Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

1978. JANUAR 13., PÉNTEK Kínálati helyzet a papíriparban Felújítások a szentendrei gyárban Hatszázalékos termelésnöve­kedést terveznek az idén az iparág egészét átfogó Papír­ipari Vállalatnál. Ehhez szá­mításba vették a dunaújvárosi hullámvertikum tovább nö­vekvő termékkibocsátását és mennyiségi bővülést lassító, de a fejlődés érdekében elkerül­hetetlenül szükséges felújítá­sokat is; a fűzfői, a szentend­rei és a diósgyőri papírgépek sorra kerülő nagyjavítása ugyanis hoszabb-rövidebb ideig tartó termeléskieséssel jár. Ezt egyebek mellett a féltermék- előállítás fokozása hivatott el­lensúlyozni. Féltermékekből 128 500, kü­lönféle papírokból 440 ezer, feldolgozott termékekből 314 ezer tonnás termelést tervez­nek ez évre. Mindezt egybevet­ve hosszú évek után először az idén alakulhat ki kínálati helyzet, amikor az ipar a belkereskedelem igényeit tel­jes mértékben képes lesz ki­elégíteni. A minőség további javítá­sát célozza a papírgépek ellá­tása, számítógépes folyamat­szabályozókkal, ami a gépi ka­pacitás jobb kihasználását és nyersanyag-1 és energiamegta­karítást is lehetővé tesz. Az újabb papírgépek munkafo­lyamata ugyanis olyannyira gyors, hogy a korlátozott em­beri megfigyelőképességnél na­gyobb biztonságot jelent a ter­melőfolyamat szabályozásának számítástechnikai megoldása. A közös munka is a haladás ügyét szolgálja Márta Ferenc és Vlagyimir Kotyelnyikov az együttműködés jelentőségéről A Magyar és a Szovjet Tudományos Akadémia kö­zött két évtizede aláírt tu­dományos együttműködési szerződés alkalmából Bu­dapesten rendezett jubileu­mi ülésszakon részt vett szovjet tudósküldöttség tisz­teletére Felix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője csü­törtökön fogadást adott a nagykövetség épületében. A fogadáson megjelent Szent- ágothai János akadémikus. | a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tu­dományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. Márta Ferenc, az MTA főtitkára tegnap az MTA tudós-klubjában adott fo­gadást. Márta Ferenc és Vlagyimir Kotyelnyikov a jubileumi ülésszak befejezése alkalmá­ból nyilatkozatot adott. — A két évtizede aláírt magyar—szovjet tudományos együttműködési szerződés meg­teremtette országaink között az új típusú kapcsolatok, a szocialista elveken alapuló együttműködés fejlesztésének szi'árd alapjait — mondta Ríárta Ferenc, az MTA főtit­kára. — Még szorosabb együtt­működésünk azért is fontos, mert a tudomány jelentősége mind a távlati, mind a kö­zelebbi célok meghatározásá­ban napjainkban megsokszo­rozódott. A béke és haladás ügyében döntő fegyver az alapvető tudományos erők és eszközök megfelelő ossz pon­tosítása a tudományos haladás érdekében. Még szorosabb együttműkö­dést akarunk kialakítani a KGST közös tudományos programjaiban. Változatlanul alapvető fontosságú a szocia­lista országokkal és elsősor­ban a Szovjetunióval való tu­dományos kapcsolatok továb­bi fejlesztése és elmélyítése. Vlagyimir fiotyelnyikov aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia alelnöke, a tu­dományos ülésszakra hazánk­ba érkezett szovjet tudósdele­gáció vezetője mondotta: — A régmúltban gyökerező kulturális-tudományos kap­csolatok a II. világháború be­fejezése után váltak igazán eredményessé. Szinte vala­mennyi tudományágban ma már együtt dolgoznak a ma­gyar és szovjet szakemberek és a kapcsolatok már nemcsak a különböző információk cse­réje, közös konferenciák jel­lemzik, hanem például jelen­tős fizikai kutatásokhoz kö­zösen fejlesztünk ki nélkülöz­hetetlen műszereket. — Bár a kémiában szeré­nyebb az együttműködés, itt is hatékony elméleti munka folyik. A számítástechnikában az információk feldolgozásá­ban és továbbításában működ­nek együtt a két ország tudó­sai. — A magyar—szovjet szi­lárdtest fizikai vegyes bizott­ságban egyebek között azt is kutatják, hogy a magfiziká­ban már bevált mérési mód­szereket miként alkalmazhat­ják a szilárdtest fizikában, il­letve a fizika más területein. k bejelentőknek veit ágaink Hasznosak a megyei NEB utóvizsgálatai Két év óta rendszeres gya­korlat, hogy a népi ellenőr­zési bizottságok utóellenőrzés­sel győződnek meg arról, hogy a korábbi vizsgálataik lezárá­sakor javasolt intézkedéseket hasznosították-e a vizsgált szervek, vagy sem, s egyben azt is megnézik, nem esett-e a bejelentőnek bántódása. Ta­valy a Pest megyei, valamint a gödöllői, a monori, a rác­kevei, a szentendrei és váci bizottságok összesen 27 beje­lentés utóvizsgálatát végez­ték el. Sokan megköszönték Több vizsgálatot sikerült már az első alkalommal meg­nyugtatóan lezárni, így sem­mi sem indokolta, hogy ismét visszatérjenek rá. Nem kel­lett utóvizsgálat alá vonni azokat az ügyeket sem, ame­lyekkel egy idő után már az igazságügyi szervek foglalkoz­tak. Az utóellenőrzések általá­ros tapasztalatai, hogy a vizs­gálok eredményesek voltak, az ''ivek többsége a NEB ja­vas;- óinak elfogadásával ren­deződött. A vizsgált szervek tudorr á ul yették, hogy a NEB egy idő után visszatér a témá­ra, a felkeresett .bejelentők többsége pedig megköszönte, hogy még egy-két év után is törődnek problémáikkal a népi ellenőrök A Népi Ellenőrzés Pest me­gyei Bizottsága megállapítot­ta, hogy a bejelentőket jog­sérelem nem érte. A vizsgált bejelentések fog­lalkoztak a kereskedelem, az építőipar, a sütőipar, a szak- igazgatási szervek munkájá­val, de szerepelt köztük föld-, lakás-, bérügyi probléma is. A kereskedelmi munkát érin­tő bejelentések túlnyomó ré­sze a fogyasztói érdekvédelem hiányosságait sérelmezte, az utóvizsgálatoknál tehát ismé­telt próbavásárlásokat végez­tek. Sok esetben azt a keres­kedelmi dolgozót, aki ellen a bejelentést tették, már nem találták meg a munkahelyén. Megtérítették a kárt Ismerkedjünk meg néhány Ggy utóvizsgálati tapasztala­taival. Három évvel ezelőtt panaszolták például a buda­pesti társasházépítők, hogy a péceli vegyesipari szövetke­zet, mely lakásaikban az aj­tókat, ablakokat szerelte fel, rossz munkát végzett. A NEB javaslatára a vizsgálat után egyezkedés kezdődött a szere­lők és az építtetők között, s a kivitelező beleegyezett ab­ba, hogy a szolgáltatásért negyvenezer forinttal keve­sebbet kap, mert az elrontott munkát már nem lehetett ki­javítani. A szövetkezet az el­lenőrzés után felhagyott épí­tőipari tevékenységével, annál is inkább, mert erre addig sem volt engedélyük, s sza­bálytalanságai miatt leváltot­ták a műszaki vezetőt. Három éve történt az a má­sik vizsgálat is, amely több szentendrei lako6 panasza nyomán indult. A vízmű­program keretében akkor épült a Cseresznyés utcai fő­nyomóvezeték, s technológiai fegyelemsértés miatt kár érte a környékbelieket. Az utóvizs­gálatnál a bejelentők elmond­ták, hogy az építkezés befeje­zése után hét családnak meg­térítették a kárát, illetve vál­lalták a kerítések és az út­burkolat helyreállítását. Az intézkedéssel a lakók elége­dettek. Vecsésen, a NEB monori járási szervezete végezte el azt a vizsgálatot, amely több panasz nyomán kezdődött. A vecsési Ferihegy Tsz tulajdo­nában levő épület lakói kér­tek segítséget. Az utóvizsgálat alkalmából a népi ellenőrök megállapították, hogy a tsz anyagot adott, s a bérlők tár­sadalmi munkában megjaví­tották az épület tetőszerkeze­tét, tataroztak. Lebontották a kerítést Egy szigetszentmiklósi la­kos korábban a szomszédja ellen tett bejelentést, mert a Duna-parton közterületet zárt el a gyalogos forgalom elől. Akkor a ráckevei NEB ja­vasolta a szakigazgatási szerv­nek, hogy rendelje el a kerí­tés lebontását. Az ügy nagyon sokáig húzódott, de az utó- vizsgálatnál már megállapít­hatták, hogy a jogos panaszt orvosolták: lebontották a ke­rítést. Több. bejelentőtől érkezett panasz" Tökölről, hogy az Ál­latifehérje Takarmányokat Előállító és Feldolgozó Válla­lat tököli gyárának bűze el­viselhetetlen. A vizsgálat ide­jén az ÁTEV műszaki igazga­tója kilátásba helyezte a szük­séges intézkedéseket. A sza­vukat — amennyire tőlük telt — megtartották. A NEB rác­kevei járási szervezete újra megkérdezte a bejelentőket, akik szerint a bűz csökkent, de esetenként még érezhető. Hasznos és célszerű volt tehát a KNEB-nek az a tava­lyi határozata, hogy a vizsgá­latokat utóellenőrzéseknek kell követniük. Végrehajtása fokozta a bizalmat a népi el­lenőrzés munkája iránt. Hatos Erzsébet 4 (4.) > ' Öt járás együttműködése A da hasi ban is az erők tömörítése hozott változást jf A közművelődési párthatározat helyi végrehajtásá- | ról szóló cikksorozatunkban — a váci és gödöllői járá- § si jó kezdeményezések, a ráckevei járási eredményes ta- ! pasztalatok után — most egy sajátos járás helyzetébe | adunk bepillantást ebből a szempontból. A dabasi járás ugyanis néhány esztendővel ezelőtt I még a jellegtelen járások közé tartozott Pest megyé- i ben. Nemcsak azért, mert ipara elenyészően kevés volt, | hanem azért is, mert jelentősebb kulturális hagyomá- : nyokkal nem rendelkezett. Ma viszont egyre gyakrabban | hangzik el a különböző közművelődési tanácskozásokon I a dabasi járás neve. Mi az oka ennek a változásnak — | erről beszélgetünk Ihászi Józsefjei, a dabasi járási párt- = bizottság első titkárával. Az ismeretek gycrap — A dabasi járás iparban változatlanul szegény: a Tele­fongyár bugyi gyáregysége meliett csak a Daoasi Nyom­da foglalkoztat ötszáznál több embert. Mégis — egyebek kö­zött — művészetteremtés las­sú folyamata kezdődött el. Előbb úgy, hogy megtelepe­dett járásunkban néhány te­hetséges rajztanár-képzőmű­vész. Belőlük alakult a Nagy István képzőművészeti csoport. Azután a dabasi gimnázium kezdeményezésére évről évre itt rendezik meg a Dél-Pest megyei középiskolák szavaló­versenyét, énekkarainak hang­versenyét. Ez elsősorban a ze­nei kultúra terjedését ered­ményezte és annak igényét sürgette, hogy zeneiskola ala­kuljon Dabason. Mindez azon­ban csak részeredményeket ho­zott. Az eredmények állan­dósításának a reménye adta azt az ötletet, hogy össze kel­lene fogni a dabasihoz hason­ló, jellegtelennek tartott já­rásokkal. így jött létre az az együttműködési szerződés, amelyet mintegy két eszten­dővel ezelőtt a dabasi, a rác­kevei, a monori, a nagykitai és a ceglédi járás vezetői kö­töttek. A cél világos volt: az erők tömörítése a tartós köz- művelődési eredmények el­érése érdekében. Azóta a Nagy István-csoportnak mind az öt járásban vannak tagjai. Prog­ramjaikat, kiállításaikat kö­zösen rendezik. A másik je­lentős eredmény: évente há­rom napon át tanácskoznak egymással az öt járás nép­művelői. Volt már ilyen ta­nácskozás Nagykátán, Mono- ron és Dabason is. Megvitat­ják közös gondjaikat, megbe­szélik a közösen, eredménye­sebben végrehajtható felada­tokat, kicserélik tapasztala­taikat. Nagy szükség van er­re, mivel valamennyi járás­ban sok még a képesítéssel nem rendelkező népművelő. És ma már az olvasótáborokat is közösen rendezik meg Sal- góbányán a fiatalok számára. Kormánykerekek a buszokhoz A múlt évben 20 ezer kormánykereket gyártottak a Cse­pel Autógyár részére a gyömrői Vas- és Fémipari Szövetke­zetben. A képen: elektromos ívhegesztővel a kormánykerék küllőit rögzíti Takács István. Barcza Zsolt felvétele' fásának szolgálatában Hogy helyes ez az út, mi sem bizonyítja jobban: Cegléd és Nagykőrös városa is bekap­csolódott már ebbe az együtt­működésbe. A gazdaságok segítségével — Hogyan jutottak előre a közművelődés egészében, egyéb területén? — A megszakítás nélküli művelődés szakaszába lép­tünk. Csak o folyamatos tu­dásszerzés biztosíthatja, hogy lépést tudjunk tartani a gyors és egyre fokozódó ütemű fej­lődéssel. Ezért kívánatos, hogy az ismeretek iskolán kívüli gyarapítása — a különböző in­tézmények, társadalmi szer­vezetek, gazdasági egységek közreműködésével és segítsé­gével — hatékonyabbá, ma­gasabb szintűvé és szélesebb körűvé váljék, s a növekvő szabad idő hasznos és tartal­mas kitöltését szolgálja. Mind­ez jól tükröződik a párt köz- művelődési határozata szelle­mében, a közművelődés új ér­telmezésében, amelynek lé­nyege, hogy nem engedi le­szűkíteni a közművelődést. Vagyis: a teljes személyiség fejlesztésére vonatkoztatja, az emberi élet' egész ’tartalmá­ra, kiterjesztve azt minden állampolgárra, az egész kö­zösségre. Ennek megfelelően, a közművelődésben való rész­vétel állampolgári jog, egy­ben minden állampolgárnak önmaga és a társadalom irán­ti kötelessége. Az erre vonat­kozó szemléletváltozás tért hódított a párt-, a tanácsi szervekben, gazdasági egysé­gekben, társadalmi és tömeg­szervezetekben, felgyorsítot­ta és tudatosabbá tette a min­dennapok közművelődési mun­káját járásunkban is. Ennek egyik legszembetűnőbb jele: a gazdasági vezetők saját fel­adatuknak is tekintik, hogy segítsék a dolgozók általános és szakmai műveltségének növelését. így például a her­nádi Március 15. Termelő- szövetkezetben, általános is­kolába, középiskolába, felső­fokú tanintézetbe, marxista —leninista esti egyetemre, marxista—leninista esti kö­zépiskolába járnak szép szám­mal, s tanulnak különböző közgazdasági tanfolyamokon. Mindez sok-sokezer forintjá­ba került a gazdaságnak. Ka- kucson, a Lenin Termelőszö­vetkezet négy év óta együtt­működési szerződés kereté­ben nyújt rendszeres anya­gi támogatást a községi klub­könyvtár munkájához. A két Örkényi termelőszövetkezet há­rom település: Örkény, 'Tá­borfalva és Tatárszentgyörgy művelődési házát, illetve klub­könyvtárát támogatja. Ez többszörösen visszatérül, mi­vel e művelődési intézmények mind tartalmasabb progra­mokkal segítik a tagság mű­velődését. A járás kilenc ter­melőszövetkezete és egy szak- szövetkezete sok más hason­lóval segíti, hogy dolgozóik megfeleljenek az egyre növek­vő követelményeknek. Külö­nösen kiemelkedik azonban az ácsai Vörös Október Terme­lőszövetkezet példája. Tavaly t millió 883 ezer forintot for­dítottak kulturális célokra, ezenkívül a 4 millió 246 ezer forintos ifjúsági alapból to­vábbi 3 milliót költöttek az ifjúság művelődésének támo­gatására. Ennek köszönhető­en 528-an vettek részt álta­lános és szakpiai szervezett oktatásban, több mint hét- százan pedig politikai ismere­teiket gazdagították. Bizo­nyára van összefüggés ezáltal abban, hogy 130 szocialista brigádot tartanak nyilván, melyeknél a művelődési vál­lalásokat legalább olyan fon­tossággal ítélik meg, mint a munkafeladatok végrehajtá­sát. Köxös igazgatással — Mi jelenleg a járás leg­jelentősebb közművelődési gondja? — Nehezíti az átfogó intéz­kedéseket, irányítást, hogy nincs a járásunkban olyan művelődési központ, amely öszzgíganá. a járás valameny- nyi művelődési intézményét. A járási székhely művelődé­si háza csaknem másfél száz éves, s a jelenlegi állapotá­ban alkalmatlan. erre a fel­adatra. Csak összefogással te­remthetjük meg az alapjait annak, ha nem is rögtön, de a következő tervidőszakban, hogy új otthont építsünk a kultúrának. Egy módszerta­ni központra azonban addig is szükség van. Ezért készült a közelmúltban terv arról, hogy közös igazgatás alá ke­rüljön a három dabasi kerü­let három művelődési háza. Most keresnek erre alkalmas igazgatót, akinek a tanács la­kást biztosítana. És a te~vben szerepel az is, hogy a há^om dabasi művelődési háznak nemcsak a vezetése lenne kö­zös, hanem a fenntartása is. Azaz: a tanács mellett gaz­dája lenne a Fehér Akác Ter­melőszövetkezet, a Dabasi Nyomda és a nagyközségben működő többi gazdasági egy­ség. Ez biztosíthatja, hogy rendszeres módszertani segít­séget kapjon munkájához a járás területén működő vala­mennyi művelődési intézmény. P. P. Hatékonyabb növényvédőszerek Munkában a vegyszerminőség-ellenőrző központok A mezőgazdaságban növek­szik a növényvédőszer-fel- használás; az elmúlt évben 1976-hoz képest 4—5 száza­lékkal több gyomirtót, rovar­ölőt és más vegyszert használ­tak fel a növényállomány megvédésére. A technológiákat is továbbfejlesztették, s en­nek nyomán bővítették az en­gedélyezett vegyi anyagok kö­rét. Tavaly sikerült előbbre lép­ni a minőségvizsgálatoknál. A korábbi évek tapasztalata sze­rint a növényvédőszerek 15— 30 százaléka nem felelt meg a követelményeknek, nem tar­talmazta a hatóanyagokat a szabványban megállapított arányban, illetve egyéb szak­mai kifogások is felmerültek az időszakos ellenőrzéseknél. A MÉM növényvédelmi és ag­rokémiai központja tavaly a budapesti központi minőség­vizsgáló állomását további há­rom vidéki laboratóriummai bővítette. A szakemberek nemcsak a kereskedelmi kész­leteket ellenőrizték, hanem megvizsgálták a gyárakból közvetlenül kikerülő szállít­mányokat, és a felhasználás helyén a mezőgazdasági üze­mekben is kontroilmintákat vettek. A kiterjedt ellenőrzés nyomán mintegy 20 százalék­kal csökkent a kifogásolt téte­lek aránya, és az év eleji első ellenőrzések is arról tanúskod­nak, hogy a gyártók a forgal­mazók és a felhasználók job­bon bánnak a nagy értékű vegyszerekkel. Igyekeznek biz­tosítani a szabványban előírt gyártási és tárolási feltétele, két.

Next

/
Thumbnails
Contents