Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
VÁC I NAPLÓ 4 yuT A* BBH XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUAR I., VASÁRNAP Nyolcmillió forint nyereség KG ST-országokba exportált gyümölcsöt a tangazdaság Az eltelt 13 évből tizenkettőt nyereségesen zárt az 5 ezer 500 hektáron gazdálkodó Alagi Állami Tangazdaság, 1977-ben azonban kijutott neki a természeti csapásokból: a felmérések szerint, a májusi fagy, a jég és vihar mintegy 15 milliós kárt okozott. A Rákospalotától Szobig terjedő területeken elsősorban a szőlőkben és gyümölcsösökben volt nagyobb a károsodás, melyet még csak súlyosbított, hogy a kollektív gazdaságnak nem volt az 1977. évre érvényes biztosítása. Ahhoz, hogy 8 millió 300 ezer forintos nyereségű tervét teljesíthesse, körültekintő intézkedésekre volt szükség. Á növénytermesztési ágazat eredményeiről érdeklődtünk az állami gazdaság dunakeszi központjában Mészáros András termelési igazgatóhelyettestől. — Gazdaságunk vezetői az alaptevékenységen kívüli termelőmunkákra összpontosították figyelmüket, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sikeres esztendőt zárhassunk. Sz:n- te naponta számba vettük a bevételeket és kiadásokat, minden lehetőséget kihasználtunk a megmaradt termés minőségének javítására és veszteségmentes begyűjtésére. A nem létfontosságú tatarozás! és fenntartási munkákat átmenetileg szüneteltettük, egyszóval fegyelmezett költséggazdálkodás megvalósítására törekedtünk. A kisegítő és melléküzemágakban, melyek termelési tervünknek mintegy 25 százalékát jelentik, szinte maximalizáltuk a termelést, s a környező közös gazdaságokban szántást, aratást, kukoricaszárítást és egyéb mezőgazdasági bérmunkákat vállaltunk. A szántás jelenleg is tart, három műszakban, 500 hektár őszi mélyszántást végzünk a kosdi termelőszövetkezetnek, s a közelmúltban, hasonló jellegű saját munkáinkat későbbi időpontra halasztva, ugyanennek a gazdaságnak mintegy 222 vagon kukoricáját szárítottuk meg. Ezek a bérmunkák mintegy 2 millió forinttal növelték bevételünket. Arra a kérdésünkre, hogy az éves tervben szereplő nyereség! célok, miként realizálódtak a gazdaságban, a termelési igazgatóhelyettes elmondta, hogv a 8 millió 200 ezer forintot sikerült teljesíteniük. A tangazdaság növénytermesztési ágazata 47 százalékos részt visel a gazdaság évi ösz- szes termelési értékéből. Az ágazat szántóföldi kultúrák, gyümölcsök termelésével és korszerű legelőhasznosítással foglalkozik. — Átlagterméseink értéke csak néhány növényfajtánál érte ej a tervezettet. A búza hektáronként csak 34,1 mázsát, a repce 18,2, a kukorica 53 mázsát termett. A fagy miatt a szőlőtermés lényegesen gyengébb volt a korábbi évesénél, csupán 46 mázsás hektáronkénti átlagot értünk el. Ami viszont megmaradt a termésből, a gondos kezelés eredményeként, minőségileg lényegesen jobb volt az eddigieknél, s éppen ezzel magyarázható, hogy átlagosan 11 forintos egységáron sikerült a szőlőtermést értékesítenünk. Mintegy 25 vagonnal exportáltunk KGST-or- szágokba, elsősorban cseh és NDK-beli, szerződést kötött partnereinknek. — Gazdaságunkban mintegy 300 vagonnyi alma termett, 250 vagonnyit már értékesítettünk. Jó minőségének köszönhető, hogy 150 vagonnal a Szovjetunióba, s mintegy 80 vagonnal a többi KGST-országba exportáltuk, de kisebb tételben szállítottunk tőkés piacokra is a gyönyörű termésből. A gazdaság szakembereinek irányításával, már októberben földbe került a kenyérnekvalő. A szántóterületből ezer hektárnyit őszibúzával vetettek be, s mintegy 200 hektáron mái szépen zöldell a repce is. — Különös gondot fordítottunk a talaj táperejének pótlására, a talajelőkészítési munkák végrehajtására. A MÉM felhívásának megfelelően, elsősorban a gazdaság állatállományának szervestrágyáját igyekeztünk hasznosítani. A hagyományos mechanikus trágyaszóró munkagépek kisegítésére, először alkalmaztuk trágyaszórásra a robbantásos eljárást, mellyel csak a szigorú technológiai utasításokat megtartva lehet megfelelően szétteríteni a trágyát. Még ebben az ötéves tervben a növénytermesztési ágazatnak, mintegy 8 millió forintos beruházással, korszerű mezőgazdasági gépeket vásárolnak, s az intenzív fejlesztés eredményeként, a termelékenység tovább javul majd az Alagi Állami Tangazdaságban.! Orosz Károly Látogatás - bölcsődébe, óvodába Elkészült a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központban működő Gyes Klub első félévi programja. Érdekes előadások és foglalkozások nyújtanak segítséget a kismamáknak a csecsemők ápolásában, a gyerekek nevelésében és később a bölcsődei, óvodai elhelyezésben. JANUÁR 19-ÉN Flamm János pszichológus előadását hallgathatják meg a klubtagok, A gyermek helye a családban — lelki sérülések címmel. A beszélgetést filmvetítés követi. FEBRUÁR 16-ÁN a modem nő szépségápolása lesz a foglalkozás témája, melyről szakavatott kozmetikus beszél. MÁRCIUS 16-ÁN kiállítást rendeznek a klub tagjainak kézimunkáiból, valamint az otthon szabott, varrt gyermek- és felnőttruhákból. A vezetőség gondolt arra az időre is, amikor az anyák visszatérnek a termelőmunkába, gyermekeiket pedig bölcsődébe, majd óvodába adják, ezért április 20-án bölcsődei látogatást szerveznek, majd május 18-án egy óvoda megtekintését teszik lehetővé nekik. A fél évet június 15-én, szabad foglalkozással zárják: az anyák elmondják gyermekükkel kapcsolatos élményeiket és kicserélik tapasztalataikat. A klubösszejöveteleket csütörtök délelőttönként, fél 10Vác a hazai lapokban A Népszabadság tudósítást közölt a Magyar Selyemipari Vállalat 10 gyárában végrehajtott korszerűsítésről, megemlítve, hogy a váci rekonstrukció is jelentősen növeli majd a termelést. ★ Az Ipolyvidéki Erdők legutóbbi száma részletesen értékelte az erdőgazdaságok idei munkaversenyét, s beszámolt arról, hogy az erdőművelők kategóriájában első lett a váci Sztáron brigád. ★ A Népszava közölte Gerő János riportját, A főváros gyűrűje címmel. A szerző megemlíti, hogy Vác nemcsak a megye fontos ipari központja, hanem a megyei zenei élet centruma is. A Fonómunkás című üzemi lap bemutatta Veréb Máriát, a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárának új üzemi KISZ- titkárát, aki nyilatkozott, hogyan kezdi a munkát az ifjúság körében. ★ A Könyvtáros nevű folyóirat Gazdag gyűjtemény — sanyarú körülmények között címmel ír a Váci Városi-Járási Könyvtár gondjairól, megemlítve az új, önálló épület tervét. ★ Az Esti Hírlap bemutatta a 320 négyzetméter alapterületű, új váci Gelka-szervizt, amely 16 műszerésznek ad korszerű, szociális létesítményekkel ellátott munkahelyet. P. R. kor tartják. Ebben az időszakban az egészségügyi szak- középiskola diákjai, körzeti védőnő segítségével, különteremben vigyáznak a kicsikre, hogy az anyák zavartalanul részt vehessenek a foglalkozásokon. K.Sz.I. Emberi kéz érintése nélkül Morando a neve annak az elektronikus vezérlésű gépsornak, amelyen 1977-ben kétezer családi házhoz elegendő, 40 millió téglát készítettek Örbottyánban, az Épületkerámia- ipari Vállalat 2. számú gyárában, mely az ország legkorszerűbb téglagyára. Barcza Zsolt íelvétele Üzemről üzemre Termékváltás — jó eredményekkel Erőfeszítések — a piacokért . Az év utolsó napjaiban az ipari üzemekben is visszapillantottak, összegeztek. Most, az 1977-es év végén, nyugodtan lezárhatták az elszámolások utolsó sorait is, annál inkább, mert a két évvel ezelőtt megkezdett átalakító munkának is a végére értek. Az üzemekben a fejlesztéseket alaposan átgondolták, mert több helyen, a korszerű technológiai eljárások bevezetésével megváltoztatták az eddig gyártott termékek listáját is: a korszerűtlen, a piacon nem keresett cikkek helyett olyanokat gyártanak, amelyek értékesítése nem okoz gondot. A termékváltás kétéves programja eddig igen kedvező eredményeket hozott. Az Egyesült Izzó váci üzemében ma már a fénycső a sláger. Gyártására újabb és újabb gépsorok kezdtek üzemelni, s a teljes programot még be sem fejezték. A Taurus Gumigyár helyi gyárában a váltás hatására több korszerűtlen termék készítését megszüntették és helyettük olyanokat állítottak elő, amelyekkel a tőkés exportot egy év alatt megkétszerezték. A kötöttárugyár tréningruhái, szabadidő-kollekciói, formatartó fürdőruhái igen keresettek. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyára szövőgépalkatrészekkel jelentkezett a szocialista országok piacán. A Magyar Hajó- és Daru.- gyár váci gyáregysége a koriHa a hetedikre viszik... Koraszülöttek - egészségesen Tizenhat ágy, kilenc inkubátor A szülészeti kórtermek lakóit az ideiglenes sorsközösség rendszerint baráti társasággá kovácsolja a bentiét néhány napjára. Egy-egy újabb kisbaba megszületése eseményszámba megy, a mamák megvitatják a csöppség hosszát, súlyát, nézegetik, kire hasonlít. Az édesanyát megviseli a nagy esemény, a szülés utáni napok, a pihenés órái a befelé forduláséi is, nem csoda tehát, ha ebben a hangulatban rendkívülinek számít egy- egy csecsemő vártnál korábbi érkezése, az, ha az újszülöttet a hetedikre viszik. A váci Szőnyi Tibor Kórházban a hetedik ugyanis a gyermek- osztály koraszülött-állomását jelenti, ahová az idő előtt, vagy két és fél kilónál kisebb súly- lyal született, illetve bármilyen okból különleges gondoskodásra szoruló kisbabák kerülnek a szülőszobából. Határvonal Nem mindig volt ez így: 1974. végéig a korábban érkezetteket a szülészeti osztály újszülöttrészlegének főnővére, hordozható inkubátorban, mentővel szállította különböző budapesti kórházak kora- szülöttosztályaira. Emlékszik olyan napra, amelyen háromszor fordult az autó. Három évvel ezelőtt, amikor a fővárosi kórházak, helyhiány miatt nem tudták fogadni a váci csecsemőket, helyben kellett megoldást találni gondozásukra. Fél évig az újszülöttrészlegen vigyáztak rájuk. A főnővér évek óta vezetett statisztikájában az az időpont határvonal, attól kezdve ugrásszerűen megnövekedett a koraszülöttek életben maradásának esélye. Bármilyen gondosan, óvatosan szállították a babákat, az út megpróbáltatásai sokukban helyrehozhatatlan károsodást okoztak. Négy éve, 1973-ban 1454 csecsemő közül 200 volt koraszülött, s közülük százhármat kellett tovább vinni, az idén, október végéig, 1746 szülésből 193 volt idő előtti, s valamennyi apróság azonnal a koraszülött-állomásra került. Okok Két éve, 1975. májusában alakították ki a kórház gyermekosztályán a koraszülöttállomást. Dr. Ferenczy Iván osztályvezető főorvossal beszélgetve, kiderül az is, hogy azóta eredményeik jobbak a Pest megyei és a fővárosi kórházak eredményeinél: míg 1973-ban minden ezer koraszülésre Vácott és vidéken 274 halálozás esett, tavaly már csak 181; ez a szám Pest megyében 218, Budapesten 227 volt. — ön szerint mi a koraszülések leggyakoribb oka? — A művi vetélések, a dohányzás, az alkohol, a megterhelő munkakörülmények. Sajnos, az életszínvonal emelkedése ezeket az okokat nem ritkítja. Közülük is kiemelem a terhesség idején fogyasztott alkohol szerepét, mellyel a szakirodalom is csak egy-két éve foglalkozik. A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy már a legkisebb mennyiségű alkohol is szinte azonnal akadálytalanul jut át a placentán a magzat szervezetébe. Ma még nem fordítunk rá kellő figyelmet, pedig megérdemelné. — Milyen lehetőségek állnak a koraszülöttek ápolására? — Tizenhat ágyunk, kilenc inkubátorunk van és nyolc speciálisan, koraszülöttek ápolására képzett nővér lát el szolgálatot a részlegben. — Sok ennyi, vagy kevés? — Elég, annak ellenére, hogy a VHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének álláspontja szerint, minden koraszülöttre külön ápolónőnek kellene vigyáznia. Ez a mi viszonyaink között egyelőre megvalósíthatatlan. Türelem Ki tudná megmondani, hány álmatlan éjszaka, hány aggodalommal, szívszorongással teli nap kíséri egy-egy kisbaba növekedését, amíg a kicsi két és fél kilós lesz, amíg állapota lehetővé teszi, 'hogy szülei hazavihessék. A főorvos emlékezete szerint, eddig egy 27. hétre született, 95 dekás csecsemő volt a legkisebb ápoltjuk, akit egészségesen adhattak át később édesanyjának. A szülők olykor türelmetlenek, olyankor nehéz a dolga dr. Péter Judit másodfőorvosnak, a koraszülött-állomás vezetőjének, mert meg kell értetnie a sürgetőkkel: valamennyiük érdeke azt kívánja, hogy gyermekük mindaddig maradjon a kórházban, amíg állapota nem teljesen kielégítő. ★ Talán még a film sem adhatná vissza annak a nagybörzsönyi családnak felszabadult örömét, mely ott jártamkor vihette haza csecsemőjét. Bányász Hédi ténergyártás fellegvárává vált, Évente újabb és újabb típusok kerülnek le a tervezők asztaláról és a gyártósorokról, a piac igényeinek megfelelően. A DCM-ben a gond inkább az, hogy mikor érik utol a vásárlók egyik napról a másikra növekvő igényeit. A Forte és a Híradástechnikai Anyagok Gyára korábban gyártott termékeiből jelentős mennyiséget juttatott tőkés exportra. A jó piaci lehetőségek kutatása, a megfelelő termékszerkezet kialakítása ebben a két gyárban még nem fejeződött be: a váltás ezekben az iparágakban nem egyszerű, de a megkezdett termékszerkezet átalakítása jó úton halad. A termékszerkezet átalakít tása Vác iparában 1977-ben jelentős változást hozott, a termelés értéke 9,5 százalékkal nagyobb, mint az -előző évben volt, a tőkés export Varánya pedig 20,6 százalékkal magasabb az 1976. évinél. Az üzemekben tudják, hogy a piac továbbra is erőfeszítéseket kíván tőlük, mert csak keresett termékekkel lehet sikereket elérniük. Kő-Szabó Imre A város legjobb gyorsírója Első helyen végzett az országos gyorsíróversenyen. a 200 szótagosok csoportjában Micsinyei Margit, a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ipari szolgáltatási üzemfőmérnökségének adminisztrátora, aki három hónapja dolgozik munkahelyén. Várják az építkezések Több ezer tonna cement hagyja el a DCM váci gyárának kapuját naponta. A hatalmas betonsilókból a legnagyobb mennyiséget a köz- utakról ismeri, puttonyos autók szállítják. A jelentősebb építkezések és a közeli házgyárak napi szükséglete 2 ezer 500, 3 ezer tonna cement, melyből zsákokba csomagolva, további 1000—1200 tonna kerül az építőanyagot árusító telepekre. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szerdán dr. Molnár János, csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr, Csömör Pál tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórházban (Március 15. tér 9.). Az ünnepi és éjszakai orvosi ügyelet telefonszáma: 11—525. A beosztás hét közben megváltozhat.
