Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
m.crr.t 4 írlap 1078. JANUAR 1., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Pest megyei pdratorök a képernyőn Régen látott Ismerősöm most kábultan mereng a korsóra, száján megtapad a sörhab. Kfet éve találkoztunk legutóbb. Akkor magabiztos volt, határozott és minden szava csupa kinyilatkoztatás. Büszkélkedett, hogy otthagyta a régi hivatását, s az új munkahelyén három hónap alatt főnök lett. Kicsit féltettem, mert érthetetlenül messzire kerü régi mesterségétől, s az újban felettébb látványosan lendült magasba. Segítenék. Mostanság gyakran támasztja a kocsmai könyöklőket. Hamar kiderült, hogy az új pályán főnöknek nem jó, de még beosztottnak is alig. Leváltották, s most itt áll, túl a negyvenen, elveszett önbizalommal, és nem érti a világot. Távolról sem szeretnék nekrológot kerekíteni a hamvuk- ba-hullt karrierekről és még kevésbé akarok magyarázattal szolgálni a sikertelen próbálkozásokhoz. De ismerősöm története nem egyedi, szép számmal akad még példa, s olyan is, amelynek sokkal kegyetlenebb a csattanója. Mert mindig értékek mennek veszendőbe, ha becsületesen és jól dolgozó embereket olyan munkakörrel bíznak meg, amelyet képtelenek ellátni, s ilyesmire többnyire akkor kerül sor, amikor a vállalatnak vagy intézménynek nincs megfelelő káderutánpótlása. S a megbízók ilyenkor többnyire jóindulatú reménykedéssel figyelik, hátha meg tud kapaszkodni emberük a feléje dobott trapézban. Igaz, hogy senki sem kötelezhető olyan feladat elvállalására, amelynek megoldásához nem érzi magát mindenben: alkalmasnak. Nehéz nem élni a lehetőséggel, különösen, ha vonzónak érezzük a felajánlott munkakörrel járó feladatokat. De hát szembe kell nézni a magunk felelősségével. S a megbízók, a kinevezők, a megszavazók felelősségével is. Akik reálisabban, tisztábban ítélhetik meg — s ítélik is meg — jelöltjük rátermettségét, szakmai gyakorlatát, képességét. Mégis néha kompromisszumok árán döntenek, mondván: majd beletanul. Nem kellett keresni, ez volt a kényelmesebb megoldás. Aztán nincs is, akitől számonkérjük a fiatal, jó képességű pedagógus meghasonlását, aki művelődési osztályvezetőként nem tudott helytállni; a tapasztalt tervezőmérnök lelkiismereti válságát, aki irányító munkakörben vallott kudarcot. Megannyi trajjézkarrier, akik megoldást csaa addig hoztak, amíg felmentek a kupolába, a lengő trapéz, s az ugrás eddig mintha csak nekik adott volna tanulságot. Kr. Gy. Páva. Kezdjük a legfontosabbal: a Röpülj páva vetélkedősorozat péntek esti adásában a Pest megyét képviselő német nemzetiségi együttest ítélték jobbnak a mezőtúriakkal szemben. Ismét nemzetiségi műsort láttunk tehát, s ismét megbizonyosodhattunk, hogy népművészeti hagyományokban menynyire gazdagok országunk idegén ajkú lakói. Noha — mint hallhattuk — hazánk lakosságának csak alig két százalékát alkotják, mégis egyre-másra rukkolnak ki mutatósabbnál mutatósabb programokkal. Lám, a mi megyénk németjei is milyen elismerést arattak. Joggal dicsérték őket azért, hogy érdekesen, tartalmasán ismertették meg a közönséget idekerülésük történetével, múltjukkal; ugyanígy azért, hogy elénk tárták hagyományos mesterségeiket, köztük a legfontosabbat, a vaskovácsolást; és hasonlóképpen azért, hogy milyen szépen ápolják tánc- és dalkultúrájukat. Mindemellett joggal szólt az elismerés azért is, hogy — ellentétben a kissé népszínmű- vesnek tetsző túri vásárral — sokkalta természetesebb, hitelesebb előadásban tárták elénk műsorcsokrukat a Pest megyeiek. Így volt igaz: semmi keresettség, semmi művészke- dési szándék nem érződött ezen az összeállításon — ám annál több jegyelem és alázat tetszett ki belőle. No és az az ünnepélyesség, amelyet a zsűri tagjai külön is megemlítettek. örvendhetünk tehát e továbbjutásnak, s ezzel együtt annak is, hogy nemcsak egy versenyprogram készült Pest megyében, hanem egy másik is, amelyben a ceglédberceli a solymári, a pilisvörösvári, a soroksári szereplők mutatják majd be a maguk * népművészetét Ez a program — úgy tervezik — egy hónap múlva kerül a képernyőre. Csepel. Hosszan kéne gondolkodni, hogy eszünkbe jusson egy olyan remek termelési riportműsor, mint amilyet csütörtökön este közvetítettek Csepelről. A hatalmas gyárcsoportsóro- zatból most az egyedi gépgyárban és a palacküzemben állították fel a kamerákat, s e két gyár munkásait és vezetőit kérdezgették: hogyan megy a munka most, a jubileumi munkaverseny befejezése után. Hát ebből az egyszerűnek látszó érdeklődésből hamarosan tüzes párbeszéd kerekedett. Akárha valami négy fal közötti brigádgyűlésen lettünk volna, úgy röpködtek a de így, de úgy indulatú mondatok, amelyekből egyebek között az derült ki, hogy bizonyos új — jobb — szerszámok elfogytá /al is megmaradtak a hozzájuk igazított normák; meg az, hogy miképpen lehetne megkeresni nyolc óra alatt ugyanazt a pénzt, amit most csak rendszeres túlóráztatással tudnak a bukszákba varázsolni. És így tovább, meg, így tovább ... Mondták, mondták, de vastagon. Ám —, hogy nem — a néző egy pillanatig sem érezte, hogy itt valami kibékíthetetlen, vagy csak nehezen kibékíthető érdekellentét szópetárdái röpködnek, hanem azt, hogy mindegyik pörlekedő egyet akar jobban dolgozni, és ezzel együtt jobban élni. A jobb munkafeltételek miatt erősödtek fel a hangok, és ugyam'gy azért, hogy — értsék meg — a leges- legjobb szándék ellenére sem teljesíthetők még némely, jogos kívánalmak. S míg ezt a jóízű szóváltást hallgattuk, belepillanthatunk a szóbanforgó két gyár legbelsőbb belsejébe. Láthattuk például a palacküzem öreg gépeit, amelyekkel nem lehet, valami gyönyörűség tizenkétórázni , Egyszóval, annyi jólfésült, emelkedetten érdektelen termelési riport után most végre ismét egy témájában, látványában egyaránt hiteles gyári híradás tűnt fel a képernyőn. Akácz László Megtalálták Gertrudisz sírját DR. GEREVICH LÁSZLÓ A PILISSZENTKERESZTT ÁSATÁSOKRÓL A Pilisszentkereszt határában látható régi falmaradványok eredete régóta foglalkoztatja a történészeket. Először 1892-ben kezdtek itt ásatásokat Békefi Rémig dr. vezetésével, majd 1913-ban Gerece Péter látott munkához. A két régész feltárásának alapján dr. Gerevich László, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója és munkatársai megfejtették a romok titkát. Szobrokkal, leletekkel zsúfolt szobában most dr. Gerevich László beszél az ásatásokról. Centrum a klastrom körül — Korábban a középkori Magyarország társadalmi és politikai centrumának gazdasági és kulturális jelentősége foglalkoztatott — mondja. — Így jutottam el a Dunakanyarhoz. A középkori Magyarország központja Győr, Veszprém, Fehérvár és Pilis területén húzódott, körülölelve a királyi birtokokat. Felfigyeltem a pilsszentkereszti romokra, amelyek Esztergomtól és Óbudától egyaránt 18—20 kilométernyire fekszenek. — Megállapítottuk, hogy 1184-ben 111. Béla cisztercita kolostort alapított e tájon. Ekkor kezdte el felszámolni görög kapcsolatait, és figyelme mindinkább Franciaország fele fordult. A XII. század második felében Franciaország Európa vezető hatalma volt. Béla később kapcsolatainak elmélyítése érdekében feleségül vette a Capet családból származó Margit hercegnőt. Megtudtuk azt is, hogy III. Béla fontos szerepet szánt az apátságnak, melynek első lakói franciák voltak. Acey-ból költöztették át ide a szerzeteseket. — Milyen volt virágkorában az apátság? — Gyönyörű helyen, hegyekkel övezett völgyben, Dobogókő és a Pilis közötti hatalmas területen, hét holdon feküdt. A templom hossza 60 méter, az ebédlőteremé 35 méter volt. Oszlopos kerengő övezte, s a szerzetesek lakhelyéül szolgáló cellák mellé számtalan műhelyt is építettek. A feljegyzések szerint: a szerzeteseken kívül sok francia mesterember — elsősorban építész — is megfordult itt. — Jelentős kulturális és gazdasági központ volt e kolostor. Itt már látható, hogy a magyar építészetet jellemző, úgynevezett palmettás stílust a korai gótika váltotta fel. A Franciaországból hódító útjára induló gótika, miként ezt az ásatás bizonyítötta, Európában másodikként Magyarországon eresztett gyökeret. Térhódítása 40—50 évvel korábbra tehető, mint ahogyan eddig ismertük. A cisztercita kolostort ebben a stílusban építették, s az itt alapított műhelyek mesteremberei munkálkodtak az esztergomi királyi palotán, a katedrális átépítésén. — A ciszterciták kerülték a túlzsúfoltságot, a precizitás jellemezte építkezéseiket. Minden szempontból haladóbb, korszerűbb stílust hoztak hazánkba. Az első kőépületek egyike — A feltárás során kiderült az is, hogy az apátságnak a helyén korábban hasonló épület állt, mégpedig bencés templom és kolostor, amit a franciák részben lebontottak, és beépítették az újba. Sok épen maradt szalagfonatos, palmetás, primitív klasszicizá- ló falmaradványra, kőre bukkantunk. E felfedezés a magyar építkezés keletkezése körüli vitát is eldöntötte. A keresztény magyarság egyik legelső épületére bukkantunk, amit Szent István vagy még Géza fejedelem építtetett. — Mi volt az apátság gazdasági jelentősége? — A XII. század elején a megművelhető területek elfogytak. A ciszterciták a mocsarakat lecsapolták, az erdők irtásával újabb megművelhető területeket nyertek. Fogalmazhatunk úgy, hogy az akkori viszonyokhoz képest nagyüzemi gazdálkodást vezettek be. Személyesen irányították a munkát, kiváló terméseredményeket értek el. / Eltört pecsét a csatornában — Hogyan éltek itt az emberek? — Erre a kérdésre az előkerült több tíz darabot számláló használati tárgy tanulmányozása adja meg a választ. Ezek feldolgozása még tart. — Az apátság épületeiben kőből és égetett cserépcsövekből készített vezetékrendszer biztosította a vizet. A csatornahálózat is kőből készült. Az egyik csatornában megtaláltuk az egyik apát XIV. századból származó, kettétört pecsétjét, Erre a pecsétre csengő aranynyal fizettek a kincstárból. Ha meghalt az apát, akkor eltörték a pecsétet, nehogy valaki visszaéljen vele. A tündérléptű képzelet iskolája SCI-FI A KÉPZŐMŰVÉSZÉT BEN Sci-fi a képzőművészetben? — Festményben, grafikában, szoborban, kisplasztikában mi lehet fantasztikus? Netán az absztrakció? Hiszen akkor a század képző- művészeti termésének felét sci-fi alkotásnak hívhatnánk ... Vagy sci-fi irodalmi művek ihlették a sci-fi képzőművészeti alkotások szerzőit? Ki miért vallja magát sci-fi alkotónak, és miért lett azzá? A kérdésekkel a hazai sci-fi képzőművészet három olyan alakját kerestük fel, akik egymástól merőben eltérő álláspontokat képviselnek. ‘ Barakonyi Attila, 31 éves, kirakatrendező-grafikusként dolgozik, most változtat állást: nyomdaipari grafikus lesz. Sokfelé, sok mindent tett már életében. A tudományos-fantasztikus irodalommal földmérő korában ismerkedett meg. Tulajdonképpen az űrrepülés tematikája vonzotta, így került kapcsolatba a budapesti, Bocskai úti sci-fi klubbal. Az ott látottak-hallottak hatására kezdett amatőr képzőművészként alkotni. Csak sci-fi témájú grafikákkal foglalkozik, 70—80 alkotását kiállításokon több hazai sci-fi klub közönsége ismerhette már meg. Idén ő kapta a Bocskai úti TIT- klub képzőművészeti Arany Meteor díját, amely a közönség legmagasabb fokú elismerése. — A svéd Sam J. Lundvall Alice világa című regénye piszkált fel annak idején. Nem tetszettek a könyv illusztrációi, elhatároztam: én is megpróbálom. Lem, Bradbury, Zsoldos Péter, A. C. Clark műveihez készítettem azóta 100 illusztrációt, és ,ezek önállósultak, grafikaként. Mindig az elolvasott sci-fi késztet munkára. Itt bemutatott rajzomon Pirx pilóta közismert kalandjai közül például a szetaurt próbáltam ábrázolni. Vizuálisan olvasok — és a leírt látványt próbálom képre váltani. Színeket látok inkább, mint formákat. Különösen az idegen bolygók képzeletbeli leírása ragad meg. Hasonlóan a zenehallgatás során a szem előtt megjelenő színekhez. Hogy más bolygólakót rajzoltam-e már? Csak Botond-Bo- lics Vénusz-lakó-antropteráját. Könyv nélkül, azaz irodalmi alkotástól függetlenül egyszer próbáltam még, képregényt, saját ötletemből. Egy hibája — Számtalan kőtöredéket vettünk leltárba. A kövekből összeraktunk egy szarkofágot. A díszítőelemekből arra következtettünk, hogy ebben csakis királyt temethettek. Bravúros nyomozással és némi szerencsével rábukkantunk IV. Béla adományozólevelére, amelyben az áll, hogy a cisztercita kolostornak földeket juttat, mivel anyját méltóképpen eltemették. Ebből következik az, hogy PilissS^ntkereszt határában, a kolostor romjai között II. Endre feleségének, Gertru- disznak a sírja fekszik, akit a történelem szerint egy pilisi vadászaton öltek meg. E történetet dolgozta fel később Katona József: Bánk bán című tragédiájában. van: túl sok benne a szín, a hazai nyomdatechnikát tekintve nincs hol megjelennie. Az általam követett irányzat közel áll a naturalizmushoz. A sci-fi képzőművészettel átalá- ban az a problémám, hogy a képek, grafikák túl nonfiguratívak, túlzásba viszik bennük a fantáziát, a képregényekben viszont túlteng a science, a tudomány. Valahol a kettő között kell lennie a helyes útnak, ezt Korga György festőművész találta meg. Szerintem nincs külön sci-fi képzőművészet. Van sci-fi témájú, mint ahogy irodalomban, zenében sem külön kaszt a sci- fi, csak az adott művészet sci- fi témájú ágazata. Egy hasonlattal : Korga György 42 éves, festőművész, 1980-ban végzett a főiskolán. 1965-ben került kapcsolatba a sci-fi képzőművészettel, amelynek ma legjobb hazai alkotója. A találkozás érdekes volt: — Ray Bradbury Marsbéli krónikák című könyvét készültek akkor éppen kiadni. A kiadó munkatársai hónapok óta kerestek illusztrációkat a könyvhöz. Az elképzelésüknek megfelelőt nem találtak. Amikor az egyik képen végre megálltak: ez az! Így, szinte teljesen véletlenül kezdtem. Később már tudatosan foglalkoztam sci-fi témájú festményekkel, hiszen magam is a sci-fi gondolkodás híve vagyok, és ehhez próbálom a saját vizuális gondolataimat hozzátenni. És hogy mi az a sci-fi gondolkodás? Egyszer, az írószövetségben, egy vita során véletlenül fogalmaztam meg, de a megfogalmazást azóta is hiszem: a sci- fi a tündérléptű képzelet ragyogó iskolája. Korga György 50—60 sci-fi témájú festmény alkotója. Jelentős részük közismert, mint a Kozmosz fantasztikus sorozat könyveinek borítólapjai. Korga György is megkapta a közönség Arany Meteor díját 1974-ben, tavaly az érdi sci-fi fesztiválon pedig az írószövetség munkabizottságának emlékplakettjét. Sci-fi témájú képeit (mert hagyományos műveket is alkot) kiállításai anyagának részeként nemrég az NSZK-ban, Svédországban, Dániában is bemutatták. Panner László a hazai sci-fi képzőművészet másik kiemelkedő alakja. Tizennégy éve, épületgépész-technikus korában kedvelte meg a műszaki, tudományos témákat, és mint grafikus is ezeket próbálja visszaadni. Ebből és a szürrealizmusból született nála a sci- fi alkotás vágya, saját stílusát tréfásan szür-naturalizmusBarakonyi Attila illusztrációja a Pirx pilóta kalandjai című sci-fi- bez. Korga György Ray Brandbury Marsbéli krónikák című könyvéhez készült borítója. nak nevezi. De nála a sci- fi még valamit jelent: saját fantáziát. Ugyanis, két művésztársától eltérően, nem irodalmi művek alapján al* kot, a témákat teljesen saját képzeletvilágából meríti. Illusztrációkat is készített például a Kozmosz-sorozat könyveihez. Egyébként ő sem csak sci-fi témákban alkot: Faulkner, Romain Gray, és Mikszáth egyaránt szerepelt illusztrációja listáján. Hatvan sci-fi témájú grafikája, festménye van. 1975-ben ő is megkapta az Arany Meteort, a TIT-klubbeli kiállítása után. A 27-es Galaktikában 30 grafikával szerepel. A harmadik művész újból másféle módon határozza meg a sci-fi képzőművészet lényegét: nem szabad, hogy irodalmi hatás terméke legyen, csakis a saját fantáziáé. Ne legyen túl tudományos, mert az a művészi hatást rontja, de a tudományhoz mindenképpen kapcsolódnia kell, ha másképp nem, hát a pszichológia területén. Sz. K. — Ügy hírlik, külföldön is nagy érdeklődést keltettek a feltárt téglapadló-mozaikok? Árulkodó téglamozaik — Az ásatás sok meglepő eredményt hozott. Régi sejtésünk is bebizonyosodott, mégpedig az, hogy Villard de Hon- nucourt, a francia katedrál- építészet legnagyobb egyénisége, több ízben járt hazánk területén a XIII. század első harmadának végén. A cisztercita kolostor téglapadló mozaiklapját ő készítette. — Mikor tekinthetik meg az érdeklődők az apátság maradványait és a leleteket? — Ez még a távolabbi jövő. Egyelőre visszatemettük az épületleleteket. Sok pénz kell a falak konzerválására, amelyeket múzeumban lehetne a legszemléletesebben kiállítani. Erre egyelőre nincs lehetőség — mondta befejezésül Gerevich László. Ferenczi Annamária Panner László sci-fi yLankája