Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. JANUAR 22., VASÁRNAP ”croi Ijjfißr ja ^Tufffp ÄSi Vasszer Mohamed tegnap vidékre látogatott Csőkígyó Kárától Százhalombattáig A határidős £z$pi©st2iber A kétmilliárd 340 millió fo- intos beruházással, magyar 5 csehszlovák összefogással pülő Adria kőolajvezeték ragyarországi szakaszán, a Zárától Százhalombattáig ter­edő 105 kilométeren a cseh- zlovákiai pardubicei Ply- iostav vállalat 20. számú épí- ésvezetőségének munkásai iolgoznak. A 105 kilométeres szakaszon íugusztusban már a műszere­den és a telemechanikai be­rendezések kiépítésén dolgoz­lak, megindulnak a nyomás­próbák, hogy szeptember 10- 'e, a kitűzött határidőre ké­szen álljon a vezeték. AU Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és kísérete — Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes tár­saságában — szombaton. Szé- i kesfehérvárra látogatott. A | Fejér megyei pártbizottság j székházában a megye és a vá­ros vezetői fogadták és tájékoz­tatták a vendéget a megye iparának helyzetéről, fejlődé­séről, mezőgazdasági eredmé­nyeiről, a lakosság életkörül­ményeiről. Ezt követően a Ikarus székesfehérvári gyárá­ba látogattak. A jemeni vendégek elsősor­ban a trópusi körülmények között üzemeltethető városi és távolsági autóbusztípusok iránt érdeklődtek. Ali Nasszer Mo­hamed miniszterelnök elisme­rőleg jegyezte rrieg, hogy je­lenleg száz lkarus-autóbusz fut a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaságban és igen jól működnek. A tájékoztató után megte­kintették a székesfehérvári gyár vázszerkezet-üzemét és végszereldéjét. A székesfehérvári látogatás utolsó állomása a Vörösmarty Termelőszövetkezet volt. Pesf megyei fiatalok, Uszty-llimszkben Betenrekord, egy hónap alatt A naptár, amint lapozgatom, a vadregényes, számunkra különösen távoli vidék életében új fejezet kezdetét idézi: más­fél évvel ezelőtt, fiatalok, háromszázan — köztük Pest megyei­ek is — utaztak el Szibériába, hogy részesei lehessenek szov­jet, bolgár, NOK-beli és román társaikkal együtt az uszly- ilimszki fa- és cellulózipari kombinát építésének. Az Angara partján születő gyáróriás majdan évente hétmillió köbméter fa feldolgozására lesz alkalmas. A magyar fiatalok önálló munkaterülete — szovjet műszaki irányítással — a cellulózgyár faelőkészítő és kisegítő üzemeinek létrehozása. A KGST-tagál- lamok együttes anyagi befektetésével megvalósuló beruházás valamennyi érintett ország, köztük hazánk számára is előnyös ígéretet rejt: ez a kombinát látja majd el a későbbiekben egy­re növekvő papíriparunkat cellulóz-alapanyaggal. A faipari komplexumot az eredeti tervek szerint két év alatt kell fel­építeni: a munkálatok felett védnökséget vállalt a lenini Kom- szomol. Két évre szólt Érdemes visszapergetni a múltat: annaik idején, augusz­tusban, lapunkban is beszá­moltunk a munka utazó nagy­követeinek ünnepi búcsúzta­tásáról. Nehéz, sok megpró­báltatással járó, de egy élet­re emlékezetes, szép feladat­ra vállalkoztak ők, a Kun Bé­la ifjúsági építőbrigád tagjai. S hiába,,múlik az idő: két év-, re szóló megbízatásuk az idén nyáron véget ér. Az asztalon az újságlap, az indulás előtti napokat idézi, kilencezer kilométeres útjuk­ra készülődő Pest megyei fia­talok szavait. Így most köny- nyú a helyzetünk: szembesít­hetjük a terveket, az elkép­zeléseket a valósággal. Az el­múlt napokban ugyanis ta­lálkozhattunk a tizenkét Pest megyei önkéntes két képvi­selőjével, Dóczi Lászlóval és Lukács Györggyel, akik sza­badságukat itthon töltik. A szobi gyümölcsfeldolgo­zó vállalat villanyszerelőjétől, a 28 éves Dóczi Lászlótól ne­héz szívvel búcsúztak más­fél évvel ezelőtt kollégái. Nem volt ebben semmi meglepő, hiszen munkáját, _ magatar­tását egyaránt példaként ál­lították a pályakezdő szak­munkások elé. A vállalat párt­vezetőségébe is beválasztot­ták. De a teljes képhez fel­tétlenül hozzátartozik: a szo­biak ugyanakkor büszkék voltak rá, mert jóleső érzés­sel gondoltak arra, hogy kis üzemük hírnökeként teheti kézjegyét egy olyan építke­zésre, amely teljesen átalakít­ja a korábban alig ismert vá­ros. Uszty-Ilimszk arculatát. Most így beszélt: — Megvallom őszintén, az indulás előtti napokban ál­landóan a szibériai időjárás­ra gondoltam’. Korábban még sohasem dolgoztam az építő­iparban, s az itthoni tapasz­talatok alapján nehezen tud­tam elképzelni, miként lehet 35 fokos hidegben betonozni úgy, hogy a munka minősége kifogástalan legyen. Huszon­hat társammal együtt — a Kobzi Ferenc brigád tagja­ként a fúrészporraktárt hoz­zuk tető alá, s ma már vala­mennyien tudjuk: az időjá­rás nehézségeit le lehet küz­deni. Csak a hazai körülmé­nyeket alapul véve több aka­raterőre és kitartásra van szükség... Mindenképpen megérte A tények egyértelműen bi­zonyítják Dóczi László állí­tásait. A munka az előírt ter­vek szerint, jó ütemben ha­lad. s a Kobzi Ferenc brigád nevéhez nem mindennapi re­kord fűződik: egyetlen hó­nap alatt háromezerhétszáz köbméter betont juttattak az épület alapjába. Dóczi László is alaposan kivette részét e csúcsteljesítményből: egy hat­tagú csoport vezetőjeként dol­gozik a délutáni műszakban, de elsőrendű feladata gon­doskodni arról is, hogy a be­ton melegen tartásához szük­séges berendezések zavarta­lanul működjenek. — Szakmailag is minden­képpen megérte,. hogy vállal­koztam a küldetésre — foly­tatta Dóczi László. — Jól meg­tanultam betonozni, s úgy ér­zem, hogy az ácsok munká­jából szintén sok mindent ellestem. Korábban mindkét terület idegen volt számom­ra. Ha majd hazajövök, köny- nyen hasznositani tudom szi­bériai tapasztalataimat. De maradjunk továbbra is Uszty-ILimszknél. A magyar fiatalok a város legmagasabb pontján fekvő kilencemele- tes épületben laknak, ké­nyelmesen berendezett szo­bákban, s az ablakokból cso­dálatos kilátás nyílik a több mint negyvenezer lakosú tele­pülésre. A vendéglátók gon­doskodnak arról is, hogy az önkéntes munkavállalók sza­bad idejükbe se unatkozza­nak. A téli sportok kedvelői kedvükre síelhetnek, korcso- lvázhatnák, ám a foci a leg­népszerűbb. Dóczi László tár­saival együtt szívesen láto­gatja a könyvtárat is. Az idehaza eltöltött napok kellemesen teltek: hosszú es­téken át mesélt feleségének és hétéves kisfiának Szibé­riáról, s a cellulózkombinát építéséről. Az otthoniak pe­dig örömhirrel fogadták: el­készült szobi lakásukban az új fürdőszoba. — Mielőtt elutaztam, el­határoztuk a feleségemmel: az itthoni fizetésemet teljes egészében félrerakjuk, ki- csempéztetjük a fürdőszobát, s hideg-meleg vizet vezetünk a konyhánkba. Örömmel lát­tam, hogy tervünk már most valóra vált. Mondhatom, kel­lemes meglepetés volt ez szá­momra ... Alaposan megkomolyodott A szentendrei Építőipari Szövetkezet kőművese, Lu­kács György volt a magyar brigád Pest megyei csoport­jának legfiatalabb tagja: a búcsúzásnál kiderült, hogy mindössze tizennyolc eszten­dős. Akkoriban egy tapaszta­latlan, kölyökarcú tinédzser integetett a vonatablakból. S a változás most már az első pillanatokban érzékelhető: a szentendrei fiatalember ala­posan megkomolyodott, ez a kérdésekre adott válaszai­ból, véleményformálásából egyértelműen kiderült. — Amikor a munkatársaim másfél évvel ezelőtt idehaza megtudták, mire készülök, ál­landóan azzal ugrattak: meg akarsz fagyni? Nos, a mosta­ni találkozásnál láthatták: mindössze annyi történt, hogy egy kicsit magam is megke­ményedtem, s érzem, hogy mindenfajta terhelést jobban elviselek, mint korábban. Ügy hiszem, ez a hazatérést kö­vetően mindenképpen hasz­nomra válhat. A szentendrei fiatalember a cellulózkombináthoz tarto­zó kilencemeletes lakásokat építi társaival. Büszkén emlí­ti: a magyarok jól dolgoz­nak, munkájukkal elégedet­tek a vendéglátók. Szakmai­lag mindenekelőtt az érde­kelte, hogyan lehet zökkenő­mentesen falazni a szibériai hidegben. S egyáltalán: saját maga hogyan fogja mindezt bírni fizikailag? — A malterba sok cemen­tet tesznek, így nyugodtan megfagyhat, nem omlik a fal. Később, amikor az időjárás kissé enyhül, s a fagy felen­ged, akkor kezd kötni a ce­ment. Érdekes eljárás, s a hétköznapok bizonyítják: ez a megoldás tökéletes. Ami pe­dig engem illet: társaimmal együtt bírom az iramot, s ha ma kellene döntenem arról, vállalkoznék-e ismét ps Uszty- Ilimszkbe szóló küldetésre, igent mondanék. A legfontosabb szempont Lukács György beszámolt arról is, hogy a magyar fia­taloknak nem okoz gondot a munka utáni aktív pihenés sem. A kubai VIT tiszteletére vetélkedősorozatot indítottak. A felkészülés mellett szíve­sen olvas és sakkozik. Ha pe­dig társai hívják, örömmel tart velük röplabdázni és kosarazni. Amikor útnak indult Szi­bériába, hosszú, vállig érő haja volt. Most pedig a szem­közti széken rövidre vágott frizurával ül. A kérdő tekin­tetet látva mosolyogva ma­gyarázta: — A hosszú haj zavart a munkában. Azért vágattam le, mert így sokkal jobban és könnyebben tudok dolgozni. Számunkra ugyanis Uszty- llimszkben ez a legfontosabb szempont... ★ Dóczi Lászlót és Lukács Györgyöt az elmúlt napok­ban baráti beszélgetésen fo­gadta Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának tit­kára. Kifejtette: Pest megye valamennyi ifjúkommunistá­ja büszke a cellulózkombinát építésén dolgozó tizenkét Pest megyei fiatalra, akik a rend­kívüli éghajlati viszonyok, a megpróbáltatások ellené­re is becsülettel teljesítik megbízatásukat. Az ünnep­ségen val'amennyiüknek aján­dékcsomagot nyújtott át a KISZ Pest megyei bizottsá­gának titkára: mire e sorok megjelennek, Dóczi László és Lukács György már útban van Uszty-Ilimszkbe, ahová ma­gukkal viszik társaiknak a2 itthoni barátok üzenetét, jó­kívánságait. Falus Gábor 3 Egy év mérlege • • Összevont taggyűléseken A párfvezefőségek beszámolói jó indítékot adtak az alapszervezeteknek Aktív, társadalompolitikailag is kedvező légkörben, a párt Központi Bizottsága hatá­rozatának megfelelően folynák megyénkben a beszámoló párttaggyűlések. A Pest megyei pártbizottság határozatának megfelelően az elmúlt két hétben több, mint 120 pártvezető­ség (korábban csúcsvezetöség) összevont tag­gyűléseken adott számot működési területén a kommunisták egyéves munkájáról. Új forma — új módszerek A pártvezetőségektől az előkészítés, a meg­szervezés egyaránt körültekintő munkát igé­nyelt, de meghozták az eredményt. Az össze­vont taggyűléseken a párttagság 93 százalé­ka megjelent, 17 százaléka részt vett a vitá­ban is véleményt mondott, illetve tett javas­latot. Ez azért sem kis dolog, mert egy-egy pártvezetőség irányitása alatt 90—140 párt­tag dolgozik. Ezek több alapszervezetben, gyakran több községben, illetve több mű­szakban dolgoznak, az ipari üzem, vagy me­zőgazdasági termelőszövetkezet felépítésétől függően. A pártvezetőségek — a Központi Bizottság titkársága határozatának megfelelően — az összevont taggyűléseket az idén az általuk irányított pártalapszervezetek beszámoló tag­gyűlései előtt tartották meg. Ez az új forma tartalmilag is meghatározott feladatok elé állította az irányító pártbizottságokat és a pártvezetőségeket. Üj módszereket és újfaj­ta, elmélyültebb tartalmi megközelítést igé­nyelt. A megyei pártbizottság tagjai és aktí­vái által is ellenőrzött összevont taggyűlé­sek tapasztalatai egyértelműen kedvezőek és megfelelnek annak, amit a megyei pártbi­zottság határozatában elvárt. . Értékelő beszámolók Az összevont taggyűlések beszámolói ki­véted nélkül számot adtak működési terüle­tükön az V. ötéves terv második évében elért eredményeikről és a gazdasági életben elő­fordult problémákról. Összességében azt ál­lapították meg az ipari- és mezőgazdasági üzemek pártvezetőségei, hogy eredményes évet zárták. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregy­ségének pártvezetősége például megelégedés­sel számolt be róla,, hogy az 1977. évi tervü­ket túlteljesítették, tőkésexportjukat pedig 112 százalékra. A tervezett anyag- és ener­giatakarékosság 4 millió forint helyett 8 mil­lió forint. A Dunakeszi Házgyár kollektívája 1977- ben 4336 lakás elemeit állította elő az éves 4200 lakásos kapacitással széniben. Ezt a fel­adatot a létszám 50 fős hiányával valósítot­ták meg. Csökkentették az egy lakás előál­lításának árát is. Megnyugtató, hogy az 1978- as év indításánál jobbak a munkafeltételek, vannak fogadószintek, ahol a szerelést foly­tathatják. A Diósdi Csapágygyár pártvezetőségének beszámolójában különös hangsúlyt kaptak a gyár rekonstrukciós tevékenységével kapcso­latos kérdések, az ezzel összefüggő további feladatok, mindenekelőtt az építkezés befe­jezésének meggyorsítása. A dánszentmiklósi községi pártvezetőség beszámolójában részletesen szólt a helyi ter­melőszövetkezet eredményeiről. Méltatta, a Micsurin Mg Tsz összevont taggyűléséről, hogy számot adtak róla, a cselekvési prog­ram alapján miként segítették a feladatok végrehajtását, de felhívták a figyelmet sok problémára is az üzem- és munkaszervezés­ben. Ennek alapján konkrétan megjelölték, hogy melyik ágazatra milyen feladatok vár­nak 1978-ban. A letkési Ipoly-völgye Mg Tsz összevont taggyűlésén arról adtak számot, hogy brut­tó termelési értéküket 13,6 százalékkal nö­velték, az alaptevékenység azonban sem ho­zamokban, sem árbevételben nem hozta a tervezetet. Ennek megfelelően 1978-ban a ter­melési szerkezet megváltoztatását, az alap- tevékenységben nagyobb jövedelmet és az el­érendő eredményekhez több szakembert kí­vánnak foglalkoztatni mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztésben. Elhatá­rozták — a pártvezetőség javaslatára —, hogy kialakítják az önálló ágazati elszámolást. Központban a cselekvési programok A felsorolt példák is mutatják, hogy az ösz- szevont pártvezetőségek beszámolóinak kö­zéppontjában — a központi és a megyei ha­tározatoknak megfelelően — oz 1977. évi gazdaságpolitikai cselekvési programok vég­rehajtásának értékelése és az idei gazdasági feladatok meghatározása állt. S természete­sen az is. hogy azokat miként tudják politi­kai eszközökkel segíteni. Ehhez megjelölték a kommunista vezetők és a párttagok sze­mélyes feladatait is. Megfelelő részletességgel foglalkoztak az ideológiai és propagandamunka feladataival, az MSZMP Központi Bizottság 1976. október 26-i határozata tükrében. Beszámoltak, hogy az általuk irányított alapszervezetekben mi­lyen a párttagság marxista képzettsége, kü­lön méltatták a marxizmus—leninizmus esti egyetem és marxista középiskola szerepét a Párttagság politikai képzésében. A Diósdi Csapágygyárban elismeréssel szóltak az agi­tációs munkacsoport tevékenységéről, mely több év óta eredményesen dolgozik és tevé­kenysége pozitív hatást gyakorolt a rekonst­rukciós munka folyamán a közvéleményre. A Pilis-Völgye Magyar—Bolgár Barátság Mg Tsz összevont taggyűlésén a beszámolóban és a vitában is önkritikusan szóltak az elmara­dásról a propagandamunkában. Szóvá tették, hogy néhány párttagnál a politikai képzés­ben passzivitás tapasztalható. Bírálták azo­kat a propagandistákat, akik nem használják fél a pántoktatásban a szemléltetőeszközöket A pórt belső életéről A párt belső életével, fejlődésével Is rész­letesen foglalkoztak a pártvezetőségek beszá­molói. Ennek kapcsán számot adtak a párt­tagsággal folytatott tagkönyvcsere-beszélgeté- seken elhangzott javaslatok megvalósításáról. Értékelték a pártvezetőség irányító-ellenőrző munkáját, főleg a gazdaság pártellenőrzésé­ben betöltött szerepét. Értékelték a pártélet rendszerességét. A munikatervek alapjan meg­állapítható volt, hogy a vezetőségi ülésekre és taggyűlésekre tervezett napirendeket szin­te kivétel nélkül megtárgyalták, sőt, a ter­vezetten túl is kerültek különböző témák a pártvezetőségek, illetve az alapszervezeti tag­gyűlések elé. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoz­tak a beszámolók o pár talapszervezetekben folyó munkával, az alapszervezeti vezetősé­gek irányításával, munkájuk ellenőrzésével és az 1978. évi alapszervezeti feladatok meg­határozásával. Elsősorban ezt a célt szolgál­ta, hogy az összevont taggyűléseket az alap­szervezeti beszámoló taggyűléseket megelő­zően tartották meg. Lehetőség nyílt így arra — a párt KB Titkársága határozatának alap­ján —, hogy az irányító és koordináló párt­vezetőségek határozzák meg az alapszerve­zetek éves feladatait. Ennek alapján egy­részt összehangoltabb az irányító munka, másrészt megfelelő segítséget tudnak nyújta­ni működési területükön az alapszervezetek­nek a cselekvési programok elkészítéséhez, a pártcsoportok, valamint az egyes kommu­nisták feladatainak meghatározásához. Feladatokat, tennivalókat adtak Az alapszervezeteknek a többi között azt a feladatot adták a pártvezetőségek, hogy te­gyék erőteljesebbé munkájukban a termelés pártellenőrzését a vezetők rendszeres beszá­moltatása után; javítsák a felsőbb szintű párthatározatok alkalmazását a helyi körül­ményekre; alakítsanak ki szorosabb munka- kapcsolatot a párt- és szakszervezeti bizal­miak; a kommunisták példamutatásával ér­jék el, hogy nagyobb gondot fordítsanak a gépi berendezések, az importgépek megbe­csülésére, a fokozottabb anyagtakarékosság­ra, a munkafegyelem további szilárdítására, különös tekintettel a munkaidő kihasználásá­ra. Fontosnak jelölték meg azt is, hogy az alapszervezetek saját helyüket figyelembe véve tegyenek javaslatot a munkásművelt­ség további emelésének módjára; Felhívták a figyelmet több helyen arra Is, hogy a párta Iápszervezeti vezetőségek erősít­sék munkájukban a kollektív vezetést; a pártcsoportok munkáját tegyék szervezetteb­bé és rendszeresebbé, ezzel is segítve a párt­demokrácia fejlődését, a párttagság informált­ságának javulását. Egyes alapszervezetekben feladatul adták, hogy javítsák a pártrendez­vények, taggyűlések színvonalát, aktivitását; a pártalapszervezetek vezetőségei nagyobb gondot fordítsanak a munkahelyi demokrá­cia érvényesülésére. Néhány alapszervezet­ben a vezetőségek munkastílusát, a párttag­sággal való kapcsolatát kell fejleszteni. Számos pártvezetőség fogalmazta meg be­számolójában: tovább kell erősíteni a párt- tagfelvételi munka tartalmi jegyeit, miköz­ben továbbra is arra kell törekedni, hogy a magasabb követelményeknek megfelelően a párt politikáját elfogadó, valóra váltásáért dolgozni kész fizikai munkásokat, nőket, fia­talokat vegyenek fel. Nem szabad háttérbe szorítani a párttagságra alkalmas, megfele­lő politikai képzettséggel rendelkező alkotó értelmiség és középkáderek párttagfelvételét sem. A megyében megtartott összevont taggyű­lések beszámolói, szinte kivétel nélkül, jól rendszerezett, konkrét, reálisan értékelő és az alapszervezetek számára feladat-meghatá­rozó jellegűek voltak. Jó alapokon A munka elemzése a felsőbb szintű hatá­rozatok helyi végrehajtásához kapcsolódott Figyelembe vették a beszámolók elkészítésé­nél az ún. alaphatározatokat és azok tükré­ben vizsgálták működési területüket. A beszámolók döntő többségükben kritikus és önkritikus hangvételűek voltak, figyelmet fordítottak a párt vezetőség munkastílusára, munkamódszerének értékelésére. összessé­gükben jó alapot teremtettek ahhoz, hogy az általuk irányított pártalapszervezetek veze­tőségei megfelelő eredményességgel tudják értékelni éves munkájukat és meghatározni idei feladataikat. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents