Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1978. JANUAR 18., SZERDA "vÄfilP Az e! enor a műszer Taksonyban a Lignifer Szövetkezet mííszerészrcszlegében tavaly 1600 tarboqantot gyártottak. Idén háromezer készült az áramlásmérő műszerekből, amelyeket a kőolaj- és föld­gázvezetékek ellenőrző állomásain használnak. Barcza Zsolt felvétele A minőség jegyében Min'a — ké'óránkéni A Peremartoni Vegyipari Vállalatnál a minőségi ellen­őrzés új rendszerét vezették be: kétóránként mintát vesz­nek a gyártott termékekből és így folyamatosan információt kapnak azok minőségéről, il­letve támpontot az esetleg szükséges technológiai módo­sításokhoz. A minőség-ellenőrzés gyako­ribbá tételét az teszi indo­kolttá, hogy e vegyipari vál­lalatnál igen sokféle mezőgaz­dasági kemikáliát gyártanak, így összetett műtrágyákat, le­véltrágyát és növényvédősze­reket, s ezek minőségi köve­telményei a mezőgazdasági termelés színvonalának növe­kedésével párhuzamosan emel­kednek. Munkavédelem, munkáséi látás Fórumon a szociális tervek — A vállalatok általában tervszerűen, a feladatokat he­lyesen rangsorolva hajtják végre középtávú szociális tér- vüket — állapították meg a | SZOT és a Munkaügyi Mi­nisztérium illetékes osztályain. E tervek 1977. évi eredmé­nyeinek részletes értékelése a vállalatok feladata, a téma éppen ezért került napirendre. A vállalati vezetőknek a kol­lektív szerződés végrehajtásá­ról szóló beszámolójával egy­idejűleg a szociális terv vég­rehajtásáról is tájékoztatást kell adniuk, és azt meg kell vitatni a dolgozókkal. A tájékoztatás során lehe­tővé kell tenni, hogy a dolgozók széles rétegei megismerjék a munkakö­rülmények javítására tett intézkedéseket és azok eredményeit, az okta­tás, á közművelődés helyze­tét, a szociális létesítmények kapacitásbeli és minőségbeli változásait, az egyes szociális juttatások, kedvezmények ala­kulását. Egyebek között arról is részletesen szólni kell, hogy az egyes pénzügyi forrásokat, például a fejlesztési vagy a részesedési alapot milyen arányba®, érintik a szociális költségek, mennyi társadalmi munkát vettek igénybe, milyen tapasztalatokat szereztek a más vállalatokkal vagy a ta­náccsal közösen létesített szo­ciális intézményekben, és ki kell térni arra, hogy hol, mi­lyen mértékben és miért ma­radtak el a tervtől. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes osztályai felhívták a vállalatokat, hogy az idei szociális terv le­gyen szoros összhangban az üzemfejlesztéssel, a szervezés korszerűsítésé­vel. Gondoskodjanak például arról, hogy a szociális létesítmé­nyek az új üzemrészekkel egyidejűleg készüljenek el, a munkaerő-átcsoportosításokat kapcsolják össze a dolgozók megfelelő képzésével. Ugyan­akkor a jóléti, szociális, kul­turális és sportlétesítmények fejlesztésénél, működtetésénél is érvényesüljenek a hatékony- sági, a gazdaságossági követel­mények. Folytatni kell a mun­kásosztály helyzetének javítá­sáról szóló párthatározatból adódó feladatok végrehajtását. Egyebek között tovább kell fejleszteni a munkásellátási juttatásokat és szolgáltatáso­kat, már a tervben is elő kell irányozni a követelmé­nyeknek legjobban megfe­lelő védőfelszerelések, vé­dőruhák beszerzését, a nehéz fizikai munka köny­nyítését, a kulturáltabb mun­kásszállítást, a szabad és vál­tozó munkaterületen dolgozók ellátását, a munkásszállások korszerűsítését, vagy adott esetben éppen azok felszámo­lását. A szociális tervek fontos ré­sze, hogy a vállalat hány dol­gozóját milyen módon akarja lakáshoz juttatni, és hogyan oldja meg főleg a többgyerme­kesek, a fizikai munkások üdültetését. A tervek kidolgo­zásakor azt is vizsgálják, hogy saját erőből vagy társulási formában hogyan létesíthet­nének vagy bővíthetnének üzemek bölcsődét, óvodát, ez­zel is segítve a gyermekgon­dozási szabadságon lévő és dol­gozni kívánó anyákat abban, hogy munkahelyükre mielőbb visszatérhessenek. Három évtized a dabasi járásban Dabasról és a járásról szép számban jelentek már meg eddig is tanulmányok és monográfiák. A múlt ku­tat i különösen aiaaiiiias volt ez a vidék, hiszen még a harmincas években is — főként az alsódabasi járás középső része — megőrizte a rendi társadalmat. A kö­zép- és nagybirtok uralkodott és a parasztság hosszú jobbágykorszakot élt át. S mint Erdei Ferenc írta Futó- homok című könyvében: nehezen lendül ki parasztál­lapotából. A felszabadulás óta eltelt több mint harminc esz­tendő természetesen Pest megyének ebben az ellentmon­dásoktól terhes, múltat őrző vidékén is gyökeres vál­tozást hozott. Ezt a változást, fejlődést már hosszabb idő óta figyelemmel kísérem. Kutattam a járás_ múltját, jelenét és a tervek alapján elképzelem a jövőt. A ta­nulmányt rövidre átdolgozva adom most közre, hogy a megye lakosai közelebbről megismerhessék a nagy­múltú táj életét és jövőjét. 1. A nagybirtok szorításában Dabason ma már csak a régi kisnemesi udvarházak, a ne­mesi kúriák szebbnél szebb változatai és a műemlékjeilegű nádtetős zsellérházak idézik a múltat. A járási székhelyen szám szerint ötvenhat templo­mot, parasztházat, ágasfás há­zat, nemesi kúriát és udvar­házat tartanak nyilván, mint a múlt nagybecsű emlékeit. Honnan ered Dabasnak e műemlékek-gazdagsáiga ? A Tanulmányok a 700 éves Dabasról című könyv adatai­nak tanúsága szerint a közép­kori Hab as 1541-ben, a Buaa várát elfoglaló török sereg visszavonulásakor rommá égett, teljesen elpusztult és másfél századon át kihalt pusztaság volt. Története csak 1669-ben folytatódott, amikor I. Lipót Halász Ferenc és Halász Györay birtokába adta a községet. Ök és gyermekeik kezdték meg a Kiemelkedő dombhátakon a községalapítás munkáját. Az 1700-as évek végéről már mintegy 20 ki- sebb-nagyobb birtokos neve ismert. Ebben az időben fel­lendült a gazdasági és keres­kedelmi élet, Buda és Pest közelsége miatt nagy volt a kereslet a mezőgazdasági ter­mékek iránt. A birtokosok egyre gazda­gabbak lettek, a parasztok éle­tét viszont igen megnehezí­Kevesehhet, de értékesebbet Tervteljesítés — hajrá nélkül Esztendők óta először ta­valy év végén nem kellett haj­rázniuk a fonóknak, szövők­nek, és kikészítőknek a Len­fonó- és Szövőipari Vállalatnál. — A vállalat olyan célt tű­zött maga elé — mondja Ros­ta Béla termelési és techno­lógiai főosztályvezető —, mely szerint a tengerentúli export­nak december ötödikéig, az európai tőkés országokba szál­lítandó mennyiségnek pedig tizenötödikéig el kell készül­nie. Ezután a raktárak már csak a terv szerinti időarányos A budakalásziak kitettek magukért Elégedetten hangsúlyozza a főosztályvezető, hogy a nép- gazdasági igényeknek megfe­Január 24-ig bemutatjuk a BUBIV 1978-ban is kapható legszebb termékeit Ük A CENTRUM DIVATCSARNOK L0TZ-TERMÉBEN Budapest VI., Népköztársaság útja 39., és A CENTRUM OTTHON ÁRUHÁZ II. EMELETÉN Budapest VII., Rákóczi út 74. MINTA SZERINTI ÁRUSÍTÁS lelően sikerült exporttervüket túlteljesíteniük. Mind a tőkés, mind pedig a szocialista ve­vőknek nagyobb mennyiséget készítettek a számítottnál. Több mint 7 millió 695 ezer négyzetméter lenszövetet érté­kesítettek határainkon túl. Az exportkötelezettséget il­letően is elismeréssel szól a Budakalászi Szövőgyárról. Sze­A bért is minőség szerint tette az úrbérrendezés. A fal­vak lakossága valósággal el- nyomorodott. A nagy szegény­ség kínzó földéhséget terem­tett. A nincstelen parasztok sokszor titokban feltörték az ugart az uraság álfa! nem használt majorsági részeken és legelőkön. A múló évszázadok a pa­rasztok számára alig hoztak változást. A nagy- és közép­birtokok megszabták a társa­dalmi struktúrát és meghatá­rozták a szegénység életmód­ját. Pusztavacs határát pél­dául a Choburg hercegek bir­tokolták, Öcsán és Alsónéme- din a polgárosodó parasztság munkálta földjét, Alsó- és Felsődabason meg Gyónón a nemesi-dzsentri birtokok vi­rultak. A XIX. században Da­bason a Halász család tégla­gyárat létesített, ezekben az időkben épültek azok a kisne­mesi udvarházak és nemesi kúriák, amelyeknek szépsége előtt ma is csodálkozva állha­tunk meg. A társadalom számkivetettjei Ma már szinte hihetetlen, hogy a fővárostól alig negyven kilométernyire még a század elején is feudális viszonyok között éltek az emberek, a lét­minimum határán tengették napjaikat a parasztok, a cse­lédek és a napszámosok. A sok nagy- és középbirtok való­sággal konzerválta a társada­lom rendi jellegét, s az alsó­dabasi járás falvait a közleke­dés sem kapcsolta be közvet­lenül a forgalomba. A nagybirtokok körül — Erdei Ferenc szavaival élve — egész sor megnyomorított falu alakult ki, így például Puszta­vacs, Gyón, Tatárszentgyörgy, Ógsa. Sári, Kakucs. Alsónéme- di, Bugyi, Alsódabas. Az itt élők egyaránt szenvedtek a mostoha időjárási viszonyok­tól, a homokfúvástól, a fagy­tól, az aszálytól és a földbir­tokosoknak való kiszolgálta­tottságuktól. Az 1923-as föld­birtokreform sem segített so­kat. Néhány helyen ugyan ju­tott föld a zselléreknek, de a legrosszabb és legmesszebb eső helyen. A napszámos, a szellér, az urasági cseléd, vagy a 2—3 holdas reformföl­des gazda egyaránt kivetettje és sanyargatottja volt a társa­dalomnak. A földbirtokos és cseléd, az úri birtokos és zsellér közti ellentét lassan elmélyült és a nagy számú mezőgazdasági proletárság kitermelte azokat a csoportokat, amelyek végül — Az eredmények mellett gondjaink is vannak — vált témát Rosta Béla. — A minő­séget illetően ugyanis nem le­hetünk teljesen elégedettek. Sok megoldatlan feladatunk maradt. A gyenge első félév után a harmadik és a negye­dik negyedévben már javult termékeink minősége. De nem tudtunk annyi első osztályú árut adni, amennyit tervez­tünk. A minőség iavítása érde­kében főosztályunk kidolgozott egy új, egységes vállalati nyersáru-minősítési szabványt Ehhez kapcsolódóan a szövők­nek is új minőségi bérezési rendszert alakítottak ki. Lé­nyege, hogy aki jobb minősé­get ér el, az többet keres, a rosszul dolgozónak pedig csök­ken a jövedelme. Idén január elsejétől már mindenütt ezt a bérezési formát alkalmazzuk. Szükséges is, hiszen terméke­ink minőségének javítása egyik legfontosabb feladatunk. A lenszövetek kereskedelmi első osztályú arányának az idén el kell érnie a 84 százalékot. A Lenfonó- és Szövőipa: ; Vállalatnál a jövő hónapban készül el tavalyi tevékenysé­gük tükre, a mérleg. Ezért csak óvatosan fogalmazza meg beszélgető partnerem, nagy el­érték a tervezett 66 millió fo­rint nyereséget. Sikerült hát megfelelő alapot teremteniük idei gazdálkodásukhoz. Keve­sebb, de értékesebb terméke' gyártanak, mint tavaly. A cél a 88 millió forint nyereség. D. Gy. is eljutottak a politikai tuda­tosságig és az illegalitást is vállalva szerveiké ek a tár­sadalmi' rend megdöntésére. A szocialista esz .lék terjedése A földmunkásmozgalom már a múlt század végén és a szá­zad elejen gyökeret vert a já­rásban. A Szántó-Kovács féle parasztmozgalmakban a da- basiak is részt vettek. A föld­munkáskongresszuson a járást Jeszenszki Antal újhartyáni, Batár István ócsai és Ivanics Imre felsődabasi lakosok kép­viselték. Az 1897-es, Cegléden megtartott parasztkongresszu­son, amelynek szellemi irá­nyítója Várkonyi István volt, a dabasi járásból hárman is ott voltak. Várkonyi szervez­kedésére fellendültek az ag­rárszocialista mozgalmak, amelyeket a kormány meg­torló intézkedései csak ideig- óráig tudtak visszaszorítani. Az első világháború után to­vább fokozta az elégedetlensé­get, a változtatás vágyát. A mozgalom kiszélesedett és az őszirózsás polgári forradalom, majd a Tanácsköztársaság nem találta felkészületlenül a földmunkásság vezetőit és a szegényeket. Az elsők között alakultak meg Dabason a Ta­nácsköztársaság helyi szervei, a direktóriumok, amelyek rö­vid működésük alatt megtisz­tították az úri közigazgatást, s megalakították a nép karha­talmát, elkezdték a gazdasági, szociális átalakítást, a Tanács- köztársaság kultúrpolitikájá­nak helyi végrehajtását. A forradalom eltiprása után minden a régi formában állt helyre, sőt a korábbinál sok­kal nehezebbé vál t-az élet. A fehérterror s a visszatérő urak, földbirtokosok meg­torló akciói igen veszélyes helyzetbe sodorták a Tanács- köztársaság híveit. Szemben a fehérterrorral A Tanácsköztársaság egyko­ri járási és helyi vezetői, mint Mihály Pál, Vá-'i Sándor, Maries Pál, Szűcs Péter, Ka­rács Béla, Suhajaa István es mások az ellenforradalom ide­jén is szervezték a mozgalmat, az illegális munkát. Másokat is megnyerve bátran küzdöt­tek a horthysta rendszer el­len. Egy eredeti okirat 1929- ből: Az állami és társadalmi rend felforgatására és meg­semmisítésére irányuló bűn­tett miatt Schillinger László és társai ellen folyamatba tett vizsgálat-ban a Budapesti Ki­rályi Ügyészség 96 oldalon so­rolja fel a vádakat. A per több mint kilencven vádlottja közül sokan a dabasi járásból kerül­tek ki. A 32 282/1929 Kü. szá- | mű vádiratból kitűnik, hogy I Schillinger László és társai szervezték a KMP-t, terjesz­tették a kommunista röplapo­kat és agitáltak a szovjetha­talom mellett, védelmezték a Tanácsköztársaság tisztaságát a horthysta hatalommal szem­ben. A vádiratban szereplőket elítélték, de a kommunista mozgalmat nem tudták elfoj­tani. A dabasi járásban egészen a felszabadulásig működtek az illegális kommunista és más baloldali, ellenzéki szerveze­tek. (Folytatjuk.) Gáli Sándor Fólia és tab'etta Űj módszereket alkalmaz­nak a nagyüzemi szőlőtelepi- tők. továbbszélesítik az ül­tetvények sorközeit, ugyan­akkor növelik az egy hektár­ra eső tőszámot és nagyobb teherbírásúra formálják a ter- -nőfelületet. Ehhez az olasz rendszerű magas művelést al­kalmazzák amelyen kettős függönyt alkotnak a termő­vesszők. s ezzel a gépi met­szés és a betakarítás tovább egyszerűsödik. Az egymásba kapcsolódó technológiai folya matok már a telepítésnél meg­kezdődnek. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban, ahol a fagyok be­álltáig 100 hektáron telepí­tették el a szőlőt, az idén elő­ször gépesítették ezt a mun­kát: IFA-teheraépkocsira sze­relt hidrofúrók nyomába he­lyezték el a gyökeres szőlő­vesszőt. amelynek megeredé- sét serkentő tabletta segíti. A sorok közét pedig fóliával vonták be. ami a kiszáradás­tól és a gyomosodástól védi a homoktalajt. Jízt a mod­ert alkalmazzák majd a to­vábbi telepítéseknél is. a kö­vetkező években még 300 hek­táron alakítanak ki új ültet­vényt t mélyi és technikai adottságait figyelembe véve rájuk jutott a legnehezebb feladat: 3 millió 250 ezer négyzetméter lenszö­vet gyártása — kizárólag tőkés piacokra. Dicséretükre legyen mondva, így is sikerült az elő­írtnál 120 ezer négyzetméterrel többet gyártaniuk. S mindeh­hez azt is hozzáteszi, hogy a kereskedelem megelégedésére valamennyi szállítási határidőt pontosan betartották. Leginkább a tarkánszőtt po­hártörlőiket kedvelik az NSZK-ban; nyomott bútorszö­vetek és színes abroszon utaz­tak Angliába és Kanadába; s nagy mennyiségű műszaki nyersszövetet adtak el Spa­nyolországnak. Ez a termékük j külön is említést érdemel A I Budakalászon üzembe helye­zett nagy teljesítményű szov­jet SZTB-gépek segítségével az egész vállalati termelé­kenység kedvezően alakult. t napi lenárut vehették át a I termelő egységektől. Az intéz­kedés a vártnál jobb ered- j ményt hozott. Hajrázás nélkül készült el annyi lenszövet, amellyel hazánknak csaknem egyharmad részét beteríthet­nénk. A tavalyi tervben ugyanis 28 millió 160 ezer négyzetméter len gyártását ha­tározták meg. A nagy munká­ból a budakalásziak is dereka­san kivették részüket: 9 mil­lió 680 ezer négyzetméter ke­rült le a szövőgépekről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents