Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Á f PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPAS ES CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1978. JANUAR 18., SZERDA Túli esték Alber Pirsán Jól működő klubok szakkörök Moziba kevesen járnak Albertirsán csendesek és ki­haltak az utcák a téli estéken. Legfeljebb az italboltok, a cukrászda lámpáinak fénykö­rében várja gazdáját néhány falhoz támasztott kerékpár. Ügy látszik, otthonülők az em­berek, a tv-től várják a szó­rakoztatást. Friss filmek kellenének — Albertirsa egyre nagyobb kiterjedésű, perifériái mind messzebb kerülnek a központ­tól. Meggondolják az emberek, ilyenkor: visszajöjjenek-e még az esti órákban. A mozink le­hetne a vonzerő — mondja Páncél Ferenc, a művelődési ház igazgatója. — Csak lehet­ne, mert jelenleg nem az. Meg kellene változtatnia a MO- KÉP-nek a műsorpolitikáját. Gyakran hallom, amint a pla­kát előtt beszélgetnek a fiata­lok. Szavaikból kiderül, hogy máshol már rég látták azokat a filmeket, amelyeket mi jóval később pergetünk. így aztán legfeljebb az jön el, akinek annyira tetszett, hogy szíve­sen megnézi még egyszer. — Mi arra hivatkozunk, ha frissen kapnánk a filmeket, akkor jóval nagyobb lenne a látogatottság, többszöröse a jelenleginek. A MOKÉP azt mondja, először bizonyítsuk a nagyobb érdeklődést, s ha en­nek jelét látja, kapunk új fil­meket. így aztán nehezen ju­tunk az ötről a hatra. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy csak a mozi sikertelen, a művelődési házban egyébként rendszere­sen élénk az élet. Végső soron a filmszínház kudarcába sem nyugodtak bele. Megoldáshoz közeledik az a terv, miszerint a Dimitrov Termelőszövetkezet majorjában klubhelyiséget lé­tesítenének, ahol játékfilmet is vetíthetnének a környék la­kóinak. — Akiknek autójuk van, sok­kal könnyebb helyzetben van­nak — folytatja az igazgató. — ök gyorsabban mozognak, s ha érdekli őket valami, nem sajnálják a fáradságot. Jó pél­da erre, hogy amikor Cegléden a Pillangót vetítették, egész kocsikaraván indult a városba. A filmellátásról a művelődési ház tulajdonképpeni munká­jára terelődik a szó, és kedve­zőbb kép kerekedik ki. Sok a látogatott, jól 'működő szak­kör, és klub. Tenyésztők, kertbarátok — Amatőr képzőművészek, filmesek, fotósok szakkörét tartjuk fenn. Nagy múltra te­kint vissza a bélyeggyűjtők köre. A hasznot hajtó kisállat- tenyésztést a galambászok és a nyulászok szakkörével támo­gatjuk. A kertbarátok is klub­ba tömörültek. Hasonló szer­vezeti keretben mijnkálkodnak a helytörténészek. Működik ifjúsági, a film- és a kismam: klub. Van népdalkörünk, nép­tánccsoportunk és irodalmi színpadunk. Az óvodások és a : az tiá­Füge, fikusz a lakásban Kényes a szárazságra, hidegre Nemcsak délszaki vidéke­ken, hanem nálunk is szépen díszük a fügefélék több fajtá­ja. A Dunántúlon épp .úgy, mint a Dunakanyarban, vagy az Alföld homokján megma­rad, ha gondosan kezelik, ta­karással védik. Cegléden több házi kertben találkozni füge­bokorral és található a szom­szédos Nagykőrösön is. A vad- füge, a múmiakoporsók egyko­ri faanyaga nem bírja sem a szobai, sem a szabadföldi kö­rülményeket. Különleges igé­nyei miatt nem szeretnek vele bíbelődni. A lakásban nagyon jól érzi magát több fikuszféle. A medi­terrán országokban, ahol a nyári hőmérséklet sokszor a 40 Celsius-fokot meghaladja, hatalmas fává növekszik a Fi­cus elastica. Nálunk növény­kedvelők szobáiban, veran­dáin, előszobáiban nevelődik számos társa. Most egy huszonöt esztendős fikuszról szeretnék szólni. Hor­váth Ferencné ceglédberceli lakos 1952-ben szerezte be a kis cserepes növényt. Tán nem Is gondolta, hogy annak em- beröltőnyi élete lesz. A növény télen a verandán telelt, nyár elején igényesebb helyre tet­ték fadézsáját. Oda, ahol ele­gendő fényt kaphatott, s még­sem perzselte a nap. A fikusz egyre nőtt, s mert dézsájának mozgatása már-már gondot okozott idős gazdáinak, meg- örökölték az unokák. Így ke- j rült a fikuszfa Ceglédre, Adori Ferencékhez. A hatalmas pél­dánynak akkor magassága 240 centiméter, leveleinek száma 219 volt. Sajnos, mint új tulaj­donosai elmondták, megsínyli a várost, a korszerű lakás gáz­fűtését, ami a számára szinte sivatagi körülményeket jelent, a szoba levegője ugyanis nem eléggé párás. Eddig 60 levelet hullajtott le. Nagy gond a szép fát megőrizni. Mint tulajdono­sai mondták, hatfelé ágazik el és egy idő óta nem fejlődik. A küzdelmet azért nem ad­ják fel. A fikuszfa nagy becs­ben áll, és mindent megtesz­nek érte, hogy megerősödjön. S. D. kisdiákok a modern gimnaszti­ka tanfolyamát látogatják. Felújítják a művészetbarátok körét, amint ismét lesz klub­vezetőnk. Eddig is mutatkozott érdeklődés iránta. Helyet adunk az iskola irodalmi szín­padának, történelem szakköré­nek, a közlekedési szakkörnek és az ifjú bélyeggyűjtőknek. Először tértek be — A színielőadásokon há­romnegyedrészt telnek meg a széksorok. Eddig a Déryné Színház járt ide, de utóbb fel­mondta a szerződést, kicsinek találva a színpadunkat. Most a Népszínházzal kötünk meg­állapodást. Tavasszal három előadást hoznak. Tárgyalunk á szolnoki Szigligeti Színház­zal is, továbbá két fellépésre várjuk a Radnóti Színpadot. — A beatkoncertek iránt vegyes az érdeklődés, előfordul, hogy csak félig telik meg a te­rem. Az Apostolokra annyian voltak kíváncsiak, hogy alig fértek be. — A községben rohamosan nő a személygépkocsik száma, a legutóbbi statisztika 4d4-et tart nyilván. A növekedés azt mutatja, a jövőben is sokan szeretnének autót vásárolni. Ezt látvá megállapodást kötöt­tünk az Autóközlekedési Tan­intézettel, és azóta helyben tartják a gépkocsivezetői tan­folyamot. A segédmotorvezetők tanfolyamán egy év alatt 150- en vettek részt. Sokan közülük először tértek be a művelődési házba, és kellemes meglepő­déssel tapasztalták otthonossá­gát, jó felszereltségét. A be­rendezéssel valóban elégedet­tek lehetünk: elegendő magne­tofonunk, lemezjátszónk, film­felvevőnk és -vetítőnk van. S ami ugyancsak fontos, a szak­körök, klubok élén megfelelő személyek állnak. T. T. Cegléd a hazai lapokban A Magyar Hírlap december 30-i száma egy tudósításban megemlékezett arról, hogy a gyümöicsnemesítés során a ceglédi bíborkajszi elismerést kapott. ★ A Magyar Nemzet decem­ber 30-i számában útkarban­tartásról volt szó. A cikk meg­említette, hogy a 4-es országos főútvonalat Cegléd körzetében 14 kilométeres szakaszon meg kellett erősíteni. ★ A Könyvvilág januári szá­ma az Albertirsán élő grafikus művész, Miklosovits László egyik munkáját közölte, amely egy készülő könyv illusztrá­ciója lesz. ★ A Népszava január 8-án, A főváros mellett, a vidéki át­lag alatt című cikkében Pest megye egészségéről írt. Emlí­tette, hogy bár két modern já­rási és városi kórház áll a gyógyítás1 szolgálatában (a ceg­lédi és a váci), mégis sok a gond, a kórházi ágyak száma miatt. ★ A Lobogó idei 2. számában a ceglédi Kossuth Múzeum sike­res Ady-emlékkiállításáról tu­dósított elismerően. ★ A Műszaki Elet tavalyi, de­cember közepi száma közölte, hogy Cegléden megalakult az MTESZ szervezete, amelynek a városi tanács elnöke, Kovács Károly lett az elnöke. ★ Valamennyi országos napi­lap említést tett az elmúlt he- | tekben arról, hogy a MÁV vo­nalain milyen változások vár­hatók. A tavasszal megszűnik a Cegléden áthaladó, Hanthá­zára tartó kisvonat. Az utaso­kat — épp úgy, mint a né­hány éve megszűnt vezsenyi járatét — autóbusz hozza a vá­rosba. M. E. Falun élő fiatalok hete további teendőiki i\ tanácskoztak a járás ifjú agrárszakemberei Parkerdőt telepítenek — Sikeres vetélkedő A napokban a Falun élő fiatalok hete rendezvénysoro­zata keretében megtartották a járásban dolgozó ifjú agrár- szakemberek találkozóját. A ceglédi pártszékházoan sokan megjelentek közülük. Az esz­mecserén részt vett Orosz Ágnes, a KISZ Pest megyei Bizottságának - politikai mun­katársa, Erdélyi Gábor, a já­rási hivatal elnökhelyettese is. Adori Károly, a járási párt- bizottság osztályvezetője a já­rásbeli termelőszövetkezetek 1977- ben elért eredményeiről és az idei feladatokról tájé­koztatta a hallgatóságot.. Kö­szönetét mondott a fiatalok­nak, • hiszen a sikerek rész­ben az ő jó munkájukból szü­lettek. Általában elégedettek te­vékenységűkkel, s a jövő­ben még fokozottabb mér­tékben számítanak szak­ismereteikre, tenniakará- sukra. Az 1978-as célok megalapo­zottak, elérhetők, a gazdaságok eddigi eredményeire, felké­szültségére épülnek. A fejlő­dés ütemét a jövőben is tar­tani kell, hiszen csak ez szol­gálhatja a haladást. A nö­vénytermesztésben, az állat- tenyésztésben egyaránt a ha­tékonyság növelése, a megle­vő lehetőségek jobb kihaszná­lására kell törekedni. Az ed­diginél szélesebb alapokra kell helyezni a gazdaságok közötti együttműködést, amelynek jó példája a több termelőszövetkezet közös be­ruházásban történő gyümölcs­telepítés, az Albertirsán fel­épülő mirelitüzem, a ceglédi székhellyel megvalósuló agro­kémiai központ, az Abony- ban épülő tehenészeti telep. Boros János, a KISZ járási bizottságának titkára elége­detten állapította meg, hogy az ifjúságpolitikai célok meg­valósításába egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak a fiatal agrárszakemberek. A KISZ Központi Bizottsága 1978— 79-es akcióprogramja a hatékonyság, minőség jelszó jegyében készült. E célok megvalósítására nemcsak az ifjúsági mozgalom tagjait kell ösztönözni, hanem valameny- nyi fiatalt. Már eddig is szü­lettek sikerek a járásban. Ezt mutatja például a húsprog­ram végrehajtása felett vál­lalt védnökség. Ennek alap­ján részesült központi elisme­résben az albertirsai Dimitrov és a kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet KISZ-tagsága. A környezetvédelem továb­bi teendőket kínál. Mire el­jön a júniusi környezetvédel­mi világnap, a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezettel karöltve ifjúsági parkerdőt létesítenek. A járás mezőgazdaságában dolgozók tö.bb mint harminc százaléka fiatal. Valameny- nyiüknek érteni és érezni kell gazdaságpolitikai céljainkat, s a helyi teendőkről a KISZ összejövetelein, a munkaérte­kezleteken és a brigádgyűlé­seken egyaránt beszélni kell. Az ifjú szakemberek jó köz­érzetét megfelelő munkahelyi légkörrel kell megteremteni. A járásban 140 harminc év alatti agrárértelmiségi dolgo­zik. Az a terv. hogy ebben az évben megalakítják a fiatal agrárszakemberek járási ta­nácsát, amely megfelelő szer­vezeti . keretnek ígérkezik és haszonnal szolgálhatja szakmai, politikai tovább­képzésüket, művelődésü­ket és szórakozásukat. A hozzászólók sokféle té­mát vetettek fel. Szó esett a gazdálkodással kapcsolatos ta­pasztalatokról és a mozgalmi munkában való részvételről. Annak is örülnek, hogy a jö­vőben gyakoribbak lehetnek összejöveteleik, szervezett ke­retek között találkozhatnak egymással, kicserélhetik véle­ményüket a szakmai, politikai kérdésekről. A tanácskozás után a Dózsa György ifjúsági klubban ve­télkedőt rendeztek, amelyen a gazdaságok négytagú csapa­tokkal vettek részt. Ezen szakmai és politikai témakö­rök egyaránt szerepeltek. A csaptok versenyében első lett az abonyi Űj Világ 156, máso­dik a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság 155, harmadik a törteli Dózsa Tsz ugyancsak 155 ponttal. (Az utóbbiak rangsorát pótkérdésekkel dön­tötték el.) A politikai kérdé­sekre adott helyes válaszok alapján a KISZ járási bizott­ságának különdíját az abo­nyi József Attila Tsz csapata érdemelte ki. T. — Volt alkatrész. A Ceg­lédi Vasipari Szövetkezet abonyi elektromos és mű­szerészrészlegének tavalyi termelési terve 11,6 millió forint volt, ezt 13 millió forintra teljesítették. Az üzem autó. és motorszerelő részlege egymillió forintos forgalmat bonyolított le, minden szükséges alkatrészt sikerült beszerezniük. Nyársapáti Haladás Tsz Elegendő takarmány termett Otven hektáron ültetnek szilvafát A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezetben gondosan elvégezték a leltározást, s most készítik a záró számadá­sokat. Kimutatják a vezetők és a tagok tavalyi munkálko­dásának eredményeit, melye­ket a február 11-én tartandó zárszámadó közgyűlés elé ter­jesztenek. — Annak ellenére, hogy a múlt év az időjárást tekintve is elég nehéz esztendő volt, már az eddigi számításokból is kiviláglik, terveinket túl­teljesítettük, s az eredmények jobbak lesznek az előző évi­nél — mondotta Tóth Sándor elnök. — Melyek a legfontosabb eredményeik? — Hetven hektár szőlőnkről hektáronként 91 mázsát szüre­teltünk, s a háztáji termést is beleszámítva, 80 vagon szőlőt adtunk el a nyársapáti szőlő- és borkombinátnak. — Jól gazdálkodtunk a ré­tekkel,' legelőkkel. Bőven tá­roltunk húshasznú szarvas­marhatelepünk 800 jószágának téli takarmányt, 70 vagon szé­nát el is adtunk. — Szilvásunk megfizette a gondoskodást, 23 vagonnyi termést a konzervgyár által rendelkezésünkre bocsátott rá­zógéppel 36 óra alatt takarí­Mintát vesznek féltjükből Naponta többféle diétás étel készül a ceglédi kórház ’ áján. Sági Éva és Orosz Karolin főszakács — a képen — mintát vesz a készülő ragulevesből. Apáti-Tóth Sándor felvétele tottunk be. Ezt a munkát az előző években több száz diák végezte el. Lerázott szilvánk minősége kiváló volt, s zömé­ben 4,90 forintos áron vették át. — Segítettük a háztáji gaz­dálkodást is, tagjaink tavaly 1700 hízott sertést adtak el. — Az idén melyek a fő ter­veik? — Nagyobb figyelmet for­dítunk a szarvasmarha-te­nyésztésre. Eddig túlnyomó részben magyartarka fajtát tartottunk, de a tenyésztésünk minőségi és menyiségi javítá­sára a francia Limusen hús­marha fajtóval keresztezzük a jószágokat. Szőlő-, gyümölcs­telepítésre is készülünk. De miután a szilvatermés gyors és olcsó betakarítása megoldó­dott, a sok kézi munkát igénylő szőlő helyett 50 hektár területen szilvát telepítünk stenlei és besztercei kék faj­tából. K. L. Várospolitikai tájékoztató a ruhagyárban A helyi népfronthizottság és a városi tanács közös szerve­zésében, január 20-án, pénte­ken délután két órai kezdettel, a Május 1. Ruhagyárban vá­roskörzeti tanácskozást tarta­nak: Kovács Károly, a városi tanács elnöke, ad tájékoztatást a várospolitika időszerű kér­déseiről és a fejlesztési célok­ról. A tanácskozásra nemcsak a gyárbelieket, hanem a kör­nyék lakóit is várják. Ma Báb'anfofyam Január 18-án, ma délután három órai kezdettel, Ceglé­den, a Kossuth Művelődési Központban alapfokú tanfo­lyam kezdődik az amatőr bá­bosoknak. Hálás szívvel mondok köszöne­tét minden kedves rokonomnak, ismerőseimnek, akik drága jó férjem. Semetka Gyula temetésén részt vettek, nagy fájdalmamban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Külön köszöneté— met fejezem ki (a református egyház prezsoitériumának) a kül­dött koszorúért és a kórház 2. sz. belgyógyász osztály orvosai­nak. ápolóinak, akik férjem gyó­gyításáért fáradoztak özv. Semet­ka Gyuláné sz. Dobos Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents