Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-24 / 20. szám
Magyor-szovjet belkereskedelmi tárgyalások Hétfőn szovjet küldöttség érkezett Budapestre* a magyar ■—szovjet belkereskedelmi munkacsoport 9. ülésére. A magyar és a szovjet Belkereskedelmi Minisztérium képviselői — Lauthán Ferenc és Ivan L. Davidov miniszterhefyettes vezetésével — áttekintik a kétoldalú választékcsere-forga- Iom helyzetét, eredményeit és meghatározzák az évi előirányzatokat. . 1078. JANUAR 21., KEDD Hogy szolgál az egészsége? Felmérés ötvenezer kksssal r- Általános vizsgálat áprilistól Nagyszabású felmérést készítenek elő azzal a céllal, hogy a korábbinál részletesebb képet kapjanak a lakosság egészségi állapotáról. Az előkészületek helyzetéről adott tájékoztatást dr. Balog János, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa. — Az általános megbetegedési vizsgálat mintegy 50 ezer állampolgárt érint és két ágon A teljesítményhez igazodó differenciáit anyagi elismerést Győri Imre a munkaügyi aktív aért ekezlsten A Munkaügyi Minisztérium és a tárca intézeteinek gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői étfőn aktívaértekezletet tartottak, amelyen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsága titkára is. A tanácskozáson Trethon Ferenc munkaügyi miniszter értékelte a tavalyi munkát, a tapasztalatokat és megjelölte a legfontosabb feladatokat. Az aktívaértekezlet megállapította, hogy a tudatosabb szervező munka, a munkaerő-- gazdálkodás javítása, a relatív bértömeg-szabályozás kiterjedtebb alkalmazása is hozzájárult az 1977. évre tervezett termelékenységi előirányzat túlteljesítéséhez. A gyakorlat igazolta azt a korábbi tapasztalatot, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek feladataiknak megfelelően, reálisan mérik fel a munkaerő-szükségletet, a munka szervezettségének fejlesztésével mozgósítják tartalékaikat és élnek az anyagi érdekeltség lehetőségeivel — a munkaerőhiány kevésbé zavaró és az előirányzatnak megfelelően növelik a dolgozók keresetét is. A vállalatok egy része így gondjaik megoldásáhpz elsősorban külső, központi segítséget vár, mert nem látja, vagy nem akarja meglátni saját lehetőségeit. A Munkaügyi Minisztérium és intézményeinek dolgozói legfontosabb feladatuknak tekintik a gazdasági hatékonyság növelését, a gazdasági egyensúly javítását, a munka minőségi tényezőinek erősítését és az életszínvonal tervezett növelésének következetes megvalósítását. A munkaerőgazdálkodás színvonalának növelése érdekében fontos feladatnak tartják, hogy a munkaügyi folyamatokra ható intézkedések az eddiginél komplexebben épüljenek be a gazdálkodásba, a népgazdasági folyamatokba. Ez a feladat az eddigi szemlélet megváltoztatását igényli a gazdálkodás minden területén, szintjén. A jövőben minden vállalattól,’ intézménytől szigorúan meg kell követelni, a munka- szervezés színvonalának rendszeres és dinamikus fejlesztését. A relatív bértömeg-szabályozás szélesebb körű alkalmazása az eddiginél nagyobb lehetőséget nyújt a munkaerő gazdaságosabb foglalkoztatásához, a dolgozók átlagkeresetének tervezett mértékű emeléséhez. Nagyon fontos azonban, hogy ezekkel a lehetőségekkel és egyéb, bérpolitikai megoldásokkal is jól éljenek a vállalatok, s jobban érvényesítsék a teljesítményhez igazodó, differenciált anyagi elismerést. hajtjuk végre — mondotta. — Ilyen nagyszabású vizsgálatra hazánkban még nem került sor, sőt nemzetközileg is egyedülálló adataiból tudományos megalapozottságú következtetéseket vonhatunk majd le a lakosság -egészségi állapotára. Első lépésként a KSH kérdező biztosai már megkeresték az érintett állampolgárokat, és rögzítették a szükséges alapadatokat. Nagyjából már azt is túdjuk, hogy mennyien nem kívánnak részt venni ebben az önkéntes felmérésben, és örömmel mondhatom: nagyon kevesen. A további munka már az egészségügyi dolgozókra hárul: a részletes felmérés április elsején indul. Az érintett körzeti ápolónők egy-teljes évig havonta meglátogatják a felmérésben részvevő lakosokat, s kérdésekre kérnek, választ. Az egészségügyi kérdőíven egyebek között rögzítik az illetők különböző egészségügyi panaszait, betegségeiket, . az állapotukban történt változásokat, az orvoshoz fordulás időpontjait stb. A körzeti orvosokat is felkértük, kapcsolódjanak be a munkába és fokozottan kísérjék figyelemmel az érintett állampolgárok állapotát. A 13. hónapban szűrővizsgálattal győződünk meg arról, hogy nem szenved-e valaki olyan rejtett betegségben, amelyre az év során nem derült fériy. Ezzel egyidejűleg orvostanhallgatók, szigorló orvosok a különböző egészség- ügyi intézményekijen S évre visszamenőleg kigyűjtik a mintavételben részvevő lakosok betegségére vonatkozó adatokat. — A felmérés másik ága — amely ugyancsak 25 000 embert érint —, úgynevezett zárt települési vizsgálat, amelyben Balassagyarmat, valamint Baranya és Hajdú-Bihar megye néhány településének teljes lakossága érintett. A 13. hónaiban. ebeken a területeken is sor kerül általános szűrésre. Végül az összesen mintegy 50 ezer állampolgártól kapött válaszokat számítógépen dolgozzuk feL — A felmérés során nemcsak a megbetegedéseket vesz- szük számba, hanem azokat az egészségügyön kívüli tényezőket is, amelyek befolyásolják az egészségügyi állapotot. A felméréseknél a településviszonyokból indulnak ki, de vizsgálják egyebek között a ’lakosság • egészségügyi kulturáltságát, a lakóhelyi és a munkahelyi körülníényekst, az ivóvízellátást, a táplálkozási szokásokat, a környezeti ártalmak szerepét, a környezetvédelem helyzetét. — Az adatok feldolgozása után az egész országra és lakosságra érvényes 'képet kapunk az egészségi állapotról,’ s megbízható prognózist állíthatunk fel az elkövetkező 10 —15 esztendőre. Az egészségügy fejlesztését így megalapo- zattabban tervezhetjük meg — mondotta befejezésül dr. Balogh János. Rekonstrukció után Befejeződött a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság gödöllői fafeldolgozó üzemének rekonstrukciója, így ez évben 19 ezer 300 köbméter hengeresfát dolgoznak fel. Most folyik az NSZK gyártmányú CANALI-t/pusú rönkhasító gépsor próbaüzeme. Barcza Zsolt (elvétele Munkavédelmi orhálézat Gyakorlat és tervek a pornázi HFSZ-ben Mielőtt beszélgetni kezdene, egy dossziét nyújt át Szűcs Antalné, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pornázi gyárának munkavédelmi felügyelője. Bevonni a fiatalokat Amin először megakad a szemem, az egy felhívás. Tavaly szeptember végén adta ki a textiles szakszervezet. Lényege: a textilüzemekben az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok munkakörülményeinek javítására, tervszerűen elősegíteni a balesetek csökkenését. — E felhívásra intézkedési tervet állítottunk össze — mondja a munkavédelmi felügyelő. — Ebben rögzítettük főbb elképzeléseinket. , Valamennyi üzemrészünkben választottak egy-egy KISZ-es munkavédelmi őrt, akik kéthetente ellenőrzők a munkavé....................in————— de lmi előírások betartását. Az észlelt hiányosságokat feljegyzik, s észrevételeikkel először a termelőegység vezetőjéhez fordulnak. A KISZ-vezetőség havonta értékeli munkájukat. Az eredményesség érdekében már decemberben tartottunk a munkavédelmi őröknek egy tanfolyamot, a közeljövőben pedig 10 órás előadássorozatban ismertetjük meg a legfontosabb tudnivalókat. Nyoma marad A munkavédelmi őrhálózat megszervezése, s ily módon a munkavédelem nagyfokú társadalmasítása, nem újkeletű a pornázi gyárban. Az üzemrészek dolgozói maguk is megszokták, hogy bármi hibát észlelnek, szólhatnak. S megtanulták: szavaiknak nyoma is marad, hiszen jelzett panaszuk bekerül az őrnaplókba. 2. Mobilitás és strukturális változások. A fizikai munkából a szellemi munkába történő mobilitás azt eredményezte, hogy egyrészt a tradicionális értelmiségi pályákon kisebb, a gazdasági és politikai élet értelmiségi, Vezető funkcióban nagyobb mértékben egy új értelmiség jött létre. Másrészt a centralizáció, a technikai fejlődés és társadalmi változások következtében egy jelentős létszámú alkalmazotti hivatalnoki réteg alakult ki. Ezeket az átrétegződési folyamatokat azonban csak akkor értékelhetjük reálisan, ha figyelembe vesz- szülc a vezetővé válás eltérő tartalmát és megítélését 1956. előtt és után. A vezetővé vált munkás 1956. előtt, — még ha a megfelelő iskolákat el is végezte — nem konstituálódott értelmiségiként, és a „munkásvezető” és az „értelmiségi” minden szempontból elkülönült egymástól. Az új társadalompolitikai szituáció 1956. után az értelmiség helyzetében is jelentős változásokat eredményezett. A szakszerűség követelményét egyre ferőteljesebben elfogadták a társadalomirányítás, a politika és a vezetés szintjén is, és ez egyfelől az értelmiségnek a vezetésben való egyre erőteljesebb, bevonását eredményezte, másfelől a munkásszármazású vezetőket is sok vonatkozásban értelmiségivé tette. Az osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában mindez pedig a szövetségi politika tartalmasabbá válását eredményezte. A mezőgazdaságból a nem mező- gazdasági területek felé történő mobilitás új munkásréteget hozott létre. A mezőgazdaságból az iparba átkerü- lés azonban nem járt együtt a faluból a városba vándorlással. Elsősorban az ipar fejlődésénél lényegesen lassúbb városfejlődés okozta, hogy ezek az új munkások nem tudtak a városban letelepedni, ingázókká váltak. (Az ingázók száma megközelíti az egymilliót.) Részben az ingázó létből következett, hogy döntő részük segéd- és betanított munkássá vált, legfeljebb a falusi viszonyok között is megtalálható szakmákig (asztalos, ács, kőműves, kovács stb.) jutott el. Ugyanakkor —, ha nem is főfoglalkozásban —: továbbra is kötődött a mezőgazdasághoz, egyrészt a mező- gazdasági termelésben megmaradt feleség révén, másrészt pedig úgy, hogy a munkából hazatérve maga is munkát végzett a háztáji vagy kisegítő gazdaságban. A kettősség felbomlása A szocialista „városi” és a kisáru- termelő „falusi” struktúra kettőssége tehát két vonatkozásban is felbomlott. Egyrészt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével falun is a szocialista termelési viszonyok alakultak ki, másrészt pedig létrejött egy olyan réteg, amely sajátos közvetítést valósított meg a falu és város, mezőgazdaság és ipar között. Falusi lakos maradt, de a városban dolgozott, paraszti tradíciókat is hordozott, de munkássá vált, továbbra is kapcsolódott a mezőgazdasági termeléshez, de főfoglalkozása és fő kereseti forrása már nem a mezőgazdaság. (Ezenkívül kisebb mértékben, de vitathatatlanul hozzájárult a falusi és városi struktúra kettősségének felbomlásához a falusi ipartelepítés és a falu éppen meginduló kommunális fejlődése is.) A magyar társadalom e fejlődési szakaszában — amelyet mint a szocializmus alapjainak lerakását jellemzőnk — tehát a volt kizsákmányoló osztályok osztályként való megszüntetése mellett a leglényegesebb strukturális változások a falusi és városi struktúra kettősségének felbomlása, a munkásosztály számszerű növekedése és a szélső rétegek közötti nivellálódása paraszti származá- súakkal, korábbi háztartásbeli nőkkel, feltöltődése fiatalokkal. Ehhez járult a kisárutermelő parasztság termelőszövetkezeti parasztsággá válása, az értelmiség átstruktúrálódása, a vezető funkcióban levők közel teljes kicserélődése, az alkalmazottak számszerű növekedése és a városi kisárutermelés jelentős mérvű csökkenése. E korszakot tehát alapvetően a strukturális viszonyok egységesülése . jellemezte még akkor is, ha ez az egységesülés — természetszerűleg — az éppen legdinamikusabban növekvő munkásosztály és alkalmazott-értelmiségi rétegek belső differenciálódásával is együttjárt. 'A szocializmus alapjainak lerakása a magyar társadalmi struktúra gyors, olykor erőltetett ütemű átalakításának lezárását jelentette. Azért beszélhetünk átalakításról, és nem egyszerűen átalakulásról, mert ebben a folyamatban nem a társadalmi mechanizmusok automatizmusa működött, hanem igen nagy szerepe volt a strukturális viszonyok tudatos és szándékolt változtatásának. A szocialista társadalom megteremtésével ugyanis rendkívül megnő a társadalmi folyamatokat alakító politikai tudatosság jelentősége. Bár a társadalmi forradalmak jelentős részénél korábban is voltak a forradalmi folyamatot előretervező politikai programok, csak a szocialista fejlődést készíti elő olyan széles körű politikaiideológiai program, amilyen a munkásosztály, a munkásmozgalom bázisán kialakult. i ÚJ válaszok a problémára Az alapok lerakásán kívül azonban más tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas évek első felétől kezdve megváltozott a strukturális fejlődés jellege. A hatvanas évek közepétől a legtöbb kelet-európai szocialista országban új szituáció jelentkezett, amelynek lényege,1 hogy kifogytak a korábbi gazdaságfejlesztési stratégia forrásai. A forradalom után kialakult társadalom- és gazdaságirányítás ugyanis egyfajta választ jelentett a szocialista építés követelményeinek, és a kelet-európai elmaradottság felszámolásának ggyes problémáira. Ez a válasz pepiig a gyorsütemű és extenzív iparfejlesztésnek, a magánegyének — ideértve a magántulajdont is — és a mezőgazdasági ágazat terhére történő felhalmozásnak és az összes gazdasági és társadalmi erőforrás feletti centrális állami rendelkezésnek hármasságában ragadható meg. A hatvanas évek közepére azonban ezen gazdaságfejlesztési stratégia részben elérte céljai egy részét, részben pedig már nem rendelkezett a régi felhalmozási forrással és háttérrel. Problémaként vetődött tehát fel a szocialista fejlődés új problémakörének megfelelő társadalmi és gazdasági mechanizmusok megformálása. Az európai szocialista országok többségében — így hazánkban is — napirendre kerültek ezek a kérdések és határozatok is születtek. Ezeknek az intézkedéseknek két gyakorlati pillére a gazdaságirányítás mechanizmusa és az államélet, a szocialista demokrácia, benne az üzemi demokrácia, továbbfejlesztése volt. Ezek a határozatok és a következményükként jelentkező gyakorlati intézkedések sok tekintetben új tendenciát jeleztek. Ha ennek az új tendenciának lényegét az előzőekhez hasonló tömörséggel akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a korábbi — a célkitűzésekben teljesen, a gyakorlatban pedig jórészt — közvetlen társadalomirányítási mechanizmust tendenciájában egy részben közvetí- téses társadalomirányítási mechanizmus kezdi motiválni és hatékonyabbá tenni. A társadalmi struktúra szempontjából mindez elsősorban azt jelenti, hogy e közvetítéses mechanizmusban a különböző társadalmi csoportok funkcionálása láthatóbban van jelen és hatékonyabbá válik. így olyan strukturális viszonylatok alakulnak ki, amelyben a tradicionális osztályalapokon szerveződött társadalmi csoportok különböző rétegei különböző módon mozognak. Kolosi Tamás (Következik: 3. A munkásosztály) Pintér Jánosné kivarró több minőségben is részt vállal a munkavédelmi munkában. Egyrészt a szakszervezeti bizottság tagjaként, másrészt a hétfős Móricz Zsigmond szocialista brigád megbízottjaként. — Elviekben a mi üzemrészünkben nincsen balesetveszély. Viszont olyasmiért,liogy szálkás az asztal és felsérti az asszonyok kezét, már szóltunk. Meg is javították. Vagy egy másik példa: á ki varrás pontos, precíz munka. Jó szem kell hozzá. Ha. a neonlámpák kiégnek, vagy pislognak, az nagyon zavaró. Ilyenkor is jönnek a munkatársaim; szólnak. És még egy lényeges dolog. Tőlünk sokszor átmegy egy-egy ember kisegíteni a szövő-előkészítőbe. Abban a műhelyben a gépeknél már nagy a balesetveszély. Jó tehát, ha el tudjuk mondani mire kell vigyázniuk, milyen védőeszközt használjanak. Tapasztalatom szerint a gazdasági vezetők sem tartják haszontalannak észrevételeinket. Segítenek a naplók Megerősíti ezt Bánvölgyi István, a fonoda üzemvezetője is. Nem titkolja, hogy a negyedévenként megtartott munkavédelmi szemlén nem is lehetne valamennyi hiányosságot feltárni. Ám, ha előszedik a munkavédelmi őrök naplóit, látják azb is, mikor, milyen intézkedés történt. — Az is előfordult már, hogy egyetlen témával többen is jelentkeztek. Az is, hogy olyan dolgokat is feljegyeznek olykor, aminek nincs jelentősége. De ezt sem tartjuk érdektelennek. Előfordul, hogy ilyenkor valami nagyobb hiányosságra derül fény. A munkavédelmi őröktől akkor kapjuk a nagy segítséget, ha nemcsak észrevételt tesznek, hanem javaslatot is és a sürgősségi sorrendet is megállapítják. — Különösen lényeges ezt elfogadtatni a fiatalokkal — veszi át a szót Iiadarics László, a tmk villanyszerelője. — Azárt vállaltam szívesen a munkavédelmi őr tisztséget. Az idősebb dolgozók begya- korlottan, s ezért néha figyelmetlenül dolgoznak, viszont a fiatalok játékosak, szétszórtak. Ez okoz aztán többször baleseteket. Most társadalmi munkában hetente végigjárom a szociális helyiségeket, ellenőrzőm a villanyégőket, a hajszárítókat. Ügy tapasztalom, nem haragszanak a dolgozók, ha valamilyen szabálytalanságra figyelmeztetjük őket. Végezetül Károlyi Béláné, az üzemi bizottság titkára is bekapcsolódik a beszélgetésünkbe. — Szívesen vettük, hogy a szakszervezet felelősségéből a gyári KISZ-szervezet is átvállal. A fiatalokkal kibővített munkavédelmi őrhálózat jelentős erőt képvisel. Már az is eredményt hoz, ha a megelőzésben az eddiginél aktívabban közreműködünk. Dodó Györgyi
