Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

DUNAKESZI TUDÓSÍTÁSOK Élet a művelődési központban Filmek, koncert tanfolyamok Két könyvtár, tizenegy közönségszervező A vasutasok szakszervezete és a Dunakeszi Városi Tanács közös fenntartásában működő József Attila Művelődési Köz­pont januári műsorának zö­mét a filmek adják. Az új év első hónapjában bemutatják egyebek között az Így kezdő­dik a szerelem (csehszlovák), a Herkulesfürdői emlék (ma­gyar), a Jeremy (amerikai) és a Robin Hood nyila (szovjet) című filmet. Január 17-én az Állami Bábszínház vendégszerepei Dunakeszin, A két kis pingvin című mesejátékkal. Az Orszá­gos Filharmónia ifjúsági bér­leti hangversenyének kap­csán találkozót szervez Sugár Rezső Kossuth-díjas zeneszer­zővel. A programban a filhar­mónia énekes és hangszeres szólistái koncertet is adnak. Balett-tanfolyam, német nyelvtanfolyam kezdőknek, szabás-varrás tanfolyam és társastánctanfolyam várja a helybelieket. Személygépkocsi­vezetői tanfolyamot szintén szerveznek, az Autóközlekedé­si Tanintézettel együttműköd­ve: január 15-ig lehet jelent­kezni a művelődési központ irodájában, naponta 8-tól 16 óráig. Két könyvtár — az Állomás sétányon és a Kölcsey utcában — várja az olvasókat, 11 kö­zönségszervező működik az üzemekben és a szövetkezetek­ben. P. KOMMUNISTA SZOMBAT Otthon a munkatársaknak VÁLLALATI KÖLCSÖNT KAPHATTAK Jól ismert képek. Az új lakóház előtt család álldogál, s tervezi majdani otthonát. Friss a festés a falakon, a parkettát éppenhogy lerak­ták. A saját otthon kialakítá­sa — érthetően — minden ember életében nagy pillanat. Szövetkezeti lakás, házbővítés — Boldogok voltunk, ami­kor értesítést kaptunk, hogy 84 ezer forintos kamatmentes kölcsönnel segíti az üzem ter­vünk valóra váltását — kez­di a beszélgetést Horvát Jó­zsef, a MÁV Dunakeszi Jár­műjavítójának asztalosa. — Így már jelentkezhettünk a szövetkezeti lakásakcióba, amelyet Dunakeszin szerve­zett az OTP. Négyszobás ott­honhoz jutunk majd. A be­költözés időpontja előrelátha­tólag már elég közel. Duna- parti, rossz állapotú hétvégi házban lakunk, amely szinte fűthetetlen. Két gyerekünk egészsége mindig veszélyez­tetett ... Roller János, az üzembeli kiváló címmel kitüntetett szo­cialista brigád vezetője szo­morúan beszél életéről. — Négyen lakunk egy szo­ba-konyhában. A feleségem régóta súlyos beteg, nagyob­bik lányomat is mi tartjuk el. A kisebbik Budapesten tanul, ruhaipari szakközépiskolá­ban. Egy keresetből élünk. Ügy terveztük, hogy kibővít- jük a házrészt, mert úgy für­dőszobát, kényelmes otthont teremthetünk. Munkahelyem­től 40 ezer forintos kamat­mentes kölcsönt kaptunk. Már megvettük a téglát, a ce­mentet, a faanyagot, Tavasszal megkezdjük a munkát. La­katos a szakmám, sok mun­kát magam végzek el. — ötvenegy éves vagyok — mondja ezután —, 34 éve dolgozom jelenlegi munka­helyemen. Szeretem a szak­mámat. Otthon segítek a ház­tartásban, esténként könyv­vel és a televízióval szórako­zom. Nem mozdultunk ki otthonról, takarékoskodtunk a pénzzel, a lakásra gyűjtöt­tünk. Most elérkeztünk oda, nem sokkal a nyugdíj előtt, hogy emberibb körülmények között élhetünk. Összefogott a közösség Dubnicki József lakatos helyzetét is gyökeresen meg­változtatta a 60 ezer forin­tos kamatmentes kölcsön, amelyet az üzemtől kapott. Belevághatott Verőcemaroson a házépítésbe. Két gyerme­kével, feleségével és anyósá­val lakik most még egy öt­ször négy méteres, egészség­telen, dohos szobában. Kálmán Ferencné komp­resszorkezelő egyedül neveli gyermekét, egy' betonpadlóza- tú albérleti szobában, ame­lyért havonta 900 forintot fi­zet. Tavasszal, a kapott 36 . ezer forint segítségével, más- / fél szobás szövetkezeti lakásba költözhet. — Düledező épületünk he­lyén ma új kétszobás, étke­zőfülkés, fürdőszobás ház áll' — mondja boldogan Gyöm- rödi Ferenc lakatos. — Hosz- szú évekig gyűjtöttünk rá. Tavaly, május elsején kezd­tük az új otthon alapjainak ásását, aztán fél évre beszál­lítottak a kórházba. Mire ha­zajöttem, a feleségem és kol­légáim befejezték az alapo­zást, bevezették a vizet. A munkatársak összefogása adott erőt ahhoz, hogy lába­dozó betegként folytassam a a házépítést. Azóta már a szobákat kifestettük, a búto­rokat is megvettük. Lehetővé vált A MÁV Dunakeszi Jármű­javító üzemének 1950 dolgo­zója a kommunista szomba­ton a munkapadokhoz állt, hogy a .bevételt a lakásgon­dokkal küszködő munkatársak életkörülményeinek javítására ajánlja. így vált lehetővé, hogy hat társuk kamatmen­tes vállalati kölcsönt kapjon, lakásépítésre. , Krasznai Éva XXII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1978. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Néhány specialitás Étlapok és vendéglátóhelyek * Alma is rendelhető — Gasztronómusok klubja Néhány vendéglátóhely ét­lapjait böngésztük át, s úgy ta­láltuk, összehasonlításuk soka­kat érdekelhet. Fehér Galamb Almalevest akarunk enni a Fehér Galambban, ám a fel­szolgáló udvariasan közli, nem ajánlja, mert a szakácsnő egy kicsit csomósra főzte. Az étlap bőséges választékot és néhány specialitást, bör­zsönyi gombás sertésmájat, göngyölt Maros-szeletet is kí­nál. Tetszik, hogy j almát is lehet rendelni. Kétféle menü kapható, az egyik 16,70-ért, 'a másik 20 forint 10 fillérért. Az étterem­ben esténként zenekar szóra­koztatja a vendégeket, ezért a rendelkezések értelmében, már nyitástól 10 százalékos zenedíjat számolnak fel. A konyha állapota, tisztasá­ga nem megfelelő. Balogh Fe­renc üzletvezető elmondja, hogy a Pest megyei Vendéglá­tóipari Vállalat az idén terve­zi a konyha felújítását. Látjuk, éppen a főzőhelyiség meszelé­séhez készülődnek. Kézilányt és takarítónőt felvennének. — Saláta-e a tartármártás? — hökkennek meg sokan, akik az étlapon a saláták cím alatt olvassák a finom készítmény nevét. Zavarok mutatkoznak a kö­retek körül is. Bár az étlapon figyelmeztetnek, az ételek árai a körétárakat nem fog­lalják mágukba, a flekken- nek készített sertéshúst köret­tel szolgálják fel. A Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat váci üzletigazgatója szerint, ez szabálytalan. A vendég joga, Téiiesíiés, vezstékbekötás Májusban adják át a 200 személyes egészségügyi gyermek­otthont Dunakeszin a Pest megyei Tanács Építőipari Vállala­tának dolgozói, akik nemrég téliesítették az épületet. hogy megválassza, rizzsel, sült vagy sós burgonyával akarja-e enni a húst? Ételbár Az Ételbárban valamennyi húsétel, még a sertésflekken is köret nélkül kapható. Bár az üzlet neve csábít az ínyencsé­gekre, a. választék elég szegé­nyes. Ennek ellenére nagy a forgalom, tudjuk meg Rózsa­hegyi Tiborné üzletvezetőtől, aki augusztus közepe óta látja el tisztét. Havi tervük 190 ezer fo­rint, de az utóbbi három hó­napban 250 ezer forintnál több bevételre tettek szert. Havon­ta 12—13 ezer adag kávé fogy el. CUKRÁSZT. R. ÉKEK. Ki­csit törjük a fejünket, mire rájövünk, mit jelent a felirat: cukrásztermékek. Kijavíthat­nák a falitáblák hiányos szö­vegeit. Barátságos hangulatot vará­zsolna az étteremben valami halk, modern tánczene, ám a pultoshölgy csak Hofi Gézát szereti: ez derül ki abból, hogy bár sokan egészen más­ról szeretnének beszélgetni, mégis kénytelenek a népszerű humorista nagylemezét végig­hallgatni. ínyenc Falatozó * Következő uticélunk a nem­rég megnyitott ínyenc * Fala­tozó. Az üzlethelyiség kissé hű­vös. Lehőcz János üzletvezető elmondja, hogy valami baj támadt a gázvezetékkel, nem­csak náluk van hideg, hanem az emeleti lakásokban is. Egyre népszerűbb a hideg- konyhai készítményeket kí­náló falatozó. Bár még a vá­ciak kevésbé ismerik, forgal­ma növekszik. — A választék a kereslethez igazodva — kissé szűkült. Látunk viszont falipolcon olivabogyót, rák- konzervet és savanyított kuko­ricát. Kár, hogy ezek csak dís'.ek. Lehőcz János azt tervezi, Valentin Ferenc és Nádor István, a Dunakanyar kétsze­res ezüstkoszorús szocialista brigád tagjai, a Komfort 3. olaj- kazán vezetékeit kötik be. Barcza Zsolt felvételei hogy még ebben a hónapban ínyencklubot nyitnak, melyben a tagokat a mesterszakács megismerteti a gasztronómia titkaival. Ügy hírlik, hogy már teljes a létszám. Nagy sikere van a fogyasz­tók körében a Márka üdítő­nek és a házilag készített hur­kának, kolbásznak. Az üzlet­vezető saját receptjei szerint keveri a fűszereket a darált húshoz és az egyéb adalékok­hoz tehát akik az ínyenc Fa latozóban reggeliznek, ebédel­nek, valóban finom disznóto­ros készítményeket ehetnek. Torony bisztró A falatozó asztalairól eltűn­tek a térítők, mert a meggy- szörpfestéket nem lehet belő­lük kimosni. A Torony biszt­róban valamennyi textília mosásra vagy legalábbis cse­rére érett, hiszen még az elő­ző napi étlap is leolvasható róluk. Udvarias viszont a ki­szolgálás és bőséges a válasz­ték. Bár a bisztró csak III. osz­tályú, különleges váci specia­litásokat kínál. Lehet kapni például rántott csirkemájat és rántott gombafejeket is. Nem csoda tehát, hogy a kevésbé kulturált környezet ellenére is száznál többen ebédelnek rendszeresen — előfizetéssel — a falai közt. Heizer Jánosné üzletvezető­helyettes elmondja, nagy gond­juk, hogy az étterem és a sö­röző nincs elválasztva egy­mástól, ezért időnként a ré­szegekkel nézeteltéréseik tá­madnak. Az sem jó, hogy a felszolgálók, két-három tál étellel a karjukon, a sokszor tántorgó állóvendégek között kénytelenek egyensúlyozni az asztalokig. Az étteremben a legnagyobb sikere a sótartónak és az aranyszélű kávéspohárnak van: naponta szinte annyi fogy belőle, amennyi csak a ven­dég kezébe kerül. Iíő-Szabó Imre Furucz Zoltán Óvoda a verocemarosi gyerekeknek Jó ütemben haladnak a ve-’ röcemarosi, 100 gyermek be­fogadására alkalmas óvoda kiviteli munkái. A mostani té­li kényszerpihenő nem hát­ráltatja a megkezdett építke­zés tervezett ütemét, mert az épület alapjait, széles körű társadalmi összefogással, a múlt év őszén, tíz nap alatt elkészítették, az építkezés ta­vaszi folytatására pedig már szállítják a falazóanyagot és az ajtókat, ablakokat. A 4 millió 700 ezer forintért épülő óvodát, a tervek szerint, 1979 őszén már birtokukba vehetik a gyerekek. Új gyártósor, több export A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárában a 2. szá­mú konténergyártó sor üzem­be állítása kedvezően hatott az exportterv teljesítésére. A konténerek többségét nyuga­ti országokba szállítva, az 1976-ban elért 142 millió fo­rint exportértéket 1977-ben 205 millió forintra növel­ték. Regionális vízmű Elkészült a Kemencét és üer- necebarátit ellátó regionális vízmű terve. A községi tanács és a kivitelező már hozzálá­tott az építés előkészítéséhez. Az elképzelések szerint, feb­ruárban megkezdik a kutak, majd pedig a vezetékháló­zat kiépítését. A létesítmény elkészültével és üzembe helyezésével, a la­kosság régi vágya valósul meg: jó ivóvizet ihatnak a két községben és a nyári száraz­ságok idején is egyenletes lesz a vízellátás. Jelentős társadalmi segítség A járás valamennyi közsé­gében e hónapban értékelik az 1977-ben végzett társadalmi munkát. Tavaly tovább szélesedett a lakosság, a vállalatok, üze­mek és termelőszövetkezetek összefogása. Legfőképpen a gyermekintézmények fejleszté­sét, óvodák, iskolák építését és bővítését, illetve fenntartását segítették, de más, a közösség egészének érdekeit szolgáló beruházások megvalósításá­ban is részt vettek. Az előzetes értékelés ki­emelte a nagybörzsönyi és a letkési tanácsoí, mely a tár­sadalmi munkát különösen jól szervezte meg­Adalék Fót történetéhez Egy elfelejtett parasztköltő A fótiak méltán büszkék irodalmi hagyományaik­ra. A XVIII. században a köz­ségben élt a verselgető gróf Fekete János, aki Voltaire- rel is levelezett, a reformkor idején pedig Fáy Andrásnak nemcsak híres színész, képző­művész és politikus vendégei voltak, fóti présházában meg­fordultak irodalmunk olyan jelesei is, mint Bajza János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc. A szabadságharc után egy ideig Foton lakott Az obsitos szer­zője, Garay János is. Élt Foton a múlt században egy parasztköltő, akinek te­hetsége és jelentősége ugyan nem mérhető az előbb emlí­tettekével, de megérdemli, hogy kiemeljük a feledés ho­mályából és néhány sort szen­teljünk életének, műveinek. A verseket író földművest Béres Jánosnak hívták. Az irodalomtörténetben egyetlen méltatást találunk róla, a Fi­gyelő című lap egyik, 1878. évi számában, a fóti születé­sű Ompolyi (Mátrai) Ernő, a Vácvidéki Lapok és a Vácvi- dék című újság egykori szer­kesztője tollából. Béres János 1813-ban szüle­tett, Foton. Első verseit lako­dalmakra, keresztelőkre és más alkalmakra írta, a vers­írást zsoltárokból tanulta. Amikor 1844-.ben megismerte Vörösmarty Fóti dalát, egy nyolc szakasznyi Utánpótlást írt hozzá, melyet később el­küldött a híres költőnek. Vö­rösmarty tapintatosan és szel­lemesen válaszolt a nem túl­zottan szerencsés vállalkozás­ira: „Az Utánpótlást elolvas­tam s alkalmilag fölhaszná­lom. Pest, 1846. június 13. Vö­rösmarty Mihály.” 1848-ban, a forradalom ide­jén jelent meg egyetlen kö­tete, egy nyolcoldalas füzet, a Szabad Hangok. (Szerzé: Béres János fóthi földművelő és nemzetőr. Nyomtatott Trattner Károlynál, 1848.) p füzet első verse bemu- tatkozás: „ki e verseket szerzettem, / Béres János az én nevem; / Fóth helységében születtem / Harmincöt éve­ket , éltem. / Szántóvető ember vagyok, / Fél telekű földdel bírók, / Már robotot nem szolgálok, / Az őrsereg tagja vagyok.” A bemutatkozás után az Egyesüljetek, A fóthi nem­zeti őrsereg fegyvergyakorlat­ra megy, A fóthi bizottmány­nak megalakulásakor elsza- vallott versezet és az Ima­ének című versek következ­nek. Ez utóbbit a fóti refor­mátusok is énekelték. Kötetén kívül néhány ver­se egy-két néplapban jelent meg, egy részük pedig Fóton és környékén, a nép ajkán élt tovább. Béres János első .biztatója, buzdítója Garay János volt, aki saját műveivel is meg­ajándékozta. A hatvanas években Ompolyitól kapta kölcsön Petőfi és Arany kö­teteit, melyeket előszeretet­tel tanulmányozott. Késői versein „igen megérzik a jó olvasmány által tisztult ízlés, kifejlett alaki érzék és a ki­fejezés válogatottsága” — ír­ja Ompolyi, és bizonyításkép­pen közli Béres János 1873- ban írt Szomorú-víg históriá­ját, valamint közöl egy dalt és egy románcszerű verset is. p oétánk, „ki az eke szarvá- tói alig megpihent kéz­zel, nehéz vonásokban vetette papírra naiv múzsája termé­keit”, 1875-ben halt meg. „Szántóföldek, mezők mun­kájában, keresztelőkön, toro­kon vígan dalolta át az éle­tet, míg hatvankét éves ko­rában, mint hűbéres, leszol- gálta földi adóját az élet urá­nak és átült vala víg Pega- susáról szent Mihály gyászos lovára. Ott nyugszik a fóthi reformátusok temetőjében, egyszerű fejfa alatt. Az álta­la megdallott akác egy hálát lombja szeretettel borul a talu poétájának virágos sírjára!" Hála József

Next

/
Thumbnails
Contents