Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 22. szám
1978. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK %Mhhw Erdészgyermekek otthona , ^ ‘ V” Erdészeti és faipari dolgozók gyermekei élnek a nagykovácsi erdészeti diákotthonban. Itt olyan gyermekek tanulhatnak és lakhatnak, akiknek a szülei az erdőkben, állami gazdaságokban laknak, távol a nagyobb településektől. A bérarányok alakulásáról A Magyar Nők Országos Tanácsa szerdán ankétot tartott Budapesten a Népköztársaság úti székházában, az iparban dolgozó férfiak és nők bérarányának alakulásáról. Tapasztalatokat kívánnak gyűjteni a béraránytalanságok mérséklésére kialakított módszerekről. A MNOT tagjai és szakszervezeti tisztségviselők eszmecserét folytattak a gépipari, a nehéz- és könnyűipari, valamint az élelmiszeripari nagy- vállalatok bérszakembereivel. Nem zavartalan a lakosság növekvő igényeinek kielégítése A sütőipar helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A lakosság ellátásában alapvető szerep jut annak a három sütőipari vállalatnak, amelyek munkáját szerdai ülésén értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A három cég átfogja a megye egészét, a III. sz. vállalat Cegléd székhellyel a ceglédi és a nagykátai járásba, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat — Kerepes székhely- lyel — a váci, a monori, a gödöllői és a szentendrei járásba, a IV. sz. vállalat pedig — Dunaharaszti székhellyel — a ráckevei, a dabasi és a budai járásba szállítja termékeit. Korszerűtlen kisüzemek Nemcsak a három vállalat igazgatója terjesztett írásos beszámolót a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé, hanem — kiegészítő jelleggel — a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi, illetve kereskedelmi osztálya is. Közös jellemzője volt ezeknek az anyagoknak az a megállapítás — amivel a testület is egyetértett —, hogy a sütőipari vállalatok alapvető ellátási feladataikat megoldják, az igények teljes és mindenkori kielégítéséről azonban — hangsúlyozták többen is a vitában — még nem beszélhetünk. Két műszakban a megye nyolcvannyolc sütőüzeme ösz- szesen 426 tonna áru előállítására képes. A fejlesztések és a szervezési intézkedések eredményeként az ellátás folyamatosan javult, ennek ellenére előfordult, hogy egyes időszakokban, s elsősorban az idegenforgalmi területeken — jórészt szervezési hiányosságokból, munkaerőhiányból és műszaki nehézségekből származó okok miatt — átmeneti zavarok keletkeztek. A fennakadásokat nem menti ugyan, de részben magyarázza, hogy a sütőipari termékek hozzávetőleg felét korszerűtlen kisüzemekben állítják elő, az említett 88 sütőipari egységből 59 a kisüzem, s az egész megye területén mindössze egyetlen olyan termelőhely van, ahol az árukibocsátás — két műszakban — 18 tonna felett van, azaz a termelés jellege nagyüzemi. Korábban még kedvezőtlenebb volt az ellátás technikai háttere, a mai helyzet kialakításához a negyedik és az ötödik ötéves tervben végrehajtott fejlesztések adtak alapot. Hozzájárult az igények jobb kielégítéséhez a gépállomány korszerűsítése — például gyors- dagasztók üzembe állítása —, valamint a Citopán kovászpótló elterjesztése. aminek egyik előnye, hogy a kenyér tovább tartható el. Fejlesztés és szervezés „ Nagy figyelmet szentelt a végrebáitó, bizoúság a nehézségek okainak. Az anyag tárgyalásakor többen elmondották, világosan el kell határolni azokat a fejlesztési teendőket, amelyekre csak fokozatosan jut anyagi fedezet, s azokat a szervezési intézkedéseket, amelyek különösebb befektetés nélkül számottevően javíthatják az ellátást. Az előbbi, a fejlesztési feladatok csoportjába sorolható például annak — hosz- szabb távon történő — megoldása, hogy a lisztet megfelelő ideig pihentessék, mert ehhez ma hiányoznak a kellő tárolóterek. A szükségesnek csupán a felét éri el a lisztpihentetési napok száma, s ez lényegesen rontja a készáru minőségét. Sokfajta üzem- és munka- szervezési intézkedésnek kell kapcsolódnia'’' a korszerűbb technika és technológia térhódításához. így változtatni szükséges a szállítás mai módján, amit azonban kétségessé tesz a célgépkocsik vásárlásának megoldatlansága. Ugyancsak jelentős szervezési feladatokat ró az érintettekre a gabonaiparral összehangoltan végrehajtandó fejlesztés, a nehpz fizikai munkát megszüntető lisztszállítási mód — ömlesztés — bevezetése. Hasonlóan lépéseket kell tenni a kereskedelemben is a készáru átvételének és tárolásának mainál jobb feltételei megteremtése érdekében. Kezdeti eredmények ugyan vannak — hangsúlyozták többen is a vita résztvevői közül —, de meglehetősen vontatott a változások tempója, még mindig nem sikerült a sütőüzemek két és három műszakos termelése és az üzletek erősen váltakozó nyitva- tartása közötti ellentmondást enyhíteni. Elképzelések vannak erre, például a konténeres, a kisebb tételek esetében a zárt szállítóládás áru- továbbítás, kérdés azonban, mikor érezheti ennek előnyeit ténylegesen a lakosság. Viódot kell találni arra is — hangsúlyozta a végrehajtó bizottság több tagja —, hogy a hétvégi nagyobb igények kielégítését szolgáló előszállítások fogadására a kereskedelem, az érintett üdülőkörzetekben, képes legyen. Hozzájárul az is az ellátás javuló színvonalához, ha mind a sütőüzemekben, mind az üzletekben a jelenleginél szigorúbban követelik meg a minőségre vonatkozó előírások betartását, hiszen a vevők kifogásaival csakis a kereskedelem néz szembe, holott felelőssége nem kizárólagos. Váltakozó színvonalú vezetés Több mint kétezer-háromszázán dolgoztak tavaly a három sütőipari vállalatnál, s tagadhatatlanul nehéz gond a munkaerő-vándorlás. Különösen azoknak a sütőipari üzemeknek kell szembenézniük a fluktuáció, illetve a létszámcsökkenés következményeivel, amelyek az agglomerációs övezetben találhatók, hiszen kétségtelen, jó néhány más munkahely a sütőiparénál előnyösebb bér- és szociális feltételeket kínáld A munkaerő-vándorláshoz, a káderhelyzethez azonban — hangzott el nyomatékkai a testület ülésén — hozzájárult az is, hogy a három vállalatnál korántsem volt azonos az irányítás színvonala. A IV. sz. (dunaharaszti) vállalat például ellensúlyozni tudta á munkaerőhiányt hatásos munkaszervezéssel, ugyanakkor az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalatnál mindezek csak az új vezetéstől remél- hetők, amire kezdeti jelek tavaly már mutatkoztak. Kitért arra is a végrehajtó bizottság az előterjesztések megtárgyalásakor, hogy nem mindenben megnyugtató a vállalatok fejlesztési helyzete — az új szabályozók például 25 millió forinttal csökkentik a fejlesztési pénzforrásokat —, s éppen ezért nagy gondot kell fordítani azokra a feladatokra, amelyekhez a fedezet rendelkezésre áll. Sajnos, még így sem lehet azzal számolni, hogy a középtávú tervidőszak végére a gondok megoldódjanak, főként ami a termékek választékát illeti. Határozatában a megyei tanács végrehajtó bizottsága megjelölte azokat a legfőbb feladatokat, melyek a következő években a három vállalat tevékenységének középpontjába kerülnek. Az előterjesztéseket egyhangúlag elfogadva, a testület úgy döntött, hogy egységesíti a vállalatok elnevezését. Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalathoz hasonlóan a IV. sz. vállalat a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat, a III. sz. cég pedig a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat elnevezést kapta. Uj természetvédelmi terület Ezt követően, az elfogadott napirendnek megfelelően a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tárgyalt. Ezek sorában úgy határozott. hogy a vácrátóti Kis-Tecze legelőt term' '.etvédelmi területté ! nyilvánítja. A hatvanhét hek- ; tárnyi fö’ddarab a település j határában található, s azon már eddig is kutatómunkát folytattak a vácrátóti Botanikai Kutató Intézet munkatársai. A legelőn jellegzetes homokpusztai, mocsárréti, láp-, nedvesréti- és bokorfüzes növényi vegetáció található sok ritka növényfajjal, s ezek megóvása indokolja a védet té nyilvánítást. M.O. A korszerű műveltségért Ma: TIT-aktívaértekezlet Szentendrén Az MSZMP Pest megyei bizottsága, a Pest megyei Tanács és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezete ma délelőtt TIT-aktívaértckezletet rendez Szentendrén, a megyei művelődési központ és könyvtárban. Barinkai Oszkárnénak, az MSZMP Pest megyei bizottsága titkárának megnyitója után dr. Kurucz Imre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára, a TIT feladatairól tart vitaindító előadást. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, Pest megye gazdasági, társadalmi és politikai helyzetéről ad tájékoztatót. Földes István, a TIT Pest megyei titkára a VII küldöttgyűlés határozatainak érvényesítéséről számol be a tanácskozás résztvevőinek. A tanácskozáson megvitatják az idei feladatokat is. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — népszerű nevén a TIT — fontos szerepet tölt be a közművelődésben. Tevékenysége nyomán növekszik a lakosság természettudományos és műszakitechnikai műveltsége, s csak ezen ismeretek állandó gyarapítása segítheti elő a termelés technikai és technológiai megújulását az iparban, és a mezőgazdaságban, ami gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek. Ezen túlmenően segít feltárni és megérteni az embereknek a mai társadalomban .betöltött helyét, szerepét s ezzel jelentős mértékben hozzájárul a környezetét és önmagát alakító ember formálásához. Hármas célkitűzés A TIT tevékenységét — a VII. küldöttgyűlés határozatának szellemében — továbbra is a közművelődés hármas célkitűzése jellemzi: a dolgozók politikai-világnézeti nevelése, a termeléssel ösz- szefüggő szakismeretek terjesztése és az általános műveltség színvonalának emelése. A tudományos ismeretterjesztés legkülönbözőbb formáival veszik ki részüket abból a közös munkából, amelynek célja népünk szocialista tudatának, ízlésének fejlesztése, általános műveltségének elmélyítése, a tudomány eredményeinek átültetése és felhasználása a mindennapok gyakorlatában, a népgazdaságban és a szocialista együttélésben. így, a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel járulnak hozzá a párt politikájának érvényesüléséhez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez, a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításához, a szocialista eszmékkel való értelmi-érzelmi azonosuláshoz, a közösségi szellem, a közéleti aktivitás fejlesztéséhez. E feladatok megvalósulását a megyei szervezet huszonhárom szakosztálya segíti. Milyen formában? A társadalomtudományi szakosztályok tevékenységét a fejlett szocialista társadalom építésének követelményei: a szocialista demokrácia szélesebb körű kibontakoztatása, a szocialista erkölcsi nevelés magasabb szintre emelése, az állampolgárok jogainak és kötelességeinek tudatosítása határozza meg. A jog megismerése révén nyílik mód és lehetőség az állampolgárok részvételére a közéletben. A jogi ismeret az általános műveltség szerves része és elengedhetetlen ahhoz, hogy a mindennapi élettel kapcsolatos ügyek intézésében eligazodjanak. A filozófiai, pedagógiai és lélektani szakosztályok legfőbb tevékenységét az egyéni és a közösségi érdek összhangjának problematikája, az anyagiasság és a kispolgári nézetek elleni küzdelem határozza meg. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a tudományos és technikai forradalom napi problémáinak gyors megválaszolásáról sem, bevonva e munkába a természettudományi szakosztályok előadóit is. A közgazdasági ismeretterjesztés pedig igyekszik lépést tartani a gyorsan változó vi- 'ág igényeivel. A szakosztály -nunkáiának gerincét a mindenkori aktuális közgazda- sági, gazdaságpolitikai előadások alkotják. Igen sok előadás foglalkozott már eddig is az V. ötéves terv országos és megyei célkitűzéseivel, az árak változásának okaival, a cserearányok romlásának gazdálkodásunkra gyakorolt hatásával, az életszínvonal-politika gyakorlati kérdéseivel, és így tovább. Pozitív mérleg Tavaly májusban, a VII. megyei küldöttgyűlés megállapította, hogy a TIT Pest megyei szervezete jól oldotta meg feladatát. Ez az értékelés akkor öt esztendő munkáját tette mérlegre. Ez idő alatt harmincnégyezer rendezvényt tartottak, amelyeknek egymillió-háromszázti- zennyolcezer résztvevője volt. E tekintélyes szám legfőbb magyarázata: az előadások nyolcvan százaléka különböző akadémiák, szabad- eg”etemek és komplex előadássorozatok keretében hangzott el. Vagyis a korábbi éveket jellemző egyes előadásokat felváltották a nyolc-tíz előadásból álló sorozatok, ami azt is jelenti, hogy a hallgatók így sokoldalúbb ismeretekhez juthatnak. A megye legjobb szakemberei, valamint országos hírű tudósok egész sora a legkorszerűbb ismereteket adta át ezeken a rendezvényeken a hallgatóknak. Ha csak az elmúlt esztendő mérlegét vizsgáljuk, további előbbrelépésről adhatunk számot. 1977-ben 7 ezer 522 előadást és egyéb rendezvényt tartottak 280 ezer résztvevő előtt. Ez mintegy* hatszáz előadással, illetve rendezvénynyel több, mint volt egy évvel korábban. A TIT-programok sora ezzel még nem teljes. A már említett adatokban nem szerepelnek a különböző nyelv- és szaktanfolyamok, az országjáró kirándulások és a különböző, a TIT által szervezett ifjúsági tanulókörök résztvevői. Pedig csak az országjáró kirándulások több mint nyolcezer embert vonzottak. És az ötvenegy nyelv- tanfolyamnak is hétszáznál több résztvevője volt, akik majd’ kétezer tanóra alatt ismerkedtek az orosz, az angol, a francia és a német nyelvvel. A legfontosabb feladat Érdemes megemlíteni, hogy a tavaly tartott kétszáznyolcvanöt komplex-, illetve akadémiai előadássorozatból huszonnyolcat kizárólag ipari munkások számára szerveztek, s ennél is több volt a munkásfiatalok számára rendezett ifjúsági akadémia. Ez jc’ szemlélteti, hogy a TIT Pest megyei szervezete tevékenységének középpontjában az iparban dolgozó munkások öntudatának, általános és szakműveltségének fejlesztése áll. Amíg öt esztendővel ezelőtt az ismeretterjesztő rendezvények harmincnégy százalékán vettek részt fizikai dolgozók, ez az arány jelenleg már a hatvan százalékot is meghaladja. Az akadémiák hallgatóinak többségét mindenütt a szocialista brigádok tagjai alkotják. Ezt fő feladatának tekintette a TIT megyei szervezete, így kívánva hozzájárulni a szocialista brigádmozgalom fejlődéséhez, a szakmailag jól képzett, munkáját magas fokú öntudattal végző, a közé’etben is szerepet vállaló új típusú ember formálásához. Ezért a szocialista brigádvezetők fórumainak kidolgozott tematikákban helyet kapott a többi között a szocialista brigádmozgalom szerepe, jelentősége a munkaversenyben és az újítómoz- galomban, a munkaerkölcs és a munkafegyelem erősítésében és az üzemi demokrácia érvényesülésében. E fórumokon rendszeresen napirendre kerültek űzök a kérdések, amelyek összefüggnek az MSZMP XI. kongresszusának határozatában megjelölt feladatokkal. Az elmúlt év tapasztalatai bizonyítják: azok az előadások, amelyek összefüggésben voltak a szocialista brigádok munkahelyi életével, munkakörülményeivel, az őket leginkább érdeklő közgazda- sági kérdésekkel, erkölcsi és anyagi elismerésük eredményeivel és gondjaival —nagy érdeklődést váltottak ki. Ezek az előadások a résztvevőket olyan ismeretanyaghoz juttatták, amelyek a velük szemben támasztott követelmények teljesítését segítették. Természetesen a munkás- akadémiák eredményes tevékenységének több összetevője is van. Az egyik: a munkások részére tartott előadás- sorozatok tematikáját a legtöbb üzemben társadalmi vezetőség állította össze, és így a helyi párt- és szakszervezeti vezetőség az üzem gazdasági és műszaki vezetőivel együtt elérte, hogy olyan témák szerepeljenek a programban, amelyek szükségességét az élet veti fel, s amelyek a dolgozók igényeit is kielégítik. A másik: abból a helyes szemléletváltozásból következik, amely már kötelezővé teszi a munkahelyi vezetők számára a munkások művelődésének segítését. E szemléletváltozást bizonyítja: öt esztendővel ezelőtt a megye vállalatai, üzemei és intézményei még csak 360 ezer forintot fordítottak az ismeretterjesztő tevékenység támogatására. Ez az összeg jelenleg már a másfél millió forintot közelíti. Változatos formák Az elmúlt esztendő adatai nemcsak a munkásművelődés segítésének erősödéséről tanúskodnak. Az ismeretterjesztés népszerűségét bizonyítja a kilencvennégy szülők akadémiája, a negyven ifjúsági és a huszonkilenc mezőgazdasági akadémia csakúgy, mint a huszonkét helyen megrendezett Tudomány—Élet- Társadalom című komplex előadássorozat. Hogy mi a népszerűség titka? Elsősorban az, hogy mind több előadássorozat keretében rendeznek vitát, konzultációt, megteremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy az addig pasz- szív hallgatókból aktív közreműködők válhassanak. Erre azért is lehetőség kínálkozik, mert egy-egy előadás átlag hallgatói létszáma harminchét. Egy kisebb közösségben pedig mindig jobban lehet vitázni, véleményt cserélni, mint egy ötven-hatvan tagú, vagy még ennél is nagyobb társaságban. A siker feltétele: a TIT minél nagyobb számban kapcsolja be a megye értelmiségét ebbe a nagyon fontos munkába. Jelentős előbbrelé- pés történt ebben is. Tavaly májusban, a VII. küldöttgyűlésen arról számoltak be, hogy öt esztendő alatt 1133- ról 1731-re emelkedett a megyei szervezet taglétszáma. Azóta mindössze nyolc hónap telt el. Ám ez a rijvid idő is újabb értelmiségeket vonzott e szép feladat végzéséhez. Jelenleg már 1834 tagja van a szervezetnek, százhárommal több, mint az elmúlt év májusában. S az is örvendetes, hogy egyre több egyetemi, illetve főiskolai hallgató kapcsolódik be az ismeretek terjesztésébe. Mindez azt bizonyítja: lesz miről szót váltani ma Szentendrén, az aktívaértekezlet résztvevőinek. A cél világos: még tovább erősíteni az ismeretterjesztő munkát Pest megyében. P.P. \
