerű, szervezett és rendszeres összehangolását tűzte ki célul. / Komplex irányítási rendszerben A kísérlet bevezetéséhez né­hány akadályozó ' tényezővel meg kell küzdenünk. Gyöke­resen szakítaná kellett azzal a szemlélettel, mely szerint az egyes művelődési intézmények önmagukban, egymástól elszi­getelve képesek megoldani a kulturális életben, a művelő­désben rájuk háruló feladato­kat. Túl kellett lépni azon a szemléleten is, miszerint az együttműködés csupán abból áll, hogy a közművelődés in­tézményei helyet adnak az óvodai, iskolai ünnepségeknek, foglalkozásoknak, az óvoda és az iskola pedig közönséget szervez a közművelődési intéz­mények rendezvényeire. Nem volt egyértelmű a helyi taná­csok szerepe, ugyanígy a kü­lönböző művelődési intézmény- rendszerek tevékenységének összehangoltsága sem az anya­gi és tárgyi erők ésszerű kon­centrálásában. Az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítása érdeké­ben a kísérlet célját az érin­tett nagyközségek párt- és ta­nácsi végrehajtó bizottságai megtárgyalták, és határozatot hoztak az adott községeken belüli kulturális munka ösz- szehangolásának legfontosabb feladatairól, mozgósítva a vég­rehajtáshoz szükséges anyagi és szellemi erőket. Ezután a szervezett, szabályozott kap­csolat, együttműködés bizto­sítására koordináló vezetői tes­tületek alakultak. A testület az- intézmények vezetőiből áll, irányítására, összefogására a tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak titkárai kaptak megbí­zást. A koordináló vezetői tes­tület — az egyes intézmények előzetesen elkészített munka­tervi javaslatai alapján — ki­dolgozta éves tervét. A terv valamennyi intézmény számá­ra megjelölte az együttműkö­dés, az összehangolt tevékeny­ség legfontosabb feladatait. Egy év tapasztalatai A kísérlet eddigi tapasztala­tai egyértelműen igazolják, hogy hatására fokozódott a párt- és az állami irányítás hatékonysága. Rendszeresebbé és következetesebbé vált az el­lenőrzés tartalmában, módsze­reiben egyaránt. Az adott szer­vezeti keret jobb feltételeket biztosított az eredményes mun­kához, helyesen ösztönözte az érintett intézményeket a kap­csolódó tevékenységi területek feltárására, önállóságuk, fele­lősségük erősödött. Fokozato­san alkalmazkodtak egymás feltételeihez, működési sajá- tosságaihoz. Számos területen tudták saját feladataik erősí­tése céliára a társintézmények erőfeszítéseit és lehetőségeit felhasználni. Ez a fokozatosan felismert egymásrautaltság volt a biztosítéka és ösztönzője a folyamatos együttműködésnek. A tanácsok egyre behatób­ban ismerkedtek meg a műve­lődés szerteágazó tevékenysé­gével, bővült tájékozottságuk, határozottabbá, következete­sebbé vált irányító, fenntartó és ellenőrző tevékenységük. Ennek eredményeképpen a kü­lönböző művelődési intézmé­nyeknél meglévő szellemi és anyagi feltételeket, adottságo­kat összehangoltabban és ha­tékonyabban tudták felhasz­nálni. Az intézményvezetők szem­léletében alapvető pozitív vál­tozás tapasztalható. Az együtt­működés alapját valameny- nyien egységesen értelmezik: egymás munkájának segítését, kiegészítését, a kapcsolatte­remtés újabb lehetőségeinek feltárását értik rajta. Ez a gya­korlati tevékenységben, a kö­zös cselekvésben is egyre in­kább megmutatkozik. Így pél­dául óvodák, iskolák, könyv­tárak építésében, bővítésében, felhasználásában. A kísérlet eredményeképpen a különböző művelődési intéz­mények közötti esetleges, al­kalomszerű kapcsolat az él­téit egy esztendő alatt szerve­zett, szabályozott együttműkö­dési rendszerré épült ki. Óvoda — iskola — művelődési ház Az együttműködés leghaté­konyabban az ifjúság komp­lex nevelése területén mutat­kozik meg. A fiatalok folya­matos művelődésében elenged­hetetlen az óvoda, az iskola és a közművelődési intézmények egymásra épülő, egymást ki­egészítő közös munkálkodása. Ma már számtalan példa bi­zonyítja, hogy óvodáink ered­ményesen készítik elő a 3—6 éves gyermekeket az iskolára, és részvételükre az iskolán kí­vüli tevékenységformákban (zenei előképzés, öntevékeny művészeti csoportok stb.). Rendszeres munkakapcsolat alakult ki az óvónők, a taní­tók, a népművelők és a könyv­tárosok között. A nagymarosi művelődési házban megszer­vezték az óvodások komplex foglalkozásait. Heti egy alka­lommal szakképzett pedagógus vezeti a kisgyermekek torná­ját, testedzését, utána — a mű­velődési ház és könyvtár ré­vén — mesét hallgatnak, me­sefilmet néznek. A tervszerű együttműködés eredményeképpen jelentős elő­rehaladást sikerült elérni’ az általános iskola kapcsolatainak fejlesztésében, az általános-is­kolai tanulók közművelődési szemléletének megalapozásá­ban. Pedagógusaink többsége már tudja, hogy az iskola nem­csak ismereteket adó intéz­mény, hanem olyan kulturális környezet, amelyben a fiata­lok értelmesen élhetnek és ta­nulhatnak, kialakítja bennük az önművelődés egész életre szóló igényét. A kísérlet ered­ményeként tartjuk számon, hogy rendszeres kapcsolat ala­kult ki a pedagógusok és a nép­művelők között (a népműve­lők részt vesznek a tantestü­leti értekezleteken, összejöve­teleken, a munkaközösségi to­vábbképzéseken stb.). A közművelődés intézményei egyre tervszerűbben töreksze­nek az óvodában és az isko­lában tanult ismeretek kiegé­szítésére, a művelődés folyto­nosságának, folyamatosságának biztosítására. Ennek eredmé­nyeként számos együttműkö­dési forma jött létre, fokozó­dott a művelődési házak ki­használtsága, nőtt a könyvtá­rak és a múzeumok látogatott­sága. Rendszeressé váltak az iskolák könyvtárban megtar­tott foglalkozásai, jelentősen nőtt a községi könyvtárak fia­tal olvasóinak száma. A könyv­tárak a művelődési otthonok­kal közösen segítik a tanulók pályaválasztását. A szobi gim­náziumban a művelődési köz­ponttal és könyvtárral közös szervezésben pedagógiai és köz- művelődési szakkör működik. Az együttműködés jó példái Az együttműködés újszerű kezdeményezéseivel találkoz­hatunk a képzőművészeti és a zenei nevelés területén is. A szobi művelődési központ­ban óvodások rajzszakköre és amatőr képzőművészek klubja működik. A nagymarosi és a gödi művelődési házak gyer- mekrajzpályázattal, illetve-rajzversennyel, szakmai taná­csokkal segítik a gyermekek képzőművészeti nevelését. A Moziüzemi Vállalat együttmű­ködve a művelődési házzal, filmklubot hozott létre Nagy­maroson és Szobon. Verőcemaros, Szob és Nagy­maros községekben rendszere­sek a múzeum- és tárlatlátoga­tások. Ezeket az iskolák, a mú­zeumok és a művelődési há­zak közösen szervezik. A lá­togatások előadásokkal páro­sulnak. A művelődési otthonok, is­kolák és zeneiskolák együtt­működésének eredményeként úttörő-fúvószenekar alakult Szobon, pedagógus KlSZ-ének- kar működik Foton. Verőce­maroson fúvószenekar, Nagy­maroson szimfonikus zenekar létrehozását tervezik. A zeneiskolák, zeneiskolai tagozatok bekapcsolódása a községek kulturális életébe nem régi dolog. Jelenlegi szer­vezettségében a komplex irá­nyítás hozta felszínre a lehe­tőségeit. A hangszeres kisdiá­kokat ma már ott látjuk az állami ünnepek, iskolai ren­dezvények műsorán, a csalá­di események társadalmi ün­nepségein. A művelődési intézmények összehangolt tevékenysége, tervszerű együttműködése új lehetőségeket teremtett a fel­nőttnevelés, a munkásműve­lődés terén is. Javult a pro­paganda, bővült a kulturális szolgáltatás, tartalmilag gazda­gabbá vált az üzemek és az iskolák, az üzemek és a mű­velődési intézmények közötti kapcsolat. Jelentős a különböző műve­lődési intézmények gazdasági együttműködése, a tárgyi és anyagi erők koncentrálása, összehangolttá vált az intéz­mények technikai eszköztárá­nak fejlesztése. Oldódott az „enyém-tied” szemlélet. Sok példa bizonyítja (Szob, Verőce­maros, Főt), hogy az egyes in­tézmények ésszerűen egészítik ki egymás technikai eszközál­lományát. Vetítőgépeket, mag­netofont, lemezjátszót, írásve­títőt kölcsönöznek egymásnak. Összehangolták a könyvbe­szerzéseket.- Közelebb került egymáshoz az iskolai könyv­táros és a közművelődési könyvtár vezetője. Továbbfolytatásra ösztönöz Összességében a művelődési intézmények komplex irányí­tásának egyéves tapasztalatai kedvezőek. A sikert elsősor­ban az magyarázza, hogy reá­lis szükségletet elégít ki. A koordinálást magas szin­ten és hatékonyan biztosítják a koordináló vezető testületek. Az intézményvezetők is meg­értették az egymásrautaltság, az egymás segítésének fontos­ságát, a közös cselekvésben rejlő erőt. Bővültek a koordi­nálás konkrét lehetőségei, sok új munkaforma jött létre, ja­vult a művelődéri házak ki­használtsága, a könyvtárak, múzeumok, filmszínházak, hangversenyek látogatottsága. Eredményesebb a felnőttneve­lés. a munkásművelődés is, bár a kísérlet lehetőségeivel élve dinamikusabb előrehaladás is elérhető lenne e területen. A kedvező tapasztalatok alapján a komplex irányítás kísérletét továbbfolytatjuk. Az eredmények arra ösztönöznek, hogy a járás közös tanácsú községeiben is kezdeményez­hessük a bevezetését. TÖTH ALBERT, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára Dollár a hulladék között Exportáló vállalat lett a MÉH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents