Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
1978. JANUÄR 4., SZERDA kMiI, ap Heti jogi tanácsok • Kinek kell korlátozás nélkül folyósftani az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíját? Egyik olvasónk írja, hogy amikor értesült a társadalom- biztosításról szóló rendelkezések módosításáról, mint érdekelt, megvásárolta a Magyar Közlöny 96. számát, ebből azonban nem értette meg a vonatkozó rendelkezéseket. A felvetett kérdés több olvasónkat is érinti, ezért az alábbiakban adjuk meg a választ: Mint ismeretes, a társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet kimondja, hogy a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy a bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán a 840 órát, a SZOT által — a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — meghatározott munkakörben pedig az 1260 órát nem haladja meg. Azt is kimondja a rendelkezés — és ez vonatkozik P. M.-né olvasónkra, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naitári év folyamán a foglalkoztatási keretet (840 óra, illetve 1260 óra) meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben bármilyen rövid időre foglalkoztatják. Az előzőektől különbözik a rokkantsági nyugdíjasra vonatkozó rendelkezés — és ez vonatkozik F. Z.-né budaörsi olvasónkra —, mert a rokkantsági nyugdíj egyh'at'má-' dát, a baleseti rokkantsági nyugdíj felét kell folyósítani arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naptári év folyamán a foglalkoztatási keretet meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — foglalkoztatják. A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas részére — a rokkantság fokára tekintet nélkül — a III. csoport szerint járó nyugdíj egyharma- dát, illetőleg felét kell folyósítani. És most rátérünk a címünkben foglalt kérdésre, vagyis kinek kell folyósítani az öregségi, rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat korlátozás nélkül. A 17/1975. MT sz. rendelet 204. §-a szerint, a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy a bedolgozóként történő foglalkoztatás idejére, és az ez alatt elért keresetre tekintet nélkül kell folyósítani, az öregségi, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, az öregségi, a munkaképtelenségi, valamint a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot annak, aki vaknak tekintendő, akinek a nyugdíja (járadéka) 1978. évben a havi egyezernégyszáz forintot, az ezt követő években pedig ennek a különjog- szabályok szerint évenként emelt összegét nem haladja meg. E határösszeg szempontjából az ellátás levonás nélküli összegét kell számításba venni. Figyelmen kívül kell hagyni az említett ellátással együtt folyósított egyéb ellátások összegét, így különösen az özvegyi nyugdíjat. a baleseti járadékot, a családi pótlékot, a házastársi pótlékot. • A külföldön tartózkodó dolgozó nö kaphat-e gyermekgondozási segélyt? Egyik olvasónk azt írja. hogy férje hivatalos kiküldetésen külföldön tartózkodik, és ő is vele van. Kisgyermekük született, munkát külföldön nem vállalt. Gyermekgondozási segély iránti kérelmét elutasították. Azt kérdezi olvasónk, jogos-e az elutasítás, és egyébként is milyen esetben jár külföldön ( levő nőnek gyermekgondozási segély. A gyermekgondozási segély általános feltételeinek megléte esetén sem kaphat gyes-t az a nő, aki férje hivatalos kiküldetése következtében tartózkodik külföldön, és a férje ilyen címen a vele közös háztartásban élő felesége után családi pótlékot kap. Ha a feleség után a férj családi pótlékban nem részesül, vagy a dolgozó nő — férje nélkül — gyermekéve] együtt tartózkodik külföldön, az egyéb feltételek fennállása esetén (másfél év alatt legalább 12 hónapi munkaviszony, a törvényesen előírt, vagy legalább napi 6 órai munkaviszony, stb. esetén) a külföldi tartózkodás tartama alatt is jogosult gyermekgondozási segélyre. A gyermekgondozási segélyt azonban nem lehet külföldre folyósítani, azt itthon lététbe kell helyezni, vagy a dolgozó nő által a segély felvételére meghatalmazott személynek' kell kifizetni. 6 Köteles-e a vállalat fizetés nélküli szabadságot adni? Több olvasónknak volt már olyan panasza, hogy fizetés nélküli szabadság iránti kérelmét a vállalat elutasította. Van olyan olvasónk, akinek elutasítását azzal indokolták, hogy amíg az évi rendes szabadságát ki nem vette, nem kaphat fizetés nélküli szabadságot. Hogy áll ez a kérdés, erre várják olvasóink a választ. Rendkívüli, vagy fizetés nélküli szabadság akkor indokolt, ha a dolgozó érdeke egybeesik a közérdekkel, vagy a vállalat érdekével. E juttatások engedélyezési joga teljes egészében vállalati hatáskörbe tartozik. -A törvény azonban egyes esetekben kötelezően is előírja a fizetés nélküli szabadság engedélyezését. Ilyen eset, amikor az anya gyermekgondozás és -ápqlás céljára kéri, de akkor is kötelező a vállalat fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a dolgozónak, akinek házastársát külföldi szolgálatra rendelik, és el akar vele utazni. Ezen kívül ismertek azok a rendkívüli szabadságok, és egyéb más munkaidő-kedvezmények, amelyeket a szülő nők kapnak, illetve a továbbtanuló dolgozók. Ezekre a kérdésekre azonban itt most részleteiben nem térünk ki, tekintettel arra, hogy korábban már részletesen foglalkoztunk ilyen témájú kérdésekkel. Dr. M. J. >4 Legfelsőbb Bíróság döntései Ezentúl gyakrabban Rendelet a közúti gépjárművek műszaki vizsgájáról lalatok, szövetkezetek, műszeres vizsgálóállomások is jogosultak az időszaki vizsgálatra, s ha a jármű mindenben megfelel az előírt műszaki, követelményeknek, a gépjárművek forgalmi engedélyének meghosszabbítására.. A közü- leteknek is könnyítés, hogy a kötelezően előírt időszakos műszaki vizsgálatot az autófelügyelet ellenőrzésével saját műhelyben a karbantartással, a javítással együtt elvégezhetik. Űj rendelkezés az is, hogy csak olyan jármű vehet részt a belföldi közúti forgalomban, amelyre az autófelügyelet típusbizonyítványt adott ki. Ezentúl tehát minden forgalomba kerülő új járműtípust alaposan megvizsgálnak, hogy megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezet- védelmi stb feltételeknek. Egyes esetekben — például ha az új típusból egy év alatt 50, vagy három év alatt 100 darabnál többet kívánnak forgalomba helyezni — megvizsgálják azt is, hogy gaz- daságos-e hazai üzemeltetéA mostani eljárási rendelettel a közlekedés- és postaügyi miniszter befejezte a KRESZ-ben előírt ráháruló követelmények végrehajtásának szabályozását. A közúti közlekedés biztonságát a járművek oldaláról szolgáló rendelet részben a korábbi gyakorlatot szentesíti, részben egy sor új előírást, szigorítást is tartalmaz. Alapelve, hogy — miután az öreg jármű könnyebben fárad —, az elhasználódás függvényében írja elő a kötelező műszaki vizsgálat gyakoriságát. Ezért hatalmazta fel az autófeiügyeletet arra, hogy például a külföldről használtan behozott járművekre a rendeletben előírtnál is rövidebb határidőt állapíthat meg a felülvizsgálatra. Figyelembe veszi azt is, hogy a gépjármű állapota nemcsak a kortól, hanem az igénybevételtől is nagyban függ. Ennek alapján kötelezték a magánosoknál gyakoribb műszaki se, valamint biztosíthatók-e a jármű üzemeltetésének, karbantartásának és javításának hazai feltételei. A rendelet egyébként megtiltja az olyan járművek behozatalát, amelyek nem felelnek meg a magyar jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek. Ezentúl az autófelügyelet jogosult a járművek műszaki állapotának telephelyi ellenőrzésére, s arra is, hogy a közúti forgalomban részt vevő járműveket esetenként vizsgálatra rendelje be. A miniszter szabályozta a járművek összeépítésének és átalakításának feltételeit, külön rendelkezést hozott a különleges felépítményű gépjárművekre, s ugyancsak külön foglalkozik a lassú járművekkel és segédmotoros kerékpárokkal, amelyekre ugyancsak érvényesek a műszaki vizsgálat előírásai azzal a különbséggel, hogy ezekre a járművekre nem írnak elő időszakos vizsgálati kötelezettséget. Végül a rendelet intézkedik arról, hogy a február 1. előtt kiadott forgalmi engedélyek érvényességi határideje változatlan marad. ★ ★ vizsgálatra a közhasznú és a közületi járműveket. A műszaki felülvizsgálat gyakorisága egyébként nem tér el a nemzetközi, az európai gyakorlattól, néhány országban még ennél is szigorúbbak a feltételek. A cél az, hogy csak műszakilag kifogástalan jármüvek közlekedjenek. Végeredményben azért írták elő a típusvizsgálati kötelezettséget is, hogy csak olyan járművek vegyenek részt a forgalomban, amelyek biztonságos üzemeltetéséhez, fenntartásához megvannak az olyan szükséges feltételek, mint például megfelelő üzemanyag, javítási lehetőség, alkatrészellátás stb. A gépjármű-tulajdonosok érdekében tehermentesítették az autófelügyeletet azzal, hogy az AFIT-nak, a szövetkezeti javítóiparnak, s az autóklubnak is egyszerűsítve és gyorsítva is ezt a munkát, jogot adtak az időszakos vizsgálatok elvégzésére. gkárosítása lektíva, de az egész társadalom vonatkozásában kellő nevelő és visszatartó hatást gya- 1 kőről. Ebben az esetben a munkaügyi bíróság ítélete ezeknek a követelményeknek j nem felel meg. A volt üzletvezető-helyettes cselekményé- ; nek súlyát növeli, hogy üzel- meit vezető állásban követte ' el, abba a beosztott dolgozókat bűntársként bevonta és fegyelmi vétség elkövetésére ösztönözte őket. Cselekménye nemcsak a munkahelyen, de szélesebb körben is a vendéglátóipari dolgozók tekintélyének csorbítására, s hátrányos általános következtetésekre is alkalmas. Ilyen köGyermekí A bíróság egy házasságot felbontott és a kétéves kislányt az anyánál helyezte el. Nem 1 sokkal később az asz- szony és a férfi újból megházasodott. Nemrég az apa a járásbíróságon indított perében a gyermeket magának követelte. Arra hivatkozott, hogy az anya — gyámhatósági határozat ellenére — megakadályozza, hogy gyermekét láthassa, a kislányt ellene neveli, ezenkívül az asszony lakáshelyzete nem megfelelő és új férje gyakran italozik. A járásbíróság a keresetet elutasította. Az ítélet szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatásának törvényes feltételei nem állanak fenn. Felebbezés- re a Pest megyei bíróság ezt a döntést hatályon kívül helyezte, a gyermeket az apának ítélte, egyben az anyát kötelezte: a kislányt — összes ingóságaival együtt — 15 napon belül, volt férjének adja ki. Az ítélet. szerint az asz- szony amiatt, hogy az apát megakadályozta kislányával való találkozásában, a gyermek nevelésére alkalmatlannak bizonyult, ezenkívül anyagi, lakás- és személyes körülményei sem megfelelőek. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította. — A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság annak idején döntését alapította, később lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése jelenlegi környezetében már nincs biztosítva — hangzik a határozat. — Ilyen perben a bíróságnak gondosan vizsgálnia kell a gyermek érdekét és döntésénél ezt kell fő szempontnak tekintenie. Messzemenően ügyelni kell arra, hogy a kiskorú életében a környezetváltozás gyakran válságot okoz. Ebben az esetben az a helyzet, hogy a kislány kétéves kora óta anyjával és annak második férjével él együtt Amennyiben ebből a megszokott környezetéből kiszakítják, vagyis, ha apjánál teljesen új, idegen helyre kerül, ez nála jelentős megrázkódtatással járhat. A Pest megyei bíróság döntése Tíz nap rendeletéiből A vállalati szervező munka fejlesztéséről a Magyar Közlöny múlt évi 92. számában jelent meg az 1046/1977. minisztertanácsi határozat. A központi fűtőberende- zéses ,lakóházak és lakótelepek fűtői munkabérének megállapításáról ugyanitt olvashatják az érdekeltek a 22/ 1977. (XII. 14.) MüM-rende- letet, valamint a házfelügyelők egyes munkafeltételeinek szabályozásáról kiadott 23/1977. (XII. 14.) MüM-ren- delkezést. A mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területén folyó szocialista munkaversenyről kiadott 45/1977. (XIT 24.) MÉM-rendeletet a Magyar Közlöny december 24én megjelent száma tartalmazza. A nyugdíjkorhatárt elért dolgozók teljes munkaidőben történő továbbfoglalkoztatásának egyes kérdéseiről a SZOT—MüM-irányelveket a Magyar Közlöny 97. számából ismerhetik meg az érdekeltek. A balatoni motorcsónakközlekedés korlátozásával kapcsolatos tudnivalók, a Közlekedésügyi Értesítő 9. számában jelentek meg. A mester-szakmunkás to-* vábbképző és művezetőkép. ző tanfolyamok szervezésé, ről a Nehézipari Értesítő 29. számában jelent meg fontol közlemény. rülmények között a fegyelmi büntetés végrehajtását nem lehetett volna felfüggeszteni. — Tény, hogy a Düntetés kiszabásánál az eset összes körülményeit, így az enyhítőket is, figyelembe kell venni — hangzik tovább a határozat. — Ezeket azonban már a vállalat is megfelelően méltányolta, amikor az igen súlyos fegyelmi vétséggel szemben nem a legszigorúbbat: az elbocsátást, hanem csak az átminősítéssel járó áthelyezést alkalmazta. Ennek további mérséklése törvénysértő, szemben áll a fegyelmi büntetés céljával, ezenkívül sem az elkövető nevelését, sem az általános megelőzést nem szolgálja. Ihelyezés meghozatalánál ezt a körülményt megfelelően nem mérlegelte, tehát ítélete emiatt megalapozatlan. Azt sem derítette fel a bíróság; hogy tulajdonképpen melyik szülő magatartása idézte elő, hogy a volt férj kislányát nem láthatta. Az anya ugyanis tanúkat jelentett be, akikkel bizonyítani kívánta, hogy az apa a gyermekért második felesége és három személy társaságában jelent meg. Ezeket a kislány nem, illetve alig ismerte, s ezért nem volt hajlandó velük elmenni. Egyszer pedig a nagyon rossz időjárás akadályozta meg, hogy az apa a gyermeket magával vigye. A Pest megyei bíróság azonban a tanúkat — indokolatlanul — nem hallgatta meg. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság leszögezte: — Az anya valóban hibáztatható, mert a gyermek és apja között a megfelelő szülő—gyermeki kapcsolat kialakítását nem mozdította elő. Ezen a magatartásán változtatnia kell. A kislány érdeke ugyanis azt kívánja, hogy közte és apja között a kapcsolat rendszeressé és meghitté váljon. Egymagában azonban az, hogy az egyik szülő a másik láthatási jogát nem, vagy nem kellően biztosította, a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti keresetet nem mindig teszi alapossá. A bíróságnak ezért azt is vizsgálnia kell, hogy az apa is megtett-e mindent a kislány és a közte levő jó kapcsolat kialakításáért. Az anya arra is hivatkozott, hogy egy alkalommal írt volt férjének: jöjjön a gyermekért, azonban az nem jelentkezett, nem is írt és karácsonyra ajándékot sem vett a gyermeknek. Ha az asszonynak ez az állítása megfelel a valóságnak, úgy az apa részéről is fennállónak olyan körülmények, amelyek a gyermek elhelyezésének megváltoztatása ellen szólnak. A Pest megyei bíróság azonban ezt sem tisztázta. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: az új eljárás során a járásbíróság gyermekpszichológus véleményét is beszerezheti annak megállapítására, hogy a gyermek elhelyezésének megváltoztatása a kislány érdekét szolgálja-e, vagy sem. A személyi tulajdonban le- 11 vő gépjárművek műszaki ál- i lapotát a kocsi életkorától, a < közhasznú és a közületi jár- i művekét pedig a futástelje- i sítménytől függően 1 az eddiginél gyakrabban ' kell vizsgálni 1 . í — írja elő egyebek között a közlekedés- és postaügyi miniszter most megjelent — öt ‘ másik érintett tárcával egyetértésben hozott — rendelete. A ■ közúti gépjárművek műsza- ’ ki megvizsgálásáról február 1-én életbe lépő rendelet — a trolibuszokon és a külföldi ‘ rendszámú járműveken kívül — minden közúti járműre, személy. és teherautóra, autóbuszra, taxira, motorkerékpárra, lassú járműre, mező- gazdasági vontatóra, segédmo- toros kerékpárra egyaránt vo- . natkozik. A rendelet szerint az első ' belföldi forgalomba helyezés ] előtt minden gépjárművet be ! kell mutatni az autófelügyeletnél műszaki vizsgálatra. A forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kijelölt gyártó- és kereskedelmi vállalat maga is elvégezheti, az autófelügyelet jogosult azonban a vizsgálatok ellenőrzésére. A műszaki feltételeknek megfelelő járművek igazolást kapnak, megjelölve benne az első műszaki felülvizsgálat határidejét, amelyet egyúttal a gépjármű szélvédő üvegén is fel kell tüntetni. A gépjármű forgalmi engedélyét az autófelügyelet időszakos műszaki vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Eddig egységesen háromévenként került sor a műszaki vizsgálatra, amely ezentúl gyakoribb lesz. A személyi tulajdonban levő hat évnél nem öregebb járműveket háromévenként, a 6 —10 éves személyautókat és motorkerékpárokat kétévenként, a tíz évnél idősebbeket pedig évenként kell kötelező í műszaki vizsgára vinni. A köz- 1 hasznú járművek — autóbusz. taxi — műszaki állapotát éven- 5 te vizsgálják. Az egyéb jár- . műveknél — közületi személygépkocsik és teherautók — hat éven belül kétévenként, ' azon túl évenként kötelező a ' műszaki vizsgálat. Kedvez a gépjármű-tulajdo- " nosoknak a rendelkezés, amely- szerint az autófelügyeleten kí- vül a kijelölt autójavító válVásárlók me Égy vendéglő üzemvezető- | helyettese főnökével és a beosztottakkal összejátszva, a j kiszolgált italokat rendszeresen vizezte. Ezért a bíróság hatezer forint pénzbüntetésre ítélte, a vállalat pedig fegyelmi úton segédmunkássá degradálta, személyi alapbérét havi száz forinttal, az év végi nyereségrészesedését pedig 50 százalékkal csökkentette. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető a munkaügyi bíróságon pert indított. A vétség elkövetését beismerte, de arra hivatkozott, hogy korábban fegyelmileg büntetve nem volt, két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia és hosszabb jdeje orvosi kezelés alatt áll. A munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetés végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. A jogerős ítélet ellen emelt j törvényességi óvásra a Leg- j felsőbb Bíróság ezt a döntést ! hatályon kívül helyezte, és a ! volt üzletvezető keresetét elutasította. — Tévedett és ezáltal jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtását felfüggesztette — hangzik a határozat. A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben kiszabott fegyelmi büntetésnek olyannak kell lennie, ami mind az elkövető, mind a vállalati kol-
