Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Tudománypolitikai munkaprogramot fogadott el a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta a tudománypolitika időszerű ál­lami feladatait és részletes munkaprogramot fogadott el az 1978—1980. évek közötti tennivalókra. A kormány fel­hívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a határozat végrehajtására, kü­lönösen a kutatás-fejlesztés társadalmi-gazdasági haté­konyságának növelése, a tu­dományos munka színvona­lának emelése, a kutató-fej­lesztő tevékenység tervsze­rűségének fokozása érdeké­ben. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztésére a Miniszterta­nács rendeletet hozott az ál­lami vállalatról szóló tör­vény végrehajtására. Az építésügyi és városfej­lesztési, valamint az igaz­ságügyi miniszter javaslatára a kormány módosította az ál­lampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról szóló egyes korábbi rendelkezéseit. A pénzügy-, az építésügyi és városfejlesztési, valamint a munkaügyi miniszter előter­jesztésére a kormány határoza­tot hozott a szervezett akció­Szellemi kapacitás A kutató és fejlesztő munka az elmúlt években kedvezően fejlődött, a tu­dományos eredmények hasznosan járultak hozzá társadalmunk építéséhez, a gazdaságfejlesztési tervek megvalósításához — álla­pította meg a Miniszterta­nács. A hazai tudomány nemzetközileg is kiemelke­dő eredményt ért el néhány ágazatban, így elsősorban a gyógyszeriparban és a fe­hérjeelőállításban, az elmé­leti kutatások közül pedig a mikrobiológiában. A társadalmi-gazdasági helyzet a következő évek­ben újabb feladatok elé állítja a kutatóhelyeket, in­tézeteket. A gazdálkodás hatékonyságának javításá­hoz, a korszerű termelési szerkezet kialakításához és a fejlett gyártási eljárások alkalmazásához o tudo­mány eddigieknél is aktí­vabb közreműködése szük­séges. A Minisztertanács ezért most a társadalom, a gazdaság és a tudománypo­litika szorosabb összhang­jának kialakításáról hatá­rozott. Ennek érvényesíté­sére a népgazdasági terve­zéssel összehangolt, a gya­korlati igényekhez igazodó középtávú ötéves kutatási­fejlesztési terveket kell ki­dolgozni, amelyek alapján a kutatásfejlesztés rugal­masabban felelhet meg a konkrét feladatoknak. Ed­dig ugyanis a 15 évre szóló országos távlati kutatási terv adta meg a kutató­munka fő irányát, de ennek következetes megvalósításá­hoz a gazdasági fejlődés változását mozgékonyán követni képes, rövidebb tá­vú tervekre is szükség van. A kutatómunkában is középpontba kerül ezentúl a szelektív fejlesztés. En­nek megfelelően kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a fej­lett szocialista társadalom építésével összefüggő társa­dalomtudományi, valamint a közvetlen gazdasági és a termelési szerkezet korsze­rűsítését célzó kutatómun­kákra, és a licencek, know- how-ok adaptálását szol • gáló kutatásfejlesztésre. Előnyt élveznek az új tár­sadalmi jelenségek elemzé­sét, a történelmi múlt, a nemzetközi hagyományok és a kultúra feltárását, ér­tékelését célzó kutatások. Ugyanakkor az időszerűt­len, kevésbé hasznos kuta­tásokat vissza kell fejlesz, teni. A tudomány és a gyakor­lati élet összhangjának ér­vényre juttatására az ipar- politikai céloknak megfe­lelően tovább fejlesztik, erősítik a vállalati kutató­helyeket. A nemzetközi ösz- szehasonlítás szerint a fej­lett tőkés országok többsé­gében a közvetlen gazdasár gi kutatások 70—80 száza­léka a vállalatoknál folyik, amíg nálunk ez az arány a felét sem éri el. A vállalati kutatások növelésének egyik korszerű formája a céltársulás, amikor a kuta­tóintézetek és a vállalatok bizonyos időre egyesítik kutatókapacitásukat egy új gyártmány vagy gyártási eljárás kidolgozására. A szelektív fejlesztés so­rán az egyetemi kutatóhe­lyeket jobban bevon­ják majd a tudományos élet vérkeringésébe. A ku­tató szakemberek 30 száza­léka ugyanis ezeken a he­lyeken tevékenykedik és a kutatás-fejlesztés egyik tar­taléka az ő szellemi kapaci­tásuk gazdaságosabb fel- használásában rejlik. ban épült, vagy vásárolt, sze­mélyi tulajdonban lévő laká­sok forgalmának egyes kér­déseiről. A kormány bővítet­te a csereindokok, valamint a visszavásárlásra felajánl­ható lakások körét. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy megvizsgálva az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételek és javas­latok megvalósításának lehe­tőségeit, tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, vala­mint az indítványozó képvi­selőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI viUc Pnom Arjai, ecyesüuethci ÁZ MSZMP PEST MEGYEI élZQTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, íi. szAm Ara 80 fillér 1978. JANUAR 13., PÉNTEK Pest megye mezőgazdasági üzemeiben Ä számvetés, a tervezés ideje A január az összegzések, mérlegkészítések időszaka. A mezőgazdasági üzemek ilyen­kor mérik fel az elmúlt esz­lízemben az űrvonat A szovjet négyes első munkanap ja A Szaljut—6 űrállomás im­már négytagúvá bővült sze­mélyzete csütörtökön megkezd­te első munkanapját. Roma- nyenko, Grecsko, Dzsanibekov és Makarov igen sok feladatot old meg együtt. A csütörtöki munkanap egyik legérdekesebb része az a bio­lógiai kísérletsorozat, amely a mikroorganizmusok sejtsza­porodását és növekedését vizs­gálja a kozmikus körülmények között. Ez a kísérlet része a közös szovjet—francia űrku­tatási programnak és a szüksé­ges berendezés is a szovjet és francia tudósok közös munká­ja. A csütörtöki programban ugyanakkor szerepeltek tech­nikai vizsgálatok, az űrhajó műszereinek és berendezései­nek ellenőrzésével összefüggő feladatok, a Föld megfigyelé­sével, fényképezésével össze­függő munkák és televíziós közvetítéseket is előirányoztak. A négytagú személyzet mun­kanapja reggel nyolc órakor kezdődött. Az űrhajósok kiváló hangulatban, igen jó egészsé­gi állapotban láttak munká­hoz, a hármas űrkomplexum valamennyi berendezése nor­málisan működött. Az űrállo­máson a levegő összetétele, nedvességtartalma, a légnyo­más értéke csaknem azonos volt a földi körülményekkel. A földi irányító központ ál­tal közzétett adatok szerint a Szaljut—6, és a hozzája csatolt két űrhajó együttese 91,3 perc alatt kerüli meg a Földet, leg­nagyobb távolsága a Föld fel­színétől 367 kilométer, a leg­kisebb 334 kilométer. Az űr­állomás — amelyet egyes új­ságírók űrvonatnak keresztel­tek el — az egyenlítővel 51,6 fokos szöget bezáró pályán ke­ring. A szovjet űmégyes csütörtö­kön egész nap folytatta a megszabott program teljesíté­sét, az orvosi, biológiai, tech­nikai vizsgálatokat, a Föld fényképezését, a műszerek és berendezések ellenőrzését. Ro- manyenko, Grecsko, Dzsanibe­kov és Makarov a nap első televíziós közvetítésén, amelyet a délutáni órákban közvetített a szovjet tévé, elsősorban az összekapcsolás körülményeiről számolt be. Dzsanibekov és Makarov elmondotta: a manő­vert automatikus vezérléssel hajtották végre, a műveletso­rán semmiféle probléma sem volt. A Szaljut űrállomás állan­dó személyzete — Romanyen- ko és Grecsko — nagy öröm­mel fogadta több mint egy hó­nap elteltével az első látoga­tókat, akik nemcsak vendégek, hanem munkatársak is az űr­állomáson. Mint Romanyen- ko elmondotta, valamennyiük számára bőven álcád munka. A képen a négy űrhajós ké­nyelmesen helyezkedett el a Szaljut belsejében. Míg azon­ban a veteránok már szem­mel láthatóan megszokták kü­lönleges helyzetüket — Roma- nyenko és Grecsko a súlyta­lanságban is könnyedén, jól mozgott, mozdulataik már szemmel láthatóan hozzáido­multak a súlytalansághoz — az újoncoknak még nem volt teljesen természetes ez az ál­lapot : Dzsanibekov például egy-egy kisebb mozdulata nyo­mán valósággal felemelkedett az ülésről — miközben a né­zőket tájékoztatta munkájuk­ról. tendő eredményeit, tapaszta­latait. A világos következte­tések segítenek az 1978. évi tervek kimunkálásában. Pest megye év végi helyzetképé­ről dr. Nyemcsók János, a Pest megyei pártbizottság al­osztályvezetője így véleke­dik: — A részletes, tételes elem­ző munka végeztével a szá­mok adnak majd pontos ké­pet az egyes gazdaságok, szak­ágazatok munkájáról. Az ed­digiekből is kiviláglik azon­ban, hogy az elmúlt esztendő örvendetes rekordtermés ered­ményei mellett jócskán kiju­tott a gondokból is. Nemcsak a tavaszi fagyokra és a nyári jégverésre gondolok, hiszen az időjárás szeszélyeivel, mint természeti tényező­vel, mindig számolni kell azoknak, akik e területen dol­goznak. Megyénkben csakúgy, mint országszerte, sok szó esik a mezőgazdasági termékek mi­nőségéről is mostanában. Kü­lönösen izgalmas téma ez zöldségben-gyümölcsben, na­gyon fontos lenne, hogy a kertészeti termékek első osz­tályú minősége ne romoljon azon a nem mindig rövid és nem mindig göröngytelen úton, melyen át eljut a fo­gyasztóhoz. Mivel ennék so­rán a termények jelentős mi­nőségi károsodást szenved­nék, keresni kell az okozati összefüggéseket, s mihamarább kiszűrni a gátló, minőségrontó té­nyezőket. Ez sok esetben különösebb beruházás, anyagi ráfordítás nélkül is megoldható. A tervkészítések idején na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a mezőgazdasági munkák hatékonyságának növelésére; javítani kellene az együttmű­ködést a termelő- és a feldol­gozóüzemek között. A múlt évi rekordtermés betakarítá­sakor dicséretesen állták az ostromot a konzervgyárak, s nyújtott műszakkal, teljes ka­pacitáskihasználással igye­keztek feldolgozni a beszállí­tott terményeket. Még így sem kevés az a nyersanyag­mennyiség, mely kárba veszett. A mezőgazdasági nagyüzem az érési idők elnyújtásával tud­ja a munkacsúcsokat csök­kenteni; megfelelő fajták ki­választásával elérhető, hogy széthúzódjék a betakarítási és a feldolgozási időszak. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az azonos éghajlati és talajviszonyokkal rendel­kező, azonos növényfajtát termesztő gazdaságok ter­méseredményei nemegyszer je­lentős különbségeket mutat­nak. Indokolatlan ez a termeléskülönbség s el­sősorban technológiai, szer­vezési kérdésekre vezet­hető vissza. Mindezeket tekintetbe kell venni tehát akkor, amikor az elkövetkezendő évre terve­zünk, készülünk. A létező negatívumokat idejében ki kell szűrni ahhoz, hogy a kö­vetkező évi mérleg még jobb, még eredményesebb képet mutasson. Hathatós mozga­tó erő volt a mezőgazdasági nagyüzemekben a Nagy Ok­tóberi Szocialista / Forrada­lom 60. évfordulójára a vál­lalt munkaverseny. Ennek a munkaritmusnak kellene ál­landósulnia, ez évben és a to­vábbiakban is hatnia. Be. L Az NSZK-ban tartózkodó magyar pártküldöttség vidéki körútja A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amely Övá­Gombócok a szalagon ri Miklósnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Német Kommu­nista Párt (DKP) vezetőségé­nek meghívására tartózkodik az NSZK-ban, szerdán Saar- brückenbe látogatott. Gyorsan, pontosan, biztonságosan Vasúti Pályarekonstrukciók Pest megyében A biztonság, a menetrend­szerűség és a kényelem mel­lett a sebesség a legalapvetőbb követelmény a vasúttal szem­ben. Ennek azonban egyre ne­hezebben tud eleget tenni a MÁV. A késés mind gyakoribb, pedig az elmúlt években óriási változás történt a vasút életé­ben. A gőzmozdonyok nyug­díjba vonultak, a vonatok ki- iencven százalékát ma már villamos és Diesel-mozdony vontatja. A modern mozdo­nyok azonban nem tudják ki­használni sebességüket, vonta­tóerejüket az elavult pályákon. Érthető hát, hogy a MÁV közép- és hosszútávú fejlesz­tési tervének középpontjában a pályák rekonstrukciója áll. A tervek szerint 1980-ig mint­egy 1700 kilométer vasútháló­zatot korszerűsítenek. Az idén várhatóan több mint négymil- liárd forintot költenek háló­zatfejlesztésre, 330 kilométer vágányt újítanak fel. Pest megyében a Vác és Aszód közötti szakaszon már tavaly megkezdték a teljes vá­gánycserét. Az építkezés nyo­mán most tovább lassult a forgalom, bár a MÁV mindent megtesz a sebesség növelésére. Gödöllő és Aszód között pél­dául egy úgynevezett kisállo- más kialakításával, kitérők be­iktatásával és a forgalom fo­kozott szervezésével felére- harmadára csökkentik a vá­gánycserével járó korábbi ké­sésidőt. Ez a rendszer jól be­vált a Cegléd—Abony közötti pályaszakasz felújításánál. Gyors ütemben halad — és talán ez év közepéig be is fe­jeződik a Budapest, Soroksári út—Kunszentmiklós—Tass kö­zötti 51 kilométeres vasútsza­kasz villamosítása. A MÁV egyik kiemelt nagyberuházása a Kőbá­nya—Kispest vasútállomás átalakítása, korszerűsítése. A. mintegy 300 millió forint ér­tékű beruházást a metró épí- ‘ tése tette szükségessé. A ter­vek szerint a jelenlegi öt vá­gány helyett 11 készül és né­hány munkásvonatnak, így a kecskémét—lajosmizsei, illetve a cegléd—monori járatnak itt lesz majd a végállomása. Ez év első felében elkészül az új peron egy része, hogy a Kis­pestet Kőbányával összekötő felüljáró pilléreit a vasútfor- galom akadályozása nélkül építhessék a sínek között is. A metrót az állomással össze­kötő korszerű alul- és felüljá­rórendszert, illetve a közös állomásépületet a Metró Vállalat építi. Ezek a korszerűsítések, pá­lyaépítések és rekonstrukciók átmenetileg sok bosszúságot okoznak a Pest megye közsé­geiből naponta Budapestre já­ró dolgozóknak. De talán ők is belátják, hogy mindez a jö­vő kényelmesebb, biztonságo­sabb és gyorsabb közlekedé­séért történik. W. G. A Dunakeszi Hűtőház mirelitfeldólgoző részlegében ké­szítik a szilvásgombócot. E termékükből kilencezer darabot szállítanak az ország különböző pontjaira. Halmágyi Péter felvétele Itt a DKP Saar-vidéki ke­rületi elnöksége tájékoztatta a magyar delegációt a tartomá­nyi pártmunka gyakorlatáról és feladatairól. Előzőleg Essen- ben a DKP helyi aktívái előtt Óvári Miklós előadást tartott az MSZMP hazai és nemzet­közi tevékenységéről. A magyar pártküldöttség csütörtökön folytatta Saar- vidéki programját és egyebek között ellátogatott Völkingen- be. A magyar vendégek ma Nümbergbe utaznak, ahol a nyugatnémet kommunisták ha­gyományos Liebknecht—Lenin —Luxemburg emlékünnepsé­gén vesznek részt. KÖZÉLET Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségének élén, tegnap ha­zaérkezett Svédországból. A delegáció a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták XXV. kongresszusán vett részt.

Next

/
Thumbnails
Contents