Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-06 / 5. szám
1978. JANUÁR 6., PENTEK Agrártervek, tennivalók Országos tanácskozás a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Országos tanácskozás kezdődött tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában. Az immár hagyományos év eleji eszmecserén az 1978-as esztendő feladatairól, a tervekről tárgyalnak a MÉM vezetői a nagyüzemi gazdaságok vezetőivel, a társtárcák meghívott képviselőivel, a trösztök, a nagyvállalatok, területi tsz-szövetségek és termelési rendszerek, valamint mezőgazdasági kombinátok, oktatási és kutatási intézmények vezetőivel. A tanácskozásokon megjelent Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkár, dr. Heiczmann János kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, dr. Pales Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, valamint dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára. Alkotó légkörben Dr. Pető Györgynek, az egyetem rektorának megnyitó szavai után dr. Romány Pál tartott előadást. Mint elmondta : a lakosság ellátása kiegyenlített, jó volt. A mezőgazdaság vállalt exporttervét is teljesítette. Az elmúlt év tapasztalatai azt tükrözik, hogy érdemes idejében és sokoldalúan előkészíteni a következő gazdasági évet. Az 1976-os, Európa-szerte sújtó aszály hazánkat sem kerülte el, és ez az 1977-es év tervkészítésénél a szabályozók módosítására késztetett. Eredményeképpen a gazdaságpolitikai döntés és a gazdasági cselekvés között rövidült az 1 út, kedvezően befolyásolva a többlettermelés és az -értékesítés lehetőségeit. Az elmúlt év tervteljesítésének elemzésekor — folytatta a miniszter — jó volt látni, hogy eszközellátottságunk, beruházásaink, az új technikák alkalmazása miképp lendítette fel a nagyüzemeket, miközben a helyi kezdeményezéseknek tá- gabb teret adva, kedvezően bontakozott ki az alkotó munkahelyi légkör is. A termelésnek a nagyüzemekben elért 11—13 százalékos növekedése mindezt számszerűleg is bizonyítja. Ne maradjon parlag A kertészeti termelés egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül; hazánkban egymillió-hatszázezer állampolgár foglalkozik zöldséggyümölcs termesztéssel, s ez még inkább indokolja, hogy a mennyiség mellett a minőségre is mind több figyelmet fordítsunk. Példa erre az elmúlt év ismert almaértékesítési gondja: nem lehetünk versenyképesek a világpiacon, ha az elsőosztályú áru helyett esetenként ipari minőségűt szállítunk. Fontos kelléke a termék értékesítésének a csomagolástechnika is: ha palackozott borainkon nincs megfelelő árucímke, jóval alacsonyabb az árfolyama a külföldi piacon, mint amennyi a valós, tényleges értéke. Az 1978-as évre mezőgazdaságunk termelési értéke a tervek szerint két-három százalékkal növekszik. Az ország tehénállománya mintegy húszezerrel gyarapszik az idén, folytatják a kocasüldő- kihelyezési akciót, s megkezdik a „malacgyárak” hálózatának kialakítását. Erősen Korszerűbb szakmunkásképzés Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatója Ismert tény, hogy a népgazdaság fejlődése, a termelés korszerűsítése és az élőmunka hatékonyságának javítása egyaránt a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó, magas színvonalon képzett szakmunkásokat kíván. Ebből kiindulva vizsgálta és elemezte a közelmúltban — több minisztérium, vállalat és iskola számos szakemberének bevonásával — a Munkaügyi Minisztérium az 1969. évi VI. törvény alapján 1970 óta oktatott szakmák követelmény- rendszerét, s a tapasztalatok alapján kidolgozta az igények változásaihoz igazodó fejlesztési javaslatát. A vizsgálat tapasztalatairól, a szakmunkásképzés szakmai szerkezetének korszerűsítésére vonatkozó tervekről, valamint a felnőtt továbbképzés eredményeiről Nagy Imre miniszterhelyettes csütörtökön tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta többek között, hogy a szakmunkásképzés követelményrendszere, az oktatás tartalma jól követte a technikai-technológiai fejlődést — a jelenlegi helyzet alapján és az 1980-as évek várható műszaki-gazdasági igényeihez alkalmazkodva azonban szükségessé vált több szakma profiljának ki- szélesítése, rokonszakmák alapszakmai rendszerben történő oktatása, s az elméletigényesebb szakmában pedig a szakközépiskolai szakmunkás- képzés. Az oktatott szakmák mintegy 6 százaléka a fejlődés következeiében feleslegessé vált, 34 százalékukat pedig az új követelményekhez kell igazítani. A változtatások célja, hogy az újonnan kialakított szakmákban kiképzettek szélesebb és mélyebb szakmai ismereteket szerezhessenek. Az egyes szakmák belső, tartalmi fejlesztése során az ismeretek átrendezésével, újabbak beépítésével a szakképzettség elméleti megalapozását, a műszaki gondolkodást, a szakmai szemlélet fejlődését kívánják elősegíteni. Egyszerűbb szakmák oktatására 6—12 hónap időtartammal új vállalati tanfolyami rendszer kialakítását tervezik. Ezeket a szakmákat az illetékes miniszter az iparági-ágazati szakszervezettel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. kell növelni a takarmánytermelést az elkövetkezendőkben ahhoz, hogy csökkenjék a fehérjetartalmú takarmányok importja. A tervek között szerepel újabb fóliatelepek, valamint kertészeti terméktárolók építése. Az idei tervfeladatokról szólva a miniszter elsőként említette a termőföld hasznosításának fontosságát. Hazánkban ugyanis 130—150 ezer hektár a vetetten terület, ami gyakorlatilag elegendő lenne az ország cukorszükségletének megtermelésére. Indokolt tehát nagyobb figyelmet fordítani e területek hasznosítására. Kettős feladat várat magára az elkövetkezendőkben: a vállalati, nagyüzemi eredmények növekedésével párhuza mosan emelkedni kell a dolgozók személyes jövedelmének is. Nem hanyagolható el a szervezés, vezetés munkája sem: a rögtönzések éppúgy árthatnak a várt eredményeknek, mint az elspórolt termelői költségek, vagy a szervezetlenség. Együttműködők Ezt követően dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára a termelőszövetkezetek területi szövetségei küldöttértekezleteinek tapasztalatairól szólt. Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az élelmiszeripar és a kereskedelem együttműködési feladatairól adott tájékoztatót, majd a gépesítés és a gépjavítás szervezésének kérdéseit taglalta dr. Soós Árpád, a Balatonboglári Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezéséről Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke, a hústermelés integrációjának kérdéseiről Boros Jenő, a pápái Húskombinát Vezér- igazgatója, a közgazdasági munka vállalati módszereiről dr. Gyuricza Béla, az állami gazdaságok Szolnok megyei igazgatóhelyettese tartott előadást. Ma az ülésszak folytatódik. Be. I. Az országgyűlésről félidőben Tizenegy ülésszak 20 ülésén 13 törvény Több mint 180 téma a bizottságok napirendjén A választási ciklus feléhez érkezett a magyar törvényhozói testület, az ország- gyűlés, hiszen a tisztelt háí 352 képviselőjét 1975 júniusában választották meg, s z mandátuma 1980 nyarán jái le. A két és fél évvel ezelőtl öt évre megválasztott ország- gyűlés munkáját nagy horderejű törvényalkotások, gazdasági és társadalompolitika döntések jellemezték. A képviselők jól gazdálkodtak a2 alkotmányban előírt jogaikkal. Az országgyűlés hatékonyan megvitatta a kormány- programokat, a kormány beszámolóit Élt állami ellenőrző és irányító szerepével, a költségvetések, a zárszámadások, a miniszteri és az állam- titkári beszámolók napirendre tűzésével. A megélénkült parlamenti munkában tükröződött az állami életben és a szocialista demokráciában végbe menő általános és folyamatos fejlődés. Minden állampolgárhoz Az eltelt két és fél évben 11 ülésszakon összesen 20 ülést tartott az országgyűlés. A képviselők — közülük 34-en kettős jelölésű választókerületben szerezték meg a mandátumot — 13 törvényjavaslatot tárgyaltak meg, és szentesítettek egyhangú határozattal. Megvitatták és elfogadták az ország gazdasági életének legfőbb érvényes törvényét, a népgazdaság V. ötéves tervét. A háromnapos ülésen 34 képviselő mondta el véleményét. A tervtörvény felhívással zárult, s a gondolata ma is időszerű, hiszen szocialista hazánk minden állampolgárának teljes és közös erőfeszítését kéri céljaink megvalósításáért. Ugyanezen időszakban szavazták meg a honvédelemről, az emberi környezet védelméről, az élelmiszer-termelésről és -forgalmazásról, a köz- művelődésről és a tanácstagok választásáról szóló törvényt. Élénk és széles körű, többször országos társadalmi viták előzték meg a jaBérezés minőség szerint Felkészültek a rendelet végrehajtására a PETEV-nél Január elsejével új életet kezdett az építőipar. A tavaly megjelent rendelet szerint ugyanis be kell vezetni az osztályos darabbérezést, ami lényegében nem jelent mást, mint hogy ezentúl mindazok, akik rosszul dolgoznak, kevesebbet keresnek. Kétszeres áttérés A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatánál arról érdeklődtünk, hogyan készültek fel a rendelet alkalmazására, s milyen eredményt várnak? Gallovics Zoltán munkaügyi és Korpás Sándor termelési osztályvezetőtől kaptuk a válaszokat. Szerintük a jogszabály csak az elmúlt húsz-harminc év gyakorlatához képest hoz újat. Azelőtt ugyanis a pallér, a művezető, az építésvezető, ha meglátta, hogy a kőműves néni húzott tisztességes falat, ledöntette. Ha a vakolat volt girbe-gurba, leverette. Ha nem tette meg, előbb-utóbb neki kötöttek útilaput a talpára. Az új rendelet természetesen sokkal korszerűbb eszközökkel igyekszik a lehető legjobb munkára ösztönözni a munkásokat és vezetőket. A PETÉV már júliusban megtette az első lépéseket az új jogszabály bevezetésére. Kidolgozták egy utasítás tervezetét, ellátogattak olyan vállalatokhoz, amelyek korábban is próbálkoztak hasonlóval. Ismerik tehát a PÁÉV-nek, a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat tapasztalatait Egyik napról a másikra mégsem számítanak teljes sikerre. Elsősorban azért, mert náluk a minőségi bérezés egy másik munkaügyi intézkedéssel is párosul: most térnek át az 1963-as normákról az 1971-es, a korábbinál sokkal korszerűbb normarendszerre. Az is nyilvánvaló, hogy a kétszeresen is új normarendszer elsősorban nem bérkérdés, hanem műszaki szervezési módszer, így bevezetése főként nem a munkásoknak jelent újdonságot, nehézséget, hanem a művezetőknek, építés- vezetőknek és a normaelszá- molóknak. Mi jelent pluszt? Ezzel szemben megkönnyíti a helyzetüket, hogy szocialista brigádjaik már tavaly is a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer szerint tevékenykedtek, s a PETÉV épületeivel eddig sem volt sok gond, alig-alig került sor utólagos szavatossági munkára. Az osztályos darabbérezés bevezetéséről már a múlt évben tájékoztatták a munkásokat, a legtöbben egyetértenek vele. Különösen azok, akik eddig is jó munkát végeztek. Nekik annál is jobb lesz ezután, mert a seiejtes munkák rovására az ő keresetük emelkedik. Lássunk néhány példát. A vállalat premizálja azokat, akik a másodosztályú anyagból is első osztályú munkát adnak át. Abban az esetben, ha a vakolat csak másodosztályú. de a festők gletteléssel kijavítják a hibákat, plusz keresethez jutnak. Az első időben valószínűleg sok lesz a vita a különböző szakmák művezetői között. Ilyenkor majd az építésvezető dönt arról, kinek van igaza. Ha pedig utólag derül ki, hogy a művezetők nem bírálták el elég szigorúan a munkákat, az ő zsebük bánja. A tanácsi építőipari vállalat vezetői olyan eredményét is várják a rendeletnek, hogy ismét megerősödik a művezetők, pallérok, építésvezetők tekintélye. Ha az építkezéseket határidőre és megfelelő minőségben adják át, jelentős prémiumhoz jutnak, s beosztottjaikat sem kell külön kérlelniük a tisztességes munkára: mindenki érdekelt lesz abban, hogy a legjobb tudása szerint végezze a dolgát. A rendelet január elsejétől érvényes, a következő két hónapban azonban még csendesebbek az építkezések. Ezért most a vállalat a művezetők, brigádvezetők, teljesítmény- elszámolók és a szakszervezeti bizalmiak részére tanfolyamot tart, amelyen részletesen megismerkednek az új módszerrel. Bíznak az eredményben A két osztályvezető véleménye szerint bár sok nehézséggel jár a rendelet bevezetése, de végül is mindez hasznot hoz a vállalatnak: kevesebb lesz a reklamáció, az átadás utáni szavatossági munka, s néhány év múltán minden bizonnyal az építőipar becsülete is nagyobb lesz. Természetesen csak akkor, ha mindenütt ebben a szellemben dolgoznak. Cs. A. vaslatok beterjesztését, ezzel is erősítve a törvényhozó: munka hatékonyságát. A közérdekű bejelentésekről, a Polgári Törvénykönyv módosításáról és az állami vállalatokról szóló jogszabálytervezet vitájában több tízezer szak- ember és laikus mondta el véleményét, s a beérkezeti javaslatok számát ezrekben mérték. Az ülésszakok munkájának fontos részét alkotta a nemzetközi helyzetről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről szóló külügyminiszteri beszámoló. Ugyancsak a témakörhöz tartozik, hogy a képviselők az idén emelték törvénnyé az NDK-val kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A decemberi téli ülésszakon pedig az ország- gyűlés és a Minisztertanács a Szovjetuniónak a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz szóló békefelhi- vásával kapcsolatban foglalt állást kiemelve: a magyar nép számára, amely történelme során gyakran szenvedett háborúktól, létkérdés a világ békéjének megőrzése! Átfogó beszámolók A kormány elnöke és a Minisztertanács más tagjai az ország szocialista építőmunkájának eredményeiről, a tervekről és a megoldásokról adták rendszeresen számot. Az Elnöki Tanács titkára az ülésszakok közötti munkáról, a tanácsi közigazgatás fejlesztéséről, várossá nyilvánításokról, kitüntetések alapításáról és odaítéléséről számolt be. A kohó- és gépipari miniszter kiemelten foglalkozott a gépipar 1980-ig szóló < feladataival, valamint a közúti jármflféjlesztSsi program eredményeivel. A munkaügyi miniszter a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről, a szakmunkásképzési törvény végrehajtásáról adott jelentést. A nehézipari miniszter a központi petrolkémiai, földgáz- és alumíniumipari programok gyakorlati eredményeit ismertétte. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a víz- gazdálkodás helyzetéről és fejlesztéséről tájékoztatta az országgyűlést. A könnyűipari miniszter az ágazati irányításról rajzolt átfogó képet. A beszámolók és törvény- javaslatok nyomán 239 képviselői felszólalás hangzott el irányt mutatóan segítve a kormányzati munkát. Az ülésszakokon elhangzott képviselői javaslatokat az országgyűlés után a Minisztertanács rendszeresen napirendre tűzte és az indítványok alapján döntést hozott. Körültekintő állásfoglalások A tovább erősödő parlamenti demokratizmus legélénkebben és legáltalánosabban az állandó bizottságok munkájában tükröződött. A képviselők alapos tájékozódás és felkészülés után a mindennapos életet jól visszaadó, némelykor heves vitákban mondták el véleményüket. A bizottságok több mint 180 témát tűztek napirendre, jórészt olyanokat, amelyeket véleményezésük, gyakran módosító javaslataik után terjesztettek a plenáris ülés elé. A tíz állandó bizottság rendszeresen vizsgálta a lakosság életkörülményeivel, szociális és kulturális ellátottságával összefüggő kérdéseket is. Közérdekű témák kerültek napirendre, mint például az élelmiszertörvény végrehajtásának tapasztalatai, a tejtermelés és -feldolgozás, a szőlő- és bortermelés, a köz- étkeztetés, az alkoholizmus elleni küzdelem, a könyvkiadás, a zöldség-gyümölcs termelés és -ellátás, és a tömegközlekedés helyzete. A külügyi bizottság rendszeresen figyelemmel kísérte a nemzetközi helyzet alakulását. Beszámolót hallgattak meg a helsinki értekezletről, a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatainkról, a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről és a magyar- szovjet államközi kapcsolatokról. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja is rendszeresen számot adott a Jiatárayajton túli,, .munkájáé ról, tevékenységéről. Az ellenőrzések jogköre A képviselők ellenőrzési jogukat gyakorolva interpellációkat nyújtottak be több közérdekű kérdésben a kormány tagjaihoz. Szorgalmazták például a televíziós vételi lehetőségek javítását, a rakodó- és anyagmozgatási gépek jobb alkatrészellátását, az alkoholisták gyógyítását megelőző bürokratikus eljárás megváltoztatását, valamint az oktatási, az egészségügyi és szociális intézmények fenntartásának segítését. Az egyik interpellációban a képviselő a diákok szabad szombatjának bevezetésére kért határidőt az oktatási minisztertől. Színes fal — plazatalánggal A Villamosipari Kutató Intézetben a plazmatechnika ipari alkalmazásának egyik új lehetőségét kutatják. A több ezer fokos hőmérsékletű plazmaláng üvegkeménységűvé égeti a beton felületét. így az égetett kerámiához hasonló felületet kapnak, amely az eddigieknél jóval olcsóbb és színezhető is. Ezzel a módszerrel az új lakótelepek változatosabbá, szebbé tehetők. A 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál a VKI tervei alapján kísérleti üzem épült, ahol a házgyári épületek homlokzati falait kezelik ma-jd. V