Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
fi ■> T _ V. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM S •;'• ^y*H ri^'-Vy v ■ ■■•-'<’ ?'• >ií #» .'• 1978. JANUÁR 4., SZERDA Megújul az incsői fatelep Termelésük duplájára növekszik Kaputa Gábor szerszámélező beállítja a gépet. Barcza Zsolt felvétele' Nagy felfordulás közepén találtam magamat a Budavi- déki Állami Erdő- és Vadgazdaság gödöllői Fafeldolgozó és Szolgáltató üzemébe érkezve. Félreértés ne essék, nem rendetlenségről, nem zűrzavarról, inkább a levegőben vibráló izgalomról van szó. Ottjártamkor végezték el az utolsó simításokat az üzem új munkacsarnokaiban, a drága, éppenhogy kicsomagolt és beállított gépeken. Röviden: műszaki átadás előtt álltak. Akácból, cserből Vári József erdőmérnök, az üzem vezetője sem titkolta, hogy nem a legjobbkor érkeztem, az utolsó pillanatokban is tömérdek tennivaló akad. Ám végül, az üzemről s a műszaki fejlesztésről beszélve maga is belefeledkezett a témába: s nem csoda, hiszen a mintegy huszonötmillió forintos rekonstrukció ugyancsak jelentős esemény az in- csőiek életében. De menjünk sorjában, s ismerkedjünk meg az üzemmel. — Az egész budavidéki erdőgazdaság műszaki kiszolgá- j lói vagyunk. Mi javítjuk a j szerszámokat, építésvezetősé- ! günk sem csupán Gödöllőn 1 dolgozik, bár saját magunk építettük az új épületeket is. Legfontosabb feladatunk,, hogy a gödöllői dombság fáját felhasználva, minél értékesebb faipari termékeket állítsunk elő. Különösen kát fafajta, az akác és a cser hasznosítására törekszünk, amelyek a legnehezebben meg- munkálhatóak. A feldolgozott fa 60 százaléka akác, 25 százaléka cser. Vári József ennél a mondatnál elmosolyodik, s a fás berkekben ismerős mondást idézi: Magyarország erdőben szegény, de fában gazdag ország. S ezt úgy kell érteni, hogy éppen az előbb említett fajtákból sok van, csak éppen nem dolgozzuk fel, így tehát van elég. Ám ettől még' valójában fában is szegények maradunk. S épp ezt a szegénységet igyekszik csökkenteni a gödöllői telep. Világszínvonalon — Az akáccal, a cserrel nem csupán hazai adottságainkat használjuk ki, hanem egyben importfát takarítunk meg, hiszen ennyivel kevesebb drága bükköt és más értékes fát tudunk nélkülözni. S bár itt Gödöllőn nem termelünk exportra, munkánk mégis dollárt ér. S hogy mi ez a munka konkrétan? Vári József három faipari részlegükről beszélt," először a fűrészüzemről. Itt is most fejeződött be a rekonstrukció. Két korszerű NSZK- gépsorral — ahogy itt mondják, a faipar Mercedeseivel — szerelték fel a műhelyt. A Canali típusú rönkhasító automaták programozással dolgoznak, s ezekhez, valamint az üzem más részeihez kapcsolódnak az ugyancsak világszínvonalon álló új gépek, a Vollmer típusú szer- száméíezők. A fűrészüzemből s a más üzemekből érkező feldarabolt faanyag a feldolgozóba kerül, ahol" többféle terméket állítanak elő belőle. — Az idén a Tisza Bútoripari Vállalat gyáregységeinek 50 ezer konyhagarnitúrához gyártottunk beépíthető bútoralkatrészeket — kizárólag akácból. Telepünk háromszáz dolgozója közül kétszázan a faiparban dolgoznak, s a gyár 'egész kollektívájának szorgallehet felállítani. Akácból készülnek, akárcsak másik termékük, a szerszámkamra. Harmadik üzemrészük, a koporsókészítő részleg cserfát dolgoz fel. Hőközpont Két hónapja üzemel az új hőközpont, ez hatmillió forintba került — de megérte. — Saját fűrészporunkat használjuk fel a fűtéshez, s így takarékoskodunk az energiával. A hőközpont a teljes üzemet, a szociális helyiségeket ellátja meleggel s technológiai hőt is szolgáltat a szárítóhoz. \ Az új esztendőben a megnövekedett feladatokat új körülmények között teljesítik majd a fafeldolgozóban, s .hogy céljaikat elérik, arra 'biztosíték ‘ a tizenhat szocialista brigád működése is. A brigádtagok nemcsak a termelésben, hanem a városért végzett társadalmi munkában is elismerést vívtak ki maguknak. Ezt bizonyítja az az oklevél is, amit búcsúzóul mutat a telep vezetője. Rajta díszes betűkkel: Pro Űrbe, Gödöllő. G. Z. Szilasmenti Termelőszövetkezet Hozzáértő munka, több termék r Értékelték a vezetők tevékenységét Az óesztendő utolsó vezetőségi ülésén az egyesülés óta eltelt időszak munkáját értékelték Kerepesen, az Egyesült Szilasmenti Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság vezetői, a kerületi és ágazati irányítók ezúttal nem ragaszkodtak a hivatalos formaságokhoz, kötetlen beszélgetésen elevenítették fel az elmúlt év eseményeit. Nem annyira a termelési célokról, feladatokról, eredményekről volt szó, inkább a vezetők tevékenységét beszélték meg. Z. Molnár Mihály, a szövetkezet elnöke önkritikusan értékelte a vezető testület, s a szakirányító gárda munkálkodását, amelyet közepesnek minősített. Elmondta, hogy a munkát, sajnos, személyi torzsalkodások is hátráltatták, de az intrikákat sikerült megszüntetni. Akik vezetői ■ kötelezettségeinek nem tettek eleget, azoktól elbúcsúztak: nem vetélkedni, együttdolgozni kívánnak. Dicsérte a szövetkezet személyzeti munkáját, s hangsúlyozta. hogy ehhez is nagy segítséget nyújt majd a nemrégiben megalakult szövetkezeti pártbizottság. Az egyesülés óta a községi. és területi párt- és tanácsi szervek, valamint a termelőszövetkezeti szövetség képviselői gyakorta felkeresték a szilasmentieket, tanácsaikkal, íavaslataikkal igyekeztek segíteni őket. Az elnök az elkövetkező évek feladatait ecsetelve, valamennyi vezető figyelmét felhívta arra, hogy a járás, a megye több mezőgazdasági teímé- ket vár az egyesült termelő- szövetkezettől, s, az igényeknek csak jól szervezett, hozzáértő munkával tehetnek eleget. Dr. Világos Imre, a Buda- pest-környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkárhelyettese ezután a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megbízásából 7.. Molnár Mihálynak átnyújtotta a Kiváló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetést Az elnök a termelőszövetkezeti és az ÁFÉSZ-mozgalom- ban kifejtett 28 évi munkájával érdemelte ki az elismerést. A vezetőségi ülésen Kovács László, a szövetkezet pártbizottságának titkára az egyesülés óta végzett politikai munkát elemezte, s a vezetőségnek a tagsággal való szorosabb kapcsolatainak szükségességére hívta fel a figyelmet. A vitához összesen tizennégyen szóltak hozzá, az elhangzott javaslatok, észrevételek minden bizonnyal hasznosak lesznek az év elején tartandó zárszámadó- közgyűlések szempontiából is. Csiba József Anyakönyvi hírek Szülelett: Hajdú Sándor Miklós és Brancs Mária: Ildikó, .Agócs János és Hatfaludy Anna: János Norbert, Klacskó László és Szondy Erzsébet: Zsolt, Fuferenda András és Zabos Mária: Mónika, Dolányi Péter és Váraljai Mária Magdolna: Gábor, Harmati Ferenc és Nagy Piroska: Melinda, Maszlag János és Sós Ilona Margit: Attila, Kmgnski Sándor és Pesti Éva: Anita Éva, Hegedűs László és Botka Katalin: Mónika, Bibék László és Gódor Mária: Tünde, Veres László és Csóré Mária: Anikó, Gódor Sándor és Szekeres Julianna: Zoltán, Kőműves Kálmán József és Irmalós Mária: Kálmán, Erdős Lajos és Sári Katalin: Zoltán László, Kovács. András és Kőműves Erzsébet: András, Vajda József és Sütő Julianna: Andrea, Tóth András és Katona Klára: Zsuzsanna, Lakatos Gyula és Oláh Júlia: Júlia, Kállai Gábor és Kovács Ibolya Piroska: Gábor, Kurunczi Lajos és Csepeli Margit: Lajos, Végh Sándor és Pánczél Erzsébet: Beáta, Bene István és Deme Magdolna: 1st ván, Frindik Ferenc és Madá esi Hajnalka: Friderika, Szala Sándor és Kircsi Rita Anna: Viktória, Pósa Lajos és Orosz Rozália: Krisztina, Szepsi Béla József és Veizer Ágnes: Bernadett, Józsa Imre és Fekete Magdolna: Viktória nevű gyermeke. . Névadót tartott: Dulai László és Komlósi Rózsa: Anikó, Imre János és Szűcs Ilona: Zoltán, Kucsk Károly és Puszta Gabriella: Károly Szabolcs, Molnár Károly és Kovács Ilona: Attila, őszi József és Szabó Mária Katalin: Zsolt, Puzsér Lajos és Tóth Mária: Hajnalka nevű gyermeküknek. Házasságot kötött: Antal Miklós és Jónás Edit, Papp László és Galgavölgyi Margit, Gulyás István és Kálmán Margit. Elhunyt: Rédecsi Lajosné Roszmann Katalin, Gödöllő, kastély, Braun Henrik, Gödöllő, kastély. For rád almi hagyományaink Néptanács már 1919 februárjában NI unkásbízotl súgok a földosztásért rült sor. A járási tanács elnöke Mihályi István, titkára a rákoscsabai Wojticzky Gyula, a végrehajtó bizottság tágjai pedig Drozda József, Kiss Ká- rolyné és Stocker Károly lettek. A gödöllői járási tanács megalakulása fordulópont a forradalmi közigazgatás történetében. Nem teljesülhetett ugyan az a követelésük, hogy, minden megyében tartsanak törvényhatósági választásokat az új általános, titkos választójog alapján, és1 addig is néptanácsok vegyék át a községek irányítását, mégis, a járási tanács megalakulása már 1919. januárjában, amikor másutt még a szolgabíróké volt a járási hatalom, a gödöllői eset példát mutatott. A gödöllői járási tanács nemcsak megalakult, de el is kezdte szervező és ellenőrző tevékenységét. Megbízottjai kiszálltak a községekbe, s fellépésük nyomán számos helyen alakult forradalmi szándékú emberekből álló néptanács. Ezeket sikerült a kormánnyal törvényesnek elismertetni, s kiharcolták azt is a megyétől, a néptanácsok tagjai, hogy elöljárósági, képviselőtestületi beválasztottakká GÉPGYÁR Munkásgyű’és Eredmények és feladatok Munkásgyűlést tartottak tegnap reggel a Gödöllői Gépgyárban. Benkó Lászlónak, a gyár pártbizottsága titkárának megnyitója után Siska András igazgató értékelte a mintegy nyolcszáz résztvevő előtt az 1977. évi termelési eredményeket, majd vázolta az idei tervet, a kollektíva előtt álló feladatokat. TANÁCSRENDELET Pro őrbe ÉVENTE HÁROM A Pro Űrbe, Gödöllő kitüntetés új szabályairól alkotott rendeletet a gödöllői városi tanács. A Pro Űrbe plakettet a város gazdasági, társadalmi fejlődéséért, a művészeti és sportélet fellendítéséért, a város közösségének érdekében hosszabb időn át kimagaslóan végzett teljesítményért nyerhetik el — személyek és kollektívák egyaránt. A kitüntetés adományozására a gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága jogosult. Az adományozást a városi pártvégrehajtóbizottság, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége, a városi tanács bizóttságai és a tanácstagok javasolhatják. Az írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell a kitüntetendő személy adatait, munkahelyének és beosztásának megnevezését, s a kitüntetés adományozásának részletes indokát. Ezentúl évente legfeljebb három Pro Űrbe kitüntetés adható, tfekintet nélkül, hogy az arany, az ezüst, a bronz fokozatot ítélték-e oda, vagy oklevéllel jutalmazták az arra érdemeseket. A plakettet a tanács rendes, vagy az erre a célra összehívott ülésen ünnepélyesen adják át. Ha a kitüntetett időközben érdemtelenné válik a plakett birtoklására, az adományozó a kitüntetést visszavonhatja. A korábban adományozott Pro Űrbe kitüntetések továbbra is érvényesek. Mélyépítő Vállalat Érdemes újí'ani Megduplázódott az újítások száma a Közép-magyarországi Közmű- és IVTélyépítő Vállalatnál: 1977-ben 31 javaslatot fogadtak el a vállalat építésvezetőségein. Az újításokért 58 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak. legyenek a korábbi virilisták, vagyonosok helyett. Ahol pedig mégis megmaradt a régi elöljáróság, munkásbizottságok vették kezükbe a tehetetlen hivatalok kezén elakadt segélyezési és lakásügyeket, valamint a földosztás előkészítését. A gödöllői járás szociáldemokrata pártszervezeteinek értekezlete is foglalkozott a gödöllői járási tanács munkájával, 1919. február 23-án, vasárnap 10 órakor kezdődött Wojticzky Gyula elnökletével az egész napos értekezlet a minorita gimnázium nagytermében, a mai moziiskolában. Követelték, hogy országszerte alakuljanak hasonló' szervek, s a szo’gabíróságok- nak csak tanácsadó és végrehajtó szerepe legyen, úgy. mint Gödöllőn. A járási tanácsoknak rendelkezésre kell bocsátani a működésükhöz szükséges összeget is. Hűségnyilatkozat A Gödöllői Járási Tanács helyébe a Tanácsköztársaság kikiáltása után a gödöllői járási direktórium lépett, lénye, gében, ugyanaz a szerv — más néven. Székhelyét Mátyásföldre tette át Mosolygó Antal és a repülőgépgyár munkás- tanácsa közreműködésével, de hűségnyilatkozatot tett. s helyén maradt a gödöllői szolgás bíróság személyzete is. így állandóan működött a járási direktórium részeként — az öregek emlékezete szerint — a Kossuth Lajo- utcai hivatal is. Heltai Miklós ben várakozott. Az elszánt hangulatú gyülekezet nem veszett bele a panaszáradatba, a vezetők — nagyrészt baloldali szociáldemokraták és kommunisták — indítványára határozati javaslatban tudatták Decsy József gödöllői főszolgabíróval, hogy ... a járás területén működő elöljáróságok és képviselőtestületek nem tudnak a nép érdekeinek megjelelő működést kifejteni, sőt, a népakarat megsértésével a legvitálisabb közérdekkel is szembehelyezkednek. .. ezen maradi szervekkel a megalakult helyi nemzeti tanácsok sem alkalmasak arra, hogy sikeres munkát végezhessenek. . követeli a gyűlés az egész járás területén az elöljáróságok és képviselőtestületek feloszlatását és az új választójog alapján 8 napon belül a választások elrendelését. A járási gyűlés a mai nappal egy járási tanácsot választ, amely a főbíróval együtt fog működni. Ez a járási tanács már a Tanácsköztársaság kikiáltása utáni járási direktórium elődje. A közigazgatási hatalom átvételére ilyen módon nem a kormány, vagy országgyűlés, hanem a gödöllői népgyűlés által, forradalmi úton kevagy elodázták, a kérelmezőket, reklamálókat durván elutasították, a hatósági úton érkező élelmiszereket, háztartási és ruházati cikkeket felületesen és részrehajlóan osztották szét. Gödöllőn kevesebb volt a panasz, mint a környéken, de azért itt is előfordult, hogy a ki nem elégített segélykérők most mit tegyünk kérdésre ezt a választ kapták: Menjenek legelni. Máskor meg a protekciósok kétszer is megkapták a segélyt, míg a jobban rászorulók egyszer sem. A hatóságok nem vonták felelősségre a szabotálással, önkényeskedéssel vádolt tisztviselőket és boltosokat. Nem tettek semmit a lakások, az építkezések, a földosztás előkészítésére. Megsokallva végül a sok panaszt, népgyűlést tartottak a járás 20 községének küldöttei. Elszántan Csala András gazda emlékezése szerint a gödöllői Szabadság téren, az akkori erdészeti hivatal mellett állították fel a pódiumot, s a 6—S ezer főnyi sokaság a mai áruház helyén, a szabad térségO roszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét a munkás- és katonatanácsok működése készítette elő. A Tanácsköztársaságot hazánkban is ezekhez hasonló kezdeményezések előzték meg. A gödöllői járásban különösen érdekes dokumentumokra bukkantunk a gyakran nép- vagy szocialista tanácsnak nevezett intézményekkel kapcsolatban. Ugyanazok A megyéknek, a járásoknak megfelelő szolgabíróságok és a városi, községi hatóságok az 1918-as magyar polgári, őszirózsás forradalom után is ugyanazokból, az emberekből álltak, mint azelőtt. Megalakultak a minden pártból ösz- szeválogatott nemzeti tanácsok is, s feladatuk lett a nép érdekeit képviselni az elöljáróságokon. A nemzeti tanács elnöke Gödöllőn egy szakmájában kiváló cipész, Rózsa István lett. A nemzeti tanácsok azonban nem tudták a nép érdekei szerint működtetni az úri rend szolgálatában megrögződött hatóságokat, s megindult a harc hogy a megalkuvó nemzeti tanácsok helyét a munkásokból, parasztokból, értelmiségiekből álló néptanácsok vegyék át. Egy Gödöllőn tartott korrupcióellenes gyűlésen elhangzottak szerint a hatóságok járásszerte ... a végrehajtásnál amerikáztak, és minden jónak megrontói voltak. Ezen azt értették, hogy a hadisegély-kérelmeket késedelmesen, hiányosan intézték, más munkájára számítunk, amikor jövőre, a rekonstrukció nagyobb lehetőségeit kihasználva^ termelésünket megduplázzuk. Bútoralkatrészből az idén 500 köbméternyit terveztünk, eredményünk 520— 530 köbméter. Jövőre a terv 1050. — S ehhez hány új munkást vesznek fel? — Bár harminccal emelhetnénk a létszámot, tudjuk, hogy erre nem lesz módunk. Éppen ezért a több termelést az új eszközök, gépek jó kihasználásával, a termelékenység fokozásával, üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel kívánjuk elérni. S .belső tartalékok nálunk is vannak. Megkönnyíti a dolgunkat az is, hogy a szállítást az egész üzengben gépesítettük, darus és targoncás technológiát alkalmazunk. A bútoralkatrészeken kívül az' incsőiek parkettából is jókora adagot dobtak piacra, a negyvenhétezer négyzetméternyi burkolóanyag, átlagos méreteket alapul véve, több mint 1500 lakás parkettázásához elegendő. Ezenkívül gyártanak még tábori illem- helyeket, melyeket a még nem közművesített telkeken
