Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

Á r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _A CEGLÉDI JAQÁS ÉS CESLí XXII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1978. JANUAR 3., KEDD Egy évtized tükrében Könyvelők, titkárnők lehetnek Nyelvtantanitás — új módszerrel A NÍVÖ Ruházati Szövetkezetben eredményes évet zártak, a tervet 108,2 százalék­ra tudták teljesíteni. A közösség szocialista brigádjai fontos részt vállaltak a tennivalók­ból. A képen: a Kossuth szocialista brigád egy csoportja átmeneti kabátokat varr, fér­fiak részére. Az első varrógépen Pomozi Lászlóné keze nyomán készül a hibátlan fel­öltő. Apáti-Tóth Sándor felvétele Versenygyűrű a lábukon Országos hírű galambászok Röptetés májustól júniusig A Ceglédi Április 4. Köz­gazdasági Szakközépiskola eb­ben a tanévben lesz tízeszten­dős. Sági Ferencné igazgatónő­vel az intézmény életéről be­szélgetünk. Főként lányok — Milyen szerepet tölt be az iskola a város és a környék oktatási intézményei között? — Főként jó és közepes eredményt elért nyolcadiko­sok jelentkeznek ide. Többsé­gében lányok, akik Cegléden vagy a szomszédos települé­seken kívánnak elhelyezked­ni. A felvett és a végzős diá­kok száma majdnem minden évfolyamon azonos, kevesen maradnak ki, harmonikus a tanár—diák viszony is. Na­gyon örülünk, hogy az érett­ségizett, szakképesített fiata­lok mindegyike végzettségének megfelelő munkakörben dol­gozhat. Korábban a Kossuth Gimnáziumban folyt közép­szintű közgazdászképzés, de a társadalmi és gazdasági szük­ségletek létrehívták azt az önálló intézményt. — Hány diákjuk van? — Nappali tagozaton 260-an tanulnak, levelező hallgató­ként eddig több mint 200-an tettek eredményes vizsgát. Népszerű a kél éve beveze­tett kurzus: a gimnáziumi érettségivel rendelkezők két év alatt szerezhetnek köny­A Ceglédi VSE női kézilab­dacsapata az 1977. évi megyei bajnokságban a nyolcadik he­lyen végzett. Előkelőbb helye­zésre nem is volt esélye, hi­szen a hetedik héttel gyűjtött több pontot a ceglédieknél, vi­szont a kilencediket ők is fö­lényesen, négy ponttal előztek meg. A csapat nem érte cl az ötvenszázalékos teljesítményt, a huszonhat találkozóból tizen­egyet megnyert, tizenö.szür szenvedett vereséget. Érdekes­ség, hogy a Vasutasnak ?gy összecsapása sem végződött döntetlenül. Az együttes gerincét heten alkották, ennyien játszottak legalább hússzor vagy annál többször. Valamennyiszer Hó­dos lépett pályára, míg Vígh 24, Steffner 23, Katona 22, Len­gyel, Farkas és Csendes József - né 20 alkalommal képviselte a CVSE színeit. Rajtuk kívül még tízen játszottak, vala­mennyien tíz mérkőzésnél ke­vesebbszer. A gárda leggólerő- sebb játékosa Hódos volt, 147 alkalommal zörgött lövése után az ellenfél hálója. Katona 45, Csendesné 44, Molnár 28, Vígh 14-szer iratkozott fel a góllövők listájára. Az edző, Csendes György mérkőzésről mérkőzésre osztá­lyozta játékosait, eszerint a legjobb átlagot Csendesné érte el (7, 12), de Hódos is majd­nem elérte a hetest (6,9), míg Steffner és Katona átlaga 6.57 lett. (A legmagasabb osztályza­tot a tízes jelentette.) A bajnoki év tapasztalatai­ról, az eredményekről és lehe­tőségekről az edzőtől érdeklőd­tünk: — Kiegyensúlyozottabb lett a mezőny, sok egyforma csa­pattal és néhány gyengébbel. A csapat korátlaga jóval húsz év alatt van, így ettől a fiatal társaságtól a megszerzett 22 pontot jó teljesítménynek ‘ár­tom. Továbbra is gondunk, velői, statisztikusi, vagy más képesítést. A gép- és gyorsíró tagozatra hatvanan járnak. Titkárnőket is képez iskolánk. — Hírnevük milyen? — A szakközépiskolások országos orosz nyelvi verse­nyén évről évre a legjobb tíz közé kerülnek tanulóink, a statisztikából, könyvvitelből indulók is jól szerepelnek. Közgazdasági egyetemen hú­szán tanulnak. Jogos büszkeség A folyosón egyszerű keret­ben nagyon szép zászló dísze­leg. Erre mindannyian büsz­kék. Cselédes Ilona, a Dózsa György KISZ-alapszervezet propagandistája mondja, a fiatalok nevében: — Háromszor elnyertük a KISZ KB vörös vándorzászla­ját, így végleg a miénk lett. Sokan mondják, könnyű ne­künk, mert a lányok mindig szorgalmasabbak. De azért nemcsak ez a sikerünk titka. KISZ-szervezetünkben valódi diákönkormányzat uralkodik. Elképzeléseink, ötleteink meg­valósítása előtt kérjük taná­raink véleményét. Bátran és bizalommal tehetjük, bennük mindig őszinte segítőtársakra találunk. Tavaszonként KISZ- hetet rendezünk. Szónokverse­nyek, különféle kiállítások, rádiós vetélkedők, zenei ren­dezvények, spQrtversenyek, hogy a játékosokat nehéz meg­tartani egyéb elfoglaltságuk miatt (munkahely, család, is­kola). — Melyik volt a legértéke­sebb győzelem? — A Budaörs két vállra fek­tetése. Ök végül ezüstérmesek lettek, nagy harcban voltak a bajnoki címért. Jól játszottak a lányok Gödön, is, egy góllal kaptak ki a leg jobbakra is ve­szélyes hazaiaktól. — A nyári bajnoki szünet­ben részt vettünk a Dunaka­nyar ifjúsági kupán, s ez a torna remekül szolgálta a fel­készülést. Sokat javultak fiatal­jaink, s bár ősszel több pontot gyűjtöttünk, mint tavasszal, az eredményességben — a gyakor­latlanság miatt — ez nem is mutatkozott meg kellően. Ben- csik és Szenczi kupagyőztes Pest megyei válogatottban sze­repelt, míg a nyári, megyei ser­dülőtábornak Gyöngyösi, Dán. cső, Bencsik és Kiss voltak a lakói. — Eredményünket a jó csa­patmunkának köszönhetjük, de említést érdemel Csendesné játéka, irányítókészsége, Hódos gólerőssége, az új kapus Steff­ner jelentős javulása, Katona és Lengyel kiegyensúlyozottsá­ga. Szorgalmas Kiss és Dancsó. Hiányzott a tavasz végén ki­váló Molnár, s Dankó sem állt rendelkezésre. — Hosszú távon ki kell ala­kítani egy olyan adottságokkal rendelkező fiatal gárdát, amellyel 3—4 év alatt — az eddiginél is szorgalmasabb ed­zésmunkával — megpályázhat­juk az NB II-be jutást. Nagy szükség lenne Bálint visszaté­résére, s szeretnénk, ha Csan- desné továbbra is játszana, hi­szen még sokáig erőssége '.met a csapatnak. Az előalapozást december közepén elkezdtük, januártól teljes programmal dolgozunk. U. L. diáktalálkozók zajlanak. Mindez sok vidámsággal jár. S ami a fő: nem csupán azon a héten! — A szakköri munka mi­lyen, s hogyan jellemezhető? — Tizennégy szak- és egyéb kör van iskolánkban. Kedvelt az ifivezetők klubja, az ott­honkor, a zenei klub. A sportkörösök kézilabdában a legjobbak, a magyar szakkör tagjai számos dolgozattal ér­tek el rangos helyezést, a vers- és prózamondók évente gazdagítják érmeik tárát. — Január végére, február elejére tervezzük a 10. évfor­duló ünnepségét — mondja az igazgatónő. — Baráti körben — hangsúlyozza. Hatvan volt diákunkkal vettük fel a kap­csolatot, ők lesznek első szá­mú vendégeink. írásos vissza­emlékezéseikből s a jelenleg dlákoskodók munkáiból állít­juk össze az Életünk című jubileumi kiadványt. A borí­tót Gulicska Lőrinc, egy öreg diákunk tervezte. Mivel ké­szülünk még? Munkával. Komplex tanulmányi versenyt hirdettünk az osztályok kö­zött. A legjobban szereplő közösségek és a tisztasági szemle győztesei színház- és operabérletet kapnak jutal­mul. Érdekes kísérlet — S oz ünnep után? — Fokozott lendülettel folytatjuk a dolgunkat. Meg­ragadunk minden jót, az új módszerek közül. Jelenleg magyarból folyik érdekes kí­sérlet iskolánkban, az ELTE 1 és az OPI kért meg bennün­ket. Célja a nyelvtanítás kor­szerűsítése. A kísérlet minden bizonnyal sikeres lesz. TAN1TÖ VOLT, ZSELLÉ­REK SZÓSZÓLÓJA, a Taní­tók Országos Egyesületének elnöke, a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbizottsá­gának osztályvezetője, 1919- ben lapszerkesztő, két ország üldözöttje, akit a csendőrök félholtra vertek. Pályája elején a Pest me­gyei Albertin volt kántoria- nító. Eperjesen szerzett okle­velet 1897-ben és a Nyitra megyei Miava faluba nevez­ték ki. Ezzel a tanévvel kez­dődött népművelő, felvilágo­sító, szervező munkássága, ugyanekkor sorozatos össze­ütközése a félfeudális ország kisuraival és arisztokratáival. Miaván történt, hogy a nép kibuktatott egy magyar mág­nást és egy szlovák jelöltet választott országgyűlési kép­viselőnek. Czabán Samu vá­lasztási jegyző volt, a főispán arra akarta kényszeríteni, hogy hamis jegyzőkönyvet ír­jon alá a mágnás javára, de ő megtagadta az aláírást, er­re a felbőszült megyefcnök áthelyeztette az ország másik végébe, a Temes megyei Klo- pódiára. Itt a béresek kotn- mencióját az elcsigázott asz- szonyok egy-két hét alatt föl­etették és eladták, a harmadik héten már terményjárandó- ság-előlegért könyörögtek. Kaptak. Az ispánok ocsút, szemetet adtak, de a vissza- méréskor tiszta búzát vontak le tőlük. Czabán a részesarató­kat és a cséplómunkásokat késztette szerződéskötésre, 1 ugyanis a cséplések befejezé­Nap mint nap láthatjuk őket. Galambok szállnak a fe­jünk, házunk felett, majd megpihennek a háztetők ge­rincein, a fák ágain. Sok he­lyen a galambhúsból készült leves, a töltött galambpecse­nye kedvenc eledel. Elmond­hatjuk hát, hogy igazán köz­ismert madár a galamb, de azért sokan nem tudják, hogy ez a szárnyas nem csupán az asztalra való, hanem spor­tolásra is alkalmas. Márpe­dig így van, s itt, városunk­ban is sokan hódolnak apos- tagalambsportnak. Soraikban országos, nemzetközi hírű versenyzők is vannak. Hogyan is versenyeznek a galambok, illetve általuk a tenyésztőik? A versenygyűrűkkel ellá­tott madarakat speciális szál­lító autóval viszik a repülés végcéljától légvonalban 300 —850 kilométerre lévő indu­lási helyekre. Versenyeket májustól júniusig rendeznek. Hetenként Csehszlovákiából, Lengyelországból és az NDK- ból — 1977-ben a leghosszabb távú röptetés a Balti-tenger partjáról, a lengyelországi sével a gazdák kevesebbet adtak nekik, mint a szóbeli megállapodáskor ígérték. Ment a klopódi jegyző jelentése az alispánnak, hogy van a falu­ban egy tanító, aki arató­sztrájkra izgatja a népet. El­bocsátották állásából. Albertire választották meg 1902-ben kántortanítónak. Itt is meg­találta kapcsolatát a néppel, emiatt be sem fejezhette az iskolai évet, mert a szolgabíró följelentette, hogy istentisz­teleteken francia forradalmi dalok melódiáit orgonálja. A Békés megyei Nagyszénáson kapott állást. Gondolkodott bukásain, rájött, hogy magá­nyos harcai reménytelenek, közösséget keresett. Jelentke­zett a fővárosi Új Korszak szerkesztőinél, Z igány Zol­tánnál és a fehérterror által későbben megölt Somogyi Bé­lánál. BÁTOR HANGÜ CIKKEI sorra jelentek meg a lapban, a tanítók országszerte meg­ismerték nevét, 1912-ben meg­választották az Állami Taní­tók Országos Egyesületének elnökévé. Czabán nagy hatású beszédben követelte a 73 szá­zalékos többségű felekezeti és községi iskolák államosítását, a tanítók anyagi és társadal­mi függetlenségét, és tiltako­zott a fegyverkezés ellen. ,,Az egyes országok őrületes fegy­verkezése valóságos átkává lesz a népnek. Az a felfogás uralkodik, hogy a nemzetek közti ellentéteket csak a fegy­verek küszöbölhetik ki. Mégis meggyőződéssel kell hirdet­Szczecinből történt — repül­nek haza a galambok. Dú­caikba érve, gazdájuk feljegy­zi érkezési idejüket. A röptetésre általában ko­ra reggel kerül sor. A galam­bok, ha az időjárás is enge­di, akár az óránkénti száz kilométeres sebességet is el­érik. Útközben, előre nem lát­ható viszontagságokkal kell megküzdeniük. Hogy a ga­lambok utazásuk során meg­felelően gondolkodjanak, meg­találják az otthonukba veze­tő utat, az nevelés dolga is. Nagy figyelemmel és szakér­telemmel kell foglalkozni ve­lük. Cegléden két egyesület mű­ködik. ötven versenyzőjük közül az elmúlt években töb­ben, kiváló eredményeikkel, rangot vívtak ki maguknak. Bálint Miklós, Molnár Ká­roly, Darányi Ferenc, Né­meth Sándor, Sallay Ferenc és Juhász Gábor több éve tartja az első osztályú minő­sítést, országos helyezéseket is elértek. Kiemelkedik Bá­lint Miklós eredménye és munkássága, aki az egyesüle­ti és kerületi bajnokság után nünk, hogy a jövendő győzte­se az a nép lesz, amelyik kul­túráját magasra emeli, kifej­leszti a munka és munkás sze­relést, és lerombolja a kivált­ságos osztályállamot. Az így felszabadított gazdasági erők feltartóztathatatlan haladása egyszersmind legnagyobb biz­tosítéka lesz a békének is.” Ady Endre ekkor írta lel­kes üzenetét Czabánnak: „Átá­zását, ki oly bűnösen tűrte,! Lázad hát már az Elet alá- gyűrtjej A tanító, a legrababb magyar./ Köszöntjük ezt a zár. kanyitót,! Lelkűnknek fényét ezer éve orzáfcj Kapja meg végién szegény Magyarország/ A szabadító magyar tanítót.” Nagyszénáson 1914-ben ti­zenhatezer hold grófi föld volt, ezzel szemben a három és fél ezer agrárproletár mindössze kétszáz holdat mondhatott magáénak. Czabán követelte, hogy az akkor fo­lyó parcellázáskor négyezer hold szántót juttassanak a sze­gényparasztságnak és négy­száz hold legelőt jószágaik­nak, majd kipellengérezte a jegyzőt, aki a bankkal össze­játszva, fölverte az árakat. Egy újabb miniszteri rende­let a saját költségén való át­helyezéssel sújtotta, megfoszt­va a nyugdíjhoz való jogától is. A Népszava cikket írt az esetről, s a szociáldemokraták fölhívták Pestre családostul. A fővárosban óradíjas állást kapott. A polgári forradalomkor bekerült a Közoktatásügy1 Mi­nisztériumba. mint a tanítók személyzeti előadója. A Ta­az országos hosszú távú csa­patbajnokságot is megnyerte madaraival. Évről évre ott van az ország legjobbjai kö­zött. Bálint versenyzőként és vezetőként egyaránt sokat tesz kedvenc sportágáért. Elnöke a kerületi és tagja az országos versenybizottságnak is. Ungureán László Szeszmentes reggelek Csak kávé, csak üdítő Cegléden is, mint az ország minden más városában, a hét­főn reggel munkába sietők között nem egy morcos arcú emberrel lehetett találkozni. Rossz kedélyük oka az volt, hogy hiába tértek be egy ku­pica szíverösítőre a közeli ital­boltba, semmiféle szeszes italt nem kaphattak. Reggel kilenc óráig ezentúl az italboltok csak üdítőt, presszókávét kí­nálhatnak a betérőknek. Re­mélhetőleg e határozatnak lesz foganatja és mind több meg­értésre talál. nácsköztársaság idején előlé­pett ügyosztályvezetőnek. Óbu­dán lakott, megválasztották a kerületi tanács elnökévé, a kerület beküldte a fővárosi munkástanácsba, az pedig a Tanácsok Országos Gyűlésé­be. A Tanácsköztársaság meg­döntése után az ellenforra­dalmi rendőrség letartóztatta. A gyűjtőfogházban megbete­gedett, a rabkórházba vitték, innen az illegális párt kézről kézre adva átjuttatta Cseh­szlovákiába. Beregszászon lett tanító a magyar iskolában. Kapcsolatba került a bereg­szászi kommunistákkal, mun­káskórust vezetett és előadá­sokat tartott. Megindította a Jó Barát című gyermekújsá­got és megkezdte egy magyar olvasókönyv szerkesztését. A reakció figyelte, s a gyermek- lap előfizetőit fenyegetésekkel elriasztotta, a tankönyv to­vábbi nyomását beszüntette. Pedagóguslapot ind Port. a ré­gi emlékére Új Korszaknak nevezte. Veje. llku Pál volt a főmunkatársa. A csehszlo­vák ellenforradalmárok saj­tópert indítottak ellene és el­bocsátották állásából. 1938-ban ismét magyar ura­lom alá került a vidék, be- súgásra a csendőrök elfogták és félholtra verték, fogságba hurcolták, családját rettegés­ben tartatták. A megalázta­tásokat és szenvedéseket nem bírta tovább, most harminc­öt éve. 1942. december 16-án meghalt. EMLÉKÉT ŐRZI az óbudai lakása falán elhelyezett tábla, nevét egy fővárosi iskola, egy tér és Nagyszénáson a kul- túrház viseli. Hídvégi Lajos Ősszel több pontot szereztek Nyolcadik a női kézilabdacsapat Gy. M. Czabán Samu emlékére n Teljesült a tavalyi terv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents