Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

1978. JANUAR 3., KEDD 3 Viseld gondjait a városnak Cegléd újjászületik Feladatokról - munkásgyűléseken * A ceglédi városi tanács mű­szaki osztályán ma is napon­ta forgatnak egy hatalmas bőrkötésű könyvet. Első lap­ján arról szól a bejegyzés, hogy 1881-ben a városi testü­let határozatot hozott a bel­területi utcák rendezéséről. Utána oldalak sokaságán pre­cíz rajzok, kaligrafikus jegy­zetek következnek. Többségük Kádár János városházi épí­tésztől származik, aki 1944- ben, nyugdíjba vonulásakor ezzel a néhány sorral hagyta a könyvet utódaira: Sok sze­retettel, még több türelemmel viseld gondjait ennek a vá­rosnak. Az örökösöknek A több mint 600 éves város, Cegléd, nem tartozik hazánk­ban a legszebb települések közé, az útravalót — úgy tű­nik — megfogadták az örö­kösök, e könyv se hever po­ros szekrények aljában. Egy- egy jó ötletet ma is felhasz­nálnak a közlekedés szervezé­sekor, az új utcák kijelölésé­nél, vagy a város jövőjének tervezésekor. A nagy kapcsos könyvnek méltó párja akadt tavaly, s ehhez még gyakrabban kell tanácsért fordulni a város épí­tészeinek. Elkészült ugyanis Cegléd új rendezési terve, melyben a város közelebbi és távolabbi jövőjét vetették pa­pírra, a Pest megyei Tanács Tervező Intézetének munka­társai térképekkel, szavakkal, számokkal. A városi tanács műszaki osztályvezetője, Szűcs Miklós és az építési ügyek főelőadó­ja, Balázs Pálné segített a legérdekesebb részleteket megismerni. Ez lenne Ceglédnek a har­madik átfogó rendezési terve, ha a másodikat valaha is használhatták volna. A tíz évvel ezelőtti azonban hamar idejét múlta. Nem a tervezők hibájából, hanem azért, mert elkészülte után hamarosan megváltoztak a szabályozók, az építészek nem számolhat­tak a város teherbírásával, s az akkori feltételezések közül jó néhány hibásnak bizonyult. Akkor például még úgy tud­ták, hogy a négyes számú fő­útvonalat, később talán az autópályát is a városon ke­resztül építik, de szerencsére mégsem így lett. Űj, a mai lehetőségekkel és körülmé­nyekkel számoló tervet kel­lett tehát készíteni. Barátságosabbat De lehet-e szép tervet, jó tervet készíteni annak a vá­rosnak, ahol még a legelfogul­tabb lokálpatrióták szerint sincs igazán nevezetes épü­let, ahol nem építettek cirá- dás palotákat, s a mezőváro­si paraszti-polgári házak ké­pe is a múltba vész: elpusz­tította azokat az eső, a szél és a történelem. Ami pedig a mai ceglédi utcákat illeti, azokat néha jobb feledni. Ma­gas, téglából, fából épült ke­rítések mögé bújtak az embe­rek, ma is olyan némelyik utca, mintha folyosón baktat­na az ember. Se jobbra, se balra nincs, amin megpihen­hetne a szem. Azt mondják a szakemberek, azt az elvet tették magukévá a tervezők is, amit a legtöbb ceglédi szeretne: kényelmes, tágas, barátságos várost épí­teni. Megmenteni, ami érték, lebonani, ami csúnya, hasz­navehetetlen. Azt a sokszor kényszerű takarékosság dik­tálta módszert is szeretnék el­kerülni, hogy az új házak a régiektől elkülönülő lakótele­peket alkossanak. Ismerjük meg, milyenné is lesz a most épülő Cegléd. A séta kiinduló pontjául nem is választhatnánk más helyet, mint azt a teret, ahol Dózsa György talán éppen a mai szobor helyén tüzelte enge­detlenségre a rongyos jobbá­gyokat, ahol Kossuth mond­ta; Cegléd az én Ceglédem! Itt csillognak a nagytemplom oldalán a tanyavilágba ka­landozó kisvasút sínéi, itt van a tanács, a piac, az üzletek, nem messze az autóbusz­állomás, ahonnan a már meg­szüntetett kisvasút helyett is fuvarozzák a tanyák lakóit. Ez volt mindig a város köz­pontja, az is marad. Legfel­jebb arca lesz vidámabb, de­rűsebb. A kevéssé mutatós, elavult épületeket lebontják majd (hogy pontosan melye­ket, árról később döntenek), s helyükre olyanokat építe­nek, amelyek korszerűek, mu­tatósak, de mégsem változtat­ják meg a környék hangula­tát. Autóknak tilos Ma még telisteli van a tér autókkal, később csak a gya­logosoknak, kerékpárosoknak lesz itt szabad járása. Ceglé­den ez ma is a legfontosabb közlekedési eszköz, s ha a hollandok, belgák, angolok nem szégyellik, mi miért ne ülhetnénk a nyergébe tíz— húsz év múlva. Eltanácsolják az automobi­lokat, motorokat, dömpereket a kerekezők és sétálók a vas­útállomás és az új lakótelep felé vezető legszebb ceglédi utcáról is. Táblákkal máris úgy irányítják a járműveket, hogy azok kerüljék el a köz­pontot, ha Nagykőrös felé, vagy arról a Pestre vezető né­gyes útra igyekeznek. Hasz­nálják a városmagot gyűrű­ként övező utakat. A séta a tervek szerint épülő új lakó­telepre ma még nem nagy 1 mulatság. Felbontották, újjá­építik az utat. Mielőtt azon­ban hozzáfogtak, nagy hirte­lenséggel kivágták a sétány két sor fáját a négy közül. Nem fáj érte a szívük?! Cegléden a régi lakások többsége elavult, némelyiket ha nem bontják le, magától is összedől. A város térségében sokan mondanak búcsút a ta­nyás életnek, s máshonnan is jönnek .betelepülők, még ha nem is olyan nagy számban, mint Szentendrére, Vácra, Gödöllőre. Nagy szükség van tehát arra a majdnem 10 ezer lakásra, amit az ezredfordu­lót követő ötödik év végéig harminc év alatt akarnak megépíteni. Születik az új Cegléd a vasútállomás és a régi város között, olyan területen, ahol nem most először ásnak ala­pokat. Az elkészült házak többsége négyszintes, s nem is akarják a többit se az égig emelni. Néhány tízemeletest azonban mégiscsak felépíte­nek, hogy szaporábban szüles­senek az új lakások, örven­detes az az elképzelés is, hogy a városközpont közvetlen kör­nyékén a régiekkel nem vetél­kedő 2—3 szintes lakóházak tervezését engedélyezik. A városrekonstrukció meg­valósult területein találkozha­tunk biztató, s elgondolkod­tató tapasztalatokkal. Vi­szonylag szellősek, világosak az új házak, de sok közöttük az unalmas, jellegtelen, s va­lószínűleg kissé kényelmetlen ház is. A miértre egyszerű a válasz. A kecskeméti házgyár csak ilyen elemeket gyárt, er­kély, loggia nincs. Ügy sora­Pakson 3,6 milliárd forintos beruházási program végrehaj­tása kezdődött az új esztendő első munkanapján. Ilyen méretű és iramú építési-szerelési feladatot egy évre még nem tervez­tek hazánkban. A sokasodó tennivalókhoz újabb hatszáz embert várnak és ezzel az év végéig megkö­zelíti a négyezret az építők, szerelők létszáma. Csupán az építési munkák értéke meghaladja a másfél- milliárd forintot. Az idén készülnek fel a nagy atomerőművi beren­dezések fogadására. A Szovjetunióból két turbina érkezését várják tartozékaival együtt, ezenkívül sok-sok anyagot, segédberendezést. koznak egymás mellett ezek a szürke tömbök, mint a méh- kaptárak. Talán nyáron a sok virág, a zöld javít valamics­két a képen. Sokkal szebbek, színesebbek az OTP-házak, ezek viszont, amint hallom, úgy készülnek, mint a Luca széke. Amit lebontanak Később Cegléd keleti részé­ben folytatódik majd a nagy építkezés. Mint a többi terü­leten, itt sem kímélik az ós­dit, akármilyen sokba is ke­rül, lebontják, ami nem oda való. Addig természetesen még eltelik néhány év, hi­szen ennek a tervnek 1985-ig kell megvalósulnia. Ceglédnek nincs kertvárosa, villanegyede. Nem gondolt azelőtt ilyesmire senki sem a mezővárosban. Most azonban, miután szép kertes házakat is szeretnének építeni az em­berek, kijelöltek erre is terü­letet. Csulák András Szolidaritási nagygyűlés Vasárnap délután nagygyű­lésen juttatták kifejezésre szolidaritásukat a palesztin nép igaz ügye mellett a SZOT szociálturisztikai iroda nem­zetközi szilveszteri rendez­vénysorozatán részt vevő kül­döttségek. Az Olasz Általá­nos Munkásszövetség (CGIL) munkásutazási irodája szerve­zésében érkezett munkások kezdeményezésére a SZOT ró­zsadombi gyógyüdülőjében rendezett nagygyűlésen részt vettek a Magyar Szolidari­tási Bizottság képviselői, Harmati Sándor elnök veze­tésével. Jelen volt Abdulla Hijazi, a Palesztin Felszaba- dítási Front budapesti képvi­seletének vezetője és ott vol­tak a Budapesten tanuló pa­lesztin fiatalok képviselői is. Kiss Károly, a SZOT alel- nöke mondott beszédet. Budakalász határában — mint már hírül adtuk — meg­kezdődött az Omszki park épí­tése, a munka szervezésére és irányítására megalakult a szervező bizottság. Az Óbuda Termelőszövetkezet vezetői ké­szítik a park kiviteli terveit, s évenként kidolgozzák a kö­vetkező év feladatait. Az első év programjavas­latait a szervező bizottság megvitatta és elfogadta. Esze­rint tavasszal befejezik az út- leágazás építését, az év köze­pére elkészülnek az egészség- ügyi létesítmények, s rendezik a tópartot. A fásítás már meg­Csehszlovákiából gőzfejlesztő berendezések érkeznek. A ha­zai szállítók között Pest me­gyei vállalatok is akadnak, így a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyára, az ISG és a szobi kőbánya. A különleges feladatok kö­zé tartozik 1978-ban a monu­mentális üzemi főépület re­aktorcsarnoki részének kikép­zése, ahová a nukleáris be­rendezések, a hozzájuk tarto­zó biztonsági és egyéb rend­szerek kerülnek. Az ide ter­vezett hermetikus térségeket — csövek, kábelek átvezeté­sét, nyílások, ajtók, burkola­tok elhelyezését — olyan tökéletes zárással, szigeteléssel kell készíteni, hogy a levegő se hatol­hasson át. (Folytatás az 1. oldalról) A nagygyűlésen felszólal­tak a szocialista brigádveze­tők képviselői is, Sebestyén Béla (hajtómű), Kiss István (műszaki ágazat), Királypáli Péter (szervizszolgálat), Pi- róth Lajos (hőkezelő), Surá- nyi József (járműgyár), Nagy Géza (üzemfenntartó). Vala­mennyien arra szólították fel munkatársaikat, hogy az im­már több esztendős hagyo­mánynak megfelelően, segít­sék az idei terv határidő előt­ti, maradéktalan teljesítését. Az új munkaverseny-vál- lalást és a tervjavaslatot a muhkásgyűlés hatezer részt­vevője kézfeltartással elfo­gadta, B. L. Pestvidéki Gépgyár A Pestvidéki Gépgyár tá­gas műhelycsarnokában mint­egy 2000 ember gyűlt össze tegnap, nem sokkal nyolc óra előtt, hogy az új esztendő el­ső munkanapján gyűlésen ér­tékelje az elmúlt évi terme­lést, s egyben meghatározza az új feladatokat. A jelenlé­vőket Okner Ernő, a gyári szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte. A munkás­gyűlésen részt vett Jónás Zol­tán, az MSZMP ráckevei já­rási bizottságának első titká­ra is. A tavalyi év munkájáról, s a gyári pártbizottság és szak- szervezeti bizottság által már elfogadott új termelési terv­ről Csordás Imre igazgató tá­jékoztatta a munkásokat. A többi között elmondta: jó évet zártak a napokban, mi­vel árbevételi tervüket 112 százalékra, azaz 473 millió forintra teljesítették. A jobb munkaszervezéssel, a termék- szerkezet korszerűsítésével valamennyi gyáregységben hatékonyabbá vált a munka; az általános gyáregységben 113, a javítógyáregységben 113, a kalorikus gyáregység­ben pedig 105 százalékra tel­jesítették a tervet a dolgo­zók. A sikeres munka ered­ményeként 9 százalékkal ja­vult a gyári átlagbér-színvo­kezdődött és tavasszal folyta­tódik. A második félévi tervben szerepel a felállítandó Ligeti Károly-szobor környékének feltöltése, a gépkocsiparkolók és tíz sportpálya kialakítása, tereprendezés a strand körül és még az idén megkezdik a háromezer adagos étterem építését. A tó betelepítése hal­lal — egész évi folyamatos munka. Az év harmadik ne­gyedére tervezik a szobor el­helyezését, novemberre pedig az avatást. A park nagyobb részt tár­sadalmi munkában épül, a fel­hívásra már több Pest megyei A „kényes” munkák egyike a két reaktorcsarnoki herme­tikus térség között elhelyez­kedő, speciális vízlágyító és víztisztító építése is. A bo­nyolult, hét lépcsőből álló rendszer a primerköri, azaz nukleáris rendszerben keringő folyadékokat üzemelés köz­ben, folyamatosan szűri, töké­letesen megtisztítja. Az idei munka a tovább gyorsuló ütem megalapozását jelenti, hiszen a következő évek feladata ennél is sokkal nagyobb lesz. Ismeretes, az V. ötéves terv időszakában 26 milliárd forint értékű beruházást kell meg­valósítani ahhoz, hogy 1980 végén a paksi atomerőmű első egysége áramot adhasson. Az igazgató részletesen szólt a munkások társadalmi tevé­kenységéről, melyet a tavaly szervezett két kommunista szombat is jól igazol. A mun­kabért a dolgozók egy szi­gethalmi sportlétesítmény épí­tésére ajánlották fel. A mun­kások szociális helyzetét is javítja a gyár. Csordás Imre beszámolt arról, hogy az el­múlt időszakban 24 dolgo­zó összesen 4,1 millió forint kölcsönt kapott lakásépítés­re, másfél millió forintért pe­dig telket vásárolt az üzem, melyen hatvan család ottho­nát alakítják ki. Az idei év fő feladata, mon­dotta még az igazgató, a gyá­ri termékek iránt megnöve­kedett kereslet • kielégítése. Ez együtt jár a Pestvidéki Gépgyár árbevételének növe­kedésével, amely a tavalyinál 47 százalékkal lesz több. Csordás Imre beszámolója után a munkásgyűlésen fel­szólalt Szenteczki Pál hiba­felvevő, a Béke kiváló szo­cialista brigád vezetője, aki felhívta a gyári dolgozókat: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny- mozgalmat,_a Láng gyáriakhoz csatlakozva, folytassák az idén is. Felszólalt még és felaján­lást tett Fritz Márton eszter­gályos, a Béke és Rozgonyi Györgyné raktáros, az Ange­la Davis szocialista brigád nevében. Az idei termelési tervet is­mertető beszámolót a mun­kásgyűlés résztvevői egyhan­gúlag elfogadták. V.F. PEMÜ A Pest megyei Műanyagipa­ri Vállalat központi, solymá­ri gyárának tegnap délutáni munkásgyűlését Bognár La­jos, a szakszervezeti bizott­ság titkára nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy ná­luk mindenki komolyan veszi ezt a fórumot. Korábban itt született például a javaslat, hogy a gyáriak összefogásá­val építsenek óvodát a köz­ség és saját gyerekeiknek. és fővárosi gazdaság, válla­lat, intézmény jelentkezett. A budapesti termelőszövetkeze­tek közül elsőként az Óbudát kell említeni, amely nemcsak a generáltervezésre és -kivi­telezésre vállalkozott, hanem már az eddig elvégzett mun­kában is részt vett. Munkára jelentkezett a bu­dapesti Rozmaring Mezőgazda- sági és Kertészeti, valamint a Sasad Kertészeti és Mező- gazdasági Termelőszövetkezet is éppúgy, mint a Pilisi Park­erdőgazdaság és a Fővárosi Kertészeti Vállalat. Részt kért a társadalmi munkákból a Kertészeti Egyetem, a százha­lombattai Temperáltvizű Hal­szaporító Gazdaság, a solymá­ri Pilisvölgye, a dunavarsá- nyi Petőfi és a toki Egyetértés Termelőszövetkezet; az utóbbi három tsz egy-egy sportpálya építését vállalta. Ott lesznek majd az építők között az érdi Bentavölgye és a pilisvörösvá- ri termelőszövetkezet társa­dalmi munkásai is. A bizott­ság köszönetét mond az eddi­gi felajánlásokért, s felhívja a Pest megyei és budapesti vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket, a szocialista brigádokat és az ifjúsági szer­vezeteket, csatlakozzanak a park építőihez. A Pest megyei vállalkozók a Pest megyei, a fővárosiak a fővárosi tanácsot értesítsék arról, hogy milyen munkákból szeretnének részt vállalni. A felajánlásokat a tanácsok el­juttatják az Óbuda Termelő- szövetkezet vezetőinek, akik a parképítést a bizottság se­gítségével szervezik, s a je­lentkezőket idejében értesítik arról, hogy mikor kezdődik a munkának az a szakasza, ami­re vállalkoztak. Horváth Ferenc igazgató csak nagyon röviden szólt a tavalyi eredményekről, ar­ról, hogy 1 milliárd 160 mil­lió forint értékű árut ter­meltek, s a nyereség 212 mil­lió volt. Az efajta számok önmagukban úgy is keveset árulnak el az igazságból. Ha azonban azt is tudjuk, hogy az export 40 százalékkal, a keresetek 6 százalékkal, a nyereség 18,6 százalékkal volt magasabb, mint 1976-ban, bi­zony sokkal inkább tudjuk tisztelni a gyáriak teljesít­ményét. Pedig tavasszal még termékeik egyharmadára sem volt rendelés. Az igazgató sze­rint a PEMÜ dolgozói min­dig érzik, mikor van szük­sége a gyárnak az összefo­gásra, s ennek év végére meg is lett az eredménye. Részesedésként mintegy 13-ik bérként, átlagosan 4 ezer fo­rintot fizetnek ki. A vállalat idei tervei is merészek, minden területen túl akarják szárnyalni a ta­valyi eredményeket. A szem­léletesség kedvéért az igaz­gató így fogalmazott: napon­ta ötmillió forint értékű ter­méket és egymillió forintos nyereséget kell előállítani a vállalat körülbelül két és fél ezer dolgozójának. Sokan elmondták vélemé­nyüket arról, hogy a saját te­rületükön milyen módon tud­ják javítani a munkát. A po- liuretán üzemiek nevében Dauner Ferencné azt vállal­ta, hogy 20 millió forinttal termelnek több árut, mint amennyit számukra a terv megszabott, a tmk-sok nevé­ben Weiger János szocialista brigádvezető vállalta, hogy néhány gépet és berendezést, például a talpfestő konve- jort úgy szerelik fel, hogy közben az üzemekben ne kell­jen leállni. Társadalmi mun­kában két autóbuszvárót is készítenek. A szakszervezeti bizottság titkára a munkásgyűlés vé­gén olvasta fel az omszki testvérüzem, a szintetikus kaucsukgyár dolgozóinak új­évi üdvözlő táviratát Cs. A. ISG Az Ipari Szerelvény- éS Gépgyár üzemeiben tegnap és ma reggel tartották-tartják a szokásos év eleji munkás­gyűléseket. A vállalat tmk- üzemében tegnap közvetle­nül a munkakezdés után mint­egy 300-an hallgatták meg a tavalyi eredményeket értéke­lő beszámolót. Ambrus Jenőné, a vállalati szakszervezeti bizottság szer­vező titkára megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a ta­pasztalatok szerint az itteni őszinte beszéd, a hiányossá­gokat is feltáró hozzászólá­sok minden évben sokat len­dítenek a vállalat eredmé­nyein. Nagy József vezérigazgató röviden ismertette a tavalyi munkát jellemző adatokat: 1 milliárd 451 millió forintos termelési értéket terveztek, s ezt, ha csak egy százalékkal is, de túlteljesítették, örven­detesnek találta, hogy mind az öt gyárukban jól szerve­zett volt a termelés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy egyiküknek sem kellett a má­sikra dolgozni, egyformán túl­teljesítették a tervet. Tisztes a nyereség is, 143 millió fo­rint helyett 169 milliót köny­velhetnek el, pedig a munká­sok száma is csökkent az üze­mekben. Részletesen szólt a vezérigazgató az idei tenni­valókról. Ezek közül is a leg­fontosabbnak mondta, hogy meg kell találnia a módját az export növelésének. (Az idén 160 millió forint értékű árut gyártottak külföldi meg­rendelésre.) Fokozzák a koo­perációt is, jobb szervezéssel, az anyagellátás javításával igyekeznek még folyamato­sabbá tenni a munkát. Az Ipari Szerelvény- éS Gépgyár üzemeinek dolgom zói csatlakoztak a Láng Gép-* gyár munkaverseny-felhívá-* sához, a brigádok részletei vállalásaikat a következő naJ pókban vetik papírra. Pest megye is szállít Paksnak Több mint 3,6 milliárd os program nal. Építsük együtt az Omszki parkot! Újabb társadalmiiminka-felajánlások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents