Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

Gépesített köpenyvarrás A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ mogyoródi varrodájában csaknem 20 ezer köpenyt varrnak meg év végéig a Pannónia Háziipari Szövetkezetnek. A képen: Paulo vies Gézáné géppel varrja fel a gombot. Juhász Kálmánné készíti a gomblyukakat. Barcza Zsolt felvételei HOMOK A VEZETÉKEKBEN Feltérképezték a hálózatot Városunk csapadék- és szennyvízelvezetéséről ' sokat hallhattunk az utóbbi idők­ben. Nem titok, hogy gondok­kal küszködünk: van, ahol teljesen hiányoznak a csa­tornák, de bőven akad olyan utca is, ahol elavultak a ré­gen lefektetett vezetékek. Ilyen például a Dózsa György út is. A hajdanán készült rend­szer csak a csapadékvíz el­vezetésére szolgál, ám az idők folyamán elszaporodtak a zug­bekötések; ezért az orrfacsa­ró szag a meleg napokon. A Szabadság téren és környékén folyó építkezések, valamint a Kossuth Lajos utca és a Dó­zsa György utca átépítése ré­vén a belváros ilyen gondjai is megszűnnek. Nemrégiben a városi ta­nács megbízásából két szak­ember járta a környéket, hogy feltérképezzék a csapadék­víz-hálózatot. A Perjés Sán­dor és Dobos Ágoston készí­tette felmérések azt bizonyít­ják, hogy a talaj szerkezete miatt nagyon sok homok mo­sódok bele a vezetékekbe, s ma még ez is nehezíti a hely­zetet. A szennyvíztisztító tele­pen naponta 200—300 köb­méter szennyvizet tisztítanak meg, de kellő kapacitás hiá­nyában még nagy mennyisé­gű szennyezett víz folyik be­le a Rákos-patakba. Ezért a Vízmű évente súlyos bírságo­kat fizet. A megoldást az új szennyvíztisztító telep jelen­ti. ezt a csatornamű társulat építteti. M. M. Közművelődési alap Döntés márciusban Könyvtárak távlata Jelentős feladatok hárul­nak a járás kulturális életé­nek irányításában a közmű­velődési bizottságra. A testü­let ülésein az idén először- a járási hivatal művelődési osz­tályának közművelődési mun­katervét ismeri meg. Már­ciusban döntenek a közmű­velődési alap felhasználásá­ról. Júniusban a járási hiva­tal és a más szervek, intéz­mények közötti közművelő­dési megállapodásokat vizs­gálják felül, értékelik az együttműködés tapasztalatait, s javaslatokat tesznek a kap­csolatok javítására. Ugyan­csak júniusban beszélik meg a bizottság tagjai a TIT járá­si tevékenységéi. A községi tanácsok és párt- szervezetek közművelődést támogató tevékenysége lesz a szeptemberi ülés egyik napi­rendje. s megtárgyalják a köz- művelődési könyvtárak távla­ti fejlesztését is. A decemberi bizottsági ülé­sen összegzik az idei tervek megvalósítását, s már a jövő év lesz terítéken: összeállít­ják a kulturális rendezvény­tervet. SZOCIÁLIS CÉLRA Kommunista műszak Májusban és novemberben Bővítik az árammérőgyár szociális és jóléti létesítmé­nyeinek, eszközeinek körét. A gyár dolgozói vállalták, hogy akárcsak tavaly, az idén is kétszer tartanak kommunista szombatot, egyet májusban, egyet pedig novemberben. A kommunista műszakok mun­kabérét is felhasználják szo­ciális terveik megvalósításá­hoz. VÖRÖSKERESZT A fiatalokért T anul mányozzák helyzetüket A Magyar Vöröskereszt vá­rosi vezetősége szocialista szerződést kötött a városi ta­nács szakigazgatási szervével, s megállapodtak, hogy a Vö­röskereszt-alapszervezetek ak­tívái a jövőben több figyelmet szentelnek a veszélyeztetett fiatalok felkutatására. Körül­ményeik tanulmányozása után javaslatokat tesznek a he­lyesnek tartott intézkedések­re. A ■ • v •: V. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ■ •» 1978. JANUÁR 20., PÉNTEK Az árammérőgyárban bátran terveznek Tovább növelik a kivitelt Meggyorsítják a korszerűsítést Az elmúlt hét végén az áram- mérőgyárban is megtartották a munkásgyűlést. Mint arról la­punkban is beszámoltunk, Sza­bó István, a gyár igazgatója értékelte a tavalyi eredménye­ket és ismertette a gyár kol­lektívája előtt álló feladatokat. A szocialista brigádok vezetői hozzászólásaikban a feladatok jó megoldására tettek javasla­tokat, s csatlakoztak a Láng Gépgyár és a Gödöllői Gép­gyár munkásainak felhívásá­hoz, akik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére indított munkaversenyt folytatva, az idén a Kommunisták Magyar országi Pártja hat évtizeddel ezelőtti megalakulásának mél­tó megünneplésére szólították fel az üzemek, gyárak dolgo­zóit. Bővíteni a piacot Mit terveznek az árammérő- gyárban, milyen feladatokhoz ad majd lökést, lendületet az új versenymozgalom? A mun­kásgyűlést megelőző röpgyűlé- seken, s a napokban megtar­tandó termelési tanácskozásom kon, a kisebb kollektívák is részletes terveket dolgoznak ki: miből mennyit kell gyárta­niuk, s főként: milyen minő­ségben? Az árammérősök nem pa­naszkodhatnak, tavalyi tervei­ket rendre teljesítették, sőt túlteljesítették. Az idén azon­ban a korábbiaknál is nehe­zebb körülmények között kell jobb eredményeket elérniük. Miről van szó? Elsősorban a piacról. Termé­keik iránt mindenütt nagy a kereslet. A fogyasztásmérők, kapcsolóórák, távösszegezök iránt egyre jobban érdeklőd­nek nyugaton, keleten, s ideha­za egyaránt. S hogy milyen ! hatalmas lehetőségek rejlenek [ az exportban, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az idén már 6,5 millió dollárnyi terméket kívánnak értékesíte­ni a tőkés piacon. Különösen nagy reményű terv ez, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az V. ötéves terv elején, 1980-ra irá­nyoztak elő 5,6 millió dollárt. A tavalyi eredmények azonban kétséget kizáróan igazolják: tervezni csak így érdemes. Hi­szen már az év végén 5,4 mil­liónál tartottak. Persze, hogy mennyit tervezzenek, nemcsak szubjektív elhatározásuk kér­dése. Hiszen éppen a meglévő piacok megtartása s az újak megszervezése követeli a több és jobb munkát. S nincs ez másként a szocia­lista országokba, kiváltképp Szovjetunióba irányuló export­juknál sem. Tavaly 1 millió ru­bel volt a bevételük, az idén 200 ezerrel többet szeretnének, S itt van még a belföldi piac! Arra gondolni sem mernek, hogy valamennyi igényt ma­radéktalanul kielégíthetik, ám mindent elkövetnek azért, hogy minél több gyártmányuk oldja a kereslet és a kínálat fe­szültségét. Gyártmányfejlesztés A piacok megtartása, a gaz­daságos termékszerkezet kiala­kítása fokozott követelménye­ket állít a gyártmányfejlesz­tők, a szerkesztőik, s a gyártás műszaki előkészítésével fog­lalkozók eié is. A gyártmány- fejlesztésben már tavaly sike­rült előbbre lépniük: megte­remtették a feltételeket ahhoz, hogy az idén az első félévben hozzákezdhessenek az új, kor­szerű GE-típusú fogyasztásmé­rő sorozatgyártásához és a GH típusú háromfázisú fogyasztás- mérő null-szériájához. A gyártmány korszerűsítés széles skáláján szerepelnek a kétfe- szültségű, mágneses csapágya­zása mérők, távösszegezök, kapcsolóórák, s nagy erőfeszí­téseket kell tenniük, hogy e termékeket biztonságosan gyárthassák. Az új vagy a kor­szerűbb termékek, a gépek és a munkaidő jó kihasználása eredményeképpen az áram­mérőgyáriak azt tervezik, hogy a terveikben szereplő 14—16 százalékos növekedést túlnyo­mó részben a termelékenység fokozásával érik el. A munkaidő teljesebb ki­használásának jelentőségét hangsúlyozta az igazgató a munikásgyűlésen is. Elmondta, hogy ha a gyárban minden dolgozó csak öt perccel több időt tölt munkával, — Idő­ben érkezik és távozik a mun­kahelyéről, nem húzza el az ebédidőt — az fejenként 22 óra többletet jelent. A gyár majd­nem 3 ezer dolgozóját figye­lembe véve ez 33 munkás ere­jét pótolná. Még érzékleteseb­bé válik a kép, ha az órákat termékekre számítjuk át. Az így megtakarított időben 6 ezer egyfázisú mérővel tudnának többet gyártani. A gyár igazga­tója éppen azt kérte a kollek­tívától, hogy felajánlásaikban erről legyen szó elsősorban. Rekonstrukció A termelékenység fokozá­sához azonban nem elegendő, ha csak a szerelésben dolgoz­nak jobban. Itt és a többi műhelyben, gyorsabban kell munkába állítani az új gépe­ket, az új termékek gyártását is gyorsan kell megtanulni, s ez sem csak a munkapadnál ál­lók feladata. Mint ahogyan a munkafegyelem betartásában a munka- és üzemszervezésben, az együttműködésben, is első­sorban a vezetőknek, a terme­lés irányítóinak kell élen jár­niuk. A tervek valóra váltásánál? egyik fontos , feltétele a re­konstrukciós munkák meg­gyorsítása is. Az idén szeret­nék befejezni a présöntő, a galvánműhely, a beszabályozó részleg felújítását. Megkez­dik a szerelés rekonstrukcióját is, új Bosch-rendszerű szerelő­asztalokat állítanak a műhe­lyekbe. A felsoroltakon kívül is tö­mérdek teendője akad a gyár­ban mindenkinek: vezetőnél:, beosztottnak, tervezőnek ós szerelőnek egyaránt. G. Z. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Kézilabdázóink négy veresége A GSC kézilabdázói a hét végén ismét két fronton ver­sengtek a hatvani és dunake­szi teremkupák pontjaiért. Sajnos, a megelőző forduló­ban mutatott kitűnő játéku­kat ezúttal nem tudták meg­ismételni, s a négy mérkőzé­sen mindannyiszor alulma­radtak ellenfeleikkel szem­ben. A felnőttek Hatvanban a Lehel SC és a Füzesabonyi Vasas csapatával mérkőztek. Dunakeszin a Váci Híradás volt az ellenfél, az ifik a Si­ketek SC ellen játszottak. Eredmények: Lehel SC—GSC 25—14 (12—7). Csapatunk árnyéka volt ön­magának, néhány felvillaná­suk nem tudta megakadályoz­ni a nagyarányú vereséget. Góljainkat Bede, Sasvári és Szlifka dobták. Füzesabonyi Vasas—GSC 18—17 (11—10). A füzesabonyiak ellen csa­patunk remekül küzdött, de mégis balszerencsés veresé­get szenvedett. A gödöllőiek több kapufát is dobtak, gól­nak látszó helyzetekben is hi­báztak. Bede és Sasvári 5—5 gólt dobott. Váci Híradás—GSC 24—13 (10—7). Az összeszokottabb és na­gyobb játékerőt képviselő Vác győzelméhez egy pillanatig sem fért kétség. A második félidőben összeroppant a gö­döllői gárda, s a mérkőzés vé­gén majdnem összeverekeaett a két csapat. A sportpályára nem illő jelenetek tanulsága: veszíteni is tudni kell. S:ketek SC—GSC 10—5 (8—2). Ifjúsági csapatunk meg sem tudta szorítani a végig jobban játszó ellenfelét. A gö­döllőiek következő mérkőzé­seiket január 22-én játsszák. Sirok. Eger és Jobbágyi csa­pata ellen. Reméljük nagyobb sikerrel. M. csoportokat, Szadán, Domony- ban, Aszódon. Az egyetemen és a városban sajnos kevés a sze­replési lehetőségünk, ennek az az dka, hogy kevés az együttes nagy létszámának megfelelő színpad. Művészeti vezetőink koncepciója a tömegtánc. Az a lényege, hogy minél több em­bert mozgassunk egyszerre a színpadon, így lesz élőbb, hi­telesebb a műsorunk. ★ Terveikről így beszél a2 együttes vezetője: — Az idei fesztiválon Is folytatni akarjuk hagyomá­nyainkat, összeállítunk egy új nagy műsort. Most hiányoz­nak igazán a tavaly végzettek! — A zenekarunk is színvonala­san működik — teszi hozzá Szőke Ernő egyetemi hallgató, a zenészek egyik vezetője. — Mivel a gyerekek eltérő hang­szertudással, s különféle hang. szerekkel jönnek, mindig más­más karakterű zenét játszunk. De így van ez az igazi lakodal­mi zenekaroknál is. Egyedül azt sajnáljuk, hogy az egyete­mi dolgozók közül még mindig kevesen vesznek részt a tánc- együttes és zenekar' munkájá­ban. Pósa Zoltán amelyet a Tiszántúlról és a Duna—Tisza közéről gyűjtöt­tünk. De nem maradnak ki a Pest megyei táncok sem: Gal- ga vidéki összeállításunk Von- kóné Dudás Juli kedvenc da­laira készült. Saját zenekarral is rendelkezünk. A táncanto­lógiában legújabb számunkkal, a Mennyegző című összeállítás­sal szerepeltünk, amelyben tájjelleg nélkül foglaljuk össze a lakodalmas szokásokat. — Az egyetemen nagyon el­foglaltak a hallgatók — fűzi tovább a szavakat Győré Zol­tán. Különösen amióta a gö­döllői egyetemen is bevezették a szabad szombatos rendszert. A próbák látogatottsága ki­lencven százalékos, minden­képpen kielégítő még a legne­hezebb időszakokban is. Egy héten öt-hat órát próbál a tár­saság, a vizsgaidőszakban nem kötelező a részvétel, de így is majdnem mindenki eljár, sok­szor tankönyvvel a kezében, hogy a szüneteket is kihasznál­ja a tanulásra. Táncosaink ta­nulmányaik elvégzése után sem szakítanak a folklórral. To­vábbra is táncolnak, de még többen együtteseket szervez­nek, irányítanak. Legjobb tán­cosaink most is vezetnek tánc­került tánckoreográfiáit. S ta­valy megkaptuk a nívódíjat. ★ Győré Zoltán 1972-ben vette át a tánckar vezetését. Koráb­ban az együttes csak hallga­tókból állt, ma már az oktatók és az egyetem dolgozói is be­kapcsolódnak a munkába. — Az 1971-től kezdődő idő­szak sikeres külföldi szereplé­sei közé tartozik egy ausztriai és egy romániai vendégszerep, lés is — folytatja Győré Zol­tán. — Mint minden egytemi együttesnek, a mienknek is nagy problémája, hogy a vég­zősök eltávoztával a törzsgár­da állandóan cserélődik. A gó­lyák érkezésekor az általános tájékoztató nyomtatványain kívül egyénileg is toborzunk. A régi tagok szobáról, szobára járva invitálják a néptánc kedvelőit az együttesbe, s vá­runk jelentkezőket a városból és a járásból is. — Műsorunk sikerének alap­ja, hogy csupa díjnyertes szá­mot adunk elő. Repertoárunk igen gazdag, szólók, tájjellegű és tematikus kompozíciók egy­aránt szerepelnek benne. Kedvenc műsorsz.ámaink a Du­nántúli ugrás, a Paraszttánc, Színpad és tankönyv Valamennyi számuk díjnyertes Eszményük a tömegtánc lf egalakulásának 25. évfor- dulóján nívódíjat kapott az Agrártudományi Egyetem ■íánckara. Győré Zoltánt, az együttes vezetőjét múltjukról, jelenükről kérdeztük: — 1952-ben alakult meg a tánckar, s először kisebb-na- gyobb alkalmi rendezvénye­ken szerepelt. Változást hozott a tánckar életében, hogy 1961- ben hivatásos koreográfus. Végvári Dezső vette át a veze­tését. Ettől kezdve nemcsak az itthoni fesztiválokon nyerték el a legjobb minősítéseket, kül­földről is hoztak haza trófeá­kat. Angliában, Spanyolország­ban, Lengyelországban, Cseh­szlovákiában, Jugoszláviában, s háromszor Franciaországban szereztek újabb híveket a ma­gyar folklórnak. — Az együttesben ebben az időben még csak tízen-tizen- ketten táncoltak, de 1971-től, amikor Molnár Lajos Liszt­díjas koreográfus és Hargittai Zsuzsa művészeti vezető vette át a csoport irányítását, folya­matosan emelkedett a létszám, s már negyvenen-ötvenen foly­tatták a sikersorozatot az egye­temi és főiskolai kulturális na­pokon. Rendszeresen megsze­reztük az aranyérmet, kétszer megnyertük az észak-magyar­országi néptáncfesztivált, egy­szer pedig a Borsod megyei néprajzi gyűjtőpályázatot, amely szakmai szempontból az egyik legnagyobb elismerés. — Többször — az idén is — szerepeltünk a Madách Szín­ház táncantológia műsorsoro­zatában, amely rendszeresen bemutatja az év legjobban si­

Next

/
Thumbnails
Contents