Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
V- ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1973. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK A közművelődés szolgálatában Tájházat terveznek Csömörön Sikeresen szerepelnek a kórusok Államigazgatás, ügyintézés Gyorsan, pontosan, egyszerűen A csömöri pártvezetőség titkárának, Fogd Mihálynak van még egy fontos beosztása: ő a vezetője a község művelődési házának. A két funkció e ritka találkozása nagyon szerencsésnek bizonyult. Ezt a gyakorlat egyértelműen bebizonyította, de ne vágjunk a dolgok elébe. Fogd Mihály 35 éves. Középtermetű nyílt tekintetű, határozott fellépésű fiatalember. Tősgyökeres csömöri. Jói ismeri községe történelmét és hagyományait. Régi épület — Régebben nem is gondoltam arra, hogy kulturális területen dolgozzam — mondja. — A szerszámkészítő szakma vonzott, így elmentem Gödöllőre ipari tanulónak. Majdnem három évig az intézet KISZ-titkára voltam, egy évvel később leérettségiztem, a hadseregben a zászlóalj propagandistája lettem. Kilenc évvel ezelőtt Morva István, Csömör akkori tanácselnöke Pestről havahív- ta dolgozni. Megkérte, vállalja el a művelődési ház vezetését. — Tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom — folytatja —, de vonzott ez a munka. Korábban, hét-nyolc év alatt legalább tíz vezetője volt a művelődési háznak. Amikor elfoglaltam a helyemet, nagyon elhanyagolt épületet találtam, a legfontosabb felszerelések is — magnó, lemezjátszó, erősítő — hiányoztak. Először hozzákezdtünk az épület teljes felújításához. Időközben a mozit is odavittük és szélesvásznú vetítésre is alkalmassá tettük. A kezdet kezdetén a férfikórust kellett felverni álmából, hagyományai köteleztek erre: 1929-ben alakultak — főleg szocdemes építőkből és más iparos emberekből. Ezután megszervezték a szakköröket, az ifjúsági klubokat és a színjátszó csoporNagy összefogással épült és épül a galgamácsai iskola új szárnya, melyben, ha teljesen elkészül, nyolc tanterem, tornaterem és a napközi szobái kapnak helyet. Az építkezést még a hatvanas évek közepén kezdték el, menet közben azonban többször módosították.a terveket és a költségvetést. A változtatások a szűkös anyagiak^ miatt váltak szükségessé. Később, az állami támogatásként kapott 900 ezer forinttal, az Ikladi Ipari Műszergyár adta 100 ezerrel és a galgamácsai ösz- szefogás Termelőszövetkezet 50 ezer förintos hozzájárulásával nemcsak tornateremre, de központi fűtésre is gondolhattak. Mindent összevetve nyolcmillió 300 ezer forint az új szárny költsége. Ebből hétszázezer forintnyi a váckisúj- falui, vácegresi és galgamácsai lakosok, valamint a környező üzemek, szövetkezetek felajánlása. Az iskolabővítés a hetvenes évek elején vált sürgetővé. Vácegresen és Váckisújfalun annyi gyermek nem volt egy- egy korosztályban, hogy önálló osztályokat indíthattak volna, ezért a felső tagozatosokat betot, 1972-től zenét is oktatnak, zongoraszakon. — A csömöriek többsége szlovák nemzetiségű —mondja Fogd Mihály. — Három éve, 1975-ben alakítottuk meg a szlovák—magyar tánccsoportot, a kétnyelvű asszonykórust, illetve a Pávakört. A férfikórust képzett szakember, Kasznár József né veheti, a Pávakört Tóth Mihály, aki most végzi a karvezetői tanfolyamod A művelődési házban működik két éve a kertbarátok köre, a nyugdí-- jasklub is kétéves múltra tekinthet vissza, a fotószakkör tavaly alakult. Bronz diploma S hogy milyen eredményeket szült a sokrétű munka? Az igazgató így összegez: — A férfikórus 1969-ben az országos minősítési versenyen bronz diplomát szerzett, s később is több miniszteri dicséretet kapott, eredményesen szerepelt járási, megyei és országos rendezvényen. Az asszonykórus, szlovák nyelvű szerepléssel tavaly a megyei versenyen már jó minősítést szerzett. A közeljövőben a Magyar Televízió is bemutatja rövid műsorukat. — Tánccsoportunk tavaly ezüstérmet nyert a járási úttörőfesztiválon. A két kórus és a tánccsopoort műsort ad majdnem minden társadalmi ünnepünkön és nagy sikereket aratnak. Természetesen az elismerésért alaposan meg kell dolgozni; rendszeresek a próbák, folyamatos a felkészülés. A művelődési ház igazgatója azt is elmondta, hogy még mindig nem lehet elégedett a munkával: fontos tennivalókat várnak a közművelődés embereire a község kulturális hagyományainak ápolásában, megőrzésében és továbbfejlesztésben. Sürgős feladat — Sürgős feladatunk — mondja —, hogy létrehozzuk vitték Galgamácsára. A körzetesítés velejárója a ‘zsúfoltság volt. Az építés, ellentétben a tervezéssel, a legsimábban ment. Pontosabban szólva, nem voltak zökkenők a konkrét tervezésben sem, hiszen ezt is társadalmi munkában vállalta Blaskó Imre, a tanács volt műszaki előadója, úgyszintén a műszaki ellenőrzést Darabos István és Almádi Béla, a műszergyár mérnökei. Nem ijedtek meg a munkától, a segédmunkától sem, a tanács építőbrigádjának munkásai. Ha kellett, más szakmába vágó feladatokat is elvégeztek. A vízvezeték és a központi fűtés nagy részét az aszódi tanács költségvetési üzeme szerelte fel. Részt vállalt ebben a Pásztói Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet KISZ-brigádia is. Két hetet dolgoztak társadalmi munkában. Az összefogás eredményeként tavaly szeptemberben hat tanteremben és a napköziben megkezdődhetett az oktatás, az idén szeptemberben használatba vehetik a tornatermet és az újabb két tantermet. és berendezzük a községi táj- házat. A táj házban •— vagy nevezzük falumúzeumnak — régi használati tárgyakat, népviseleti ruhákat, népi bútorokat és a többi népművészeti tárgyat szeretnénk megőrizni, bemutatni. A fotószakkör egyik fő célja községünk még meglévő régi épületeinek, s mai arculatának megörökítése. Szeretnénk feleleveníteni a község szlovák hagyományait, a hajdani táncokat, énekeket, esküvői szokásokat, összegyűjteni a mondókákat, szólásmondásokat. — Jó lenne, ha néhány esküvőt a régi szlovák formában és népviseletben tudnánk megtartani. Sajnos, minden igyekezetünk ellenére eddig nem sikerült egy fiatal párt sem rábeszélni, hogy hagyományos szlovák esküvőt rendezzen: a régi népviseletben és az akkori népszokások szerint. Legfontosabb feladatunk, hogy az amatőr művészeti együtteseink minél magasabb szinten fejlesszék tovább községünk népi, kulturális hagyományait. Erre nem szabad sajnálni az időt és a fáradságot. A párttitkár és művelődési- ház-igazgató nagyon elfoglalt ember. A két beosztáson kívül még társadalmi feladata is van: távollétében helyettesíti a tanácselnököt, községi tanácstag, tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának is. Mint a művelődési ház igazgatója, nem sajnálja sohasem az időt és fáradságot, amikor a kultúra, a közművelődés ügyét kell szolgálni. Roxin László Az államigazgatási munka színvonalának emelése, közös és egyéni ügyeink gyors, pontos, s a jogszabályoknak megfelelő intézése nem kampány- feladat. A tanács és az állam- igazgatási eljárásról szóló törvények, a tárcák rendeletéi és utasításai a tanácsi szakapparátus dolgozóitól jó minőségű munkát követelnek, s egyben ez a kívánsága az állampolgároknak is, akiknek ügyes-bajos dolgait a helyi szakigazgatási szervek intézik. Az ügyintézést a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról hozott új jogszabály is az előtérbe állította, s a dolog fontosságára vall az is, hogy a városban, a megyében egyaránt gyakorta volt az ülések, tanácskozások témája az államigazgatás hatékonysága, az ügyintézés egyszerűsítésé, a ható- sági tevékenység. Az utóbbi években megélénkült a beruházási tevékenység, Gödöllőn is új létesítmények épültek, s épülnek. Ezzel együtt megnő a hatósági munka jelentősége, a hatósági ügyeket is magasabb fokon, jobb minőségben kell elintézni. A jó munka segítheti, gyorsíthatja a városfejlesztést, a késedelmes, elaprózott ügyintézés hátráltathatja a beruházások ütemét. Éppen ezért kell ügyelniük a szakigazgatási szervek vezetőinek, ügyintézőinek, hogy a lehetőségekhez képest mindig tartsák be a határidőket. Az államigazgatásban általános, harmincnapos átfutási időt azonban több tényező befolyásolja. Ahhoz, hogy az ügyintézők gyors munkát végezhessenek, megfelelő felszerelésre, alkalmas munkahelyre, segédeszközökre van szükségük. A tárgyi feltételek javítását szolgálta az az intézkedés is, hogy a városi tanács egészségügyi osztályát a járási hivatalba telepítették át, jobb helyet kapott a pénzügyi osztály költségvetési csoportja, s az adócsoport gépi könyveléséhez is nagyobb területet sikerült biztosítani. Az államigazgatási munka színvonala nagyban függ a dolgozók szakmai, politikai képzettségétől is. Érdemes részletesebben megnézni, hogyan fest a helyzet a városi tanácson. Az osztályvezetők háromnegyede rendelkezik a szükséges szakmai képzettséggel, s szinte kivétel nélkül politikai oktatásban részesültek. Az ügyintézők többsége is birtokában van a szakmai képesítésnek, ám az osztályok között nagyok az eltérések. A városi tanács 25 munkakörére írtak elő felsőfokú képesítést, ám jelenleg mindössze kilencen rendelkeznek ilyennel. Növeli viszont a szakmai hozzáértést, hogy két év alatt húsz dolgozó tett vizsgát az általános államigazgatási ismeretek anyagából, s jelenleg is sokan tanulnak, hogy megszerezzék a szükséges szakmai és politikai ismereteket. Ennek is köszönhető, hogy például a határidők betartásában szilárdult a fegyelem, bár korántsem mondható el, hogy minden tekintetben megnyugtató a helyzet. A szakigazgatási szerveknél, az osztályokon végzett vizsgálatok tanúsága szerint az ügyintézők megfelelően törekednek az anyagi és az eljárásjogi szabályok betartására. A szak- igazgatási szervek által hozott határozatoknak csak mintegy három százalékát fellebbezik meg az ügyfelek, s a másodfokú szervek a fellebbezések egyharmadát ítélik jogosnak. Az ügyfélfogadás rendje ma már jobban igazodik az üzemi dolgozók munkaidejéhez. A szabad szombatokon azonban a vártnál kevesebben használják ki a lehetőséget. Örvendetes, viszont, hogy az üzemekbe kihelyezett fogadóórák javították a tanács kapcsolatait az üzemekkel, s az államigazgatáA mezőgazdaság gépesítéséről rendeznek tudományos ülésszakot a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen február elsején és másodikán. A téma jelentőségére és összetettségére utal, hogy a Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsa felkérésére hat intézmény vesz részt a tanácskozás előkészítésében: az egyetem gépészmérnöki kara, a gödöllői Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet, a Mezőgépfejlesztő Intézet, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Műszaki Bizottsága és a Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Bizottságának magyar tagozata. A plenáris ülésen dr. Soós Gábor mezőgazdasá'gi és élelmezésügyi államtitkár, címzetes egyetemi tanár tart bevezető előadást, majd dr. Bürgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója, a mezőgazdasági tuIlyenkor, a tél derekán, jobbára csak korcsolyázásról, síelésről hallhatnak a sport- kedvelők, s mert járásunkban e téli sportágak művelésére kevés a lehetőség, igaza holtszezonnak látszik a január. De ez valóban csak látszat. Hiszen azonkívül, hogy a városi-járási sportfelügyelőségen az idei tervet készítik, s hogy hamarosan az egyesületekben közgyűléseket tartanak, a téli estéken is találkozhatunk tervezgető, vagy éppen versenyre készülő sportolókkal, sportkedvelőkkel. A felügyelőség szobái sosem üresek. Ottjártunkkor legutóbb például két kis társaságra leltünk. Az egyik asztalnál Bercze Á. János, Varga Mihály és Láng Ödön ülték körül a sakktáblát s az utóbbi kettő mérkőzését nem- | csak a harmadik, hanem még a sakkóra is ellenőrizte monoton ketyegésével. Bercze Á. János, a városi tanács ügyfélfogadási irodájának dolgozója s már negyvenöt éve sakkozik. Varga Mihály városi-járási növényvédő főfelügyelő is 28 éve szerelmese a nemes szellemi sportnak. Ök ketten s Kovács Tibor, a városi-járási sportfelügyelőség vezetője ülnek majd asztalhoz, hogy a Pest megyei Hírlap hagyományos sakkversenyén, a közalkalmazottak megyei seregszem léjén, Gödöllőt képviseljék Ezért a lelkes edzés. Csak az sajnálják, hogy Lang Ödön, a Nemzeti Bank gödöllői fiókjá i nak vezetője más szakszerve- J si ügyintézés hatékony eszközeivé váltak. A tanácstagi beszámolókon felvetett közérdekű bejelentésekre, panaszokra az esetek többségében harminc napon belül válaszoltak az illetékesek. S bár a tanács jelenlegi mostoha körülményei között nehéz kulturáltabb körülményeket teremteni, a tanács dolgozói arra törekednek, hogy az ügyfelek elégedetten távozzanak a hivatalból. Ehhez munkájuk érdemi részét kell javítaniuk. Tovább kell szilárdítani a hatósági ügyintézés törvényességét, megalapozottságát. A döntéseknél nagyobb figyelmet kell szentelni a méltányosságra, a mérlegelésre. A nagyobb közösségek és az állampolgárok egyéni érdekét a korábbiaknál is figyelmesebben kell összehangolni. Sürgető feladat az államigazgatási munka egyszerűsítése, hiszen a hivatalokban is munkaerőhiánnyal küszködnek. A jövőben egyre több ügyet kell minél jobban intézni, egyre rö- videbb idő alatt. Ezért ösztönzik a tanácsi dolgozókat arra, hogy munkájuk egyszerűsítésére dolgozzanak ki javaslatokat. A lehetőségekhez képest azonban még keveset tettek a gödöllőiek, s,a kisebb jelentőségű javaslatok készítőin kívül csak a pénzügyi és a műszaki osztály dolgozóit illeti elismerése tekintetben. G. Z. dományok kandidátusa elemzi a mezőgazdasági iparszerű termelési rendszerek működését s beszél a fejlesztés feladatairól és lehetőségeiről. Dr. Bánházi Gyula, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója a Mezőgazda- sági Műszaki- Kutatások Tanácsának tavalyi tevékenységét foglalja össze. Ugyancsak a plenáris ülésen hallgathatnak meg beszámolót az érdeklődők az agrártudományi egyetem tavalyi gépesítési kutatásairól, az MGI kutatómunkájáról, a mezőgépészeti fejlesztés újabb eredményeiről s az Erdészeti Kutatóintézet tevékenységéről. A tudományos ülésszak résztvevői kilenc szekcióban tanácskoznak. Előadásokat tartanak a mezőgazdasági ágazatok gépesítéséről s a témák előadói konzultációra és vitára is, szívesen vállalkoznak. zetbe tartozik, s így legfeljebb edzöpartner lehet. Vele alaposan megnövekedne a csapat esélye. Persze, így sem panaszkodhatnak, hiszen 1976- ban megnyerték a kupát s tavaly is az előkelő harmadik helyen végeztek. A tavaly- előtti teljesítményüket szeretnék megismételni az idén is. Egy másik asztalnál ugyancsak hárman ülnek, a GSC természetjáró szakosztályának vezetőségi tagjai. Jenei István rögtön arról tájékoztat, hogy január 19-én, csütörtökön, háromnegyed hatkor, a városi-járási Juhász Gyula könyvtárban klubösszejövetelt tartanak, s diafilmek segítségével a résztvevők Európa több táját utazhatják be képzeletben. Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK tájait idézik fel s bemutatják Zemplén műemléki kincseit is. Hasonló összejöveteleket terveznek minden hónap harmadik csütörtökére. A beszélgetésbe bekapcsolódik Bihari József, az Agrár- tudományi Egyetem műszaki főelőadója és Szabó János, a GSC elnökségének tagja is. A természetjárók túraterveiről esik szó, s most előzetesként elég legyen anhyi, hogy a program változatos, érdekes és tanulságos lesz. Csiba József Köszönetét mondunk a Tokotoknak, barátoknak, munkatársaknak. szomszédoknak és mind- -zoknak. akik Pintér István drága ió lérjem, édesapánk és nagyapám temetésén megjelentek, gyászunkban osztoznak. özv. Pintér Istvánná és családja. Kerítéseket gyártanak Megközelítőleg 3 millió forint értékben gyártanak kerítést a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet lakatosüzemében. Képünkön: Balázs Ferenc élhajlítógépen formálja a tartóléceket. Fellegi István összehegeszti a kerítéselemeket. Barcza Zsolt felvételei GALGAMÁCSA Folytatódik az építkezés SZEPTEMBERRE ELKÉSZÜL A TORNATEREM A mezőgazdaság gépesítéséről SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Egyesületi közgyűlések előtt I TT
