Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
2 1978. JANUÁR 14., SZOMBAT Xozel-Kelet Koszigin és Bumedien zárómegbeszélése Jövő bélen folytatják az eddig sikertelen egyiptomi—izraeli katonai tárgyalásokat Első ízben egyértelmű akcióprogram-tervezet A Szakszervezeti Világszövetség sajtóértekezlete Párizsban Somozáét végnapjai NICARAGUABAN — a Honduras és Costa Rica közt fekvő közép-amerikai köztársaságban Somoza diktátor katonaságot vetett be csütörtökön, Managuában, a fővárosban felvonuló, mintegy 30 ezer tüntető ellen, akik Joaquin Chamorro két nappal ezelőtt történt meggyilkolása miatt tiltakoztak. A diktatúrával érdekellentétbe került közép- burzsoázia politikai mozgalmának újságíró-vezetője, elleni merénylet miatt felháborcdott tömegek a gyilkosság óta szakadatlanul tüntetnek Somoza ellen. Többhelyütt megrohamozták a diktátor családtagjainak üzemeit és áruházait, buszokat, autókat és épületeket gyújtottak fel. A katonaság rátámadt a tüntetőkre: egy embert megölt, s mintegy húszat megsebesített.' A hatóságok ezt követően négy embert letartóztattak, kiket Chamorro meggyilkolásával vádolnak. Közülük ketten a Nemzeti Gárda tagjai voltak. Mint ismeretes, a meggyilkot újságíró Somoza magánhadseregének, a Nemzeti Gárdának elszánt ellensége volt, több ízben írt leleplező cikket a gárda tevékenységéről. KÖZÉP-AMERIKAI rádió- és sajtójelentések szerint a gyilkosság minden bizonnyal újabb frontot nyit az ország igazi demokratizálásáért harcoló sandinisták által szorongatott családi diktatúra vezetője, Somoza elnök ellen. Mint Havannába érkezett jelentésekből kitűnik, valószínű, hogy e gyilkosságot követően nyílt összetűzésre került sor a kormány és a jelenlegi politikát ellenző nicaraguai tőkés körök között. RÖVID TÖRTÉNELMI VISZ- SZAPILLANTAS. A függet- len nicaraguai köztársaságot megszállva tartó USA-csapa- tok ellen 1925 és 1934 között Cesar Agusto Sandino tábornok vezetése alatt szabadság- harc bontakozott ki. Am 1934- ben az USA tengerészgyalogsága leverte a szabadságharcot, Sandinót meggyilkolták és hatalomra került a nemzeti gárda parancsnoka, Anasta- I sió Somoza, aki diktátorként uralkodott és több mint két évtizeddel később, 195S. szeptemberében gyilkolták meg. Am fia, Luis Somoza-Dabayle ra- | gadta magához a hatalmat, j amely ténylegesen azóta Is a Somoza-család kezében van. Időközben, csupán annyi változás történt, hogy Luis helyett Anastasio Somoza-Dabayle, Luis testvére vette át a diktátorságot 1967-ben. A Somoza-diktatúrával szemben 1968—69-ben partizánmozgalom bontakozott ki, a Frente Sandinista de T iberacion, amelyet támogat Nicaragua népe, s naivjAinkban már perdöntő politikai erőnek számit. E HÉT VÉGÉN a Managuá- ból kiszivárgó jelentések szerint Somozának azonban ma már nemcsak az állásaikat az ország északi részében egvre inkább megszilárdító sandinista harcosokkal kell szembe néznie, hanem az ezeket egyre inkább támogató, egvre elégedetlenebb polgári ellenzékkel is. De, hát akkor ki volt Chamorro, kit Somoza oly sürgősen eltüntetett, meggyilkoltatott? ö tulajdonképpen szemben állt a polgári ellenzéki csoporttal is, és decemberben lett az elnöke a Demokratikus Unió a Felszabadításért elnevezésű burzsoá politikai csoportnak, amely — különösen a sandinista front múlt év ősz "n kibontakozott és sikeres fegyveres akcióit követően — egyre nyíltabban követelte a betegeskedő Somoza lemondását. Ősszel sajtójelentések láttak napvilágot arról, hogy Washington szívesen látná egy Somozát követő átmeneti kormányzat élén a most meggyilkolt politikust és Chamorrónák novemberben az Egyesült Államokban tett látogatása megerősíteni látszott ezt a feltételezést. Amikor a közelmúltban azonban újabb washingtoni útra készült, hogv egy szenátusi albizottság előtt számoljon be a nicaraguai belpolitikái helyzetről, megtagadták tőle a kiutazási engedélyt... A CSALÁDI DIKTATÚRA tehát látszólag szembeszállt Washingtonnal, de vele végül is a nép támogatta sandinisták fognak leszámolni, mert a történelem kerekét ma már Kö- zép-Amerikában sem lehet visszafelé pergetni. Alacs J. Tamás Pénteken a moszkvai Kremlben befejeződtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Forradalmi Tanács elnöke között. A pénteki zárómegbeszéléseken áttekintették a Szovjetunió és Algéria közötti együttműködés további megszilárdításának fő irányait. A két ország népét a testvéri szolidaritás szoros szálai fűzik egymáshoz az imperializmus ellen, a békéért a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folyó harcban. A megbeszéléseken, amelyeket a bizalom, a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemzett, folytatták elsősorban — a Közel-Kelettel és Afrikával kapcsolatos — néhány időszerű nemzetközi probléma, megvitatását. Megállapították, hogy a Szovjetunió és Algéria azonos nézeteket vall e problémák megoldását illetően. Belgrádban bejelentették, hogy Bumedien algériai államfő — Tito elnök meghívására — a hét végén Jugoszláviába látogat. Az Izraeli Kommunista Párt Tel Avivban megtartott plenáris ülésén nyilatkozatot fogadott el a közel-keleti helyzetről. A Központi Bizottság határozottan elítélte Begin béketervét. Csütörtökön este újabb kétLisszabonban Edmundo Pedro, a Szocialista Párt Országos Titkárságának tagja csempészbotrányba keveredett és letartóztatták. Legalább valami csodaszert csempészett volna be Portugáliába a politikai válság megoldására! — tréfálkoznak az ismert politikus, parlamenti képviselő, a rádió és televízió igazgató tanácsa elnökének rovására. Komolyra fordítva a szót, ha Pedro úr nem is, a kommunisták annál inkább szeretnének kivezető utat találni a jelenlegi zsákutcából. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak a szocialistákkal. Nem újkeletű a megállapítás, hogy a lisszaboni válság ellenszere a két munkáspárt közös fellépése lenne, amitől viszont Mario Soares mind ez ideig mereven elzárkózott. A megbeszélések egyelőre nem sok eredménnyel jártak, s valamiféle közös nevező kialakításáról még nem lehet beszélni. Csupán arról van szó — mint azt Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára sajtóértekezletén ki • jelentette —, hogy noonalizálni akarják a PKP és a PSZP kapcsolatát, egyszersmind kiutat keresve a politikai válságból. A Soares tárgyalásai nyomón körvonalazódó kabinet viszont aligha lesz alkalmas arra, hogy tartósan stabilizálja a lisszaboni helyzetet. Előreláthatóan a szocialistákból és a jobboldali, nagytőkés Demokrata Szociális Centrum Párt képviselőiből verbuválódik Mario Soares új kabinetje, amely — Cunhal véleménye szerint — legfeljebb 4—6 hónapig maradhat uralmon. Helyzetét még az sem könnyítené, ha időközben a kommunisták és a szocialisták között létrejönne a megegyezés. Alvaro Cunhal utalt az általános választások esetleges előbbre hozására, mint a politikai válság megoldásának mindenkor lehetséges módjára. Mindig nehéz felmérni, miként alakul egy o-szágban a voksok aránya. Különösen bonyolult jóslatokba bocsátkozni Portugáliával kapcsoórás tárgyalás után fejezte be erre a hétre az egyiptomi—izraeli katonai bizottság a tárgyalásait. Az ezután kiadott közös közlemény bejelenti, hogy Weizman és az izraeli küldöttség néhány tagja pár napra visszautazik Izraelbe és a tárgyalásokat az álláspontok közti szakadék ellenére jövő héten folytatják. Rómában péntek délután közleményt hoztak nyilvánosságra az Olasz KP vezetőségének csütörtöki üléséről, amelyen jóváhagyták Enrico Berlinguer főtitkár helyzet- elemzését. A közlemény szerint az OKP vezetősége szükségesnek és sürgősnek tartja az országban mélyreható változást és ennek egy olyan szükségkormány megalakításban kell testet öltenie, amely képes szembeszállni a demokratikus rendet és a gazdaságot fenyegető .bajokkal, képes meglatban. Annyi azonban bizonyos, hogy a megoldatlan gazdasági kérdések halmozódása aligha használt Soares pártja népszerűségének. Vietnam-Thaiföld Együttműködés Vietnam és Thaiföld elhatározta, hogy meggyorsítja a két ország kapcsolatainak normalizálására irányuló lépéseit a kezdeti eredmények körét — tűnik ki a Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter hivatalos thaiföldi tárgyalásairól kiadott közös közleményből. A tárgyalásokon elért konkrét eredmények alapján lehe. tőség nyílik arra, hogy a két országnak az indokínai háború idején kialakult elszigetelődését és szembenállását a különböző társadalmi rendszerű országok konstruktív együttműködése váltsa fel. oldani e problémákat. Egy ilyen kormánynak valameny- nyi demokratikus erő és a nép összefogására kellene támaszkodni: ezt követelik a szocialisták és a köztársaság- pártiak is — állapítja meg a közlemény. Az OKP véleménye szerint a kormányzó Kereszténydemokrata párt (DC) vezetősége nem képes semmiféle pozitív javaslattal előállni. Egyetlen célja a hatalom megőrzése. (A DC vezetősége elutasította az OKP részvételével megalakuló demokratikus egységkormány gondolatát.) A kommunista párt vezetősége a, .mostani helyzetben elengedhetetlenül szükségesnek tartja a tömegek lehető legátfogóbb mozgósítását és egységes fellépését. Január 17-re összehívták a tartományi titkárokat, január 26-ra pedig a Központi Bizottságot A Szakszervezeti Világszövetség vezetői csütörtökön Párizsban sajtóértekezleten számoltak be az április 16. és 23. között Prágában tartandó IX. szakszervezeti világ- kongresszus előkészületeiről. Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) főtitkára ismertette az újságírókkal két, a világkongresz- szuson előterjesztendő dokumentumnak. a szakszervezetek jogairól szóló általános nyilatkozatnak és a szakszervezetek akcióprogramjának tervezetét. Az akcióprogram-tervezet el. ső ízben fogalmazza meg egyértelműen a világ szakszervezetei túlnyomó többségének közös, kiemelkedő fontosságú feladatait — állapította meg Pierre Gensous. E feladatok közé tartozik a békéért és az enyhülésért, a népek közötti együttműködésért, a leszerelés megvalósításáért, a dolgozók gazdasági és szociális követeléseinek teljesítéséért, a népek gazdasági és társadalmi I Carter elnök csütörtöki sajtóértekezletén részletesen foglalkozott az Afrika szarván kialakult helyzettel. Erre vonatkozó megállapításait elemzi pénteki hírmagyarázatában Jurij Komyilov, a TASZSZ szemleírója. Carter torzított képet festett a tényleges helyzetről azt állítva, hogy a Szovjetunió jelentős mértékben járul hozzá az Etiópia és Szomália között jelenleg is folyó háborúhoz. Carter figyelmen kívül hagyta azt a közismert tényt, hc^y Etiópia, mint független afrikai állam ellen nyílt agressziót követtek el, amelynek következtében megszállták az- ország területeinek- jelentős részét. Egyidejűleg Carter meglehetősen abszurd és egyáltalán nem helyénvaló kijelenté, sekre ragadtatta magát, azt állította, hogy a Szovjetunió kubaiakat küld Etiópiába — ezzel azt a látszatot keltve, függetlenségének biztosításáért, az új igazságos gazdasági világrend megteremtéséért, a gyarmatosítás, a fasizmus és a fajüldözés maradványainak felszámolásáért, a gazdasági és politikai demokrácia megteremtéséért, a dolgozók jogainak kiszélesítéséért vívott harc fokozása. A szakszervezeti világmozgalomban bekövetkezett szakadást elősegítő hidegháború óta jelentősen megváltozott a nemzetközi helyzet. A nemzeti- közi erőviszonyok a haladás és a béke erőinek javára alakulnak, uralkodó irányzatúvá válik a nemzetközi enyhülés és az államok közötti együttműködés. Az ideológiai, politikai, vallási és egyéb különbségek ma már nem képeznek leküzdhetetlen akadályt a szakszervezetek között. Lehetővé válik, hogy a szakszervezetek országos, regionális és egész földrészekre kiterjedő méretekben közös akciókat hajtsanak végre — mutatott rá végül Pierre Gensous. hogy Kuba nem teljességgel szuverén állam. A két szomszédos afrikai állam közötti fegyveres konfliktus természete és okai mindenki számára ismeretesek. Washington nem kis erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy torzított képet fessen az etiópjai—Szomáliái konfliktussal kapcsolatos szovjet álláspontról. Ugyanakkor mindenki előtt világos, hogy Moszkva, az afrikai államok túlnyomó többségéhez hasonlóan, szilárdan tartja magát ahhoz, hogy a kontinens országai között felmerülő konfliktusokat békés módon, tár. gyálőá'szfal mellett' kell megoldani, tiszteletben tartva a fennálló határok sérthetetlenségét, el kell ítélni a területimtegritás bárminemű megsértésének teljességgel megengedhetetlen voltát. Ezeket az alapelveket egyébként rögzíti az Afrikai Egységszervezet alapokmánya is. Gyapay Dénes Helyünk a világban Kállai Gyula legújabb könyvéről A politikai és társadalmi kérdéseket világosan tárgyaló okfejtésével, tiszta logikájával, mindenki számára érthető nyelvezetével ragad meg Kallói Gyula legújabb könyve, amely Helyünk a világban címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Kiemelkedő évfordulók, ünnepi pillanatok szülték írásait, beszédeit, mégsem érződik rajtuk semmi alkalomszerűség. Hazánk történelmének három évtizedét fogják át, a felszabadulást követő három évtizedet, amelyben Magyarország ú j történelmét írták. A szerzőnek megadatott, hogy egyik kiemelkedő formálója legyen ennek a korszaknak. Az alapvető megállapítások közé tartozik a kötetben, hogy mi, akik történelmünk során — akaratunk ellenére, az uralkodó osztályok bűnei folytán — oly hosszú Időn át voltunk a nemzetközi reakció megvetett és lenézett „szövetségesei”, most végre szabad elhatározásunkból a haladó népek nagy családjának egyenrangú és megbecsült tagja vagyunk. Ez az izgalmas nemzeti sorskérdés — helyünk a világban ,— foglalkoztatta több évtizedes politikai, államférfiúi pályájául. Újból és újból megfogalmazta : h >1 a helye a magyar népnek, milyen szerepet tölthet be a jövőben. Határozottan hangoztatta, hogy a nemzet függetlensége csak akkor maradhat fenn. ha a haladás oldalára á’l. ha a szocializmust építő népek táborához szegődik. „Meg kell értenünk — mondotta —, hogy a magyarság számára életkérdés a magyar—szovjet barátság erősítése, ápolása.” Ez a gondolat végigvonul az egész köteten. Már 1946. júliusában, a nemzetgyűlésen elmondott beszédében leleplezte a hazai reakció által hirdetett hazug és hamis illúziókat, a Nyugat felé való nyitás gondolatát. Az akkori koalíciós kormány küldöttsége ugyanis moszkvai látogatása után — egyébként természetes diplomáciai lépésként — Londonba, Washingtonba is ellátogatott. Voltak, akik túlzott reményeket fűztek ehhez az úthoz, úgy vélték: az ország szekerét a nyugati tőkésországokhoz kell kötni. Kállai felszólalásában leleplezte ezt a káros és hamis nézetet, s hangoztatta, hogy Nyugatra is Moszkván keresztül vezetett az út; a moszkvai út elismerése volt annak, hogy a magyar nép az államélet új alapjain a demokrácia sziláid épületét kívánja felépíteni. A kis népek problémájáról általában is szól a kötet, a szerző azt a lenini megállapítást idézi, hogy minden nemzetnek, nagynak és kicsinek van valami egyéni sajátossága, mindegyik hozzájárul a maga obulusaival az emberiség közös kincsestárának gyarapításához. A Szovjetunió ennek megfelelően becsüli a kis népeket, ideológiája nemzeti jogaik és nemzeti függetlenségük tiszteletben tartását írja elő. Ennek tükrében elemzi a szerző a magyarság nemzeti érdekeit. Demokratikus fejlődésünk, nemzeti függetlenségünk és szabadságunk biztosítása megkívánja a barátságot és az együttműködést a Szovjetunióval. „Magyarország számára az egyedüli helyes nemzeti politika — írja — az eltéphetetlen szövetség és barátság a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer többi országával: együttműködés és szolidaritás a nemzetközi kommunista mozgalommal, a világ haladó erőivel. Helyünket a világban a jövőben is ez határozza meg”. Szorosan hozzátartozik, illetve következik az előbbiből a gondolaitsor, amelyet A polgári nemzettől a szocialista nemzetig című tanulmányában fejt ki a kötetben. Hangsúlyozza: Magyarországon megvolt az az erő, amely lehetővé tette, hogy a nemzet elinduljon a szocialista fejlődés útján; ez az erő a magyar munkásosztály és pártja volt. Az egységes szocialista nemzetté válás útján a magyar nép csak a felszabadulás után indulhatott el. A feltételei azonban már annak előtte megteremtődtek. Ennek nyújtott közös alapot a Magyar Front a háború, a fasizmus ellen, a haladásért, a demokratikus-szocialista átalakulásért. Ez az átalakulás nem ment simán: a háború befejezése után a nemzet újjászületése éles osztályharcban ment végbe. Kétségtelen, hogy a fasiszta erők megsemmisítése, a horthysta államgépezet szétzúzása, a munkásosztály vezető szerepének biztosítása, a szocialista forradalom győzelme hárította el az akadályokat a szocialista nemzetté válás útiéból. Nyomon követhető a kötetben foglalt emlékezetes hírlapi, folyóirat! cikkeiből a gazdasági, társadalmi és kulturális változás három évtizede. Az a fejlődés, amelynek magunk is tanúi és formálói voltunk, s iórészt meghatározta helyünket a világban. A három évtizedben átformálódott és alapjaiban egységessé vált a magyar társadalom — írja. — Ma társadalmunk osztályainak, számottevő rétegeinek érdekei azonosak. Több írás foglalkozik elemzően azzal. hogy a magyar nép mennyit fejlődött. bogvan éofti a fejlett szocialista társadalmat. A kötet ezáltal válik különösen időszerűvé, hiszen helyünk a vilárban nem egyszerűen fö’drajzi. nazdpMgi. politikai adottság, hanem rHandó feladat, a szociálisországok köz"ségében, a világban való aktiv jelenlét. Gáli Sándor Portugália Egy csempészbotrány űrügyén Az Olasz KP álláspontja Tömegmozgósítás, egységes fellépés Küszöbön áll az Andreotti-kormány lemondása — vélik római sajtókörökben. E vélemények szerint Giulio Andreotti miniszterelnök a pártok parlamenti csoportjainak vezetőivel folytatandó hét végi megbeszélései után benyújtja lemondását. Az dlaszországi baloldali és más haladó erők az olasz bel- ügyekbe való beavatkozásnak minősítik az Egyesült Államok külügyminisztériumának csütörtöki nyilatkozatát. Mindennél többét mond, hogy a jobboldali II Tempo világos beszédnek nevezi a washingtonit — amely nemcsak a kommunistáknak a kormányban való részvételét ellenzi, hanem befolyásuk növekedését is. Carter és „Afrika szarra” 4
