Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
Szülők és tanárok összefogása » Bővítik az Arany János iskolát Az építők, Irházi Lajos, Kasza József, Szikár László és Nyúzó László bontják a régi falakat. varga Irén felvétele Nagykőrös második legnagyobb általános iskolája az Arany János nevét viselő, melynek központja a Kecskeméti úton, az egykori polgári leányiskolában kapott helyet. Az iskolának jelenleg 700 növendéke van és évről évre nehezebben tudják a központi iskolában és a hozzátartozó Rákóczi úti épületben elhelyezni a tanulókat, akiknek létszáma minden évben növekszik. Mint dr. Kovács Gábor igazgató elmondotta, már majdnem tíz éve szorgalmazza az iskola bővítését, s erre a célra a tanács meg is vásárolta a Rákóczi úti épülettel szomszédos Csete féle házat és telket. Az építkezés megkezdése azonban késett, ám tavaly már halaszthatatlanná vált. A tanévnyitáskor ugyanis a Csete féle ház konyháját, verandáját és más helyiségeket is igénybe kellett venni tanteremnek. Az alsó osztályosok még így is váltóműszakban tanulnak. Ezt látva a tanács lehetőséget keresett az iskola bővítésére és megbízta a városgazdálkodási vállalatot, hogy - a régi épület mellé egy négy- ■ tantermes L alakú szárnyat építsen. Az építkezés alapmunkáihoz már hozzá is fogtak a vállalat dolgozói és a szerződés szerint az idén augusztus 20-ra elkészül. Az új tanévben már használatba vehetik az iskola kisdiákjai. Az iskolabővítést a szülők társadalmi munkával is segítik, akik elvállalták a villany bevezetését. Az iskola igazgatója és 44 tanára pedig egy napot a konzervgyárban dolgozott és a keresetet az iskolabővítés céljára fizette be. K. L. Agrártudomány Nagyüzemi termesztés Egyesületi tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete és a Nagykőrösi Konzervgyár január 23-án, hétfőn délután 2 órakor tanácskozást rendez az Arany János Művelődési Központ emeleti termében. A megbeszélés témája a nagyüzemi zöldborsó termesztése, melynek kapcsán Szabó János, a tápiószentmártoni Arany Szarvas Termelőszövetkezet elnöke, Syposs Zoltán, az ócsai Vörös Október Termelő- szövetkezet kertészeti főága- zat-vezetője, valamint Simon Ferenc, a hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat műszaki fejlesztési főosztályvezetője tart előadást. KÜLFÖLDRE IS SZÁLLÍTANAK Elegendő zöldség a tárolóban ALÁÍRTÁK A SZERZŐDÉSEKET A ZÖLDÉRT nagykőrösi telepén tavalyi munkálkodásukról és eredményeikről érdeklődtünk. — Az 1977-es év nem volt könnyű — mondotta Bíró Istvánná, telepvezető. — Az előző aszályos év után elég jó termést hozó hónapokban volt úgy, hogy nagy gondot okozott a termés begyűjtése és megfelelő értékesítése. De mindent szépen megoldottunk. — Jó együttműködésben dolgoztunk az ÁFÉSZ-szel, értékesítettük a nagyüzemi gazdaságok és a kistermelők terményeit, a korai primőröktől kezdve a nyári, őszi zöldség- és gyümölcsfélékig. Egyidejűleg elláttuk a helyi és környékbeli boltokat friss gyümölccsel és zöldséggel. de tetemes mennyiségű terményt szállítottunk belföldre és külföldre is. — Tavalyi forgalmunkat 827 vagon árura terveztük, ezt túlteljesítettük. Terményboltjainkban több mint 500 vagon szemes és táptakarmányt adtunk el a háztáji termelőknek, segítve az állattenyésztést, főleg a sertéshizlalást. Az idei évet megnövelt tervekkel kezdtük. A nagyüzemi gazdaságokkal már aláírtuk a termelési szerződéseket, a kistermelőkkel az ÁFÉSZ köti a megállapodásokat. Munkánkban sokat segít két szocialista brigádunk, az Arany János és a Lenin brigád, melyek egymással versenyezve dolgoznak a telepen. — A múlt őszön jól felkészültünk a télre, a központi raktárakban, a temetőhegyi tárolótelepen és az Arany János Tsz ludasi hűtőházában még 100 vagonnyi gyümölcs- és zöldségfélét tartunk, mely jóval meghaladja a helyi és környékbeli szükségletet. A többletet Budapest, s egyéb ' távolabbi piacok ellátására szállítjuk. Irházi Gyula, a ZÖLDÉF körzeti szaktanácsadója, elmondotta, hogy Bíró Istvánná nagykőrösi telepvezető nemrégiben elismerésben, részesült, mert az ellátási terv teljesítésében a körösi telep 122 százalékot ért el. K. ■W3 NAGYKÖRÖS] líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1978.JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK KISZ-fiataiok készülődése Kiegészített akcióprogram Jelszavuk: hatékonyság — minőség A napokban vastag borítékokat kézbesített a posta a KISZ- alapszervezetek vezetőségének. A kisebb-nagyobb csoportok idei tevékenységéért felelős vezetők nyilván nem csekély kíváncsisággal bontották fel a KISZ városi bizottságának küldeményét, noha valameny- nyien jól tudták: az akció- program kiegészítésének sokszorosított példányai új, ám korántsem ismeretlen feladatokról adnak hírt. Olyan tennivalókról, melyek elvégzését éppen a legkisebb szervezeti egységek javasolták és vállalták, s amelyekről már több alkalommal szó esett a sajtóban, s különböző fórumokon is, legutóbb például a múlt szombati felkészítésen. SZÁNDÉK Igaz, ezen a gyűlésen Aein vett részt a város több, mint kétezer szervezett ifjúkommunistája, csupán a KISZ-városi bizottságának tagjai, a munkabizottságok vezetői, a közvetlenül irányított KISZ-bi- zottságok tagjai, a KISZ-bi- zottságok és az alapszervezetek titkárai, az Ifjú Gárda vezetői. és patronáló tanárai, az ifjúsági felelősök, és a tanácsadó tanárok, ám valamennyien azzal a szándékkal, hogy tapasztalataikat mielőbb továbbítsák. Az ifjúkommunisták előtt álló idei feladatokról egyébként már az év első napjaiban beszámoltunk. Mégsem érdektelen ismételten megemlíteni, hogy a dólgozó fiatalok KISZ- szervezeteinek idei akcióprogramjában első helyre került a hatékonyság — minőség jelszó, mely nemcsak az eredményesebb termelőmunkára, hanem a város környezetvédelmi gondA hódoltság korában a Du- na—Tisza közén nem volt török helyőrség, melynek katonái megvédhették volna a falvak népét, a végeláthatatlan pusztákon szabadon kóboroltak a martalócok, marha- és lótolvajok, akik raboltak, fosztogattak, szállást, bort, élelmet zsaroltak, a nyájakból kisebb-nagyobb tálkákat kiszakítottak, és rajtaütöttek az úton járókra, kifosztva őket mindenükből. Az állatokban és terményekben bővelkedő mezővárosok kereskedői nem mertek útra kelni portékáikkal a piacokra, emiatt a közeli Pest-Buda lakossága nélkülözte a megszokott alföldi búzát, vágómarhát, vadhúst, vajat, tojást, bort. A pasák és bégek hívogató leveleket küldözgettek a három város elöljáróinak: Ezen címeres pöcsétes parancsoló levelemet látván kecskeméti, körösi, ceglédi, jászberényi, gyöngyösi, debreceni bírák, azt adom tudtokra, hogy a várostokban, amely kereskedő emberek találkoznak, meg ne tartóztassátok, amint sót, bort, búzát Budavárába hozzák, ne ellenezzétek, másüvé ne vigyék, ' Budán mind elkél. A szegedi pasa így invitálja a három város kereskedőit: tgérem, hogy csak harmincadot szedek és a kereskedőket mindenki ellen oda- és visszajö- vet megvédelmezem. Egy másik szegedi fölhívás a Balkánról érkezett áruk fölvásárlására csalogatja őket, még arra is kéri a körösieket, ceglédieket, hogy hívják meg a rimaszombatiakat is meg a losonciakat, mert tizenöt hajó portéka érkezett föl a Tiszán. Vásár Ha lezajlottak a szpáhikkal biztosított vásárok, ismét ellepték az országutakat a kóborlók, akik közt szép számCsavargók, tolvajok, rablók ellen A parasztvármegyék kialakulása mai akadtak szerencsét próbáló végvári magyar katonák is törököt fogni. Kisebb moz- lim csoportok vonakodtak elhagyni a várakat, nehogy rabszíjra kerüljenek. 1647-ben a temesvári Juzsuf csauszt itt fogták el másodmagával a Budára vezető úton, a Szőke Ahmet Cseri bég azért nem jött a három városba, mert, mint írja: magamat is Szentmártonon csak által nem lőtték az puskával. Fegyveresek Ha féltek erre járni a megszálló fegyveres törökök, még inkább rettegtek a mezővárosok fegyvertelen magyarjai. Tilos volt fegyvert viselniük. Ti kecskeméti, körösi, ceglédi bírák és több falusi és városi bírák, esküdtek, soha mi meg nem engedjük, hogy az jobbágy szablyát hordozzon oldalán, Szultán Szolimán botot, szántóvasat engedett és ostort kezetekbe; hagyom, és erősen parancsolom, ha karóban nem akartok száradni, szablyát ne kössetek. A Fülek várába fölmenekült nemes vármegye is tiltotta a lándzsát, puskát, egyedül a fokost, a kéttollú fejszét engedélyezte. Azt mind a két hatóság elnézte, ha az elkeseredett parasztok ásóval, kapával agyonverték a tolvajokat, sőt, a közbiztonság teljes hiányában már azt sem bánták, ha a hódoltsági magyarok lőfegyverrel és karddal jártak a mezőkön, legelőkön, pusztákon, utakon. i A fegyveres jobbágyok ez időben létrehoztak egy rendőri szervezetet, amelyet parasztvármegyének neveztek, s amely végül is elismert köz- biztonsági testületté alakult, mind a török, mind a nemes vármegye előtt. Elsőnek a mozlimok ismerték el a parasztvármegyét, 1629. március 24-én a budai vezírpasa írta körül feladataikat. Buda alá tartozó Kecskemét, Kőrös és Cegléd városok lakosságának meghatalmazást adunk, hogy az határukon útlevél nélkül csavargó tolvajokat megfoghassák s büntetés végett, ha a mi részünk-- ről valók, a bégeknek és há- kimoknak adják őket, ha pedig keresztény részről valók, a magyar kapudánoknak. Ha ezen tolvajokat szépszerivel kézre nem keríthetik, velők csatába ereszkedve minden törvénykezés nélkül megölhetik. bántódásuk nem lesz, és vérpénzt sem kell fizetni ök. Pest megye hatóságai a spontán parasztvármegyének szervezeti szabályt adtak 1638-ban. Az parasztság válasszon négy-négy értékes, bátor, gyors és jámbor embert az tájon, ahol szükséges. Ezek jöjjenek föl viceis- pányunk elébe, aki az érdemesebbet közülük parasztkapitánynak ítéli. Elválasztva pedig eképpen a parasztkapitányok, ők is minden faluban hadnagyokat és tizedeseket esküdtessenek meg. A parasztkapitány az mezőn járó kóborló, húzó. fosztó, vonó latrokat űzi. kergeti és megfogja, de sem titkon, sem nyilván meg nem öli. ha csak magokat halálosképpen nem oltalmazzák, hanem viceispán úr kezéhez ide Fülekbe hozza a büntetésre. felFölkelés Mivel azonban kóborló szabad hajdúk, végházbeliek, latrok, olykor nagyobb fegyveres számmal rohannak a községekre, ezek ellenében csak számos fegyveres lakosok fejthetnek ki ellenállást, tömeges fölkeléssel, a parasztkapitány veresse félre a harangokat, s a férfiakat gyűjt* se vármegyébe és ültesse fegyveresen lóra. 1665-ben a kecskeméti vásárt megrohanták a martalócok, sok embert megvertek, bénán hagytak, négy kereskedőt megöltek, a riasztott kecskeméti, körösi és ceglédi parasztvármegye nagy csatában megkergette őket, közülük Izsáki Gergelyt elfogták és megölték. A parasztvármegye kapitányai, hadnagyai és tizedesei egyenruhát viseltek, ellátták őket lóval, fegyverrel és mentesítették őket a szolgáltatások alól. A kapitányok őrizték a parasztvármegye pecsétjét és zászlóját. Címerükben egy fegyveres lovas előre tartott fokossal nyargalt, mentéjének szárnya utána nyúlt a levegőben, és a fején fittyenős süveg ült. A török kitakarodása után is megmaradt a parasztvármegye. Számos kapitány hadnagy . és tizedes nevét őrzik a régi írások. A XVIII szá zadban Pest megyében öt pa rasztkapitányság működöt' egészen 1790-ig. föloszlat" sukig. Hídvégi Lajos jainak megoldására is felszólítja a fiatalokat. SZERVEZET Természetesen az sem közömbös, hogy a termelési és egyéb feladatokat eredményesen megoldó fiatalok, miiyen közösségi, szervezeti életet élnek. Ezért kapott megfelelő helyet az akcióprogram kiegészítésében a p oliiikusabban, aktívabban jelszó által megkövetelt tennivalók hosszú sora is. Szó esik még természetesen a városi szinten összegzett elképzelések között az Edzett ifjúságért mozgalomról, s a dolgozó fiatalok művelődéséről is. Nem maradnak az idén munka nélkül az iskolákban tanuló ifjúkommunisták sem. Jelszavaik — A feladat: tanulni, Vállaljunk részt a társadalmi feladatokból, készüljünk a haza védelmére, Politiku- sabban, aktívabban, Váljunk a társadalom művelt tagjaivá, Edzett ifjúságért — eseményekben bővelkedő év reményét kelthetik a terveket szövő fiatalokban. EGYÜTT A városban tervezett ese-. ményekből egyébként bőséges | ízelítőt ad az akcióprogram kiegészítésekhez mellékelt rendezvényterv is. A dolgozó fiatalok az idén 61, a diákok pedig 59 városi KlSZ-rendezvé- nyen adhatnak számot tudásukról, politikai ismereteikről, szervezőkészségükről, tehetsé. gükről, szakma- és sportszere- tetükről. Természetesen alapvető tévedés volna az előbb említett két számot összeadni, hogy a város valamennyi ifjúsági megmozdulásáról valamiféle reális adatot nyerjünk, hiszen e megmozdulások többségén a dolgozó és tanuló KISZ- tagok együtt vesznek részt, összekapcsolja őket törekvéseik, céljaik azonossága, életük színtere, s korántsem elhanyagolható szempont — ifjúságuk is. A gazdag program szembeötlő módon számolt ezzel a tényezővel is, hiszen olyan sok feladatot sorolt fel, melyek megoldásához valóban nélkülözhetetlen a fiatalos lendület, az ügy igazába vetett hit, s kétezer ifjúkommunista összefogásának ereje. F. P. VÁLASZTÓK ÉS KÉPVISELŐK TALÁLKOZÓJA Tanácstagi beszámolók A KOPA ISKOLÁBAN ÉS A TSZ-BEN Szabó Mihály, a 42-es választókerület tanácstagja január 19-én, csütörtökön délután 6 órakor. Fehér Imre, a 41-es választókerület tanácstagja január 20-án, pénteken délután 5 órakor, Marton István, a 43-as választókerület tanácstagja január 20-án, pénteken délután 5 órakor, Daru Ambrus, a 44-es választókerület tanácstagja január 20-án pénteken délután 5 órakor, Kása Sándor, a 46-os választó- kerület tanácstagja január 20- án, pénteken délután 5 órakor és Szász Dániel, a 47-es választókerület tanácstagja január 20-án, pénteken délután 5 órakor tartja tanácstagi beszámolóját. Valamefty- nyi eddig felsorolt beszámolóra a Kopa iskolában (Szolnoki út 65.) kerül sor. Illés Gyüla, a 40-es választókerület tanácstagja január 21-én, szombaton délután 4 órakor a Temetőhegy dűlő 3. szám alatt, a Mészáros János Tsz volt irodahelyiségében tartja tanácstagi beszámolóját. SP°RT —Sp°RT —Sp°RT —Sp°RT —SpORT Vasárnap rajtol a teremtorna KÉZILABDA-TÁBLÁZATOK Városunkban, a Toldi sport- csarnokban vasárnap, január 22-én kezdődik a hagyományos téli teremkézilabda Toldi Kupa mérkőzéssorozat, jó felkészülési lehetőséget biztosítva a tavaszi bajnoki szereplés előtt a résztvevő sportolóknak. A nők 1973 óta már a hatodik, a férfiak az 1975-ös rajt után most negyedik alkalommal találkoznak körmérkőzéses rendszerben. Ezúttal rekord létszámmal neveztek: 10 női együttes összesen 45, nyolc férficsapat pedig 28 mérkőzést játszik a reggeltől estig tartó játéknapokon, január 22-től március 12-ig. Az idei mezőnyben 12 Pest, 5 Bács-Kiskun és 1 Békés megyei együttes szerepel. A Pest megyei felnőtt női egyesületi kézilabda-bajnokság 1977. évi végeredménye: 1. Csepel Autó (Szigetszent- miklós) 26 20 2 4 379-243 42 2. Budaörs Sasad TSZ SK 26 19 2 5 372-226 40 3. Nagykőrösi Toldi DSK 26 20 — 6 321-196 40 4. Budakalászi Textiles 26 18 2 6 393-288 38 5. Dunai Kőolaj (Százhalombatta) 26 18 i 6 348-271 38 6. Gödi TK 26 18 1 7 387-305 37 7. Solymári Egyetértés 26 15 2 9 383-321 32 8. Ceglédi VSE 36 12 1 13 309-317 25 9. Váci Forte II. 26 9 3 14 380-370 21 0. Jrdőkertesi KSK 1 IM Vasas (Iklad) 26- Galgahévízi TSZ SK 26 . Gödöllői SC 26 "-»•esegyház; KSK 26 1 — 25 205-490 2 26 8 — 18 .271-346 16 5 2 19 268-389 12 5 1 20 281-396 11 3-21 221-36? V A játékosok egyéni teljesítménye: játék gól Németh Mária 25 80 Csizmazia Agnes 25 73 Acsbog Mária (kapus) 25 — Somogyi Erzsébet 24 7 ülicska Erzsébet 23 34 RekecZki Ildikó 22 29 Szabó Márta 19 7 Bató Irén 13 59 Sáfár Ildikó 10 22 Csuk Jolán 8 10 Adám Katalin 2 — A toldis lányok megérdemelten lettek az élbolyban bronzérmesek. Edzőjük Hegedűs Károly. A MAI PROGRAM Asztalitenisz Tormási tsz-klub, 17 óra: mezőgázdasági szövetkezeti dolgozók városi versenye, 2. játéknap. Kosárlabda Nagykáta: N. Gimnázium— Nagykőrösi Gimnázium férfi és női megyei diák bajnokimérkőzés. Sakk Tormási tsz-klub, 17 óra: mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók városi versenyének 2. játéknapja. MOZIMŰSOR Veri az ördög a feleségét. Színes magyar filmvígjáték. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor.
