Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

1978. JANUAR 25., SZERDA í55m •fjPs W x/unav 5 Rajtol a „no fines" technológia... Idén 154 lakás átadását tervezik Kézbe veszi p már jóváha­gyott 1978-as'évi tervüket, ám azután mégis egy másik kimu­tatás után nyúl. — Nem beszélhetek idei fel­adatainkról anélkül, hogy ne szóljak arról, hogyan sikerült megvalósítanunk tavalyi el­képzeléseinket — mondja Var­ga Ilona, a Budai Járási Épí­tőipari Szövetkezet elnökhe­lyettese. — Az 1977-es eszten­dő különösen nehéz volt szá­munkra, mivel a korábbi évekhez képest több lakást kellett átadnunk. Ebben mi is „ludasak” voltunk, ugyanis még 1976-ban 56 lakás nem készült el a tervezett időben. Nos, ezzel a lemaradással együtt, összesen 190 lakást kel­lett átadnunk. Sikeres volt-e az elmúlt esztendő? Száz szá­zalékig ugyan nem lehetünk elégedettek, de idén várhatóan kevesebb lesz a gondunk: 148 család költözhetett be az álta­lunk épített lakásokba; továb­bi 14 lakást még januárban átadunk Solymáron, s a fenn­maradó adósságunkat — 28 la­kás — is rendezni tudjuk március végéig. Licenc alapján Százhalombattán, Solymáron, Törökbálinton és a fővárosban állnak a szövetkezet házai. Ezt azért is érdemes megemlí­teni, mert többségükben idén is ezeken a helyeken folytat­ják a lakásépítést. Törökbálin­ton két kilenclakásos ház épül; Százhalombattán a már félkészállapotban levő 56 la­kásos házakat hozzák véglege­sen tető alá és ugyanott rajtol a no fines technológia. Ezzel a módszerrel 38 otthon kiala­kítását határozták el. — Itt álljunk meg egy kis magyarázatért. A nem szak­mabeliek körében ugyanis is­meretlen ez a technológia; „no fines” (nofájnsz-nak mond­juk). Mi a lényege? — Az eljárást angol licenc alapján vezetjük be. A no fines-beton zúzott ' kavics­ból és betontejből áll össze, s ezáltal az eddiginél lazább szerkezetű anyaggá válik. Híg állapotban készfal-nagyságú zsalutáblák közé öntjük; a megszilárdult elemeket már másnap beépíthetjük. Vagyis, ezzel a technológiával gyor­sabban, termelékenyebben tu­dunk dolgozni. Már folynak az előkészítési munkálatok, már­ciusban tervezzük az öntés megkezdését. — Az új technológia meg­honosításához jelentős fejlesz­tés is szükségessé vált? — Természetesen. Saját fej­lesztési alapunk kevésnek is bizonyult. Pályázat útján álla­mi támogatás és hitel kérel­met nyújtottunk be, utóbbit el is fogadták. Beruházási hitel­ként 5 millió 200 ezer forintot kapott szövetkezetünk, 3 mil­lió 780 ezer forintot pedig for­góalapunk feltöltéséhez. Mivel a no fines technológia alkal­mazása elsősorban a lakásépí­tés gyorsításához jó eszköz, s nekünk ez kiemelt feladatunk, a Pest megyei KISZÖV is tá­mogatta törekvésünket két és fél millió forinttal. Az ötödik ötéves tervidőszakban összesen 650 lakást építünk, 160-nál az új módszert kell alkalmaz­nunk. Jelenleg már valameny- nyi berendezés birtokunkban van. Csuoán egy nagyteljesít­ményű Elba mixer betonkeve­rőgép beérkezése tolódott* át 1978-ra. Remélhetőleg még eb­ben a negyedévben azt is üzembe helyezhetjük. Iskolaépítés, bővítés — A szövetkezetnek tehát idén is legfontosabb feladata a lakásépítés. A népgazdaság azonban természetszerűleg más igényeket is támaszt az építő­egységekkel szemben. Egyéb tennivalóik közül melyek a leglényegesebbek ? — Tavaly szeptemberben kezdtük meg az érdi 7-es szá­mú általános iskola bővítését és tatarozását. Az odajáró gyerekek szülei sok társadal­mi munkával segítettek ben­nünket, ezt ezúttal is köszön­jük. Szeretnénk augusztus hú­szadikára, alkotmányunk ün­nepére elkészülni az építkezés­sel. Ugyancsak itt, Érden, a 8-as számú általános iskola bővítését is tervbe vettük. Már a közeljövőben felvonulunk, megkezdjük az előkészületeket a munkához...Am, a minfegy húszmülió forint értékű épít­kezés várhatóan csak jövő nyáron fejeződik be. Nemcsak a tanároknak és a gyerekek­nek okoz gondot, hogy tanítás közben bontunk és építünk. Nekünk is. Ezért türelmüket kérjük, előre is. Márciusban új nyolctantermes iskola épí­téséhez látunk Törökbálinton: tervszerint 1979. szeptember elsejére készülünk el az első ütemmel. Nem ígérkezik kis feladatnak a több évre terve­zett Semmelweis Kórház fel­újítása sem. E nagy munkábói idén a teljes födém- és tető­cserét kell elvégeznünk. Húsz helyen Tavaly 135 millió forint ter­melési értéket irányoztak elő, idén 146 millió forintot rögzí­tettünk tervükben. A termelé­kenység növelését nemcsak az új technológia bevezetésétől és a technikai fejlesztéstől várják. Egyéb, más eszközök­kel is növelni akarják az élő­munka hatékonyságát. Mivel szerte a járásban mintegy húsz munkahelyen dolgoznak a szövetkezet emberei, lénye­gesnek tartják, hogy újabb te­herkocsik vásárlásával gyor­sabbá, szervezettebbé tegyék a munkások szállítását. Ugyan­akkor korszerűsítik az anyag- mozgatást, a raktározást is, valamint különféle munka- szervezési intézkedésekkel akarják biztosítani idei tervük teljesítését. Dodó Györgyi Társközségek a ráckevei járásban Kamatozik a jó együttműködés Négy közös tanács működik a ráckevei járásban, mindegyik nagyközségi szintű. A legrégebbi, a ráckevei- szigetbecsei 1969. július elsején alakult, tehát idén nyá­ron lesz nyolcéves. Kiskunlacháza-Aporka, egy esz­tendővel későbbi. Mindkét székhelyközség azelőtt is nagyközség volt. Tavaly április elején létesült még két közös tanács, ezek mindegyikéhez három-három köz­ség tartozik. Egyik székhelye Dunavarsány, társközségei Délegyháza és Majosháza. A másik székhelye Sziget- szentmárton, hozzá társul Szigetesép és Szigetújfalu. Mind a két tanácsi székhelyközség a közös tanács megalakulásakor lett nagyközség, hogy önállóbb hatás­körrel intézhesse a maga és a hozzá tartozó községek sorsát A négy nagyközségi közös tanács működéséről beszél­gettünk Raffay Bélával, a ráckevei járási hivatal elnö­kével. — Hogyan Ítéli meg a négy közős tanács hatósági munká­ját? — Dunavarsány és Sziget- szentmárton közös tanácsa még túl fiatal ahhoz, hogy határo­zott formában, átfogóan lehet­ne tevékenységét értékelni. Talán úgy helyes megfogalmaz­ni a választ, hogy ennek a két tanácsnak a rajtja jó, az in­dulás óta eltelt rövid idő alatt igyekeztek megfelelően megöl­lesz a Moszkva Szálló Budapesten, a Déli pályaudvar közelében a közeljövőben megkezdik a nyolcszáz ágyas Hotel Moszkva építését. A ter­vek már elkészültek a Lakóépülettervező Vállalatnál, Finta József Állami-díjas építész rajzasztalán. Képünkön: a Hotel Moszkva makettje. dani feladatúkat. Mindkét he­lyen úgy nyilatkoznak, hogy a székhely és a társközségek közötti kapcsolat kifejezetten jó és. egyre kedvezőbben ala­kul. A nagyközségi pártbizott­ságok elvi irányítása jól ér­vényesül Kiskunlacházán, Ráckevén és Dunavarsány- ban. Ezzel Szemben Sziget- szentmártonban érezhető, hogy még nem jött létre a nagy­községi pártbizottság. — S milyen a kapcsolat a közös tanácsok és az egyes községek Hazafias Népfront bi- aottságai között? — Széles körű együttműkö­désről beszélhetünk. Nem vi­tás, hogy a közös tanácshoz tartozó települések mindegyi­kének népfrontbizottságával élő kapcsolatot kell tartania és ez mind a négy közös ta­nácsnál ki is alakult. Rác­kevén — hogy csak példakép­pen említsem — már 1973 óta több alkalommal ülésezett együtt a tanács és a hozzátar­tozó két község népfrontbi- zottsága. Ezekkel a bizottsá­gokkal a többi közös tanács­nál is így alakult a kapcsolat. Különösen fontos egyes taná­csi rendelet-javaslat előzetes megtárgyalása, az-agyüttműkö- dés a falugyűlések szervezésé­ben és természetesen adott esetben a társadalmi munka megszervezésében is. — A társközségekben az ál­lampolgároknak mi a vélemé­nye a közös tanács tevékeny- ségérő.? ^ [V — A szakigazgatási szervés a társközség tanácsi kirendelt­ségének munkáját helyenként változóan ítéli meg a lakos­ság. Ráckeve—Szigetbecse ese­tében a becsiek elégedettek a községükben állandóan műkö­dő kirendeltséggel. A kiskun- lacházai közös tanács a szak- igazgatási feladatok ellátására kirendeltséget létesített Ápor- kán, de azt később megszün­tette. Másodnaponként azon­ban a társközségben más-más szaka gázát ügyintézője tart ügyfélfogadást. Ez nem elégí­ti ki a lakosság jórészét. Sok bírálat érte miatta a tanácsot. — És az újabban létesült kö­zös tanácsoknál? — Ott is van eltérő tapasz­talat Szigetújfaluban zökke­nésmentes a kirendeltség mun­kája, Szigetcsépen azonban, főleg személyi változás miatt szintén a lakosság bírálatát váltotta ki. A dunavarsányi körzetben is Majosházán za- vartalahul működik a kiren­deltség, míg Délegyházán a kezdeti jó tapasztalatok után a kirendelt tanácsi dolgozó helyettesítése kedvezőtlenül befolyásolta a lakosság véle­ményét — Hogyan vesznek részt a közös tanöcs munkájában a tanácstagok? — Általában aktívak, túlnyo- nyó többségük rendszeresen megjelenik a testületi ülésen és ott véleményét nyilvánítja. Megtartják csaknem kivétel nélkül beszámolójukat is. Kü­lönösen jelentősnek és helyes­nek vélem, hogy a társközsé­gekben tanácstagi bizottságok alakultak. Munkájuk szerves része a tanácsi munkának és a lakóhelyüket illető megha­tározott feladatok végrehajtá­sában is ! közreműködnek. Áporkán a tíztagú tanácstagi csoport közös feladatra, útjaví­tásra ajánlotta fel a község önálló tanácstagi keretét és eljártak a község mini ABC- áruházának építése ügyében. Foglalkoznak a község villany- hálózata rekonstrukciójának előkészületeivel is. Sotl'iigye­keznek létrehozni az áporkai ivóvíztársulatot Szabad-e hazudni? Az Osztály felszabadultan morajlik Zs ... község általá­nos iskolájában. Már becsön­gettek, de a tanárnő még nincs bent, s ez a magyaréra amúgy is könnyű lesz. A felelés szin­te kizárt. Vilma néni ma ki­osztja a füzeteket. A dolgoza­tot két hete írta az osztály, a címe: Az én otthonom. Egyet- kettőt úgyis felolvastat, azt megbeszélik, aztán kijavítják a hibákat. Ezzel elmegy legalább fél óra, de inkább több. Nincs ok tehát az aggodalomra, és ha véletlenül mégis feleltetés lesz, az se olyan nagy baj. A Toldi könnyű téma. — Ég a napmelegtől a ko­pár sik ... — szavalja éneklő hangon Zsolt, aki otthon sok- mindenfélét hall a papájától. — Az nem kopár sik, hanem kopár szik — oktatja a szava­iét túlkiabálva padtársa. — Juj, de buta vagy! — vi­sít Zsolt, s máris emeli a hangját, hogy közölje az egész osztállyal, milyen buta ez az Erika, de lepissziegik, mert nyílik az ajtó és belép Vilma néni. A kezében ott a köteg füzet. — Üljetek le, gyerekek — mondja. — És máskor ne/csap- jatok ekkora lármát. A tanári­ba is behallatszik. Mi volt mára?! — A Toldi — feleli az osz­tály kórusban. — Na jó. majd később megnézzük. Most lássuk elő­ször a dolgozatokat. Ez mindig izgalmas. Ilyen­kor némelyek megdicsőülnek, és soha nem lehet egészen biz­tosan tudni, hogy kik lesznek azok a némelyek. Bárki lehet. Esetleg valakit éppen meg­szállt az ihlet és maga sem tudja, hogy milyen jót írt, csak később derül ki, hogy mekkora zseni ő valójában. A dolgozatjavítás a nagy megle­petések ideje. A tanárnő a kinyitott füze­tek között keresgél, az arca nem árul el semmi biztosat. Ámbár az gyanús, hogy a to­káját egy kicsit rezegted. Eb­ből rendszerint semmi jóra nem lehet következtetni. — Kolompár János — mond­ja végül, és végignéz az osztá­lyon. Jancsi nem áll föl rögtön. Alig hiszi, hogy neki szóltak. Igaz, megtörtént, már, hogy a tanárnő megdicsérte, de jól tudja, nem szokott ő azért olyan kiváló dolgozatokat írni. Igaz, ezt a fogalmazást nagyon szerette. Neki nagyon fontos és érdekes volt ez a téma. Lehet, hogy egészen jól sikerült. Le­het! Meglehet, hogy éppen az övé sikerült a legjobban. Igen, csak erről lehet szó, s amikor erre gondol, valami újjongó érzés szállja meg, amely szin­te fellöki a pádból. — Itt vagyok, tanárnő ké­rem! — mondja a kisfiú, és várakozással telve néz előre. — Hát Jancsi — kezdi a ta­nárnő. — Gyere csak ide. A fiú sietve megy a tanári asztal felé. Tudja, hogy most mindenki őt nézi. Öt, aki — most már biztos! — alegesleg- jobb dolgozatot írta, különben miért hívná ki őt; éppen őt a tanárnő, amikor pedig ez nem is szokása. — Na, kisfiam, fogjad csak a füzetedet — mondja a tanárnő, s átnyújtja a gyereknek az ir­kát. — Fordulj az osztály felé és olvasd el hangosan, amit írtál. — Igen — mondja a fiú és szembefordul az osztállyal, amely döbbent csöndben, nagy várakozással figyeli a fejlemé­nyeket. Az örömteli izgalom­tól elszorul a torka, kétszer is belefog az olvasásba: — Az én ott... az én ottho­nom ... — Olvasd csak! Tovább! Az egészet! Elejétől végig. — Az éin otthonom.. „ ja ezt mór mondtam. Amikor én mindennap hazafelé megyek az iskolából, akkor mindig nagyon örülök. Azért örülök nagyon, mert olyankor már mindig otthon van az én anyu­kám, mert megfőzi az ebédet nekem meg az apukámnak, vagyis az ő férjének, aki há­rom órakor ér haza. Az ebéd mindig nagyon jó, meg a va­csora is, meg a reggeli. Akkor jól letörülöm a cipőmet a láb­törlőbe és bejevök a gonyhá- ba... — Gonyhába ... — szólal meg hátulról egy nyávogó hang, de a tanárnő leinti: — Legyetek csöndben, gye­rekek! Egy pisszenést se aka­rok hallani. Jancsi az osztályt nézi, el­bizonytalanodik, de töprengés­re nincs idő, mert a tanárnő rászól: — Folytasd, fiam! — Az egészet? — Az egészet. — ... bemegyek a konyhá­ba és ott már meg van terítve az asztal, a szép fehér abrosz rá van terítve. Es mikor anyu­kámmal megebédeltünk, akikor elkezdem a tanulni. Vagy­is... rosszul írtam, elkezdtem a tanulást... — Olvasd csak úgy, ahogy van. — Igen. És amikor megta­nultam mind az összes lecké­met, akkor már apukám is egyszer csak jön és megmosa­kodik. Azután mindenfélét ját­szunk a többi gyerekkel, oda­adom nekik a játékomat és akkor, hogy szépen leszáll az est, akkor azt mondja nekem az anyukám, hogy fürödj meg kisfiam, már megmelegedett a víz. így én mindenütt rende­sen megmosakodok és a foga­mat is, mint a Maci... — Csönd legyen! — kopog a tanárnő az asztalon, mert az osztály felől kuncogás hallat­szik. — Tovább! — Akkor már meg van vet­ve a fehér, szép, puha ágy az én szobámban, mert anyukám mindig nagyon kimossa. Es akkor még előtte, van, hogy szépen megvacsorázunk, az apukám kérdezi, hogy mi volt az iskolában. Én meg mindig elmondom és akkor az anyu­kám is azt mondja, hogy jól van kisfiam, derék gyerek vagy, ember lesz belőled. Én nagyon szeretem az én apuká­mat és anyukámat. Aztán mi­kor már fekszek a rekamíron, akkor csak hallom a televí­ziót, hogy anyukám és apukám nézi. Én nagyon szeretek ott­hon lenni, nekünk nagyon szép irazunk van. Leengedi a füzetet és az olajos padlót nézi. Hát, ez nem valami jó, ez a dolgozat, gon­dolja. De már nem biztos sem­miben. Vár. — No, figyelj ide, fiam — mondja a tanárnő vontatottan. — Felelj nekem arra a kérdés­re, hogy szabad-e hazudni. — Nem szabad, tanárnő ké­rem — feleli a kisfiú készsége­sen. — Akkor mond meg nekem azt, hogy te szoktál-e hazudni. A fiú riadtan tűnődik, nem érti, miért kérdezi ezt tőle a tanárnő, s félénken válaszol: — Már... nem szoktam. — Nem szoktál? Akkor, hol hallottad ezt a történetet? — Melyiket? — Amit most fölolvastáL — Ezt én nem ... — Azt akarod mondani, hogy igazat írtál? — Igen — mondja a gyerek bizonytalanul, és gyorsan át­gondolja, minden igaz-e, amit írt. — Csak ... — Csak? — Csak az apukám nem mindig három órakor jön ha­za ... — Hát? ^ — Néha fél négy is megvan. — Na látod! — mondja a ta­nárnő és bosszúsan ráncolja a homlokát. — Es a fehér ab­rosz? Meg a fürdés, meg a rekamír? Meg a televízió? — Az van nekünk mind. — Ugyan már, Jancsika! Hát mik a te szüleid? — Az én szüleim ... — Jól van, nem muszáj megmondani. — Az én szüleim most... az apukám, meg az anyukám, ahol most vagyok ... azok nem az én igazi..., de nekünk van televíziónk, meg ... — Na, jó, add ide a füzetet, Jancsika — mondja a tanárnő zavartan. — Jól van. En csak azt akartam ezzel megmagya­rázni, hogy soha nem szabad hazudni. Ez csak egy példa volt. Érted, fiam? Es most menj szépen a helyedre. Hatos Erzsébet — A többi tanácstagi csopor­tok is ilyen tevékenyek? — Ráckevén a nagyközségi közös tanács elnökhelyettese egyben a szigetbecsei tanács­tagi csoport elnöke és jól ak­tivizálja a tanácstagokat. Szi- getszentmártonban két elnök- helyettese van a közös tanács­nak és ezek is elnökei a két társközség tanácstagi csoport­jának. Szigetújfaluban a ta­nácselnök-helyettes vezetésé­vel jó csoportmunka alakult ki. Tanácsülés előtt összejönnek és alaposan meghányják-vetik a fontosabb kérdéseket. Szi­getcsépen viszont az elnökhe­lyettes április óta nem hívta össze az elnöksége alatt Álló tanácstagi csoportot. Visszatér­ve Szigetbecsére, ott a csoport évente négyszer tart ülést, azon mindig részt vesznek a közös tanács tisztségviselői és ilyen­kor rendszeresen szó esik a két község kapcsolatáról is. Milyen a kapcsolat? Elég csak arra rámutatni, hogy 1977-ben a felújítási keret 70 százalé­kát Szigetbecse területén hasz­nálták fel. — Máshol is ilyen Jó a társ­községek kapcsolata? — Ha talán nem is ennyire de azért megfelelő. Minden­esetre a tanácstörvényben és annak végrehajtási rendelke­zésében foglaltak, valamint a szervezeti és működési sza­bályzatokban meghatározóit előírások maradéktalan meg­tartására tett intézkedésekkel a nagyközségi közös tanácsok munkája még eredményesebbé tehető. Remélem, hogy rövid idő múltán még eredménye­sebb is lesz. Szokoly Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents