Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-11 / 9. szám
Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA . A CEGLÉDI JAPAS ES CEGL SZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1978. JANUAH 11., SZERDA Gyermek, iskola, család Ä népfront és a szülők fóruma Közös kiadvány — Közéleti nevelés Az iskola és család kapcsolatának erősödése alapvető követelmény, ezt kívánja a napi oktató-nevelő munka. Az együttműködés új formáját honosította meg néhány éve falai között a ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola. Az a felismerés vezérelte őket, amely az ifjúság nevelését az egész társadalom ügyének, felelősségének tekinti. A szülői munkaközösség tevékenységét vizsgálva látniuk kellett: nem működik a tőle joggal elvárható hatékonysággal. Néhány szülő áldozatkész közreműködőnek bizonyult, ám a többség felé se nézett az iskolának. Az volt a cél, hogy a szülők — ott tanuló gyerekeik révén — váljanak érdekeltté az intézmény belső életében- Ismerjék meg a pedagógusok törekvéseit, nevelési módszereit, s ezáltal maguk is értő segítői lehetnek gyerekük értelmi, erkölcsi gyarapodásának. Emellett az összefogás erejével javíthatók az iskolai oktatás körülményei, feltételei is. A több mint kilencszáz gyermeket befogadó intézményben átszervezték a szülői munkaközösséget. összesen százötven szülőt választottak az öt bizottság tagjaivá. Ezáltal sikerült szélesebb alapokra helyezni a társadalmi munkát és egyenlőbbé tenni a megterhelést. 1974 óta. amikor az új formát bér, vezették, figyelemre méltó változás ment végbe. A leglényegesebb: szélesre tárták az iskola kapuját, s ezáltal a szülők ma már nem kívülállóként próbálják követni gyerekük tanulását. A szülőkből alakult munka- bizottságok készítik elő a szülői értekezleteket, amelyeken főként az egész közösséget érintő témákkal foglalkoznak. Népszerűsítik a korszerű nevelési módszereket, ismertetik az új tantervet. Az ifjúságvédelembe tevékenyen bekapcsolódtak, gondjuk van a veszélyeztetett környezetben élő gyerekekre, az állami gondozottakra. A mozgalmi munkabizottság az úttörőélet támogatója, közreműködnek a sportversenyek, más rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Elterjedt az az újdonság, hogy alkalmanként más-más családnál tartják az őrsi órát. Nemcsak erkölcsiekben, hanem anyagiakban is lemérhető a változás. Az iskolafejlesztési bizottság tagjait úgy válogatták össze, hogy minél több vállalat, intézmény dolgozója képviselve legyen soraikban. Ezzel sikerült elérni, hogy a kisebb karbantartási munkákra, felújításra mindig legyen önként vállalkozó. A termelőüzemek szocialista brigádjai szívesen vállalkoznak ilyen feladatokra. Áldozatvállalásuk évi értéke általában 150— 200 ezer forint. A Hazafias Népfront városi bizottsága sokoldalúan támogatja az iskolai szülői mun- kgJíQzögségeket. a népfront patronálásával jelenik meg a Neveljünk együtt! című kiadvány, amelyet a szülőkhöz juttatnak el. A választmány tagjainak egy része a népTARSADALMI MUNKÁVAL Elkészült a kézilabdapálya LESZ TENISZ- ÉS KOSÁRLABDAPÁLYA IS A PENOMAH ceglédi gyára és a Ceglédi Kutatóintézet ösz- szefogott a tömegsportért. Társadalmi munkával egy szabályos, méretű, 42x22 méteres, salakos kézilabdapályát hoztak létre, melyhez a területet a kutatóintézet adta, a kétkezi munka javarészét a PENOMAH dolgozói vállalták. A pálya elkészítésésénél kétszázötven ember szorgoskodott, ösz- szesen 2250 órában, Csaknem 45 ezer forint értékű munkát végeztek. A pálya értéke ennek több mint kétszerese. A vállalatnak csak az anyag költségét kellett fedeznie. A ceglédiek e tevékenységét a Szakszervezetek Országos Tanácsa is elismerően értékelte. Már megérkezett az értesítés, hogy a pályaépítési akció keretében a ceglédi húsosok 15 ezer forint jutalomban részesülnek. Az építés során kiemelkedő munkát végeztek a Kossuth Lajos és az Ady Endre szocialista brigádok tagjai, valamint a PENOMAH két KISZ-alapszervezete, egyénileg Nagy Béla, a vállalat szak- szervezeti bizottságának elnöke, Virágh Lajos és Antal Sándor sportfelelősök, valamint a kutatóintézettől Havasi József- né A további bővítés tervét is elkészítették már, a pályát teniszezésre, is alkalmassá kívánják tenni, ezért teniszfelszerelést és hálót vásárolnak, később egy röp- és kosárlabdázásra alkalmas létésítmény készítését tervezik. U. L. Citrom és influenza Cegléd és környéke déligyümölccsel való ellátásáról a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat gondoskodik. Tavaly egész évben folyamatos volt a citromszállitás és ezt tervezik az idei évre is. A téli, influenzajárványos hónapokban elsősorban a kórház. a betegotthon, a gyermekintézmények kapnak belőle rendszeresen. front aktivistája, és részt vesz a lakóterületi politikai munkában is. Tanév elején a népfront ad tájékoztatást a városbeli iskolák szülői munkaközösségeinek, ismertetve a legfontosabb, időszerű kérdéseket. Kezdeményezésükre alakultak meg a környezetvédelmi őrsök, amelyek a lakóhely csinosítását, tisztaságát szolgálják. A népfront terveiben szerepel az ifjúság közéleti nevelése. Javaslatukra az , idén a nyolcadikos diákok egy csoportja részt vehet a városi tanács ülésén, így idejében megismerhetik a várospolitika fórumát. Felnőve ösztönzést kapnak, hogy maguk is bekapcsolódjanak a közügyekbe, ne legyenek közönyösek környezetük, a közösség dolgai iránt. Az Edzett ifjúságért mozgalomban is születtek már kezdeti sikerek. A városban főként a családi kocogás terjedt el, egy-egy család apraja-nagyja részt vesz ezeken a sportprogramokon. A Mészáros Lőrinc iskola példája követésre méltó. Eredményt hozhat máshol is. A népfront támogatása ugyancsak fontos, a gyermek, iskola, család kapcsolatának erősítésében. T. T. Szekrény a Pesti úti óvodának Az alsófokú oktatási intézmények ceglédi gondnokságán a politechnikai foglalkozáshoz, a tanításhoz szemléltető berendezések, eszközök, bútorok készülnek, a központi műhelyben. A képen: Gál Sándor és Cseh Sándor szekrényeket készít a Pesti úti óvoda részére. Apáti-Töth Sándor felvétele Az Autóklub tervei % Ismeretterjesztés, országjárás Szállj ki és gyalogolj! A Magyar Autóklub ceglédi szervezetének vezetősége erre az évre is színes programot állított össze, figyelembe véve a tagok javaslatait, kívánságait, meglepetéseket is tartogatva számukra. A tervek szerint öt olyan klubest lesz, amelyen színes diavetítéssel egybekötött élménybeszámoló hangzik el, autósok világjáró útjairól, olasz, norvég, römán, bolgár és szovjet földön tett barangolásairól. Előadás hangzik el autós túrák szervezéséről, a KRESZ érvényesüléséről, problémáiról és arról, hogy hogyan lehetne a közlekedés biztonságát fokozni. Egy januári, fagytól csikor- gós napra jégversenyt tervezett a klub, ősszel ismét 6or kerül a ki a legügyesebb gépkocsivezető? vetélkedő területi elődöntőjére, kijelölt hazai pályán. A putrisarki erdőnél rendezik meg a szállj ki és gyalogolj! túrát. Csoportos budapesti színház- és múzeumlátogatás szerepel továbbá a tervek sorában, elmennek a kőszegi nemzetközi autóstalálkozóra, a gorziumi florália ünnepségre, a nagyvázsonyi lovsnapokra, az egri várjátékokra, a soproni szüreti karneválra. A külföldre indulók is választhatnak a programok közül. Szabadkai látogatás, az újvidéki vásár, erdélyi kirándulás, kassai és ungvári túra szerepel a tervekben. Cegléden szeretnék befejezni az autómosót, felszereléssel ellátni a nagykőrösi autós barkáesműhelyt, vendégül látni a sárga angyal szolgálat szakembereit. Tervezik, hogy a ceglédi klubirodát a mostaninál jobb helyre költöztetik. B. L. Beethoven-est. A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola tanárai Nagykőrösön, a művelődési központban lépnek pódiumra szombaton este, a 6 órakor kezdődő Beethoven- hangversenyen. Törvénykezés a török korban A három város bírái a három varos törvényszéke, akkor alakult ki, amikor a török megszállta a Duna—Tisza közét, s a nemes vármegye hatósága fölmenekült a Felvidékre. A magára hagyott nép megszervezte köz- biztonságát, a parasztvármegyét és bíráskodását, a három város törvényszékét. Cegléd, Körös és Kecskemét rendszeresen küldtek egymáshoz ablegá- tusokat, azaz bírákat a hívott helyekre. Az ablegátusok má- sodmagukkal keltek útra és megbízatásuk csak egy-egy ügyre szólott. Az 1600-as évekből fönnmaradt néhány able- gátuspár neve az írásokban: Szabó Péter és Monos Pál, Szabó Gergely és Monos Balázs, Varga János és Madarász János, Szabó Gergely és Végh Mihály, Ecser András és Mészáros Benedek, Körösi Péter és Balogh Mihály, Kovács János és Joseph István, Joseph István és Vörös János, Nömös Német András és Körösi Péter, Joseph István és Német András, Körösi Péter és Balogh Mihály, Vörös János és Mód András, Szabó Mihály és Pántos Istváné. . A városok néptörvényszéke első fokon ítélő fórum volt, helybenhagyást a vármegye vagy a török adott. A törökhöz azonban csak akkor fordultak, ha megtüdta az esetet és kikövetelte a maga ítéletét az érte járó jövedelem miatt. A kádinak fizetése nem volt, a perköltségből élt, melyet a nyertesnek kellett fizetnie. A három város közül csak Kecskeméten lakott török bíró, az is elköltözött 1569-ben. Ettől fogva Pestre vagy Budára kellett törvénybe járni,; ott székelt a vajda és a szubasi, akik ugyancsak erszényüknél vágták meg a nyerteseket. Ezek, hogy bűn ne maradjon büntetlen, a városokban besúgókat tartottak, nehogy elessenek az ihzariétól, a törvénykezési költségtől. Vért, vérért elv alapján a gyilkosokat kivégezték, de ha vér nem folyt, a gyilkos pénzen megválthatta magát. Ha tettes nem akadt, a vérdíjat azon a városon hajtotta be a vajda, amelyiknek határában az emberölés történt. A nem természetes halálért fizetni kellett, kivéve, ha „véletlen eset következtében tűzben elégtek, fáról, szekérről lehullottak, akikre fa vagy fal omlott, vagy malomkerékbe sodortattak, vagy kútba estek, villámtól sújtattak és elvesztek.” ■ > AZ OLYAN VÉTKEKBEN, amelyekben anyagi kár nem történt, mint a korhelykedés- ben, káromkodásban, dohányzásban, paráznaságban, a városok jogerősen ítélkeztek. Ez utóbbi ügyet a mozlimok kettéválasztották, a kikapós asszonyokat magukhoz rendelték Budára, de a férjek kiválthatták őket, ellenben a férfiak maradtak a magyar bírák kezében: az illető pap által haszontalan vallásos szertartások szerint ítéltessenek és bün- tettessenek. A lelkészek megdorgálták, elvonták az úrvacsorát a tilosban járó legényektől és házas emberektől, de ültették őket a bűnösök padjába is és megkövettették velük az eklézsiát, mely penitencia az istentisztelet alatt történt. A vétkest egy fekete székre ültették, reá fekete posztót borítottak. Ahogy ott ült egymagában, a pap a fejére olvasta bűnét és a szentírásból vett indokkal ítéletet mondott. A posztó alatt mindezeket a pap után kellett ismételni. Kóbor hajdúk, martalócok, zsarolók, marhatolvajok, lólo- pók, rablók, csavargók, verekedők a három város törvényszéke elé kerültek. A bírák halált mondtak a gyilkos, tolvaj és gyújtogató fejére, mág1 lyahalált, a boszorkányokra, akik az leányzó gyermeket igen könnyen meg tudják változtatni és az meddő asszonyoknak is méheket megnyitván. szülőkké tehetik az ők tanulta ördögi cselekedeteik által. A megye megkövetelte a tanúkihallgatást, képviseltette maiát a tárgyalásokon, s ha a három város bírái ítéletet mondtak, az nemes Pest-Pilis- Solt vármegyék Vice Ispánnya comissiójának ereje mellett, | a vármegyei 'esküdtek jelenlétében tették. Ezzel szemben a török igazságszolgáltatás nem ismerte a közvádló intézményét, vádlók maguk a panaszosok voltak, tolvajlásban a kárvallott, gyilkosságban a megölt rokona. Törökös volt az a magyar, aki a kádihoz fordult panaszra, a törökösöket a megye büntette is, ezért aztán a másodfokú ítéleteket leginkább a füleki várban hozták. A közbiztonsági emberek, a parasztvármegye tizedesei és hadnagyai úttalan utakon szekereztek vagy lovagoltak a megbilincselt rabokkal Fülekre. Volt úgy, hogy egy-egy szpáhicsapat közeledtére a hadnagyok leszedték a bilincseket, nehogy fölkoncol- ják a rabokat. A TÖRÖK PIPÁZOTT és káromkodott, előtte nem volt bűn egyik sem, viszont a vármegye tiltotta. Az 1667. szeptember elsejei füleki megyegyűlés nemesnek, nemtelennek megparáncsolja: Akit dohányzáson kapnak, első ízben tizenkét forintot fizessen vagy negyven kemény pálcaütésre fedjék, másodízben annak kétszeresére, a harmadszoros visz- szaesö a nemes vármegye töm- löcébe vettessék. Aki ördögadtát, ebadtát vagy teremtettét mond, akár nemes, akár nemtelen, első ízben hat forintra, másodszor száz pálcára, harmadízben halállal bűntettes- sék. Épp így lakot, aki hallotta a káromkodást és nem jelentette. Hídvégi Lajos Ágynemű-garnitúrák, lepedők, párnahuzatok nagy választékban kaphatók a PEST megye; ruházati kiskereskedelmi vállalat CEGLÉDI MÉTERÁRUBOLTJÁBAN Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. Ágynemű-garnitúrák 321 Ft helyett 225 Ft-ért Angin dunnahuzatok 261 Ft helyett 183 Ft-ért
