Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

Äz enyhülés kibontakoztatása Európa népeinek közös érdeke Megkezdődött Budapesten az európai ifjúsági leszerelési konferencia — Leonyid Brezsnyev, Kurt Waldheim táviratban üdvözölték a tanácskozást Pénteken a Parlament kongresszusi ter­mében megkezdte munkáját az európai ifjú­sági leszerelési konferencia. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a Ma­gyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke kö­szöntötte a kontinensünk különböző orszá­gaiból érkezett több mint 250 küldöttet, a különféle politikai nézeteket, világnézetet valló nemzetközi, regionális, valamint nem­zeti ifjúsági és diákszervezetek képviselőit. Ott volt a tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar delegáció vezetője, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, állami és tár­sadalmi életünk több vezető személyisége, továbbá a DÍVSZ, az Európai Nemzeti If­júsági Bizottságok Tanácsa, a Szocialista If­júság Nemzetközi Szövetsége és á Nemzet­közi Diákszövetség számos vezetője. Lázár György: Nemzetközi törekvéseink tükrözik a Helsinkiben elfogadott alapeiveket Elsőként Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A háromnapos konferencia részt­vevőinek ' tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának jókíván­ságait, majd így folytatta: — Kontinensünk több mint 30 nép hazája. Európa sorsa és jövője a ma élő nemzedék — több százmillió, különbö­ző nemzetiségű ember — sze­mélyes sorsa és jövője is. Az elmúlt néhány év eseményei arról tanúskodnak, hogy mind több kormány és párt, poli­tikai szervezet és személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék bé­kés jövőjéért. Ezek az erők egyre határozottabban lépnek fel annak érdekében, hogy Európa az egyenjogú nemze­tek békés egymás mellett élé­sének és gyümölcsöző együtt­működésének földrészévé vál­jék. Ennek megvalósítása — gondoljuk — egyben az egész emberiség ügyét is szolgálja. A kormány elnöke emlékez­tetett arra: a kontinensünkön kibontakozott pozitív folya­mat történelmi jelentőségű ál­lomása volt a helsinki euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. Az európai békéért, biztonságért, az or­szágok és népek együttműkö­déséért folyó munkálkodás azonban további erőfeszíté­seket kíván mindazoktól, akik a nemzetközi enyhülés ügyét magukénak vallják. Meggyő­ződésünk — folytatta Lázár György —, hogy a záróok­mány korrekt, jószándékú végrehajtásának egyedüli jár­ható útja az ajánlások egy­séges egészként kezelése, amelynek eredményeként to­vább erősíthető kontinensün­kön a bizalom légköre és a biztonság. Ezért reméljük — és a magunk részéről arra törekszünk —, hogy a befeje­ző szakaszába lépett belgrá­di találkozó olyan eredmé­nyekkel zárul, amelyek elő­segítik a helsinki záróokmány­ban foglaltak végrehajtását. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy az enyhülés katonai térre történő kiterjesztése napjainkban sürgető feladat­tá vált. Olyan kérdésekről van szó, amelyek megoldása ma már nemcsak szükséges, ha­nem lehetséges is. Hangsú­lyozta: a Szovjetunió és a szo­cialista országok számos le­szerelési kezdeményezést tet­tek. Kifejezte azt a remé­nyünket, hogy ezek a javasla­tok — amelyek népeink őszin­te békevágyát tükrözik — kellő figyelmet kapnak a le­szerelési tárgyalásokon, vala-. mint az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó kormányközi fóru­mokon. A továbbiakban Lá­zár György szólt népünk pusztító háborúkkal terhes történelméről. — Szocialista céljainkat az egész magyar társadalom ma­gáénak vallja, s azok megva­lósításán szoros nemzeti egy­ségben munkálkodik — mon­dotta. — Céljaink elérésének alapvető feltétele hogy bé­kében élhessünk. A békét, az együttműködést, a leszere­lést szolgáló politikánkkal a magyar kommunisták és pár- tonkívűliek, hívők és mate­rialista világnézetűek közös érdekeit, törekvéseit szolgál­juk és képviseljük. — A szocialista országok­kal együtt mi is kezdeménye­zői voltunk az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet összehívásának, alá­írtuk annak záróokmányát. Nemzetközi törekvéseink tük­rözik a Helsinkiben elfoga­dott alapelveket, végrehajtot­tuk a bizalomerősítő intéz­kedéseket, fejlesztjük és erő­sítjük a gazdasági együttmű­ködést más országokkal. Szor­galmazzuk, hogy mielőbb megszűnjenek a szocialista or­szágokat, így a bennünket is sújtó diszkriminatív gazdasá­gi és kereskedelmi rendelke­zések. Ismerjük, befogadjuk más népek kulturális érté­keit, művészetét, tudományos alkotásait és reméljük, hogy Nyugat-Európa országai hoz­zákezdenek a viszonosság el­vét tükröző intézkedések meg­tételéhez ezen a területen. Minden, hozzánk jószándék­kal érkezőnek lehetőséget adunk országunk, népünk életének megismerésére. Az elmúlt évben több mint 12 millió külföldi járt hazánk­ban, és országunk lakóinak mind nagyobb hányada —ta­valy több mint egyharmada — látogat Európa különböző országaiba. — Kormányunk arra törek­szik, hogy aktív munkával szolgálja a kontinensünkön kibontakozott pozitív folya­matok erősítését, javítsa kap­csolatait és fejlessze együtt­működését a helsinki záró­okmányt aláíró országokkal. Számos kétoldalú egyezményt kötöttünk ennek szellemé­ben, és több kezdeményezé­sünkről vannak folyamatban tárgyalások. — Meggyőződésünk, hogy a béke,' a biztonság, az enyhü­lés és a leszerelés jelentősé­génél, horderejénél fogva nem lehet csak az államok, a kormányok ügye. Miköz­ben ezekről a kérdésekről fontos két- és sokoldalú tár­gyalások folynak, a nemzet­közi kapcsolatokra mind na­gyobb hatást gyakorolnak a társadalmi és politikai tömeg­szervezetek, amelyek kifeje­zik a közvélemény növekvő érdeklődését és igényét a je­lentős politikai döntések ki­alakításában való részvétel­re. Soha ilyen nagymérték­ben nem kapcsolódtak be a közös munkába a különböző ideológiai és politikai orientá­ciójú társadalmi erők — mint most, amikor a leszerelés konkrét kérdései kerülnek napirendre. A politikai, ideo­lógiai különbségek ellenére mind többen tartják ma már fontosnak, hogy azt keressék ami összeköti őket. Ezt pél­dázza az európai ifjúsági le­szerelési konferencia' is. Je­lentőségét az a szerep adja. amelyet az ifjúság korunk problémáinak megoldásában játszik és az a felelősség, ame­lyet mindannyian viselünk az ifjú generáció békés, boldog, emberi jövőjéért Lázár György nagy tapssal fogadott. beszéde után Kovács Jenő olvasta fel a konferen­ciát üdvözlő neves államfér­fiaktól, személyiségektől ka­pott táviratokat. Sikeres mun­kát kívánt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Amadou- Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatójának nevében Mar­tha Hildebrandt főigazgató­helyettes, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Willi/ Brandt, a Szocialista Intemacionálé elnöke és Bernt Carlsson, a szervezet főtitká­ra, Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke, Gustáv Hú­súk, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, köz­társasági elnök, Urho Kek­konen, finn köztársasági el­nök, Olof Palme, a Svéd Szociáldemokrata Munkás­párt elnöke Karin Söder svéd külügyminiszter és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, az államta­nács elnöke. (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Árn CO íiSlér t 1978. JANUÁR 21., SZOMBAT A világon először . TehmxáíMémim jó útban a Szálját—B-m Utánpótlás Romcnyenkának és Grecskonak Egy pillanatra sem szünetel a Szaljut—6 űrállomás lehető­ségeinek kihasználása a szov­jet űrkutatási programban. Ütőn van az űrállomás felé a világ első teherszállító űrha­jója. A Progressz—1 elnevezé­sű űrhajót pénteken bocsátot­ták fel a Szovjetunióban és az már rátért a kiszámított köz­beeső pályára. A teherszállító űrhajó, amely lényegében azönos a szovjet űrhajók eddig felhasznált tí­pusával, a Szojuzzal, de bel­sejét másként alakították ki, utánpótlást visz Jurij Roma- nyenkónak és Georgij Grecs- kónak, akik most fejezik be hatodik hetüket az űrállomá­son. Az utánpótlásban minde­nekelőtt hajtóanyag van a szükséges berendezések mű­ködtetéséhez, de más felszere­lési tárgyak is.. Komoly mér­nöki feladatot jelentett a te­her elhelyezése: nemcsak a különböző stabilitási és dina­mikai szempontokat kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a két űrhajós min­den nehézség nélkül tudja ki­rakni az érkezett szállítmányt. A Progressz—1 teherszál­lító űrhajó a pályakorrekciók után ahhoz hasonlóan közelíti meg az űrállomást, ahogyan azt a Szojuz—26 tette: a hát­só bejárat felől és automa­tikusan kapcsolódik össze az­zal. Az összekapcsolási folya­mat lényegében hasonló ah­hoz, ahogy az embert szállító űrhajók dokkolnak: a folya­mat irányítását a földi* irá­nyítóközpont, valamint az űr­hajó automatikus berendezé­sei, elektronikus számítógépe, irányító berendezés végzi, a végső szakaszban pedig az űr­hajó az irányítórúd vezetésé­vel kapcsolódik össze az űrál­lomással. Visszaútját szintén automatikus berendezésekkel lehet szabályozni. A Progressz-kísérlet lényege mindenekelőtt abban áll, hogy ezzel a módszerrel rendszere­sen lehet kapcsolatot tartani a Föld és az űrállomás között anélkül, hogy a: végső soron korlátozott méretű teret az űr­hajósok szállítására kellene igénybe venni, illetve olyan berendezések elhelyezésére, amelyek nélkülözhetetlenek az ember űrutazásához, de nincs rájuk szükség akkor, amikor csak terhet juttatnak a világ­űrbe. Elmaradnak az immár megszokott külső jegyek is: nincsenek kajütablakok és egyéb olyan berendezések, amelyek a személyes megfi­gyeléshez lennének szüksége­sek. Mint German Tyitov, a vi­lág második űrhajósa, aki a bajkonuri űrrepülőtéren je­len volt a Progressz—1 in­dításánál, a moszkvai rádió tudósítójának elmondotta, a teherszállító űrhajó útját mindvégig a Földről irányít­ják és az pontosan ugyan­olyan folyamatot jelent a földi központnak, mint a személy­szállító űrhajók követése és irányítása. (Folytatás - 2. oldalon.) Felavatták az első magyar űrtávközlési földi állomást PÁÉV-felajánlások Határidőre, jó minőségű lakásokat adnak át Decemberre elkészül a kistarcsai kórház Jó esztendőt zárt a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat. Nemcsak az éves lakásépí­tési tervet teljesítették, hanem a korábbinál gyorsabb ütem­ben haladtak az ipari beruhá­zásokkal is. A program szerin­ti munkának az eredménye az is, hogy januárban és februárban sem kell tétlenül állniuk a szakiparosoknak, minden lakótelepi építkezésü­kön van félig kész, átadás élőt. ti ház. A tavalyi jó eredményekhez jelentősen járult hozzá a szo­cialista munkaverseny. Köz­vetlen hasznát látták a mun­kások is — ütemesebb lett az anyagellátás, szigorúbb a mun. kafegyelem, egyenletesebb a megterhelés. A Láng Gépgyár munkásainak versenyfelhívása után a brigádok és építésveze­tőségek önállóan láttak hozzá fel­ajánlásaik kidolgozásához. Segítségükre voltak ebben a munkahelyi vezetők is, oéi- dául azzal, hogy rangsorolták az építkezéseket, s tájékoztat­ták a munkásokat arról is, hol van szükség leginkább arra, hogy .megnyomják a gombot. A vállalat szocialista bri­gádjai főbbek között vállalták, hogy idei lakásépítési tervüket december 20-ig teljesítik, s a részhatáridőket is pontosan betartják. Fontos ez a felaján­lás, azért is, mert a munkákat gyakorta hátráltatják néhány napos daruhibák, s más nehéz­ségek. Ezek eddig szervezési nehézségeket, késedelmet okoz­tak. A lakásépítéssel kapcso­latos vállalások az összes mun­kának mintegy 70 százalékára, 900 lakásra vonatkoznak. Eddig a legtöbb bírálat a rossz minőség miatt értő a vállalatot. Tavaly ezen a területen is ja­vult a helyzet, de idén még jobb eredményeket szeretné­nek elérni. A PÁÉV építkezéseinek rangsorában az első helyet a kistarcsai kórház foglalja el. Itt dolgozik munkásainak szí- ne-java, akik vállalták, hogy decejnberre végeznek az építő­mesteri munkával, s átadják helyüket a kórházi gépek sze­relőinek és a berendezőknek. Cs. A. A világűrben keringő műhol­dak televízió-, rádió-, telefon- és telexjelzéseit ezentúl Ma­gyarország is rendszeresen kap­ja és közvetíti. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénte­ken felavatta hazánk első űr- távközlési földi állomását, a Bakony lábánál, Taliándörög- dön. Havasi Ferenc ünnepi beszé­dében hangoztatta, hogy a magyar hírközlésben — jelen­legi ötéves tervünk — második figyelmetkeltő beruházása va­lósult meg; a solti nagyadó után alig egy esztendővel el­készült űrtávközlési földi állo­más a tájékozódás és a tájé­koztatás interkontinentális le­hetőségeit teremtette meg. A miniszterelnökhelyettes szólt a szocialista országok együttmű­ködéséről, amelynek egyik ki­emelkedő példája, az új objek­tum létrejötte. Szovjet és ma­gyar tervezők, műszaki szak­emberek együttműködésének kiváló példája az űrtávközlő földi állomás létrehozása. Az építésében hasznosan működtek közre csehszlovák szakemberek is. Az eredetileg 435 millió forintra tervezett be­ruházás kivitelezését határidő előtt, 1977. december 22-én fe­jezték be, 63 millió forintos megtakarítással. A taliándörögdi űrtávközlési földi állomás felépülése és be­lépése a nemzetközi űrtávköz­lési rendszerbe, lehetővé te­szi, hogy Magyarország is alko­tója és felhasználója legyen a legkorszerűbb technikának. Hazánk a szocialista országok űrtávközlési szervezete, az In- terszputnyik tagországaként a legkorszerűbb és leggyorsabb távközlési lehetőségekhez ju­tott. Havasi Ferenc miniszterel­nökhelyettes ünnepi beszéde után Valerij Lebegyev, a Szovjetunió postaügyi minisz­terhelyettese méltatta az első magyar űrtávközlési földi ál­lomás átadásának jelentőségét, a szovjet—magyar műszaki szakemberek sikeres munkáját és • a szocialista országok együttműködését. Az ünnepség után ünnepé­lyesen bekapcsolták a földi ál­lomás berendezéseit. (Kommentárunk a 3. oldalon) Púja Frigyes Luandában Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Brazzaville-ban Theophile Obenganak, a Kongói Nép- köztársaság külügyminiszteré­vel folytatott megbeszélésein áttekintették a kétoldalú kap­csolatokat és úgy vélekedtek, hogy azok kedvezően fejlőd­nek. A nemzetközi kérdések tárgyalása során kiálltak az enyhülés politikája mellett. El­ítélték a fajüldöző rendszere­ket és állást foglaltak Zimbab­we és Namibia népének sza­badsága és függetlensége mel­lett. Szolidaritást vállaltak Etiópia haladó rendszerével, Külügyminiszterünk afrikai útjának következő állomására, az Angolai Népi Köztársaság­ba érkezett. Sarlós István előadása a MÉM-ben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénteken látogatást tett a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riumban, ahol Romány Pál miniszter tájékoztatást adott a mezőgazdaság 1978. évi fel­adatairól, és a minisztérium munkájáról. Ezután Sarlós ístván felkereste a MÉM mér­nök- és vezetőtovábbképző in­tézetét, majd délután részt vett és felszólalt a MÉM gazdaságpolitikai aktívaülésén. Hazaérkezett Győri Isiire Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, aki az NSZEP Központi Bizottságának meghívására ja­nuár 15—20 között látogatást t.ett az NDK-ban, pénteken hazaérkezett Berlinből.

Next

/
Thumbnails
Contents